Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-12-30 / 156. szám

6 oldsi. wKor»aromi Lapok 1922. december 30 elhanyagoltak s mely más országokban a nők megélhetésének egy jelentékeny biztosítéka volt. Nálunk a kézimunka általában a középosztály unatkozó asszonyainak időtöltését képezte s épp ezért nem nőhette ki magit komoly, verseny­­képes iparággá soha. A közeledő csipke és művirág divat jel­szava nem pusztán ornamentális kérdés, hanem ugyanakkor figyelmeztető és gazdaságilag tőké­síthető és kiaknázandó Ígéret. Nem csupán egy újabb fényűzést, kiadást, de egyszersmind egy újabb munkaalkalmat is jelent. Franciaországban a mümadarak, apró kalap és i’uhadiszek egész néposztály asszonyait tartják el. Belgiumból haj órakományok*számra szállítják a híressé vált csipkét: mért csak éppen mi nem tudnánk céltudatos, helyes kereskedelmi ösztönnel végzett munkánkkal önmagunkon segítve kifelé is boldo­gom ? K. N. Nem Komáromban történt. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert amint a K. U.-ban olvassuk, a leírás pont ráillik Komá­romra. Minden gyanúsítást, találgatást ki aka- | runk kerülni tehát, amikor hangsúlyozzuk, hogy | nem Komáromban történt. Hogy mégis leközöl- j jük az esetet, azt azért tesszüs, hogy a koma- 1 romi fiatalságot óvaintsük, hogy ne sokáig vo- \ nakodjanak a házasságtól, mert úgy járnak, i mint a sárospataki fiatal urak. , A K. D. az esetet »Ármány és Szerelem* * fő és »Kevés a férfi“ és »A szerelmi bájital I hatása“ alcímekkel irta meg az alábbi tragikus j esetet: Egy határszéli városkában, amely ősi kol- f légiumáról nevezetes, (ugy-e, hogy azt hinné az \ ember, hogy Komáromban történt? Szerk.) furcsa f és tragikusan végződött események játszódtak le j a múlt hetekben. A városka urilányai rossz szemmel nézték, hogy a serdültebb ifjúság kocs­­mázife, pipázik és egyéb földi élvezeteket haj­szol, csak épen — no, hogy is mondjam — csak épen nem — szerelmes. Nosza, összeültek a lányok és hosszabb eszmecsere után elhatá- j rozták, hogy ármányhoz folyamodnak, amellyel jj megnyerik az ifjak szivét és szerelemre lobbant- | jak őket. Egy tapasztaltabb társnőjük ajánlatára egy ') cigányasszonyhoz fordultak, aki hajlandónak l mutatkozott a szerelmi bájital megfőzé3ére illő j honorárium mellett. Az egyik lánynak, aki nemrégiben jött j haza Amerikából, félretett dohárai voltak, ezt ] tette le a duenna oltárára, de a többi is lehet- j ségéhez képest hozzájárult a kotyvasztás költsé­geihez. A bájital elkészült jóféle kőrisporból és egyéb izgatószerekből, mire a lányok hozzákezd­tek a kísérletezéshez. A cigányasszony azt is ajánlotta, hogy lovagjaiknak szemébe táncközben összetört fé­sűik porát szórják, cipőjükbe pedig liliomgyö­­keret tegyenek és amikor a fiatalemberekre néz­nek, mondják ezt: — Ahogy én tiprom ezt a gyökeret, úgy tiprod te is az én szivemet! Az első zsuron szivdobogva töltöttek lovag­jaik teáscsészéjébe az italból, azonban nem tar­tottak mértéket és így történhetett meg, hogy a zsur után három fiatalember rosszul lett az izgatószerek mértéktelen élvezetétől. A három fialalembert beszállították a helybeli kórházba, ahol az egyik meg is halt, igaz, hogy előrehala­dott vesebaja siettette halálát. A megindított rendőri nyomozás fényt de­rített a leáDyok üzelmeire. A legelőkelőbb úri családok leányait hallgatták ki a rendőrségen, akik sírva vallották be, hogyan jutottak pénzhez és miért volt szükségük a báj italra. Természetes, hogy az egész városka la­kosága ma erről beszól. Izgatottan tárgyalják a fejleményeket és ma már a piacon egész sor kofa kiabálja vihogva: — Bájital, tessék, kisasszonykák! Vegyenek báj italt! A sárospataki szép lányok pedig továbbra is azon a problémán rágódnak, hogyan lehetne a mai blazirt fiatalemberek szivét szerelmi lángra lobbantani.,. Halljátok tehát hátborzongatva a fenti ese­tet, komáromi fiatal emberek, ne húzódozzatok a lányoktól, mert ha tovább is úgy játszátok a jégcsapot, még a komáromi leányok is bájitalt csináltatnak valamelyik pihegő utcai cigányasz­­szonnyal és abban mint látjátok, nem lesz sok köszönet. Rajta tehát. Közéig a farsang. Mindenki keresse meg a párját a báj ital kényszerítő ha­tása nélkül. flz anyakönyvi hivatalból. 1922. éoi nouember 20-től december 20-ig. I. Születések. Mancsiák Péter, Lago Ilona és Erzsébet ikrek, Krajco József, Győri Aranka, Herbert Gábor, Csengéi Mária é3 Teréz ikrek, Torna Ilona, Borbély Ilona, Paizs István, Kadlec József, Csalava Ferenc, Dévay Mária, Prémusz Kálmán, Sipos Margit, Ganzer András, Mandí György, Szabó István, Godá! Mária, Blahó Magdolna, Tóth Lajos, Laus Magdolna, Blafka Vlasta, Lakatos Rozália, Paregrin Jaroslav, Schaffer József, LasRzky Albert, Részi Anna, Prezmeczky Miklós, Kiss Zsigmond. II. Házasságok. Karel Stanek és Ludmilla Vitková, Er­délyi Pál és Vargha Erzsébet, Baráth ■ Gyula és Nagy Mária, Ján Mráz és Gizella Orgá* nová, Bors Ábrahám és Juhász Irén, Markovics László és Poka Juliánná, Salgó László és Neubauer Margit, Karol Vondrás és Marie Bircáková, Ladislav Podzemsky és Elizabeth Nsstlingerová, Fehér Kálmán és Potrogyai Kocsis Margit, Bott&y Zoltán és Friedleuder Katalin, Meistner Emánue! és Széles Mária, Hitzer Károly és Hozmán Juszti, dr. Egán Ernő és Fried Anna. III. Halálozások. Sárközi János 68 év nov 25-én, Győri Aranka 10 órát élt, nov, 25 én, Hrvák Anna 68 év, nov, 28 án, Papp Péterné 67 év, nov, 28, Reicher Gusztávné 50 év, nov. 28-án, Rácz János 50 év, nov. 29,Vaíkovics Jánosáé 47 év, dec. 2, Gyesz&t Istvánná 84 év, dec. 2, özv. Fridricu Péterné 47 év, dec. 4-én, Bódis József 80 év, dec. 5-én, Hegyi Józsefné 58 év, dec. 7, Nagy Emma 3 év, dec. 7, Än­derte Ilona 22 év, dec. 9, özv. Vaskó Kál­mánná 74 év, dec. 10, Farkas János 38 év, dec, 10, Mezei Balázs 65 év, dec. 10, özv. Tallósi Józsefné 78 óv, dec. 11, NovákZdamka egy iió, dec 14-én, Papp Ferenc 61 év, dec. 15, özy. Fisbher Dávidné 74 év, dec. 15, Rus­nyák Etek és János dec. 17-én, özv. Tar La­­josné 38 év, dec. 19.__________________ Petőfi. Volt nagy álmok bús álmodója, S száz vágyviharban nem volt ki ójja. A színes ábránd bohó diákját Szent önnyarával perzselte ő át. S állt fázva, szomjan a néma vártán S a hulló hóban tavaszra várt tán. S a tavasz jött, dalolva, zúgva ; Nem jött úgy még tavasz azóta!.. . Volt édes csókok könnyes adója, Ki csókért dallal, szerelmét rója. Volt csillagfény a bús magyar égen, Volt haló honvéd szent harc tüzében. S ma nagy halott;... a fátyol várója — S egy árva nemzet vigasztalója ... VÉGH GÉZA. Lapunk olvasóinak, előfizetőinek, munkatársainak és tudósítóinak boldog új évet kíván a szerkesztőség és kiadóhivatal. — Harangszentel és Ógyallán. Igazán meg­ható ünnepe volt Ogyalla katolikus közönsé­gének folyó hó 24-én, vasárnap délelőtt. A hívők áldozatkészsége egy uj harangot hozott karácsonyi ajándékul a gyallai katolikus temp­lomnak. A díszes menet, mely a harangot az állomásról bekísérte, fél 11-kor gyülekezett a templom előtt. A vasúti állomásról a menet a közönség nagy részvétele mellett gyönyörűen fejlődött fel. Elől lovagolt a mintegy 30 tagból álló díszbandérium, amely magában véve is gyönyörű külön látványosság volt. A falu fi­atalságát láttuk itt szebbnél szebb toporzékoló paripákon. Nagyon jól festett a lovasok egy­forma fekete öltözéke és a báránybőr sapka mellett lévő sastoilas bokréta. Ezután követ­kezett egy kocsi, mely a cigányokat hozta, kik az ünneplést azzal emelték, hogy a párat­lan szép magyar nótákat játszották. A haran­got huzó díszkocsi, melyet fehér lovak von­tattak, feledhetetlen látványt nyújtott a szem­lélőnek. A harangot nem is lehetett látni a koszorúktól és a virágoktól, melyeket a fehér ruhás lányok helyeztek rá. Közvetlen a haran­got vivő díszkocsi után haladtak a gyallai kis szivgárdisták, példás rendben. — Az ünnepi misét Sipos Antal udvardi esperes plébános celebrálta, mely előtt a harangot megszentelte és szent beszédet mondott. Ugyancsak ekkor lett megáldva a templom uj orgonája, melyet szintén nem régen szereltek fel. Ezek után a harang mindjárt fel lett szerelve a toronyba és uj hangjával hívta az éjféli misére a híveket. — Városi közgyűlés. Komárom város utolsó közgyűlését, mint halljuk, ma dé'után 4 órakor tartja,, melyre a városi tanács megvá­lasztása van napirendre tűzve. Ez az ügy tudvalevőleg felebbezés alatt áll és semmi­képpen sem lehet napirendre tűzni, tehát a közgyűlés ebben a kérdésben határozni semmi­képpen sem jogosult. — A ref. egyházból. A komáromi refor­mátus egyház presbitériuma folyó hó 28-án délután Vargha Sándor ref. lelkész és dr. Gaál Gyula fögondnok együttes elnöklete mellett látogatott ülést tartott, melyen az egyház folyó ügyeit és az 1923-ik évre szóló költségvetését intézték el. Vargha Sándor lelkész üdvözlő szavai és az ülés megnyitása után dr. Ga&I Gyula főgondnok tartalmas és mélyen járó beszédben emlékezett meg arról az egyházat és közéletet ért nagy veszteségről, mely Pog­­rányi József volt orszgy. képviselő, vármegyei ny. tisztifőügyész s a református egyház több világi méltóságát viselő tanácstagjának el­­hunytával borult a ref. egyházra. A íőgondaok ékes szavakban méltatta & megboldogultnak munkásságban megfutott pályáját s igaz sza­\ vakkal mutatott reá arra az önzetlen tévé* 5 kenységre, melyet egyháza és a közügy terén \ eliemeiésreméltó módon kifejtett. Egyházához l való hűséges ragaszkodása, puritán jelleme, j dicséretes és követendő például szolgál és 1 mindenkorra megőrzik tiszses emlékét. Javas- S latára a presbitérium a halálában is mélyen | tisztelt férfiú emlékét jegyzőkönyvében mcg­­jj örökítette és az elhunytnak gyászbaborult öz­­| vegyéhez és családjához részvétirat intézését ; mondotta ki. A fögondnok megragadó beszédét : pedig jegyzőkönyvbe iktatta. Majd Vargha ; Sándor lelkész bejelentette, hogy az elimayt jj presbiter, valamint a Magyarországra költözött j Tilos L ijos presbiter megüresedett helyeire l az elnökség Füssy Kálmán nemzetgyűlési kép­­\ viselő és Berza István pótpresbitereket behívta, i Az uj presbitereket meleg szavakkal üdvözölte, | akik a törvényes esküt az egyháztanács előtt te­­; tették. Az egyháztanács elnökségnek akántoria­­; kás építésére vonatkozó jelentését egyhangúlag \ tudomásul vette és Tuba Lajos presbiternek, ki az egész építkezést szakszerűen ellenőrizni szives volt és P. Nagy Sándor algondnoknak, ki a szükséges fuvai ozást díjtalanul végezte, jegyzőkönyvileg is hálás köszönetét szavazott Egyes adókérvények elintézése után a presbi­térium az egyház orgonája kijavíttatásának \ kérdésével foglalkozott és Vargha Sándor lel­lj kész mutatott reá az immár nagyon is javi­­j tásra szoruló orgona sürgős renoválására. Dr. Szijj Ferenc szakszerű felszólalása után ki­­\ mondotta a presbitérium, hogy a több mint \ 9000 koronát kitevő orgonaalap felhasználásá­­j val az orgonát megjavittatja és erre nézve j orgonaépitő cégektől árajánlatokat fog kérni, í egyben pedig az elnökség vezetése mellett j Nagy Lajos kántorból, dr. Szijj Ferenc, Lika- I tos Károly, Tóthkárolyi Lajos, Fülöp Zsigmond, i Török András presbiterekből álló bizottságot kiküldi a szükséges teendők elvégzésére, szak­értésül pedig Schmidthauer Lajos orgonamü­­vészt és Molecz Tivadar róm. kata. egyházi karnagyot kéri föl. Az egyház kebelében mű­ködő énekkarok működési rendjét állapította meg a presbitérium, meg azutan az egyház 1923. évre szóló költségvetését tárgyalta &

Next

/
Oldalképek
Tartalom