Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-12-07 / 146. szám

í»22. december 7. «Komáromi Lapok« 8. űíua.. b*n áll szemben a jogát elsikkasztó kormány- 00 hatalommal. A megelégedettség, a tespedés g bacillusait igyekszik elplántálni, a jogfeladás, O a megnyugvás magvait elhinteni. Amulett, hogy rafinált a módszere, néhol otrombán együgyű, ■jj* nem ismeri a nép lelkét, hanem kegyeletsértő H módon tárgyal egyes dolgokat. Az egészből az világok ki, hogy itt is, mint Érsekújváron, Pozsonyban stb. az a kéz működött szolgai készséggel, amely eddig is kész volt Judás­­pénzért az itt élő magyarság elleni aknamun­kára: az u. n. „emigránsok“ keze. A legszo­­morubb azonban az, hogy akadt, egy-két magyar lap, amely nem átaiiott dicsérő szót ejteni e gonosz fércmunka mellett. ON N hány szemelvényt közlök a naptár CS bóditó hazugságaiból: a „a mi k-dves Podkarpatska Rusunk is JW óriási lépéssel haladt előre a végleges konszo* 3 iidáció felé .. (Bizony, konszolidáció az, minor í, egy fizetett spicli besugásara legutóbb is 22 ® tisztes magyar és ruthén po gárt hurcoltak el otthonából, hogy harmadnap udvarias hajlongás 2! közben eresszé* szabadon.) „április 11 én Podkarpatska Ruszban meg­szűnt a statárium s ezzel együtt életbe léptek a legszentebb polgári jogok, a szabad gyüle­kezés, pártalakitás és szabad lett a sajtó is.“ (Bizony, szabad a gyülekezés, e legszentebb polgári jog alapján kergette széjjel legutóbb is, nov. 19 én a nagyszöllősi kisgazdagyülést az egyik fehérazáju cseh Írnok.) „Ne panaszkodjunk !... A köztársaság állapotai, ha nem is ideálisak, de még mindig sokkul jobbak, mint más országoké ... (Bizony, tajjel-mézzel folyó ország ez, azért vágta a szegény fö;dmives a nagyszöllősi adópribékek szemébe: Tan bizony azt akarják az urak, hogy mink is ngy nézzünk ki, mint az urak, mikor idejöttek? — és ezért kerül főnbe át­számítva is a vasúti jegy Királyházától Kassáig, mint Londontól Parisig.) „Beregszászi állami reálgimnázium, taní­tási nyelve magyar, ruszin párhuzamos osztá­lyokkal.“ (A szerkesztő elfelejtette, hogy a szinmagyar Beregszászban ruszin gimnázium van, párhuzamos magyar osztályokkal, ahol a magyar tauarok kénytelenek jelentéseiket csehül Írni és a konferenciákon kötelesek csehül — hallgatni, mert készéin! nem tudnak.) „Erőszakos elnemzetiesités nincs meg­engedve és büntetendő.“ (Mit szól ehhez Pesek ur és a többi társa?) Petőfiről, aki a magyar nép lelkében a felmagasztosultság piedesztálján áll, nem áta- Jották azt Írni, hogy csavargó volt. A tragikus sorsú IV. Károly volt magyar királyról pedig: „... a köztársaság elrendelte a mozgósítást, hogy igy lábhoz tett fegyverrel kényszerítse Habsburg Károlyt, hogy kitakarodjék Magyar­­országból.