Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-11-14 / 136. szám

ür£'l. november 14 Elmellőzvén saját személyes tekintélyemet, egyedül csak jelen tiszti állásomat, mint had­ügyminiszter, kívánom tekintetbe vétetni, mél­­tóztassék azért az ügyet kimeritőleg tárgyal­tatni s megsértett nevem, becsületem és háza­sságomnak példás elégtételt adatni; mert úgy hiszem, a legközelebb múlt idők eseményei és fáradalmaim eredményei elég tanúságai annak, hogy mennyire alaptalanok Petőfi népköltőnek aljas vádjai. Petőfi századost illetőleg még különösen megjegyzendőnek tartom, hogy ő Mészáros Lázár altábornagy és volt hadügyminiszter ur által alapos oknál fogva történt rendreutasítás miatt már február hóban beadta századosi tisz­téről való lemondását és ez a hadügyminiszté­rium f. é. a/h 4162. sz. a. költ intézménye sze­rint el is fogadtatott; később ugyan Bem al­tábornagy őt ismét századossá kinevezte, de a hadügyminisztérium által e rangjában meg nem erősittetett, annál kevésbbé kapott őrnagyi pátenst, valamint Bem altábornagy ur által sem lön a csatatéren őrnaggyá kinevezve, követ­kezőkép mint ilyen nem is tekinthető; továbbá Petőfi sem szabadsági engedelmet, sem erről szóló bizonyítványt nem kapott, mégis eltávozott. Petőfi már két Ízben sérté meg nyilvános j lapokban elöljárói iránt tartozó tiszteletét és nem átallá szint ily módon tisztelettel meg­őszült volt hadügyminiszterünk, Mészáros al­tábornagy úrra egy gúnykölteményt közre­bocsátani. Végre említés nélkül nem hagyhatom, hogy Petőfi elég vakmerő volt levele végén felőlem azon gyávaságot föltenni, miszerint sértő levele következtében tőle bocsánatot ké­­rendek s öt őrnagyi rangjában megerősitendem; ezen elbizakodottságot és követelést a véle tartandó vizsgálatnál főleg figyelembe ajánlván, tekintetbe kérem vétetni, miszerint méltatlan­ság volna minden bünhödés nélkül ily kímé­letlen módon megtámadhatni egy oly férfiú becsületét, ki hazájáért küzd és kinek nincs is más óhajtása, mint hona szabadsága és füg- ; getlenségeért élni, ha'ni. Helyettes hadügyminiszter: j Klapka. Petőfinek e levélben említett elbocsátás I iránti kérvényét és hozzám intézett magánleve- j lét szintén itt közlöm. Az elbocsátás iránt való kérvénye rövid és lakonikus volt: 13019-849. Tisztelt Hadügyminiszter úr 1 Őrnagyi rangomról megromlott egészsé­gem következtében ezennel hivatalosan lemon­dok. Debrecen, május 6. 1849. Petőfi Sándor. Annál hosszabb, kimerítőbb és sértőbb reám nézve magán levele. Ee egy kíméletlen, sértő bevezetés után így hangzik: (A bevezetés közlését annak idején Klapka tábornok nem engedte meg. Itt a maga teljes­ségében, az éleshangu bevezetéssel együtt köz­löm Petőfi levelét): Szolnok, Március 8-án 849. Hadügyminiszter úr! Ön 1. nem tartotta elegendőnek az én becsület-szavamat bizonyos dologban; un 2. föltette felőlem, hogy kine­­veztetés nélkül viselem az őrnagyi ruhát, un csak orvosi bizonyítvány mellett akart szabad­ságra bocsájtani, s Un 4. megtiltotta, hogy ne Írjak; mindez röviden ennyi: 1. Petőfi nem becsületes ember, 2. Petőfi szemtelen s hiú világcsaló, 3. Petőfi rossz hazafi, mert eltávozik a csatatérről s betegséget hazud, 4. Un Petőfi­nek korlátlan ura, mint voltak a Nemzetnek a Habsburgok, kik azt előleges cenzúra alá ve­tették. Uram! Ezek olyan dolgok, amelyekért békés időkben személyes elégtételre hívtam volna s tán lelőttem volna Önt mint a verebet, mert én meglehetősen lövök; most azonban, miután nem magunkkal, hanem az ellenséggel kell küzdenünk, választottam a második utat, melyre hazafiságom ösztönzött, némán és szerényen ott hagytam azon hadsereget, melyben