Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-08-05 / 93. szám
Hegyvenhar mattik évfolyam« 93. »ém. Szombat) 1922. augusztus 9. KOHABOH LAPOK KOMÁROMMEGYE1 KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Cidfizeté«! ár cech-nyJovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára < 80 fillér. Elkoboztad a Komáromi Lapok múlt számát a hatalom, melynek nincs Ínyére az igazság, kelletlenül hangzik a kisebbségek egyre erősebben feltörő panasza és zokszava. Negyvenkét esztendő múltjával mögöttünk egyetlen egy Ízben sem történt ez meg velünk ; ez alatt az idő alatt még bíróság előtt sem állottunk soha azért, amit irtunk. Elmúlt a világháború szó rnoru öt esztendeje, elmúltak a forradalmak. el a megszállás, az ostrom nehéz időszaka, melyekben szűkre szabott korlátok közé szorítva igyekeztünk magyar kötelességünket teljesíteni; de egyetlen Ízben ^sem került arra a sor, hogy lapunkat elkobozták volna. A cenzúrával való csendes és egyenlőtlen küzdelem hosszú bárom esztendeje is lepergett anélkül, hogy a hatalomnak okot adtunk volna ilyen retorzióra. Az ellenzéki álláspont, mely ma mindegyik letiport kisebbség álláspontja, állandóan kemény bírálatra készen talált bennünket, a sokszor éles bírálatot azonban a legtöbb esetben nem a mi ellenzéki álláspontunk Íratja velünk, hanem azok a sajnos és sürü hatalmi túlkapások, törvénysértések, kisebbségi jogaink cinikus arculverése és frivoi semmibevétele, melyeknek lapunk utóbbi évfolyamai mindenkorra szomorú adatgyűjteményét fogják szolgáltatni az utókor számára. A magyar iskoláért emeltünk szót. amiért a lap elkobzását rendelték el. Meg kell állapítanunk, hogy még az előzetes cenzúra idejében is ennél erősebb hangú bírálatokat irtunk e kérdésben, nem egyszer, de igen sok Ízben. Ámde ezt a hangot mindenkor megokolttá tette az, ami itt a magyar iskolával történt és történik. Nem izgatás ez, sem nem lázitás, csak azoknak a jogoknak következetes követelése, amelyek bennünket a saintgermaini béke alapján megilletnek, amelyből alaptörvény is lett s amelyet nem hajtanak végre, nem tartanak meg. A kormánnyal szemben, melyet élesen bírálunk, mi állunk a törvények alapján, mert mi csak azt követeljük, hogy azokat tartsák be és hajtsák végre. Minden állításunkat mindenkor tényekre és a köztudatra alapítottuk és igazolni tudjuk minden illetékes fórum ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. előtt. Ezek tudatában az elkobzás méltatlan tényét tudomásul véve, az ellen a törvényes jogorvoslattal éltünk igazságunk és önérzetünk tiszta öntudatával. Ám iskoláinkkal szemben tegye meg a kormány a békeszerződés parancsolta kötelességét, fajunk és nemzetiségünk védelmezőjéül ünnepeljük és nem mint nyelvünk elnyomója ellen küzdünk. Mindaddig azonban becstelenséget követnénk el fajunkkal, véreinkkel szemben, ha a megkezdett küzdelmet gyáván feladnánk, ha nem állanánk a harcot, melyben az egész magyar és német kisebbség sorakozik fel ujult erővel a kormánnyal szemben ezernyi kulturális, gazdasági és politikai sérelméért. Ezt a harcot azonban nyílt, fegyverekkel vívjuk, nem rágalmazó hadjáratokkal. Az anyagi igazságot mindenkor hajlandók vagyunk egyetlen törvényes fórum a bíróság előtt bizonyítékok mérlegelésével tisztázni. Nekünk azonban a lelkiismeretünk a legfőbb bírónk, amely eleddig nem talál bennünket vétkeseknek. A hatalom az elfogultság sötét szemüvegén olvassa sorainkat. De hogyan olvassa például szlovák laptársainknak a cseh testvérnemzet ellen intézeti példátlanul szenvedelmei támadásait? Mi ezeket is olvastuk. Tudtunkkal semmiféle államügyész nem kobozta el ezeket a lapokat — a sajtószabadság szempontjából helyesen — különösen akkor, ha azok a közhangulatot fejezik ki. Az itt élő milliónyi magyar ma egyhangúan követeli a magyar isko'la jogait Ebben a harcban az élen küzdöttünk s ha egy-egy fájdalmas ütéstől hangunk el is némul egy percre, az csakhamar visszatér és újabb erővel tör elő mellünkből. A hatalommal nem vitatkozunk. A magyar törvényhozás nagy és messzehangzó szavaival válaszolunk: gondolatát sajtó utján mindenki szabadon terjesztheti. Ezt tettük és tesszük mi is. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Náder-u , hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, min. a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők! Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkini háromszor: kedden, »tökön és szambatoi = „Csehszlovák terrorcsapatok“ — demokratikus köztársaságunk ez új bb dic-ő pro duktuma, — megzavarták vasárnap Kassán a magyar iskolák ügyében tervezett népgyülést. A magyarság ellen intézett ezen újabb támad is dolgában Szent-{vány József nemzetgyűlési képviselő a követk zökben nyilatkozott: — A cseh-szlovák terroristák felvonulása újabb figyelmeztetés arra, hogy milyen eszközökkel dolgozik ellenünk a cseh szlovák kormányzat és politika, újabb figyelmeztetés arra, hogyan kell felkészülnünk, In ebben az államban élni akarunk. A kormány itt-ott mégis gondolkodóba esik azon, vájjon lehetséges-e egymásután betiltani gyűléseinket. Ilyenkor aztán felvonultatja terrorcsapatait, mely felelőtlen elemekre hárítja a jogfosztást, mely mi rajtunk esett. Nincs egyéb tennivalónk, mint ezért az ázsiai szaga barbarizmusért, melynek kíséretében a legsúlyosabb inzultus érte a magyarságot, felelősségre vonni a kormányt a parlament előtt és gondoskodni arról hogy a külföld Csehszlovákia felelőtlen elemeiről és azok szerepléséről már egyszer értesüljön. A kassai eseményeket megjegyezzük magunknak és nem fogjuk elfelejteni annak a bandavezérnek a nevét sem, aki azt mondotta, ’ hogy nekünk itt élni jogunk nincs! = fóit kívánnak a jogaszláviai magyarok? Mikor a Magyar Part megbízottai bárom hónappal ezelőtt megjelentek Pasics miniszterelnök előtt, Pasics felszóliitotta őket:. foglalják Írásba a jugoszláviai magyarság panaszát s kívánságait. Ez a munka most készült el s a hatalmas memorandumot a Magyar Part a kormány elé terjesztette. Az első fejezet a magyarság politikai szervezkedési szabadságának számos megsértésével foglalkozik. Mindezekben az esetekben a felsőbb hatóságok máig sem adtak jogorvoslatot. Az alkotmánytörvónyek rendelkezéseit súlyosan sérti a hatóságok azon gyakorlata, hogy bizonyos állampolgárokat politikailag megbízhatatlannak minősít a felek meghallgatása nélkQl, besugások alapján. Ezeket aztán rendőri felügyelet aía helyezik, sőt gyakran ki is utasítják az őrs:ág területéről. Egyházi funkciót csak állámhü magatartásnak végezhetnek, vagyis a községi jegyzők és városi rendőikapitányok önkényére van bízva, hogy ki lehessen lelkész. A hatóságok részéről elkövetett törvénysértések büntetlenül maradnak. Fölpanaszolja az emlékirat a magyar ügyvédek sérelmeit is, ezeket az ügyvédi kamara B lajstromán vezet és megfosztja őket a kamarában aktiv és passzív választói joguktól még akkor is, ha bírják az államnyelvet. A magyar nemzetiségű SHS állampolgárok vagyonát, mint ellenséges vagyont, szekvesztráiták. Idegen vállalatok nacionalizálásanál az igazságügymini zteriurn mindig kiköti, hogy a részvények bizonyos hányada szláv állampolgárok kezébe menjen át. A nem szláv rokkantak nem kapnak rokkantsegélyt, pedig rokkantadét mindenki fizet. Az állampolgárságról szóló uj törvény még nincs megalkotva, de az állampolgárság igazolását a hatóságok rendkívül megnehezítik. A választói névjegyzékben egyetlen nemzetiségi állampolgár nincs felvéve. A magyarságot a politikai bűnügyek tömegével terheik. Birói végzés nélkül napirenden vannak a letartóztatások és házkutatások, holott egyetlen kémkedési és hazaárulási perben sem hoztak marasztaó ítéletet. A magyarnyelvű sajtó szabadságát sértő intézkedések napirenden vannak. A magyar kulturális egyesületeket jogta'anul bezárják, feloszlatják. A magyar nyelv haználata ellen a közéletben, a bíróságok ä a közigazgatási hatóságok előtt sérelmeket .-.öveinek cl. ÉgyedOj Milus János TMhafes‘ó'és, Komarom, Nador-utca 3» es 48. szám. ............ : Mindennemű ruhaneműeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. — —:
