Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-11-25 / 141. szám
2. oldal. „Komaromi jLiapoß* 1922. november 20. Komárom biróválasztás előtt. Meglepetészerüen és váratlanul napirendre kerül a városi képviselőtestület — szándékosan kerüljük a törvényhatósági vagy közigazgatási bizottság elnevezést — legközelebbi ülésében — állítólag már hétfőn — a biró választás kérdése. A nagymegye törvényt egyelőre, mint azt jól sejtettük, nem lehet részleteiben végrehajtani, nem, mert az nincsen előkészítve. Egyelőre a keretek készülnek csak el, tartalom nélkül és ezek várnak kitöltésre. Készen van a nagymegyék beosztása, melyben Szlovákia nagy területi egységekre tagozódik és az eddigi évszázados közigazgatási kerületek, a vármegyék, megszűnnek. Ez a reform magva. A járások megalakítása már nem ilyen befejezett tény mindenütt; nálunk igen. A csallóközi járás, ezentúl komáromi kerület is, a pozsonyi nagy megyéhez fog tartozni, az udvardi járás pedig Nyitramegyéhez. A komáromi kerület egyik nagyközsége lesz Komárom és 1923 január 1-étöl kezdve már ez uj alakjában fogja életét folytatni. Mivel ezek olyan tények, amelyeken törvényes alapon változtatni egyelőre nem lehet, ebbe belenyugodni vagyunk kénytelenek és az adott helyzettel számot kell vetnünk. A községi közigazgatásban a kormány eddig csak az adókezelésen változtatott. Az adókat az állami adóhivatalok szedik be a községek helyett. Már az adóügyi technikai berendezkedés: az összeirás, kivetés, behajtás községi feladat maradt. Szóval ez a reform is csak félmunkát végzett, A városokban ezt a reformot sem tudták eddig életbeléptetni, nem pedig azért, mert a munkatöbblet nem áll arányban az állami adóigazgatás mai teljesitőképességévél. Komárom adóügye tehát teljes egészében a község terhe ma is. Tartunk tőle, hogy hosszabb ideig azé is marad, holott ez, mint főrészben állami funkció és feladat, nagy mértékben tehermentesítené a város közigazgatását. A községesités első etappja a biróválasztás. Erre most körrendelet jelent meg, melyet csak a lapok közlése után ismerünk. A községi biró, akit a törvény „elöljáródnak nevez, a képviseletből választandó két helyettesével együtt. Húszezer lakosig ez a képviselet 36 tagból áll, igy Komáromban is. Mivel a képviselet tagjai politikai pártok szerint tagozódnak és helyeiket nem községi választás következtében foglalták el, hanem zsupáni kinevezés alapján, tulajdonképen ez a biró választási aktus sem fog a törvény követelményeinek megfelelni, de a kormány rendeleté azt átmenetileg igy Írja elő. A községi biró vagy eiőljáró tehát a képviselet kebeléből választandó Nagy választék nem áll rendelkezésre, pedig attól az egyéntől, aki elöljárói minőségben a város élére kerül, roppant sokat vár a közönség. Megpróbáljuk ezeket a követelményeket felsorakoztatni, hogy tisztázódjék ez a kérdés. A község élén az elöljáró és a jegyző áll, akik együtt igazgatják a községet, az elöljárósággal (a képviselet néhány tagjával, akik az eddigi tanács helyét foglalják el) és magával az itt 36 tagot számláló képviselettel. Tulajdonképpen tehát ennek a két embernek a személye reprezentálja a város egész közigazgatását. A főjegyzőt — mert ezen kívül bizonyára több jegyző is lesz, akik a mai eléggé szétágazó és bonyolult adminisztrációt intézik, — kormány nevezi ki, ez tehát itt első sorban állami, illetve kormány érdekeket fog képviselni. A községnek, tehát itt Komáromnak az érdekeit az állami tisztviselővel szemben