Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-12-02 / 144. szám
^ffi33^rt»nliarina«£(& évfolyam. 144« sxá»!« Sxombal) 1928. december 2. K O M A R O M I KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY öaföetée! ár cseí»"**£®váJs értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: SSfé** *vre 80 í, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Efya» «Káin ára t 80 fillér. OLITIK A i f „ A F» ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Fősaerkesstő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BARANYAY IÓZSSF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatni: Náúor-n. 29 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton Búcsú os Komárom város törvényhatóságától. Dr. Alapi Gyula beszéde az utolsó törvényhatósági bizottsági közgyűlésen. Ezen az alkonyba hajló, bús őszi napon elérkeztünk Komárom városa viszontagságos múltjának és küzdelmes jelenének határállomásához. Engedje meg nekem a t. Közgyűlés, hogy nemcsak ennek az oldalnak, de a város egész autochton lakosságának nevében is néhány néhány emlékező szót szentelhessek e nap szinte történelmi, jelentőségének. A krónikairó szerint Komárom földvára a Duna és Vág folyók szögében egyidős a magyar honfoglalással s a helységek, melyek a vár körül keletkeznek, az erős várnak birtokai. Komárom város múltjából a legelső nyom 1037. évre mutat vissza, amikor már Írott oklevél említi a komáromi vám jövedelmét. A tatárjáráskor ez a vár nyújt ótalmat az egész vidék népének és pár évtized múlva azt látjuk, hogy a lakosság már függetleníteni igyekszik magát a várszerkezet kötelékétől, mert a lakosok 1265. évben elnyerik Buda város szabadalmait; tehát Komárom városi élete ettől az időponttól számítandó. Az Anjouk uralkodásától kezdve, kik közül Károly Róbert 1831-ben a tárnoki városok közé emeli, tehát a bíráskodásban függetleníti, sűrűén nyert uj és uj szabadalmakat és kiváltságokat a későbbi királyoktól is, melyek mind okleveles, történeti erejű bizonyítékai annak, hogy Komárom polgárai állandóan arra törekedtek, hogy a földesur és a várbirtokos hatalma alól szabadulva önálló életet élhessenek. * Mátyás király alatt érkezik el középkori múltjának talán legszebb szakaszához, mig ennek előtte sokszor viadalok és ostromok vitatott célpontja. A szerencsétlen mohácsi veszedelem után hosszú ideig öldöklő testvérharc küzdelmeinek tárgya e most már megépült, rnegvihatlan kővár és reá szakad a másfél évszázadig tartó török hódoltság minden szenvedése. Mint végháza a darabokra tört Magyarországnak, környéke állandó harcok színhelye és az ozmán hódítás vágyának áhított célja, de egyben utolérhetlen álma marad. A vitézi végbeli élet legendás küzdelmeiben, ostromokban éli életét a XVI—XVII. évszázadokban Komárom városa s ez időszak a tragédiák szakadatlan sorozatában telik el; majd a török uralom vége, a leáldozó félhold után ránk köszöntött véres hajnalon, felszakadt régi sebeink dicső reggelén, a kuruc háborúk küzdelmeinek és hadműveleteinek egyik középpontja. íme évszázadok szenvedéseit látjuk összesürüsödui e város telett, mely beleesvén a hadak országújába, ezer veszedelem közt mégis meg tudta tartani fennállását. Elkövetkeztek volna a béke áhított évei, a város nyugodt munkás időszaka, ipari és kereskedelmi felvirágzása, az aranykor napjai A város a várkormánytól és annak erőszakos befolyásától teljesen függetleníteni kívánja magát és évtizedeken át tartó küzdés után, 1745-ben, nagy áldozatok árán a szabad királyi városok sorába emelkedik. De rettenetes elemi csapások sújtják a romokból uj életrekelő várost, mely hihetetlen veszteségeket