Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-11-18 / 138. szám
4. old; 1. «Komáromi Lapok« 1922. november í8:. hetünk, legalább bízunk abban, hogy az uj ipartörvóny & kézmüiparosság kevés reményt nyújtó életében mentő-horgony lesz. lvánffy Géza. II Mi közül liraise volt a jelszava annak a bizottságnak, amely a csehszlovák-magyar gazdasági tárgyalásoknál a határmenti kérdésekkel foglalkozott tüzetesen. Még a múlt számunkban is arról irhattunk, hogy a légmentesen elzárt határok szigorából engedni fognak és minden határmenti lakos állandó határmenti átlépési igazolványt kap és azzal 10 kilométeres távolságban közlekedtetik. Már akkor megjósoltuk, hogy kötve hiszünk ennek a megkönnyítésnek és ime baljóslatunk bevált. Amint hivatalos helyről értesülünk, a határszéli forgalomnál jórészt a mai nehézkes, korlátolt állapot marad a régiben. Állandó igazolványt ugyanazok kaphatnak ezentúl is, mint eddig : földbirtokosok, gazdák, orvosok. A kereskedők és iparosok teljesen kilesznek zárva e kedvezményből, éppen úgy, mint most. A naponta növekedő pangással úgyis agyon sújtott kereskedők és iparosok ezt kétszeresen érzik. Különben is a határszéli forgalom körül forgó tárgyalások rólunk, nélkülünk történt egészen. Megkérdezték-e a határmenti lakósokat, hogy mivel a ti bőrötökről van szó, nyilatkozzatok, mi a kivánságtok, amin könnyíteni lehetne? Hiszen ezen esetben — akárcsak a batárkiigazitásokuál — ide a helyszínére kellett volna kiszállani a bizottságnak és a speciális helyiérdekeket kellett volna mérlegelni, a panaszokat, a kívánságokat jegyzőkönyvbe venni és csak azután határozni a határszéli forgalom szabályozásáról. De nemcsak hogy nem szállott ki ide az a bizottság, hanem még Írásbeli felterjesztést sem kért az illetékes kereskedő- és ipar testületektől, a kereskedelmi és iparkamaráktól. így természetesen a határszéli forgalom mögkönnyitésóből a kereskedők és iparosok teljesen ki vannak zárva. E mostoha intézkedés nagy visszatetszést szült a komáromi kereskedők és iparosok körében és legközelebb küldöttség megy ez ügyben az illetékes fórumhoz. I Útlevél oisumot I i minden államba a legggorsabban és legolcsóbban megsierzek. Didóid megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási dij 35 korona, cím: bászló Zsigmondi Bratislava (Pozsony) Szép!ak-n. 12. sz. A községek gazdálkodásáról látott napvilágot a megyei hivatalos lapban egy zsupáni rendelet, mely az 1921. évi 329 sz. törvény és az ennek végrehajtására vonatkozó 143/1922 számú kormányrendelethez fűz kommentárt. Ismerkedjünk meg ezzel egy kissé közelebbről, mert ez most már közelről érdekel mindenkit, hiszen maholnap életbe fog lépni. Mint a bürokráciára jellemző körülményt emeljük ki, hogy az 1921 augusztus 21 én kelt törvény végrehajtási rendelete 1922 április 27 én lát napvilágot s mire ez ide ér a perifériára, a zsupán 1922 október 21-én adja ki és teszi közhírré a rendelkezéseket. Tehát gyorsaság nem boszorkányság. 1921 aug. 21 és 1922 okt. 21 közt egy év és két hónapi időköz futott el, ami talán ennek a törvénynek megsemmisítésére elegendő lett volna, mert igy nagy aggodalmunk, hogy zavaros és hézagos, hatásköröket összekeverő rendelkezései a gyakorlati életben komoly zavarokat fognak okozni. Mint szépséghiba jöhet csak figyelembe az, hogy a törvény csak 1922 szeptember 30 ig . engedélyezi az eddigi községi természetű és I közadók módjára behajtható bevételek szedését, | holott a megyei hivatalos lap pontosan egy havi késedelemmel utóbb jelent meg a végrehajtási rendelettel. A zsupáu rendelete a községi gazdálkodást | illetően alapos és kellő tájékozást kivan nyuj-, \ tani, illetve ezt megkönnyíteni kívánja, ezért « csatolja hozzá a törvény áttekintő tartalom jegyzékét is. A község háztartását ezentúl úgy | fogják hívni, hogy „ja községi gazdálkodás \ igazgatása“, valamivel hosszabb