az elöljáró vagyis a városbiró képviseli. Nagy tévedés volna azt hinni, hogy a biró feladata csak az lesz, hogy a várost reprezentálja, tehát az üléseken elnököljön, vendégeket fogadjon, vagy ügyesbajos feleket meghallgasson. A városbirónak szerepe messze túlhaladja a reprezentáció tevékenységi körét és össze sem hasonlítható a falusi biró hatáskörével, éppen a város bonyolultabb közigazgatása és sokfelé tagozódó háztartásának szövevényes kérdései miatt. A városbiró elsősorban arra hivatott, hogy a város mai gazdasági és pénzügyi helyzetét likvidálja. Tahát pontosan és számszerűleg fölszámoljon mindent, ami a város tulajdona: ingatlan, ingó vagyona, követelése, leltára, üzemei, hasznot hajtó jogai, alapítványai, lététéi és ezzel szemben terhei: adósságai, kötelezettségei, szolgáltatásai, terhes szerződései vannak, mert csak igy alkothat képet a város gazdasági képéről, amelyért minden tekintetben első sorban felelős a jövőben. Minden utalványozás és vagyonváltozás a jövőben az ő közreműködésével kell, hogy történjék, tehát az anyagi felelősség az egész vonalon reá is nehezedik, mint az utalványozá Nemzetes ur. Irta: Muraközy Gyula. A két sárga komondorra, melyek néha már lomha csizmáihoz is kaptak, — nem mert ráhúzni Tóth András. Úgy tartotta az ostort, mint a tisztelgő baka a puskát és megsüvegelte messziről, a kis kert végéről az ámbitust. — Adjon Isten jó napot, nemzetes uram ... — Adjon Isten ... No, Andris? A nemzetes ur pipáján kivánesian ágaskodott a sárga agár. A délutáni pipafüst lustán aszott mellette és körülvette, mint egy kék felhő: János ur, a méltóságos, ki bírói aktái mellett a klasszikusokat tartogatta, — arra gondolt, hogy mennyire hasonlít az ö nemzetes őccsének őszülő, szép feje valami büszke, ódon Zeus-szoborhoz, amint kis magyar Olimpuszának ámbitusán kék felhők közűi figyeli az 5 birodalmát. — Megkérném alásan nemzetes uramat, a rostálóért gyüttem volna. — Lehet. Majd szerdára elhozzátok Máté Balázstól. Pénteken estére itthon legyen. Értettem, nemzetes uram. Gépre tudniillik nem futotta a környékbeli kis gazdáknak. Úgy kérték kölcsön a nemzetes úrtól. Tóth András amúgy erőszakos ember volt, most bozontos szemöldöke alatt meg se rebbent a pillája, ahogy a kihallgatása végit várta. — A csücskö földedbe, a vasút felé, mit vetsz az idén, Andris? — Kozsot gondoltam, nemzetes uram ... az őszre. — Bolond vagy te, Andris. Pihenni kell annak a tőidnek. Jó lesz oda valami kapás vetemény is. — Igenis, nemzetes uram ... — Aztán a lovaidat no nyúzd ám agyon hé... A kancát minek fogod be minduntalan? — Fog az pihenni, »lassan kérem ... De most meg a Kovács Sándoréknak, a nemzetes uram kapásának köllene költözködésre az ifiuraimék szöllejébe. A nemzetes ur összehúzta szemöldökét. A pipa úgy ontotta a füstöt, mint vasárnapi ebéd idején a kémény. — Az én fiam fogadta föl a kapást, akit elcsaptam ? ... No, elmehetsz, Andris. Gondolkodó, nehéz csönd maradt az ámbituson. János ur az öccsét nézte. Kereste benne a régi kisdiákot, akit ő, a bátyja egyszer elvert suhogó mogyorófapálcával, mert a budai német iskolában csak jó bizonyítvánnyal gyűrte le a német szót az öccse. Akkor eltűnt a fiú. Tanyáról-tanyára bujdosott és a Tisza zizegő nagy nádasai közt lappangott, mig csak sok tényleges eszközlöjére és csak másodsorban az elöljáróságra és képviselstre. A köxségesitéssel kapcsolatban a városi közigazgatás egész bonyolult kérdése revízió alá kerül. A legfőbb kérdés a