Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-01-04 / 1-2. szám
^«mfWfíwne'jlie'Jite am. 1—2, srss Csütörtök.« 11523, január 4, Hi —— I 1 ■ ■*«*> LAPOK KOMAROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Eiiltzetésl ár e**5»««*teirák értékben: Hety&sss és vicéi <*e psstaí ezétkliidésss!: Sbréas é?re 80 K. f űé» ••* 40 K, negyedévre 20 K, Külföldön 160 Ke. iSgye* #rá». lírai 80 fillér. Petőfi. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. iTtorkesístő: GAÁL GYULA dr. 1 Szerkesztő: BARÄP5YAY JÓZSEF dr. Ez az év Pete fi esztendeje. Petőfi Sándoré', a magyar irodalom lángszeüemé^j kínok kivételes nagysága az egész rfllág előtt fényt sugároz a magyar névre. Száz évvel ezelcflfc január eiső napjainak első perceiben született egyszerű, szerény hajlékban, szegényes viszonyok között, hogy egy n> gyed század alatt a legragyogóbb költői nevek között örökítse meg nevét. Korára-, legnagyobb költője lett s nemzetém k 1 günnepeltebb fia, kit száz hosszú év uláu is csodás rajongással vesz körül népe. mely szivébe zárta balhatatlan költőjét. S minél távolabb esünk az ő születésetek napjától, annál fényesebb és ragyogóbb .lesz előttünk alakja, annái becsesebb és maradandóbb költészete, mely az elsuhant évszázad alatt erőben és je'■■ ni őségben csak növekedett. Költői ísn • í nagyságát a világ mir. íí-n kulturnf ek nyelvén olvasható művei, teszik örök életűvé. A szabadság és szerelem nem csendült meg sem “lőtte, sem utána oly erővel és közvetlen lángolással egyetlen költő lantján sem, mint a délibábos magyar róna és a magyar szabadságharc ez ihletett ajkú dalnokának zengő lantján, aki a népies elemet a művészi elemmel oly hnrmonikus összehangzásba hozta s aki a legegyszerűbb, legjelentéktelenebb érzésnek, gondolatnak is oly virtuóz módon adott sziveket megkapó hangot. Magyar nemzeti szempontból egyike azoknak a szabadsághősöknek, kik karddal közökben védik az ősi magyar földnek vérzivatarokban megszentelt rögét, melyhez törhetetlen hűséggel és szeretettel ragaszkodott és amelyért legdrágább kincsét, életét áldozta fel a becsület mezején. Rövid, de annál eseménydúsabb pályafutása alatt az önzetlen hazaszeretetnek, a magyar faji érzületnek oly fényes példáit szolgáltatta, amelyek a legnemzetiebb költővé avatják a magyar irodalom legnagyobbjai sorában s bár lelke a népek világszabadságának gondolatától izzik, magyar nemzetségének legáldozatkészebb, leghűbb, leghősebb fia ’aradt életének utolsó percéig, hazáján :ongó szeretettel csüngő szivének végső bbanásáig. Ifjú életét kiolthatta a kozák lándzsa, nagy szellemének értékes kincseit, életének legragyogóbb tükrét, meg- NN^siteni nem lehetett. Lángoló haza'P tői átitatott költeményeinek gyújtó ereje itt lelkesít közöttünk és szelleme itt ragyog soha ki nem alvó fénnyel a sötét éjszakák homályában. A koszorú, mit a dicsőség hervadhatatlan virágaiból feledheted len alakja köré fon a hálás kegyelet, nemcsak egy elhagyatott, nagy megpróbálta iásokon keresztül ment árva nemzetnek koszon ja, de az egész magyarságnak büszke hódolat jele, a magyarságé, melyből sarjadzott, melyért éit és hősi halait halt és amelynek dicsőséget és elismerést szerzetl. A int a magyar nemzeti szellem inka ációja, minden időkben halhatatlan marad és a magyar Pantheon szentjei közölt őrzi. — ideig-óráig megsebezhetett és rnegaláztatott, de még nagy jövőre híva u ti. nemzete az ő dicsőséges emlékét. A ín ni 'yek, melyeken örömtüzek ds'iii ak ki Pelöfi emlékére, újra meg újra 'o idézik halhatatlan szellemét és az 1 rn•> ének;i összecsendülnek, ti; ö~sz iobbanak szerte az egész föle.ön, ahol csak magyarok élnek, ahol esc k magyarul beszélnek, mert a világ leg-zebb éneke ezen a nyelven zengett az ő ajkáról is. i usága teljében, acélos erejének rat.oc.. an, magasztos szellemének tiszta var 7 1 elevenedik meg előttünk és ajkainkon buzgó hálaima kél azért, hogy a Gondviselés ' c^s értünk teremtette Őt. Áldassék értt Gfond viselés neve, és áldassék fényes em.-őke, kit ez esztendőben minden magyar imájába’ foglal azzal, hogy az Ő őrök élete maradjon a mi örök életünk, az Ő örök dicsősége, a mi örök dicsőségünk ! Amen ! .