Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-08-03 / 92. szám
Második kiadás. Az első kiadást az ügyészség elkoboztatta. Csütörtök) 1922. augusztus 3< 92. szám Negyvenharmadik évfolyam KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LA P. Előfizetés* ír ceeh-szlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: ?:§éga évre 80 ff, félévre 40 ff, negyedévre 20 ff ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Egyes szám ára t 80 fillér. Szerkesztő: BARAiYiY JÓZSEF dr. 0 magyar korona tragikus sorsa, amely szervesen kapcsolódik a német márka balsorsához, a napnak legnagyobb eseménye, de egyúttal riadó is Európa gazdasági csődjéhez, mely ténhetik meg, ha a háború sebei miudea államban orvosoltatnak. Egyes — győztes — államok sebeit a legyőzött államok teljes kizsákmányolásával, gazdasági tönkremenetelével nem lehet meggyógyítani, mert akkor egész Európa válik beteggé. Ennek a helyzetnek súlyos kórtünete a magyar Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u 2& hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik helenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatim legloyálisabb szlovák és esek tanárok által összeállított hivatalos kimutatás szerint tehát tizenháromszor annyi magyar losonci születésű iskolaigénylő van itt, mint szlovák és több mint ötször annyi magyar iskolaigénylö lakik itt, mint szlovák ! Sapíenti sat! (ESŐ) A Mm Un első éve. a békeszerződések rendelkezései merev végrehajtása esetén fcltartózhatatlanul bekövetkezik. Intő és vészjel arra, hogy a lenyűgözött nemzetek létükben vannak megtámadva és ha Európa talpraállitásuk érdekében nem fog össze, egész Európa rohan a fel nein tartóztatható katasztrófa felé. A magyar korona is, a német márka is, csak a jóvalutáju országokkal és a külföldi pénzrelációkkal szemben zuhant alá, ámde' belső értéke, amely vásárló erejében jut kifejezésre, ma is fenn áll. A jó valuták emelkedése vonja maga után a gyengébb sülyedését és mig a stabilizálás folyamata el nem következiK, ezek az országok a legsuiyosabb gazdasági válságot élik át Semmi komoly okot nem látunk a magyar pénz érlékének csökkenésére. Magyarország Ausztriával szemben élelmi cikkek importjára nem szorul rá. Ipara kezd berendezkedni, külföldi tőke is érdeklődik iránta, uj iparvállalatok keletkeznek, amelyek egyenesen megokolatlanná teszik a magyar pénz e rohamos érték lecsúszását. A német márka sem értéktelen magában véve: hiszen Németország exportál, ipara ma Európában verseny nélkül áll, szene olcsóbb mint bármely más országé. A német energia, a német tudás csodákat mivel és pénze mégis egyre sülyed. Európának nem lehet egyik sem érdeke. A gazdasági krízisek politikai válságokat is vonnak maguk után. A rend, a konszolidáció csakgazdasági alapokon képzelhető el, ha ezek megingnak, akkor nyomában az anarkia lép föl, ez pedig forradalmakra vezet és a forradalmak szélsőségei könynyen kitermelhetik Európa számára a gazdasági bolsevizmust, amely tönkre teszi Európa közgazdaságát. Anglia, Olaszország a német jóvátétel ellen foglal állást. Már csak a francia közvélemény ragaszkodik hozzá, melyet lapjai vakítanak el s e lapok — jól tudjuk — a háborús pártok, a háborús tőke, a hadiszergyártó ipar befolyása alatt állanak. De a közvélemény is ébredni kezd Eurőpaszerte. Egyre hatalmasabb a hangulat a békeszerződések gazdasági szankciói és úgynevezett »jóvátétel« követelményei ellen. A jóvátétel csak egy irányban törés osztrák korona és a német márka árcsökkenése. Ha ezt gyorsan meg nem állítják, minden ország beteg lesz és egy sem fog talpraállani sohasem. Ezt a tanulságot vonjuk le a pánikszerű 0 24 értékéből a magyar koronának, ezt jelenti számunkra ma Zürich. = Lemond a kormány. Mint jól tudjuk, többször hire kelt már annak, hogy a kormány lemond. A lemondást azonban mideddig elhalasztották és a sok távozási kísérlet folytán elég komikus volt a kormányra nézve, hogy lemondását újra, meg újra el kellett tolnia. Most megint azt írják a cseh sajtóban, hogy kormáoyváUozás van küszöbön, legalább a Pi-avo Lidu szerint Benes miniszterelnök közölte a nemzetgyűlés többségi pártjával, hogy auguszius 10-én fogja átnyújtani az elnöknek a kormány lemondását. Hogy ez az újabb lemondás meddig fog húzódni, azt az eddigi tapasztalat után nehéz volna megjósolni. = A kisebbségek sorsa Érdekes rezoluciót hozott a nemzetközi békekongresszus Lundonban. Határozatában követeli a teljes leszerelést s a