Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-12-02 / 144. szám
6. oldal. „Komáromi Lapos* 1922. december 2. Hogy lesz az estből reggel? — Tanulságos sajtótörténet. — számában ugyancsak olvastuk. Az eset nem történhetett máskép, mint úgy, hogy a két napilap közös tudósítót küldött ki Lausannba. A táviratok a kővetkezők: Törökország nem engedi eltávolítani a kisázsiai partok helyőrségeit. — Várják Csicserint Lausanneba. — Készül a Balkán szövetség. I Ulleuél uisumot I £ minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. Didéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután helenkint háromszor megy küldönc Prágába Eljárási dij 35 korona, am: liászlő Zsigmond Bratislaua (Pozsony) Szépiák u. 12. sz. Az Est december 1 i, csütörtöki száma , fekszik elöltünk. Megakadt a szemünk egy külföldi táviraton. De még jobban megakadt másnap reggel, amikor „A. Reggel“ pénteki Ingói piotelitflrítns alatt tervezik a Balkán szövetiőget Csöndes bizottsági tárgyalások Lausanneban. — El akarják távolítani a kisázsiai partok törők helyőrségeit. — Ma küldik el a hatalmak válaszát a szovjetkormánynak. Lausanne, november 3o. (Az Est kiküldött tudósítójától) A békekonferencia tárgyalásai lassan haladnak a bizottságokban. Tegnap az albizottság ülésezett, amely az Aegei tenger szigeteinek sorsáról tanácskozik s elsősorban arról, hogy a szigeteken nem lehetnek török katonai helyőrségek. Tzmed basa tiltakozott a kérdés tárgyalása ellen, mert az szorosan összelügg a tengerszorosok problémájával, attól külön nem választható. A törököket úgyauis az a szempont vezeti, hogy a Dardanellák kérdésében, amelyet egyelőre elhalasztottak, már az orosz szovjetdelegáeiót is a tárgyalásra fogják bocsátani, tehát erről a részről erős segítség várható. A törökök csak azután voltak hajlandók tovább is ott maradni, miután a bizottság elnöke biztosította őket arról, hogy a vita csupán elvi jelentőségű. Lóid Curzon elnöklete alatt délután a katonai és területi bizottság ült össze és az angol delegáció békésen tárgyalt a görög békeküldöttekkel, mintha nem is volna semmi konfliktus az athéni borzalmas kivégzések miatt. Igaz, hogy Yenizelosz maga nem jött el, hanem Kakiamanosz londoni körettel képviseltette magát. A szentszék békedelegátusát, Maglioni pápai követet péntekre várják Lausanneba. A kisantan- frontja teljes lett: tegnap óta itt van dr. Benes cseh külügyminiszter. Párisból jött, miután átvette a Sorbonne díszoklevelét. Első útja Nincsics jugoszláv külügyminiszterhez vezetett, m»jd Dúca román külügyminiszterrel és utána lord Curzou brit külügyminiszterrel, végül Barrére római francia nagykövettel tanácskozott. A hírlapírók hiába jelentkeztek nála, nagy elfoglaltságával mentette ki magát. Benes tárgyalásairól semmi hiteleset nem lehetett megtudni, de érdekes, amit a francia delegáció körében ezekről a konferenciákról beszélnek. Azt mondják, hogy a cseh külügyminiszter létre akarja hozni a Balkán-szövetséget a kis-antant kereteinek kibővítésével. Az oroszok a tengerszorosok kapcsán ' mindenről tás gyal hatnak. Elkészült, de még sem adták át a hatalmak válaszát Rakovszki orosz delegátusnak. Állítólag az &z oka a késedelmeskedósnek.hogy Garroni, az olasz békedelegákió vezetője táviratilag kért utasítást Mussolini miniszterelnöktől, vájjon aláírja-e a jegyzéket és estig még nem kapott Rómából választ. A békekonferencia főtitkári hivatalában azt mondták, hogy a jegyzéket csütörtökön reggel fogják elküldeni. Feltétlenül hiteles az az értesülésem, hogy az összehívó hatalmak tudatják az elküldetésre váró jegyzékben az oroszokkal, hogy a konferencia végleges programja szerint és az elvi megállapodás értelmében az orosz delegációt csak a tengerszorosok kérdésének megvitatására jogosítják föl, mert ez az egyetlen probléma amely közvetlenül érdelkli Oroszországot. Valójában azonban a tengerszorosok kérdésének tárgyalása olyan sok más vonatkozást fog felszínre hozni, hogy az oroszok tulajdonképptn mindenről kifogják fejthetni véleményüket, ami a szivükön fekszik. Tervszerűen akarlak erre módot adni a szovjetdelegációnak azáltal, hogy * tengerszorosok kérdését nem utalták külőu bizottság élé, hanem föntartották a békekon. ferencia teljes ülésére. LAUSANNE, nov, 30. A békekonferencia tárgyalásai lassan haladnak a bizottságokban. Tegnap az albizottság ülésezett, amely az Aegti-tenger szigeteinek sorsáról tanácskozik s elsősorban arról, bogy a szigeteken nem lehetnek török katonai helyőrségek. Izmed basa tiltakozott a kérdés tárgyalása ellen, mert az szorosan összefügg a tengerszorosok problémájával, attól külön nem választható. A törököket ugyanis az a szempont vezeti, hogy a Dardanellák kérdésében már az orosz szovjetdelegáeiót is tárgyalásra fogják bocsátani, tehát erről a részről erős segítséget várnak. A törökök csak azután voltak hajlandók tovább is ott maradni, miután a bizottság elnöke biztosította ökot arról, hogy a vita csupán eiyi jelentőségű. Lord Curzon elnöklete alatt délután a katonai és területi bizottság ült össze és az angol delegáció békésen tárgyalt a görög békeküldöttekkel, mintha nem is volna semmi konfliktus az athéni borzalmas kivégzések miatt. Igaz, hogy Venizelosz maga nem jött el, hanem Kakiamanosz loadoni követtel képviseltette magát. A szentszék békedelegátusát, Maglioni pápai követet péntekre várják Lausanneba. A kisautaut frontja teljes lett: tegnap óta itt van dr. Benes csehszlovák külügyminiszter. Párisból jött, miután átvette a Sorbonne díszoklevelét. Első útja Nincsics jugoszláv külügyminiszterhez vezetett, majd Dúca román külügyminiszterrel és utána lord Curzou brit külügyminiszterrel, végül Barrére római francia nagykövettel tanacskozatt. A hírlapírók hiába jelentkeztek nála1 I nagy elfoglaltságával mentette ki magát. Be- \ nes tárgyalásairól semmi hiteleset nem lehetett | megtudni, de érdekes, amit a francia delegá- [ ció körében ezekről a konferenciákról beszélnek. ! Azt mondják, hogy a csehszlovák kül- | ügymiuiszter létre akarja hozni a Balkán- ; szövetséget a kisantant kereteinek kibővité- j sóvei. | Az oroszok a tengerszorosok kapcsán ; mindenről tárgyalhatnak. Még sem adták át a hatalmak válaszát ! Rakovszki orosz delegátusnak. Állítólag az az j oka a késedelmeskedésnek, hogy Garroni, az I olasz bákedelegácíó vezetője táviratilag kért j utasítást Mussolini miniszterelnöktől, vájjon j aláirja-e a jegyzéket és esiig még nem kapott | Rómából választ. A békekonferencia főtitkári I hivatalában azt mondták, hogy a jegyzéket \ csütörtökön reggel fogják elküldeni. A konferencia végleges programja sze- í; rint az orosz delegációt csak a tengerszorosok 5 kérdésének megvitatására jogosítják föl, mert j ez az egyetlen probléma, amely közvetlenül 1 érdekli Oroszországot. Valójában azonban a tengerszorosok kérdé- ‘ sének tárgyalása olyan sok más vonatkozást fog j felszini-e hozni, hogy az oroszok tulajdonképen j mindenről kifogják fejthetni véleményüket, ami csak szivükön fekszik. Tervszerűen akartak erre módot adni a szovjet delegációnak azáltal, hogy a tengerszorosok kérdését nem utalták külön bizottság elé, hanem föntartották & békekonferencia teljes ülésére. fl magas ualufa eredménye. {Kivándorol a szlovenszkói gyáripar Magyarorszagba.) A fennen hudetett jóvaluta ugyancsak termi már a gyümölcséi. A szlovenszkói nagyipar már kezeoe vatta a váadurbotot. A gazdasági szakkörökben az alaboi véleményt Hallotta a K. N. munkatársa : — A csehszlovák korona zürichi értékelése következtében halálos komolysággal közeledünk a teljes elszegényedés es az ipar és kereskedelem teljes pusztulásához. Barmiképpen is biztassák kitartásra a gazdasági elet tényezőit, azt a meghatározott tényt, hogy már ma is elvesztette Szioveuszkó és Csehország bizonyos iparágakra nézve az egykor virágzó ipartelepet, semmiféle kendözéssei eltitkolni töübé nem leaet. Mig nálunk a helyzet ma az, hogy a gyárak Hetven százaléka teljesen beszüntette az üzemet, addig Magyarországon egyre hatalmasaim mérveket ólt az ipar fejlődése, ami a szlovenszkói, sőt idegen (angol-irancis, amerikai) kezekben lévő csehországi vállaltokat is arra bírja, hogy üzemeiket ujonau épült magyarorszagi gyáraiküa Helyezzek at, aHova munkásaik uagyrészét is magukkal viszik. így Szioveuszkóbói eddig körülbelül hat gyár íudiilt át magyar területre, ahol részben mar meg is ktzdiek műküdésüket. Ezenkívül több olyan gyárról tudnak, amelyek a közel jövőben kezdik meg áttelepítésüket részben Magyarországra, részint az utódállamok területeire, ahol az nemzetközi bekapcsolódásnak sem nemzetgazdasági, sem politikai, sem vámpolitikái akadályai, illetve nehézségei nincsenek. Ipari pangásunk a világpiaci he’yzet természetes asszimilációja mellett annak tulajdonítható. hogy a csehszlovák pénzügyi 6s gazdasági reszortok a nemzetgazdaság politika pillanatnyi előnyeit többre becsülik a világpiaci bekapcsolűdas gyökeresitésénól. Ezt hiaoa próbálták száz és száz ankéten megvilágítani, a hivatalos gazdasági tényezők mindig Harten politikai okokat kutattak és ezekuek ídöpazarlásaban pusziul ei a ma már Haiálraszant csehszlovák ipar és kereskedőiéin. Karöltve a gyárak küllöldi orientálásával hallatlan nagyarányú munkaskivándorlás is kezdetét vette. Oly ipari munkasoá, ázik hónapok óta a gyáruk neszüntetése után kizárólag a munaanélküii segélyből éltek és megunták a munkaalkalomra varás kínjait, ezek itthagyva családjukat, főleg Magyarország felé, kisebb részben^ ugosziaviaim, Romauiaba, Néinetausztriaba, sót Németországba vándorolták ki, auol ha aránylag kevesebb munkabérért is, de oöven jutnak munkaalkalomhoz. A magyarnrszagi Hivatalos jelentések szerint a most megindult nyolc uj ttxtilgyárban és több más gyárban több ezer szlovák, szlovenszkói magyar és német munkás jelentkezett munkára, akiket nagy részben el is helyeztek, miután bevált szakmunkásoknak bizonyultak. Ez a folyamat ma is tart es rnindaudig tartani fog, amíg hivatalosan is fel nem ismerik az elszegényedés e tüneteinek nagy horderejű jelentőségét. Mas oldalról tekintve az ipar és a munkásság egymás közötti viszonyát, belállapotainkra vet szomorú fényt, különösen szociális v /ijLiiiUiiuaOtlilAílUit Útim tlddbNlüfcldb I Hi igaMli szaHitani lisaiii tálalásaikat