közigazgatás személyzeti ügye. Egészen bizonyos, hogy a város lakosságának mai teherbírása nem képes az ezzel járó terheket viselni. Ebbe kapcsolódik bele & városi rendőrség ügye is. Mivel a városi rendőrség heiyét az állami rendőrség foglalja el, a rendőrkapitányi hivatal mai alakjában feltétlenül megszűnik. Ennek likvidálása is az uj elöljáró, illetve városbiró egyik súlyos föladata leend. A városbiróra vár az üzemek ügyének likvidálásáéi,«. A városi vízmű, közkórház, közvágóhíd, gőzfürdő, tehát a közegészségügyi intézmények mellett az ipari üzem: & gázgyár és a községi gazdaság ügye a változott viszonyok következtében szintén újabb elbírálás alá kerülnek, a jövedelmezőség szempontja möllatt főképpen teljesítményeik szempontjából is, tehát a kihasználhatóság nézőpontjából. Ezek mellett a közigazgatási és pénzügyi kérdések mellett reá vár a város lezüllött pénzügyi helyzetének szanálása. A költségvetés a változott viszonyok folytán teljesen uj alapokra lesz fektetendő, a tartozások törlesztésére pontos terv kidolgozandó. Számolni kell a városi lakosság teherbíró helyzetével és a most pusztító gazdasági krízis szerencséden következményeivel, melyek vagyonban és kereseti viszonyokban oly nagy pusztítást vittek már eddig is véghez. az auyagi kérdések mellett a városbiró egyéniségének és ismereteinek még két irányban képzeljük és szeretnénk látni szélesebb tevékenységi körét. Az egyik a szociális tér, melyen eddig a háború és az azt követő nagy társadalmi, politikai és gazdasági válságos következtében oly keveset lehetett tenni, ebbe belekapcsolódnék természetesen a népjóléti akció egész tevékenysége, a munkanélküliség megoldása vagy legalább is enyhítése és a város fejlesztés ügye, ha ezt a kormány nem teszi lehetetlenné. A második tevékenység a kulturális téren kívánná a városbiró működését gjüinölcsöztetni. Mert a kultúra a választóvonal, amely a város és falu kritériumát megszabja. Ha Komárom városi jellegét megakarja tartani, kulturális intézményeit, iskoláit, közgyűjteményeit, könyvtárait, színházait, egyesületeit ki nem izent az apjuk: — Gyere haza no, ebadta kölyke .. . Hát leszed ezután paraszt, ha nem köll az iskola. így nőtt ki az anyaföldből, vadon, ez a pusztai kis fejedelem, mint ahogy gondozatlanul is tölgyfa serdül a makkból, mert names életcsira rejtekezik benne. De jött már az „ifiur.“ Miska ifiur térdén otthon kis tömzsi vitéz kente szét már a. vajaskenyeret, szép fehér ökreit kolompjáról megismerték a vidéken, de az ifiur cim olyan volt, mint a trónörökösé, édes apja szeme hunytéig kellett hordoznia. — Kezét csókolom, édes apám . . . A nemzetes nr végigmérsa. Egyszerre olyan hideg lett a levegő, mint egy törvényszéki teremben. — Miska, te azt a kapást fogadtad föl, akit én elcsaptam? A tudtom nélkül? — Felfogadtam, édes apám . . . Beteg a felesége. Meg jó munkás, csak visszafele3elt. Talán koránlotta a permetezést? A nemzetes ur lecsapta a pipáját. A kivésett agár raegrezzent, talán ketté is hasadt, — Mindegy. Én elcsaptam, te felfogadtad. Hátam mögött. Akaratom ellen. Takarodj a szemem elöl. Ne lássalak többé. A nagy ember, Miska ifiur érezte, hogy a pálcát eltörték és nincs fellebbezése ennél a PF ÄFF, KAYSER és SINGER varrógépek világhírűek n gazdasági kaphatók 10 évi jótállással, részletre is, mindennem gumik gyári áron nagyban és kicsinyben. Postai szállítás. co Hoffmann Simon nagy választékban, varrógép tü, alkatrészek, Komárom, Kossuthtér 3. szám alatt.
