Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-02-20 / 22. szám

1#23. február 20.

€ Komáromi Lapok«

8.

kával Őrködött a védett területek érdekei felett s ezért a választmány a tisztviselőknek köszönetét s a gátőröknek némi pénzbeli jutalmat szavazott meg. Nagy érdeklődéssel tanulmányozta a választmány Bálint István társ. igazgató által bemutatott s szemléltetően őszszeáilitott rajzot, mely a védett területek talajszintjét, a legutóbbi évek árvízszintjét és a védtöltések magasságát összehasonlítva tünteti fel s amelyből megállapítható, hogy a legutóbbi áradásnál a védtöltések nélkül, vagy gátszakadás esetén, egyes helyeket közel négy méteres viz árasztott volna el. Ez bizonyítja leginkább, hogy a társalat feladata elsősorban az ármentesités, mig a bel vízlevezető« c*ak uásodrangu. Ennek az elsőrendű feladatának pedig ezúttal is igen jól megfelelt. A választmány egyebekben folyó ügyekkel foglalkozott.

— Növendékhangverseny. Díszes közönség töltötte meg vasárnap d. u. 6 órakor a polg. leányiskola rajztermét, ahol a városi zeneiskola növendékei ki« házi hangverseny keretében mutatták be, hogy K. Ledermayer Ilona zongoratanárnőnek, a zeneiskola kiváló igazgatójának és Joó Istvánnak, a hegedűtanszak vezetőjének tudása, türelme, fáradozása nem hiába való és hogy pompás kis zeneművelö gárda serdült fel városunkban. Badik Klára, Petrovszky Ottilia, Petrócsy Ida, Czirja Rózsi, Lévolt István, Zsidek Margit, Kiss Edith, Székely Ilus zongoradarabokat adtak elő, mindvégig lekötve a közönség figyelmét, kedves zenei élvezetet nyújtva. Hegedüszáinokkal Beok Margit, Hacker István és Petrovszky Elza gyönyörködtették a jelenvoltakat, akik Székely Húsnak nagy érzéssel előadott magyar ábrándja atán is ülve maradtak, jeléül annak, hogy jól érezték magákat és szívesen élveztek volna még tovább is egy kis precíz muzsikát.

— Az Ipartestület közgyűlése. A Komáromi Ipartestület f. évi március hó 4-én, vasárnap délután 2 órakor, határozatképtelenség esetén ugyanazon napon délután 3 órakor tartja XXXV. évi rendes közgyűlését az Ipartesttilet tanácstermében. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Jelentés az ipartestület 1922. évi működéséről. 2. Az 1922. évi zárószámadás megvizsgálása és jóváhagyása. 3. Az 1923. évi költségvetés megálla pitása. 4. Az ipartestület elnökének 3 évre való megválasztása. 5. Két számvizsgáló bizottsági tagDak 3 évre való megválasztása. 6. Az ipartestületi elöljáróság 12 rendes és 2 póttagjának megválasztása. 7. Esetleges indítványok. A köz gyűlési meghívóhoz csatolt zárószámadás és vagyonkimutatás szerint az ipartestüknek bevétele volt az 1922. évben 101651 K 28 f, kiadása 96169 K 28 f, tiszta vagyona 12106 K 49 fillér.

— A Komáromi Első Polgári Betegsegitő Egylet vasárnap délután tartotta XXXII. évi rendes közgyűlését dr. Alapi Gyula elnöklete alatt. A közgyűlés tárgyalta az elnöki jelentést, melyet egyhangúlag tudomásul vett, megállapította a múlt évi zárószámadást és a lelkiismeretes pénztárnoknak, Prasek Rezsőnek köszönetét szavazott. Majd a 12 tagú választmány és a 3 tagú felügyelőbizottság megválasztása következett és a tisztikar megválasztása. Elnökké újból dr. Alapi Gyula lett, aki az egyletnek 23 év éta tevékeny elnöke, alelnök Tóth Imre nyug. városi kamarás, jegyző Mé száros Lajos nyug. megyei irodatiszt, pénztáros Prasek Rezső, ellenőr Kiss István, az egyletnek orvosi tisztét dr. Bardócz József tölti be, aki a tagok körében nagy népszerűségnek örvend.