— = Benes küiiigyminíszter színvallása. Az újév alkalmával Benes dr,, a cseh-szlovák köztársaság külügyminisztere nyilatkozott a Ceske Republiká-nak és többek között a következőket mondotta Szlovenszkó konszolidációjáról: „Két kérdés marad még a jövő évben is rendkívül időszerű. Az egyik, hogy a régi magyar uralmat politikai, kulturális, társadalmi és gazdasági tekintetben gyorsan és rendszeresen kiküszöböljük, a másik, hogy biztosítsuk Szlovenszkóban a belső viszonyokat és ezzel a gazdasági felvirágzást előmozdító nyugalmat. Máris nagy munkát végeztünk mindkét irányban. A szlovákoknak meg vannak a magukiskolái, pénzügyi szervei, bíróságai és papjai, tehát minden feltétel meg van rá, hogy véglegesen meg tudják szüntetni, ami a magyarosításból még fennmaradt. Meg van a szabadsága és a módja is ahhoz, hogy erőit a maga nagy kulturális hivatásának teljesítésében kifejthesse. Szlovenszkó az utóbbi négy évben csodálatraméltó haladást tett. Ez a haladás sokkal szembetűnőbb, semhogy bárki is kéfségbevonhaíná Szlovenszkó felszabadításának és az séges cseh ál! keretében a cseh országo. örtént egyes sének áldásos következmé Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-it. 28., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, nett a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik tekint háromszor: kel'n csütörtököd és szilit ob Mindenesetre az eddigi munkával még nem ériünk el mindent, amit e! lehet érni és el kell érni, hogy feledhessük a régi fájdalmakat és sebeket, amelyek Szlovenszkó százados elnyomása alatt kínozták a népet. Amit eddig tétiünk és amit még tennünk Kell, azt minden évben gondosan meg kei! vizsgálni. Ezekre a kérdésekre válaszolni ma sokkal könnyebb, mint a legutolsó években, mert Szlovenszkó szilárd és biztos a maga egész mostani integritásában, belső viszonyai megeiősödiek és állandósultak és semmiféle belső megrázkódás nem fenyegeti a konszolidálódás előrehaladó munkáját. A köztársaság politikai helyzetét kielégítőnek és kedvezőnek Ítélik és Szlovenszkó helyzetét a köztársaság kebelében reá'isan fogják fel. Általánosan elismerik azt is, hogy az úgynevezett szlovák autonómia problémája nem politikai és jOgi kérdés, hanem a célszerű decentralizáció problémája, tehát a közigazgatási reform körébe tartozik Benesnek ez a cinikus nyilatkozata a legteljesebben rávi ágit arra a cseh politikára, melynek elfogultságáról és a magyarság elfen irányuló éles tendenciájáról eddig is oly sokszor kellett meggyőződnünk. Hogy az eféle nyilatkozatok mennyiben szolgálják a konszolidációt, azt igen érdekes volna tudni, de annyi bizonyos, hogy a köztársaság csehkormányainak eddigi „munkája“ Szlovenszkóvai szemben csak relative szolgálta a viszonyok rendezettségét és igen nagy fantáziájának kel! lennie Benesnek, ha a szlovenszkői ilyen a valóság rózsaszínű képber; látja. Vagy a külügyminiszter urat hűséges és megbízható közegei olyan roszszul informálják a való helyzetről ? Mert különben lehetetlennek tartjuk, hogy Szlovenszkó mai állapotáról így nyilatkozzék. = Keparniczky Friqyss szenátor lemondása. A keresztény szocialista párt kiváló szenátora, Koperniczky Frigyes prépostkanonok lemondott szenátort mandátumáról. Koperniczky állampolgárságát kétségbe vonta a kormány s magyar emberről és a magyarság egyik vezető alakjáról lévén szó, a legnagyobb elfogultsággal vizsgálta r»eg a szenátor illetékességi ügyét. A sok huza* áan végre is kénytelen volt lemondani dumáról. Utódja a pártlista alapján dr. ^Schmidt kassai ügyvéd lesz, akit a szenátus óke hív be a megüresedett helyre. i t = Magyarország és Ausztria közeledése. Az osztrák kormány és a magyar kormány a két álfám közötti szorosabb gazdasági kapcsolat létesítéséről legközelebb fölveszik a tanácskozások fonalát. Az osztrák nemzed ianács külügyi bizottságának minapi ülésén Seypel dr. szövetségi kancellár és Grünberger dr. külügyminiszter budapesti utazásáról tanácskoztak. A budapesti ut legközelebb meg fog történni és ezzel ireg*e£Hk az első lépési ahhoz, hogy a két állam köz F szorosabb gazdasági kapcsolat léte ■-- Qias magyar barátság. Casiagnetto m ’gyár barát érzéséről már több- Tgot a nyilvánosság előtt is, egy zügetés folyamán, a következő ítésekei tette:-ár a háború okozta sebek még ak be és súlyos bajokkai küzkő.rőpa, Magyarország helyzete szeliiikai szempontból ma kedvezőbb , mint a múlt esztendőben, mmel látom ' Magyarország a ' utján K»’ rparációk ügye >ogf±.‘-d—-L '»dalomra, de herceg, Ízben fossz i /»■