katonai szolgálatkötelezsttség megszüntetését a népszövetségtől. Egyben pedig a népszövetség olyan határozatát követeli, amely a kisebbségeknek lehetővé teszi, hogy sorsukról maguk döntsenek. Úgy látszik, hogy a londoni békekonferencia immár tudatára ébredt annak, hogy a kisebbségek ügye ugyancsak rászorul valamelyes megoldásra, csak az az érdekes, hogy a Népszövetségtől követelik az orvoslást, attól a testülettől, mely eddig még semmit sem tett a népekért, legkevésbé pedig azokért, akik az egyes államokban mint kisebbségek az örökös küzdelem napjait szenvedik át a békeszerződésekben biztosított „jogaik“ érvényesüléséért. = A „szlovák“ Losonc magyar valósága. A legutóbbi, a nyilvánossággal is közölt hivatalos statisztika szerint Losonc szintén szlovák többségű város. Losoncon a népszámlálás mindössze csak 44 százalék magyart ismert el. De erről a hivatalos népszámlálásról, eunek megbizhatóságáiól minden ellenzéki kritikánál lesújt óbb kritikát nyújt itt is egy másik hivatalos kimutatás: a reálgimnáziumi értesítő. Ez értesítő adatai maguk beszélnek, nem szorulnak magyarázatra! A 6 (és két parallel)csehszlovák osztályban volt az ev végén összesen 238 nyilvános tanuló; ebből a losonci születésű, mindössze csak 15, csehországi 8, morvaországi 3, szloveuszkói 191, idegen 21. (* 15 losonci születésű között több magyar anyanyelvűt is találunk.) A 8 (és két parallel) magyar osztályban ezzel szemben 406 nyilvános tanuló volt; ebből losonci születésű 196, szlovenszkói 165, idegen 45. Lakóhely szerint, a csehszlovák osztályokban 54, a magyar osztályokban pedig 286 volt losonci lakos; ellátásban volt Lo_ soncon családoknál csehszlovák 75, magyar 63' a közeli vidékről bejáró amott 94, itt 41. A ni. A diákmenza gazdasági adminisztrációjának zavart lan menetét több kedvező körülmény segítette elő. A céltudatos takarékosságon kívül, mely a vezetőség minden elhatározásának főszempontja volt, tekintélyes segítséget nyújtott az amerikai misszió részéről nyert természetben való támogafás, továbbá az a körülraéoy, hogy a diákmenza és gyermekkonyha egy helyiségben, közös személyzettel és vezetőcéggel működhetett, ami a személyi kiadásokat a felére csökkentette. A takarékosság elve mellett is a konyha működése és teljesítménye ellen egész iskolai év folyamán egyetlen panasz sem merült fal, jeléül annak, bogy az éber felügyeletet e téren semmi mulasztás ' sem terheli. Nem panaszkodhattak a tanulók sem az élelmezés minősége, sem mennyisége | ellen, mert igen sok csa ád a mai drágaság és szűk kereseti viszonyok mellett elégedetten : venné az ehhez hasonló ellátást. Amit a diákmenza élelmezés tekintetében 1 nyújtott, annak tápértéke messze felülmúlja például a németországi menzák átlagos teljesítményét; a lakásviszonyok, mely kben hz első iskolai év eltelt, lehettek volna talán megfele- I lőbbek is, de a helyi adott körülmények mellett jobbról gondoskodni nem állott módunkban. Ez csak az alatt a föltétel alatt o dódhatik meg minden egészségügyi követelmény kielégi\ tésével, ha a menza részére önálló diákotthont biztosíthatunk és azt a higiénia követelményei szem előtt tartásával szerelhetjük fel és rendezhetjük be. Ezt a nagy célunkat a következő 1922/23. . iskolai évben, a diákmenza fennállásának második évében kívánjuk elérni, amely müködésé- i nek első nevezetes állomása leend. A menza részére a saját diákotthont kell megteremtenünk, j hogy létét és fennállását biztosítsuk. Erre vonatkozólag a lépések az intéző > bizottság részéről meg is történtek. Több épület jött ebből a célból figyelembe, de ezek \ közül arra kell a választásnak esnie, amely j a legkisebb átalakítással leginkább megfelel a í kitűzött célnak. A vételárat a társadalom áldozatkész tá; mogatásából remélik előteremteni. Ebből a I célból a folyó év nyarán nagy gyűjtési akció indul meg, hogy a Diákotthon alapjait megvethessük. Reméljük, hogy a társadalom i mé> a mai nehéz viszonyok közt is m gj érti e kérdésnek horderejét és kiki hozzájárul tehetsége arányában ahhoz, hogy a szegény dióitoknak otthont biztosítsanak és végre azok ; is iskolához juthassanak, akiket eddig annak j lehetőségétől szegény sorsuk zárt el és foszj tott meg. Arra törekszünk, hogy ami minden na‘ gyobb városban megvan már, legyen egy diákjóléti intézményünk; másutt hossza évek alatt i nemes szivü jóltevök és nagylelkű alapitvány> tevők gazdag adományaiból alakultak ki az ilyen intézmények, melyeket felekezetek sőt