— Kedvezmények a védkötelezettek számára. Az 1922. december hó 27 én kelt törvények és rendeletek gyűjteményében 370. számú törvény van közzétéve, amelyben a védkötelezettség teljesítése körüli kedvezmények vannak megállapítva. E törvény 12. §. átmeneti határozmányokat tartalmazza, mely arra vonatkozik, mikép kell eljárni azon védkötelezettek kérvényeivel, kik a törvény megjelenésekor már katonai szolgálatban voltak s igy most kérik a tényleges szolgálat alóli felmentésüket. Mindenek előtt figyelmeztetnek a kérelmezők arra, hogy a törvény előírja, hogy a közzétételtől számitólag legkésőbb 2 hónap alatt a kedvezmény iránti kérvények a járási hivatalhoz elöterjesztendök. A kérvények fel. szerelésére különös gond fordítandó. Erre vonatkozó felvilágosítás a városi katonai nyilvántartó tisztviselőnél megtudható, ki köteles a beérkezett kérvény helyes felszereléséről és

azoknak azonnali elintézéséről, felterjesztéséről gondoskodni. A kérvények mindig a bevonulási lakhely járási főnöksége utján terjesztendők elő és soha sem küldendők közvetlenül a katonai parancsnokságoknak. Figyelmezteti a járási hivatal a közönséget, hogy a kérvények benyújtásának határideje/eőrüífr hó 27-én lejár. Jövőben, illetve az 1923. évi és a következő években leendő sorozások után csakis a besorozott védkötelesre vonatkozólag nyújthatók be kérvények, még pedig legkésőbb a sorozás utáni 1 hónap alatt s az elsőfokú politikai hatóságnál, a járási hivatalba.

— Petőfi ünnepély Somorján. Asomorjai Kaszinó f. hó 18 án a Korona vendéglő nagytermében igen szépen sikerült Petőfi ünnepet rendezett a következő műsorral: 1. Megnyitó beszédet mondott Vörös Vince, 2. Petőfi költemények, szavalta Németh Vilma, 3. Ünnepi beszédet tartott Zsllinger Ernő dr. 4. Petőfi dalok. 5. Költemények, szavalta Bozó Sándor.

6. Felolvasást tartott Petőfiről Huszágh Ernő.

— Mandelik Mária szlovenszkói körúton.

M&ndelik Mária a külföldön mindenütt hírnevet szerzett magának klasszikus táncmüvészetével és jelenleg majdnem egyedül álló a finoman, stilizált an erotikus táncművészet terén. Schubert, Sinding, Hubay, Smetana, Wagner, Grieg, Strausz stb. zenéjére lejti táncait és pedig oly drámai erővel, amely egészen speciálissá teszi a plasztikus erótikában. A külföldi lapok egybehangzóan magasztalják Mandelik Mária kivételes tehetségét, amely a test ritmusával kifejezésre tudja juttatni a legfinomabb nüanszokat. A művésznő tudvalévőén a hires Rita Sacchetto spanyol táncosnővel együtt járta a világ legmagasabb színpadait és most is külföldi sikereinek színhelyéről jött haza pihenni. A művésznő tisztelőinek és csodáiéinak rábeszélésére szlovenszkói turnéra határozta el magát és ezt a körutat minden valószínűig szerint március 1-én kezdi meg.