“ (A szerkesztő zugirászok nem gon­doltak arra, hogy az a néhány magyar gazda, akinek ez a ponyva mégis a kezébe fog kerülni, eldobja azt, amikor ezekhez a sorokhoz ér, mert a magyar faj kegyelates faj és a tragikus sorsok a szivéig hatnak.) És végre, hogy minden magyar boidog legyen, Ruszinszkó tiszti címtárába becsem­pésztek imitt-amott egy magyar Írásmóddal Írott nevet, hogy lássa a magyar: ime, saját fajtád ül a hivatalban, ne panaszkodj. Azt hiszem, a szemelvényekből elég ennyi is ahhoz, hogy minden magyar tisztában lehessen azzal: mi történik itt a kulisszák mögött. Figyelő." hírek. — A Dalegyesület Petőfi estélye. A ma­gyar irodalomnak az egész világ áltál meg­csodált örök büszkesége, Petőfi Sándor szüle­tésének századik évfordulóját az egész müveit világ meg fogja ünnepelni. Az ünneplésből az itteni magyarság is kiveszi méltó részét, hogy kegyelettel hódo’jon a nagy magyar szellem emlékének. Komárom kulturális egyesületei szintén megünneplik a halhatatlan költő em­lékét s a rendezendő ünnepségek sorát a Komá­romi Dalegyesület vezeti be, mely a költő születésének évfordulóján, Szilveszter este nádor­utcai helyiségében nagyszabású Petőfi-estélyt rendez. Az estélyre az egyesület vezetősége Égler Dózsát, a főgimnázinm kiváló magyar irodalom tanárát nyerte meg Petőfi költésze­tének és pályájának méltatására, ki az estélyen irodalmi előadást tart. A Dilegyesület működő kara három Petőfi költeményére irt szerze­ménnyel lép fal, ezek között Székácsnak 100 arannyal pályakoszomzott „Szeptember végén* eimü gyönyörű férfikarával is. A műsor egyéb pontjait- Petőfi vonatkozású melodráma, énekszám és Petőfi költemények töltik ki, elő­ad isra kerülnek Petőfi szerelmi költeményei­nek gyöngyei, családi versei és életképei. A Dalegyesület vezetősége ezen ünnepély rende­zésénél arra törekszik, hogy az teljes egészé­ben Petőfi kultuszát szolgálja és hogy váro­sunk magyar társadalmának egy olyan es­télyben legyen része, mely a halhatatlan költő emlékéhez teljesen méltó. — A Népjóléti Körpont téli segélye. A Népjóléti központi bizottság Nagy Jenő r. fő­kapitány h. elüök elnöklete mellett f. évi dec. 4 én ülést taftott. Igó Endre előadó indítvá­nyára elhatározta a bizottság, hogy 200 csa­ládot részesít karácsonyi segélyben, oly formán, hogy egy-egy család 50 kiló kemény vágott fát és 5 kiló lisztet kap Továbbá 20 iskolá­ba járó szegénysor.» u s elsősorban teljesen va­gyontalan árva fin gyermeket, egész öltöző jó uj ruhával lát el, a kővetkező arányban: köz ségi elemi iskolába járó fin gyermekek közül 12, rém. kath. fiúiskolába járó gyermekek közül 6, s végre a csehszlovák elemi iskolába járó fiú gyermekek közöl 2 részesül ruhasegélyben. A ruhák mérték szerint készülnek, igen jó minő­ségű vastag szövetből, Végre a már eddig kiadott 200 pár cipőn kívül még 11 pár cipőt fog a Népjóléti Kő-pont kiadni. Előadó beje­lentette, hogy a zsupán kormánybiztos a gyűjtést a vármegyére nézve engedélyezte, egyben föl­hívta a községi jegyzőket, hogy a gyűjtést az 1921. évi alapon indítsák in-*». Es a kálómmal a Népjóléti is felkéri a községi jegyző urakat, hogy a gyűjtést, mielőbb és minél szélesebb körben indítsák meg. A nagy közönséget p dig arra kéri, hoey gondoljanak a rongyokba burkolt didergő és éhező, tehetetlen koldu­sokra és rongyos ruhákban és lyukas cipőkben járó iskolás gyermekekre, a gyógyíthatatlan betegekre és elhagyott gyermekekre s adakoz­zanak minél többet tehetségük szerint. Bár­mily csekély adományt köszönettel fogad a Népjóléti