esztendő óta áldozataim jutalma folytonosan csak a legégbekiáltóbb méltatlanság egy esztendeje, hogy lábbal tiporják az én büszke és méltán büszke feje­met. «Komáromi Lapu« > Ö. old» Tűrtem eddig; a haza javáért, de tovább tűrni minden emberi erőm összeszedése mel­lett sem vagyok képes; szólnom kell, szólni fogok, megbántott lelkem minden keserűségé­vel s lángjával, s ha kortársaim nem hallgat­nak meg, fölállok a história tribünjére s on­nan kiáltom le vádaimat az igazságos utókor fülébe! Akarja Ön ezt ? Ha igen, úgy jól van, ha nem akarja, van egy mód reá, hogy e szo­morú dolgok nyilvánosságra ne kerüljenek: ik­tassa un a „Köziöny“-be őrnaggyá kinevezte­­tésemet, küldje meg a kineveztetési diplomát s szabadságra menetelem engedélyét, mert föl­bomlott egészségem miatt egy ideig semmi esetre nem tehetek szolgálatot, ha végkép el­pusztulni nem akarok. Minden ember, még azok is, kikkel oly összeütközésbe jöttem, mint Unnel, lesznek oly méltányosak irántam, hogy az őrnagyságróli lemondásom visszaadását nem azért kívánom, hogy ismét őrnagy legyek, mert amily kevéssé vágytam erre, oly könnyen nél­külözöm ; ezen kívánságom oka egyedül az, hogy ha Ön ezt teljesiti, nékem erkölcsi elég­tételt fog adni: mert ez annyi lesz, hogy irán­tam — kíméletesen szólva is — igen-igen ke­mény szavait visszavonja Ön. Ez esetben a hozzám szóló iratokat kezembe juttatni Irányi Dániel pesti kormánybiztos által kérem, ellen­kező esetben a másik útra fogom magam kény­szerítve látni. Hadügyminiszter úrnak alázatos szolgája Petőfi Sándor m. k. Az első pillanatban, hogy e gyalázó le­velet átfutottam, nem kevéssé voltam zavarban aziránt, mitevő legyek a költővel, mit kezdjek vele. Végre is elhatároztam, hogy egyelőre abban hagyom az egész dolgot, minthogy — hacsak a közvéleményt fölingerelni nem szán­dékozom — lehetetlenség lett volna a hadi törvényszék teljes szigorát reá alkalmazni. A véletlen azonban másképp akarta. Má­jus 15-én Debrecenből Budára voltam kényte­len felrándulni, hogy ott személyesen győződ­jem meg az ostromműveietekrői és itt Görgey főhadiszállásán, nem csekély bámulatomra, Pe­tőfivel találkoztam, aki honvéd-őrnagyi egyen­ruhát viselt. Mikor megláttam, azt kérdeztem tőle, hogy ő irta-e nekem azt a levelet Szolnokról és mikor igenlőleg válaszolt, meghagytam neki, hogy menjen szobájába és maradjon ott szoba­fogságban, mig a további intézkedéseket meg fogom tenni. A kínos helyzetből, melyben voltam, Görgey mentett ki, azt tanácsolván, hogy fo­gadjak el két tisztet, kik Petőfi nevében jön­nek hozzám, hogy megkérleljenek. Bocsássam meg a fogoly költőnek eihamarkodását és he­lyezzem szabadlábra. t.s igy is történt. Mikor Petőfi elbocsátva szobafogságából hozzám jött, hogy köszönetét mondjon, én ke­zemet nyujtám neki, — ő azonban nagyon szó­fukar volt, eltitkold felindulását, melyet bense­­jében érezhetett és azzal a költeménnyel állott rajtam bosszút, mely csak jóval halála után került a nyilvánosság elé. Petőfi később hősi halállal halt meg. Sajnálom ezt az esetet. De oka nem én voltam, hanem ő maga, akin nem tudott erőt venni az a meggyőződés, hogy egy hadseregnél, melynek az ország joga és szabadsága megvédése, tehát a legfőbb feladat, mi egy hadseregre várhat, jutott osz­tályrészül, egyesegyedül a vasfegyelem képezi a főfeltételt, hogy missióját teljesíthesse. ❖ Petőfinek szép gyöngyirással írott levelét magam másoltam le. Kértem Klapkától, hogy hagyná nálam, de ő nem akart megválni ettől a históriai ereklyétől. — Csak hadd maradjon — mondá — a többi irományaim között, melyekben sok gaz­dag anyagot fog találni a szabadságharc tör­ténetirója. Hogy