— Színi előadás Szégyenben Nagyszerűen alakított szinielöadást rendezett a szőgyi műkedvelő-gárda. E gápda ügyes, precíz játéka jóval felülmúlta a megszokott falusi műkedvelői előadás nívóját. Előadták farsang vasárnapján már hatodszor »A piros bngyelláris« c. dalos népszínművet. A szereplők mindegyike a legmegfelelőbben játszott. Semmi elfogultság, semmi szinószies póz nem rontotta a hatást, játékuk, illetve alakításuk a legtermészetesebb volt. Valósággal brillíroztak. A termet nagy számban megtöltött közönség zajos óvacióval és tapssal honorálta a kiváló előadást. Kitünően ■ játszott Tóth ADtal mint tölgyesi biró ; nagyon j kedves volt Hollósi Mihályné Jókay Mariska, | mint Zsófi ; impozáns megjelenésű volt Sámson j István mint Csillag Pál, manipuláns huszárőr- 1 mester ; Üveges Gyula mint Peták J., vén hu- ! szárkáplár. — Siska József a Boros D. fiatal huszárkáplár, Klimó József a jegyző, Molnár István az ispán, Elzer Béla a kapitány, Szalay Józsefné a cigányasszony szerepében nagy hatást keltettek. Nagyon ügyesen alakított : Mánya Dömötör, aki Kósza Gyurka szerepét játszotta. . Ügyesen mozgott: Tóth Anna, a postás fiú alakitásáben. Nagyon jók voltak még : Nágel Boldizsárné Demián Julis, Kontermann Ilona, Pék Rozália, Pék Ilona, Szabó Jolán, Vince Margit, Hausner Lenke, Lakatos Jolán, Szász Mihály, Elzer János Hóz, Valkó János ifj., Sztarovicä Boldizsár, Major Gyula, Méry János ifj., Turcsik József, Haluska Béla fm., Kurz József ifj., Molnár János és Koncser István. — Rendezők: Biró Béla ig.-tanitó, Drobni Jó zsef és Kiss József tanítók voltak, akik nagy ambícióval igyekeztek a műíedveiők előadási képességét a lehető legjobb nívóra emelni. A befolyt összeget jótékony célra fordítják. Előadás után Barbarek Rudolf magyarszögyéni vendéglőjében tánc volt kivilágos-kivirradtig.

— A komáromi dunai kikötőnek és hozzáírhatjuk, hogy a pozsonyi kikötőnek is versenytársai épülnek Bécsben és ezt maga a kisantant, igy Csehszlovákia is erősen szorgalmazza. Szóval az első pillanatra úgy tü^ik fel, mintha Csehszlovákia a dunai kikötő politikájában önmagának csinálna konkurrenciát. Ugyanis a kisantant három állama, Csehszlovákia, Románia, és Jugoszlávia elhatározták, hogy Bécsben kikötőket épitenek áthaladó hajóik számára. A prágai és belgrádi kormányok már ki is szemelték maguknak a helyeket, Románia részéről eddig ez nem történt meg, azonban még