Központ, vezetősége. — A jövedelem adó tárgyalások. Decem­ber 3 en kezdődtek a jövtdeem adó tárgyalások a városházán. A lakosságnak műiden olyan tagja, akinek jövedelme a 6000 R t meghaladja, adó alá esik. Ajánlatos, hogy minden érdekeit jelen­jék meg a tárgyalásokon, melyek ABC sor­rendben a városháza földszinti helyiségében tar­tatnak délután 2 órától kezdve. Délelőtt min­denki megtudhatja ebben a hivataloaa, melyik napon és mely órában kerül rá a sor. — Falnöttak oktatása. A helybeli községi elemi iskoia tanítótestülete az általa fáikért szak­emberek közreműködésével a tél folyamán három hónapra terjedő tanfolyamot, rendez a felnőttek oktatasa céljából. A tanfolyam feladata kezdő fokon az, hogy mindazok, kik a mindennapi iskolába a háború okozta, vagy más egyéb viszonyaiknál fogva kellő ismeretre szert nem tehettek, pótlólag az írásban, olvasásban és számolásban olyan jártasságot szerezzenek, amilyenre a mindennapi életben feltétlenül szűk ség vhd. Felsőbb fokon a tanfolyam föladata a résztvevők szerzett ismereteinek gyarapítása, s műveltségének fejlesztése. E célok eíérese szem­pontjából a tanfolyam két részre, u. m. kezdők és haiadók csoportjára oszlik. A kezdők cso­portjának az Írás, olvasás és számolás képezik a tárgyait. A haladók csoportján a fogalmazás, számolás, meres és a földrajzban szerzett isme­reteknek a kibővítésére irányul a törekvés. Ezenkívül a térmészettan, polgári jogok, gaz­daságtan és az egészségtan köréből tartandó előadások fogják az egyes órák anyagát képezni. A tanfolyam mindkét csoport részére december hó 18-an kezdődik és március végén fejeződik be. az előadások a községi elemi iskolának erre a célra kijelölt termeiben tartatnak az esti órásban. A tanfolyamon való részvétel ingyenes, férfiak és nők részére egyaránt, Be­­iratKOzi mindkét csoport, hallgatóinak december hó 5 -lOéig naponta 5—7-ig a községi elemi iskola igazgatói irodájában lehet. Részletes utasitás a beiratkozás alkalmával szerezhető. Kérünk mindenkit, hogy oly szívesen és biza­lommal jöjjön közénk, mint amilyen szivesen mi a kitűzött célok elérésére vállalkoztunk. A tanfolyam vezetősége. — A komáromi és környékbeli gazdák panaszai. Aki csak egy kicsit is érdeklődött már Fttssy Kálmán a komáromiak népszerű nemzetgyűlési képviselőjének tevékenysége iránt, bő alkalma volt meggyőződni, hogy Füssy Kálmán nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bebizonyította, hogy a magyar­ságnak minden ügyes-bajos baját a szivén vi­seli. Ő hozzá nem mehet senki úgy kérelemmel, hogy föl ne karolná, tanáccsal, Közben járással ne segítene rajta. Még inkább fokozódik ez a készsége, ha nem egyesek, hanem többek sé­relméről vau szó. Ilyen m dlöztatés, sérelem érte a komaromi és környékbeli lótartó gaz­dákat, akiknek a panaszait az alábbi bead­ványban juttatta el az illetékes helyre : Föídmívaiósügyi Miniszter Urnák, Prága. A komáromi és vidéke gazdáinak panasza a nyitrai méntelep igazgaiósaga ellen. A magyar állam idejében mindig volt Komárom varosban méuáilomáuy, azonban amióta a Csehszlovák állam vette ezen intézményt kezelése alá és az a nyitrai mentelep kerülete