szenved a reá szakadó balsors súlya alatt. Az 1710. évi nagy pestis, melynek emlékét a város főterén álló Szentháromság szobor őrzi, a város lakosságát megtizedeli, az 1763. évi és az utána következő szörnyű földindulás, az emberélet százait követeli és házait, templomait dönti romba, az 1809. évi borzasztó jeges árvíz egész utcasorokat seper el és az 1848-i katasztrófális méretű tűzvész, elhamvasztja a város háromnegyedrészét, templomait, még dunai hídjait is; a következő évben hónapokig tartó ostrom borzalmait szenvedi át, majd a vár átadása után a városban levő magyar pénzértékek erőszakos megsemmisítése milliók és milliókra menő károkat okoztak és a város krónikájának megannyi gyászos keretbe foglalt sötét lapjait alkotják. De a sok csapás, megpróbáltatás után mégis mit látunk: a város élniakarása győzedelmesen kerül ki mindezen bajok közül s az alkotmánytalan korszak szomorú két évtizede után a múlt szenvedéseinek mintegy kárpótlásul az országgyűlés a törvényhatósági joggal ruházza fel Komárom városát. És a város igazi renesszánsza ettől az időponttól számítandó. Az évszázados megyei székhelyen rendre létesülnek egyes hivatalok és intézmények, iskolák és egyesületek. A múlt század utolsó három évtizedére esik a városháza építése 1875-ben, egy évtizeddel utóbb, 1885-ben kiépült uj vasútja a Budapest—Kelenföld—Győr—Bécs viszony latban, a világforgalomba kapcsolja bele, 1891-től a dunai állandó hid a város forgalmának hatalmas emeltyűje, ipara és kereskedelme eddig nem látott virágzásnak indul, a Duna két partjának két városa egyesül, amott gyártelepek nőnek ki a földből, itt kulturális intézmények kelnek életre. Törvényszék, pénzügyigazgalóság, mérnöki hivatalok, erdőhivatal működnek területén, a Dunát és Vágót áthidalva három irányból is vasutak kapcsolódnak be, mint vasúti csomópontba. Díszes paloták emelkednek apró házikók helyén : törvényszéke, elemi- és polgári iskolái, főgimnáziuma, múzeuma és könytára részére. Közegészségügyi téren köz vágóhídja, közkórháza, gőzfürdője és vízmüve épül ki, utca burkolás, gázvilágitás létesül : szóval a városi élet minden kívánalma kezdett lassanként testet ölteni e nagy múltú helyen, mikor a szerencsétlen világháború megállj-t parancsolt a fejlődés további utján. Nem szándékozom részletezni ennek romboló következményeit emberéletben, lelkekben anyagi és erkölcsi javakban, de a történet-szemlélő köteles pártatlanságával kell megállapítanunk azt a vitán felül álló tényt, hogy a fejlődés elérte tetőzését és már visszafelé indulunk ; a legutóbbi négy évnek története meggyőzhetett mindenkit arról, hogy ez a város erről a fejlődési fokról a lassú, sorvasztó visszafejlődés útjára lépett. Ebben a nevezetes órában nem kívánom ennek a ténynek sem történeti, sem politikai okait kutatni, maradjon ez távol mai felszólalásom tárgyától, de lehetetlen az oksági összefüggéseket meg nem találni a mai dekadens állapot és a történelmi erők okozta viszonyok között. Segítségért kiáltó szavunk elveszett a közélet zűrzavaros káoszában, segítő kéz felénk nem nyúlt, a város négy év után eljutott az anyagi tönk szélére és ma sajnosán állapíthatja meg a város mindegyik őslakosa, ki ismeri múltúnkat, hogy évszázad óta nem voltunk ilyen szerencsétlen helyzetben, mint ma vagyunk. kúrák otthon. Reggelenként félpohár schmidthaueR-féie ^__________ igmándi keserüviz, melegítve éhgyomorra mint ivókúra bármely évszakban ltiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, gyomorhurut, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkövéredés, agyvértódulás. vérbőséi? sth. Ki’ Sok esetben eI«o-PTwi^ k