ebben a hónapban román mérnökök és hajózási szakemberek mennek Bácsbe, helyszíni szemlét fognak tartani a bécsi Danaparton és meg fogják állapítani a bécsi román kikötő helyét is. A bécsi jugoszláv kikötő a florisdorfi hid mellett épül. Az állami csehszlovák gőzhajózási társulat viszont a Reichsbrücke környékén akarja kikötőjét felépíteni. A jugoszláv, román és csehszlovák kikötők építése természetesen nem befolyásolja a tervbevett nagy bécsi kikötő létesítését, amely húsz kilométernyi hosszúságban fog felépülni és a huchelaDdi kikötőtől Fischamendig fog terjedni. Az építkezések úgy a kisantant államai, mint az osztrák kormány részéről egyelőre csak a Dana jobb partján vaunak tervbe véve. A balpart ugyanis áradási terület, ott csak majd akkor lehet építeni, ha előbb védőgátakat létesítenek. Erre azonban egyelőre az osztrák államnak nincsen pénze, úgy, hogy az építkezések kizárólag a jobbparton fognak történni. Ausztriának természetesen nincsen pénze, hogy ezt a nagyszabású kikötőt saját erejéből felépítse. Éppen ezért angol tőkét szándékoznák belevonni. Az angol tőke már a régi bécsi kereskedelmi kikötőben is érdekelve van és ugyancsak angol tőkével most építi fel a Dunagőzhajózási Társaság nagyszabású szénkikötőjét a Nordbahnbrückenél. Az osztrák kormány a külföldi társaságok számára a legnagyobb kedvezményeket biztosítja. Éppen ezért immár a nagy amerikai petroleumvállalatok a béc3i Duna déli szakaszán máris kikötő építésére alkalmas területeket szepaeltek ki magúknak. Az osztrák kormány egyáltalán a legnagyobb szabása tervekkel foglalkozik. Freudenau környékén három-négy kilométer hosszúságban meg akarja hosszabbítani a régi kikötőt. Természetesen a világhírű freudenani lóversenytér is áldozatul fog esni ennek a tervnek, mivel a versenytérre az uj kikötőknek nagy szüksége van. A külföldi építkezők számára az osztrák kormány a lehető leghosszabb bérleti terminust biztosítja, úgy, hogy befektetett tőkéjüket lehe tőleg minél jobban kihasználhassák és minél hosszabb ideig kamatoztathassák. Az osztrák kereskedelemügyi minisztériumban a tervek megvalósításán a lehető legnagyobb eréllyel dolgoznak, mivel attól félnek, hogy a budapesti és pozsonyi kikötők esetleg előbb épülnek fel, mint a bécsi. Ezt az osztrák kereskedelemügyi minisztérium meg akarja előzni, mivel Bécset mindenáron a középeurópai dunai forgalom központjává akarja fejleszteni Bécsben. Pozsonyon, Komáromon és Budapesten kívül egyébként Belgrádban is lázasan építkeznek, mivel a belgrádi kormány az eddig alárendelt jelentőségű bölgrád-zimonyi kikötőből is nagyszabású központot akar létesíteni.

— A bélyegzésnél visszatartott pénzek kifizetése junius táján lesz. Négy évi várakozás után a pénzügyi kormányzat rendeletet bocsátott ki arról, hogy a pénzlebélyegzésnél visszatartott pénzeket tulajdonosaik vissza fogják kapni. Első olvasásra a rendelet kellemes meglepetést jelentett azoknak, akik már régen lemondtak visszatartott pénzükről. Nemsokára megjött a rendelet végrehajtási utasítása, amely azután mérsékelte a hirtelen támadt örömet. Kiderült ugyanis, hogy a visszatartott pénzek elsősorban a hátralékos adók és a vagyondézsma fedezésére szolgálnak és készpénzbeli visszafizetésüket csak akkor teszik lehetővé, ha az adókat levonták belőle vagy ha kétségtelen beigazolást nyert, hogy a »Vytah« tulajdonosra nem vetettek ki adót. Ismételten figyelmeztetjük az érdekelteket arra, hogy anyagilag jobban járnak, ha ahelyett, hogy az adóhivatalnál benyújtott »Vytah« után egy százalékos kamatot vennének fel, deponálják a betétlapot. Ebben az esetben ugyanis a dézsmafizetés céljára előzetesen letétbeheiyezelt betétlapok összege után az egyes dézsmarészletek lejárata napjáig számított 6 százalékos visszatérítési kamatot kap a betevő. A vytah tulajdonosokkal történő elszámolás időpontja még nem bizonyos. A visszatartott pénzek kifizetése legjobb esetben juDius hó táján veheti kezdetét.

— Tizennégy nappal előbb kell kérni a vendégszerepléseket. Mint a >Siov Dennik« írja, azok a művészi vállalatok, amelyeknek külföldiek a vezetői, 14 nappal a vendégfellópós előtt kötelesek bélyeggel ellátott kérvényt beadni a teljhatalmú minisztérium elnöki osztályához. Ezenkívül a külföldi művészeknek szabályszerű beutazási engedéllyel kell birniok és a kérvényezőnek igazolni kell a kérvény beadásának megtörténtét.