vezetése alá tartozik, egyáltalában 1919. óv óta nincs mén rendelkezésűnkre, ezek hiányoznák Komárom, Ujfaiu és Keszijgí'aiva gazdáinak, mivel nincs a lóállomáuyuk részére apaallat. A uyitrai mén­­telep parancsnoksag* 1919-ik évben átirt Ko­márom város taoácsához, hogy készíttessen 3 drb. méu és azt ápoló ea az állomást vezető részére megfelelő épületet. A városi tanács közölte ezt a komáromi gazda* képviselőjével, hogy az apaállatok elhelyezésére a szükséges helyről intézkedjenek, aki a gazdasági tanács határozata alapján javaslatba hozta a Komá­rom határában létező aílarni íötdmüvesiskolá­­biU való elhelyezhet, mivel ott ezen célnak teljesen megfelelő hely ailana íendaikezesre. Ezen átiratra azonban semmi sem történt. Az 1922. evőm azonban újra kert a vá­rostól a nyitrai meateiep parancsnok naiyet az apaállatok részére. A városi tauaes vaiasza ismét az volt, hogy ezen célnak megfelelne a Komáromban létesült katonai gazdaság, amely egyébkent is állami intézmény. Mintüogy azon­ban ézen gazdasagot az aiiam a jelen évben feloszlatta mar, így ott sínes üeiy. Az elő­adottak alapjan tisztelettel kérem miniszter urat, szíveskedjék az alábbi javaslatomat szi­ves megfontolás tárgyáva tenni. Mintnogy a komaromi iöldmüyesissoia, mely ahaun intéz­mény, ezen célnak már a földrajzi fekvése miatt is teljesen megfend, (ííomarom, Kaszeg­­ialva és Újfalu község gazdái egyaránt *öuy­­nyen elérnénk) szíveskedjek elrendelni, nogy a tenyészapaanatokat a uyurai aha,mi mento­­iep parancsnokság ott helyezze el. Praga, 1922. november 29. Füssy Kálmán. — A Gyurko/ics leányok maisa előállása így hirdeti ugyan a idgúissuob falragasz, de reméljük, hogy még többször is színre Kerül ez a kedves darab R. Moly Margit kedvenc pri­madonnával és az ambicios gardával, a leg­újabb híradás szerint az olyan fényes sikert aratott d^rab a Gfyurkovies. leányok, Herczog Ferenc vigjatéaa vasarnap, dec. 10-en délután 4 órai kezdettel, olcsó üsiyarakkal kérni színre : 1. hely 8, H. üely 6, áflönely 4 korona. J egyek előre válthatók Wmdisch Karoly Kishíd-utcai üzletében. — Magyéi erdőfelügyelőségek felállítása. A földmiveiesügyi minisztérium januar 1-iöi kazdódőleg a nagymagyek szé*ueiyeiu megyei erdőfeiügyeiőségeket szándékozik felállítani. Ezen erdőfelügyelőségek hatásköre kiterjedne a kerületi erdófjiügyeiőuóguk felett való ellen­őrzésre, mely utóbbiak hatásköre szintén újon­nan szabáiyoztatnék. — Haláiragá.oita a gőzeke. Mátyás Ist­ván 43 eves merest, a Diószegi Cukorgyár apácaszakáliasi gazdaságának alkalmazottját a gőzöké elgázolta. Mátyás az ekére vigyázat­lanul lépett fel, kereke a iábara ment, magá­val rántotta és a hatalmas gép egesz súlyával a hátára nehezedett. A szerencsétlenül járt bé­res a szenvedett zuzodások és beiső vérzés következtében meghalt. A felelősség sensit sem terhel. — A csont és izületi tuberkulózis modern kezelése. A pozsonyi Orvosegyesüiet tegnapi ütésen dr. Well Miklós, a pozsonyi Grand Sza­natórium ortnoped- sebésze a csont és izületi tuberkulózis orthoped-sebészi kezelésének mai állásáról tartott előadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom