Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-11-25 / 141. szám
1922. november 25. „Komáromi Lapok.* eddigi kísérletek annyit megállapítottak, hogy gép nélkül is fel lehet szálni a magasba, tetszés szerinti magasságra és minden irányban lehet ba'adni, nagyjában teljesen függetlenül a szél irányától. Egyelőre nem sokat törődtek a repülés sebességével, még méréseket sem végeztek kimerítően, de annyi feltétlenül bizonyos, hogy hamarosan el lehet érni a 40—45 kilométeres óránkénti sebességet. Ez a sebesség felér a gyorsabb személyvonatok átlagos sebességével s itt d«rül ki a motor nélkül való repülés igazi szenzációja. Minden mesterséges eDergiafovrás felhasználása nélkül ilyen tekintélyes sebességgel repülni — mindenesetre biztató kezdet és igy joggal remélhetjük, hogy nemcsak tudományos és sportszempontból van értéke a motor nélkül való repülésnek, hanem gyakorlati jelentősége is van, mint számottevő közlekedő eszköznek. A német siker legjobban a franciákat döbbentette meg s most ők is teljes erővel fogtak hozzá az újfajta repülés kidolgozásához. ManeyrolleB rekoldja az ő dicsőségük s nem hagyja nyugodni a siklórepülők hiúságát. A Rhöp-i repülésekkel voltaképen a németek indították el a levegő meghódításának legújabb etsppe ját, a gépnélküli repülés korszakát. s I Útlevél uisumof minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban piegszerzek. Didók! megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási dij 35 korona. cím: László Zsigmondi Bratislava (Pozsony) Széplak-u- 12. sz. A komáromi színészet kérdésével foglalkozni bizonyára hálátlan, inkább meddő dolognak látszik éppen most, amikor az általános pangás folytán még a hetenkint, kéthetenbint tartandó hangversenyeknek, előadásoknak sincs közönsége Komáromban, hát hogyan is lehetne beszélni akár két hónapig tartó színi szezonról is. Komárom az utolsó negyedszázadban megszűnt jó szini évad lenni. A szinidirektorok (Mezei, Kövesi) csak azért jöttek ide a nyári szezonban, mert tagjaikhoz éves szerződés kötötte, tehát a nyarat is el kellett valahol tölteni. De azért, mint két jószezon közti hely mégis csak jobb volt a semminél. A komáromi szülészetre halálos csapás volt a sétatéri nyári szinház lebontása. Javításokkal időtlen időkig eléggé megfelelt volna a komáromi igényeknek. A város bölcsei azonban előbb lebontották, mielőbb az állandó kőszinházat felépítették volna. Két szezonban a katonai lovardában húzta meg magát a magyar színészet. Majd jött a háború, onnét is ki kellett vonulni. Majd a moziban ütötte fel tanyáját Szabados újpesti szinigazgató társulata. A háború utolsó évében pedig a katonai tiszti kaszinóban játszottak. A háború alatt még egy társulat fordult meg városunkban, Fehér Vilmos társulata, amely a kollégium nagytermében játszott. A nagy összeomlás óta Polgár pozsonyi igazgató színtársulata tartott 6 hetes szezont a kát. Legényegyletben és pár hónappal később egy hétig játszott itt a drámai színtársulata. Ez volt az utolsó kísérlet a komáromi színházi élet feltámasztására. Azután következett az ádáz harc nyílt és burkolt intrikákkal a pozsonyi és a prágai magyarellenes körök részéről a szlovenszkói magyar színészet ellen. Az összes szlovenszkói színigazgatói engedélyeket megvonták kettő kivételével. Polgár Károly pozsonyi és Faragó Ödön kassai színigazgatónak hagyták csak meg ideig óráig. Aztán a két színigazgatót egymás ellen uszították, hogy mindakettő elvérezzék. Végre Faragónak engedték meg a győzelmet. Polgár Inagy színtársulata a nyomorba jutott. Európai hirü ruha- és diszlettárát a molyok eszik. A díszletek egyrésze Komáromban van beraktározva. Vannak, akik tudni vélik, hogy Polgár igazgatót azért kergették az anyagi romlásba, hogy igy szükségbe jutván, kénytelen lesz az aspiráns cseh színházaknak eladni nagy értéket képviselő ruhatárát. Két millió Kt be is igér-y tek érte; de a vételből nem lett semmi. A két igazgató között támadt küzdelemben gyakran olvastuk, hogy mindegyik szinigazgató tervbe vette, hogy Komáromba is ellátogat 4—6 hétre, esetleg ha nem is az egész társulatával. Aztán még egy kísérlet történt a komáromi színészet érdekében tavaly: a szinházépités napirendre tűzése. A színház egyben a mozit is magába foglalta volna. A mozgalom azonban csendesen elmúlt. A mai drágaság mellett nem igen lehet színházépítésről beszélni Komáromban. Hogy újra iruuk a komáromi színészetről, annak az az okr, hogy a szlovenszkói színészet ügye ismét fordulóponthoz jutott. A szlovenszkói magyar színház konceszsziójának sokat vajúdott ügye, ugylátszik most I végre megoldás előtt áll. még pedig olyan formában, hoay az semmiesetre sem fog a játszási engedélyért elkeseredett küzdelme t vívó két színházigazgató: Faragó Ödön és Polgár Káj roly megelégedésére szolgálni. Az egyetlen szlovenszkói magyar szinház ! koncessziója már két év óta Faragó Ödön birj tokában van. Faragó koncessziója ez év augusz• tus harmincadikán lejárt. A lejárat napja po] litikailhg igen rossz időpontra esett. A szlo] venszkói minisztérium és a prágai kormány válság élőit állott. Az utolsó pillanatban, szepj temter el-ö napjaiban, a máról-holnapra kenyér ! nélkül maradt, fillér nélkül utcára került ! nyolcvan magyar színész kérésére Káliay közí igazgatási főnök további intézkedésig megs hosszabbította Faragó koncesszióját, hogy az , éhhaláltól mentse míg a magyar szinház kö; rül keuyeret talált száz családot. Azóta elsimult a kormányválság is. Az elmúlt héten ugylátszik, valóban szőnyegre került a magyar szinház koncessziója is. Kállav miniszter az igazgatók előtt úgy nyilatkozott, hogy a 'koncessziót a szlovenszkói minisztérium rövidesen kiadja, még pedig minden valószínűség szerint nem a két vetélytársnak, hanem egy harmadik színházigazgatónak. Mondanuuk^se kell, hogy ez a nyilatkozat nagy meglepetést okozott mindenfelé. Miért kell a két küzdő szinigazgató mellé még sza- 1 poritani a küzdő feléket. E szenzációs nyilatkozat megjelenése után I megindultak a kombinációk ai-ra vonatkozólag, í hogy ki a szereucsés harmadik, aki a két csa- I lázó ellenfél elől elkaparintja a zsákmányt. A ■ beavatottak, a mindég jóiértesültek két nevet jj kolportálnak: dr. Márffy, volt iglói szinigaz* gatót és Palágyi Lajos, a szegedi szinház igaz- 1 gatóját, mint olyanokat, akik állítólag komo« lyan szóba jöhetnek. Dr. Márify, mint jogász került az iglói színházhoz Mezey direktorsága alatt titkárnak. Később feleségül vette Mezey igazgató leányát és apósa visszavonulása után családi alapon került a szinház élére. Mostanában, tekintettel a jo valutára, magyar kabarétársulatokat hoz Szlovénokéra. Ezen a réven került összeköttetésbe a Szlovák Szinpártoló Egyesülettel, amelynek bizalmát azzal nyerte meg, hogy keresztülvitte a magyar kultuszminisztériumban azt, hogy a tél folyamán a budapesti opera Pozsonyba jön vendégszerepelni, ez idő alatt pedig a szlovák szinház operatársulata Budapesten vendégszerepel. Márffy a szlovák Druzstvo vezetőembereivel ezügyben folytatott tárgyalásai folyamán igen jó viszonyba került és az 5 támogatásukra számított akkor, ami-Íkor szeptember elején Írásbeli pályázatot nyújtott be a koncesszió elnyeréséért. Dr. Márífyt, mint impresszáriót jól ismerik a komáromiak is, különösen a hangversenyeket rendező egyesületek. Az utóbbi időben gyakran hozott ide művészeket, mint például Gőthékat, Törzséket, Borosékat, Kökényéket, Ftdák Sárit, stb. Ezenkívül még sok-sok művészt hozott volna Komáromba, de a mai stagnálás miatt egy egyesület se mert fix összegre leszerződni vele. A másik pályázóra a Szepesi Hírlap azt 5. oldal. írja: Palágyi a szlovenszkói magyar szociáldemokraták jelöltje. Wittich és Borövszky szociáldemokrata képviselők támogatják igen erősen. Esélyeit növeli az a tény, hogy szlovenszkói és perfektül beszél szlovákul. Hogy a minisztériumban mennyire haladt ügye előre, azt nehéz megállapítani. Tény azonban az, hogy állandóan Szegeden tartózkodik és hivatalosan eddig még senkivel sem tárgyalt. Mellette szól az, hogy jelölésének hirét legelőször az Érsekújváron megjelenő „Reggel“ hozta hírül, amely igen közel áll a kormányhoz. Viszont ellene szól az, hogy a kassai „Magyar Hírlap“ amely szintén nem áll messzebb a kormánytól, mint a „Reggel“, erősen megtámadta Palágyit és tiltakozik jelölése ellen Ennek oka az, hogy a „Magyar Hírlap“ színházi rovatvezetője Faragó titkára. Szóval megindult a küzdelem újból a szlovenszkói magyar színészet elnyeréséért. Bárki is kerül ki győztesen a küzdelemből, szeretnök hinni, hogy gondolni fog Komáromra is és pár hetes szezont nálunk is tart Jellowstone Park. Amerika a nagy méretek hazája. Ami Európában meg vau kicsiben, ott nagyban fordul eiő. Európában is vannak nagy hegységek, folyók, vízesések, de az amerikai hegységek, folyamok, vízesések mellett ezek eltörpülnek. Európában is vannak nagy tavak, de mik ezek az Egyesült Államok határán fekvő nagy öt tó mellett, meiyek oly nagyok, hogy 10 000 tonnás hajók járnak rajtok 03 épp úgy, mint a tengeren, béna a vizen, csak vizet s eget lát az ember; partjain világitó tornyok vannak s néha oly rettenetes viharok szagodnak keresztül rajtok, hogy a hajó óriásokat is pozdorjává törik össze. Európában is vannak szép parkok, de nagyságra, szépségre, érdekességre nézve melyik hasonlítható össze az Egyesült Államok Nemzeti Parkjával, a Jellowstone Parkkal? Ez valóban egyedül álló az egész világon, ennek párja nincs. Érdemes átmenni Amerikába csak azért, hogy ezt a Parkot megtekinthessük. Amerikai bolyongásaim közben én is eljutottam e Parkba, elmondok egyet-mást annak csodálatos szépségeiről. Jellowstone Park Wyoming állam északnyugoti sarkában fekszik. A világháború előtt a turista jegy a Nemzeti Parkba Chicagóból 115 dollárba került. Ez az összeg magába foglalta a több napig tartó vasúti utat, a Parkban 5—6 napi tartózkodást, a Park szállodai és kocsi fuvar költségeit. A Jellowstone Park Gardiner nevű vasúti állomásán az utasokat régi módi nagy posta kocsik várják, meiyek elé három pár lovat fogtak s azok röpítik a turistákat a Park első állomáshelyére, a Mammoth szállodához. A Pork bejáratánál terméskőből épített diadalkapu van, melyet Roosevelt elnöksége alatt készítettek. Ez a Park nagyobb, mint az egész Csallóköz. 88 km. széles, 104 km. hosszú négyszög teiület. Hatalmas fensik, mely a tenger színe felett 6000—8000 lábnyira fekszik, a benne húzódó hegység csúcsai pedig elérik a 10000— 14000 lábnyi magasságot. (Egy láb = 30479 cm. Csallóköz a tenger színe felett körülbelül csak 370—400 lábnyira van.) Ebben a Parkban van Észak-Amerika legnagyobb folyói közül háromnak: Colorádonak, Columbiának és a Missourinak az eredete. Itt van Észak-Amerikának 8000 lábnyi magasságban a legnagyobb tava, a Jellowstone tó, melynek a felszíne mintegy 550 négyszög kilométer. Ezt a területet 1872-ben az Egyesült Államok kongresszusa Nemzeti Parknak, a nemzet kiránduló helyének hasította ki. Az állam kitűnő műutat készített a Park nevezetességeihez, mely 240 km, hosszú s az ut mentén őszszesen öt szálloda s egy ebédlő állomás van a turisták részére, különben pedig az egész terület lakatlan, minden úgy van, ahogy az Isten megteremtette. A vadállomány is sértetlen, a vadászat szigorúan tilos. A szállodákon kívül még csak néhány állami épület van közel a Mammoth szállodához: időjelző állomás, katonai laktanyák lovasság részére, kik úgy a Parkra, mint az utasok biztonságára felügyelnek. A katonaság parancsnoka egyúttal a Park kormányzója. Kisebb katonai osztagok vannak szétszórva