hol vannak jelenleg Klapka iro­mányai? Nem tudom. Hevesi József. Hatóságok figyelmébe I A * őrsé­gek és törvényhatósági jogú városok pénzügyi gazdálkodásának átmeneti szabályozásáról szóló törvény végrehajtását a 143. sz. kormányren­delet alapján és az azt tartalmazó fontosabb, a községeket érdeklő szabályrendeletek magyar fordítása kiadásomban már megjelent. — Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedése, ahol a megrendelések elfogadtatnak. — Az evangélikus egyház köréből. A helybeli ág. hitv. evangélikus egyuázközség f. hó 12-éu vasárnap a délelőtti istentisztelet keretében a kivek nagy érdeklődése mellett iktatta hivatalába az uj egyházfeiügyelőt, Vaskó István nyug. takarékpéuztári igazgatót. A tel­jes számoau megjelent presbiterek kisérték a felügyelőt az oltár elé, ahol fánossy Lajos es­peres lelkész szívből fakadó meleg szavakkal Köszönté az egyházközség uj vezérét, id.dr. Nagy Vilmos, Kirchner Mihály és Fehérváry Géza utódát s rámutatván az uj felügyelőnél». hosszú 38 esztendőre terjedő érdamteljes egyházi mű­ködésére, ünnepélyesén beiktatta őt hivatali tisztébe s Istennek áldását kérte további mű­ködésére. Ezután az uj felügyelő letette a hi­vatali esküt s most az egész közönség átvonult a templomból az egyház tanácstermébe, ahol is a közgyűlés jegyzőkönyvbe foglalta a felü­gyelő beiktatását. Vaskó István melyen átérzett, szép beszédben köszönte mega gyülekezet meg­tisztelő bizalmáts Ígéretet tett, üogy minden tu­dását egyháza javára fogja szentelni mélységes háiáj * jeléül. Ezután a megüresedett másodl'elü­­gyelői tisztre a közgyűlés egy akarattal dr. Nagy Vilmos ügyvédet, az egyháztanács tagját vá­lasztotta meg, majd megállapitottaa jövő évi költ* segvelést 20.733 kor. szükséglet és 13.000 ko­rona fedezet mellett, az igy mutatkozó 7.734 korona hiányra nézve a hívek kijei intették, hogy ez összegei önkéntes adományokból fogják fe­dezni, a minthogy az elmúlt évben is igy gon­doskodtak az egyház szükségletéről. Kisebb folyó ügyek elintézése után a közgyűlés déli 12 órakor véget ért. — Adólajstrom közzététele. Komárom vá­ros 1922. évi Hí. oszt. kér. adójára vonatkozó iajstrom a városi adóhivatalnak az 1883 évi 44. t.-c. 19. § a értelmében nyilvános közszem­lére tétel végett kiadatván, — az adókötelesek jelen hirdetmény utján is értesittetnek, hogy az egyenes adó kivető bizottság által az adóté e­­lek a következő sorrendben és időben fognak Komárom városházán letárgyaltatni: 1922. év november hó 27-én a lajstrom l—42 sorszámig felvett adótételek, 1922. év november hó 28 án a lajstrom 43 sorszámától végig fal vett adó­tételek, A tárgyalások mindennap délután 2 órakor kezdődnek és aki a határidőre pontosan meg nem jelenik, adótétele távollétében is la fog tárgyaltaim. üíieuél uisumoí minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszerzek. Didéki megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába Eljárási dij 35 korona. Megérkeztek a legújabb zongora és hegedd hangjegyek. — Kapható könyvesboltunkban — Nádor-utca 29. Telefon 80. — Mélyen leszál­lított árakért. Zenéhez szükséges cikkek nagy raktára. cím: hászló Zsigmond Bratislava (Pozsony) Széplak-n. 12. sz. HUIIU a. 12. sz. H — A lil. Katolikus Est. Vasárnap igen nagy közönség kereste fel a Legényegyletet, hogy a katolikus est változatos program injá­ban gyönyörködjök. Az estét Molecz Margit, e kiváló műkedvelőnk szavalatszáma vezette be aki Harsányinak A hercegnő ruhája, Kardos Tilda és Gárdonyi Géza két kisebb költemé­nyét hatásosan mondta el. Utána Angyal Ti­vadar főgimn. tanuló szavalta el Az ember

Next

/
Oldalképek
Tartalom