a cim; csak l rosszabb ne legyen a gazdálkodás igazgatása, ; mint a háztartás. A községi háztartás ügyeit végső fokon k a képviselőtestület, másodfokon a községi tanács j és első fokon az elöljáró — a sztaroszta —-j intézi. Az elöljárón a városokban a polgár- jj mestert és községekben a bírót és a jegyzőt j együtesen kell érteni, utalványozásra is csak \ együtt jogosultak; (eddig a biró utalváuozott) f a biró és jegyző semmiben sem intézkedhetik j az elöljáróság nélkül és igy annak minden gaz- \ dasági ügyet le kell tárgyalnia. Itt nyílik ki ' a bürokráciának széles kapuja, melyben azután \ besétálva szinte tanácstalanul kóválygmk a paragrafusok útvesztőjében. A jegyzőknek az * előljárósági Képviseleti ülésekről jegyzőkön;- | veket kell vezetniük, de egyúttal jegyzője a ; pénzügyi bizottságnak is; a pénzügyi bizottságot > felerészben választják a képviselőtestület, fele- ? részben a lakosság közül és tagjainak létszáma rj éppen fele a képviselet létszámának, amely 500 lakosnál 12, 1000 lakosig 15, 1500-ig 18? } ; 2000-ig 24, 5000-ig 30 és 20000 ig 36. A képviseletet az 1919. évi 75. t.-c. szerint 1 a községi választások utján kellene megváltasz ■ 3 tani, de a kormány a választásokat nem meri ; kiírni; a törvény nem lesz végrehajtva a járási és megyei választmányok megalakítására nézve 1 sem, mert ebben az esetben a kormány röviden ! és határozottan értesülne a közönség, akaratáról* j Miután ezek a szervek nem fognak működni — átmenetileg a m-gyei közigazgatási ; bizottság lesz a másodfokú közigazgatási hatóság, a harmadfokú pedig — számolva a pozsonyi ' minisztérium rövides felszámolásával — a belügyminisztérium. (Másodfokú hatóságul »járási, i harmadfokú felügyeleti hatóságnak pedig a megyei választmány van megállapítva.) A kinevezés és választás utján létrejött pénzügyi bizottság egyik résaét a másodfoka hatóság nevezi ki (óvatosan el van hallgatva ennek a hatóságnak a nev&: zsupán, közig. I bizottság, járási főnök ?) tertaészetesen politikai | csoportok javaslatai szerint és „tehetőség aze■ rint“ az aránylagos képviseleti elv megóvásával. Számolni lehet, sőt kell ez elv áttörésével, mert csak lehetőség szerint, de nem imperative köteles a hatóság az elvet figyelembe venni. Ez a pénzügyi bizottság gyakran össze : fog ülni, mert sok dolga lesz Az ügyeket 8 és 3 nap alatt tartozik letárgyalni. A község vagyona ‘ költségvetése, zárószámadásai, az utalványozások, az adók különféle nemei (járulékok, j adók, illetékek és természetbeli szolgáltatások) kivetése és beszedése. Mivel ez a hivatal súlyos . felelősséggel jár, tartunk attól, hogy nem fognak utánna a polgárok nagyon törtetni. Havonkint egyszer pénztárt is tartozik vizsgálni a pónal ügyi bizottság. A község költségvetése 100°/0 pótadóig I nem igényel felügyeleti jóváhagyást. Abban az * esetben, ha a pótadó magasabb, az jóváhagyást | igényel és minden elképzelhető bürokratikus | kimutatással fel kell szerelni a költségvetést, mely a járási választmány elé tartozik, ezt 5 azonban ma a zsupáni hivatal (közigazgatási ■ bizottság) helyettesíti. A községi bevételeket két főosztály (pótj lékok, önálló adók) keretén belül öt csoportra | osztja a rendelet, ezeken az alcsoportokon be| lül mintegy 17 féle adónem (Köztük teljesen l uj adók is) fogja a községek lakosait boldo\ gitani, ezek felsorolását ezúttal térszüke miatt | mellőznünk kell. Az adók nagyrészét szabály- I rendeletek alapján szedik 6 évi időtartamra. A pénzügyi bizottságnak azonban még 1 rózsás a helyzete a képviselőtestületéhez ké- I pest, amely majdnem minden vagyoni kérdésben névszerint való szavazással dönt; ezeket a < határozatokat megint a bürokrácia minden vívmányával (hiteles jegyzőkönyvi kivonat a pénzügyi bizottság, & képviselet határozataiból, a közszemlére kitétel bizonyítványa, a gyűlési meghívó, a közszemlére kitett határozatról szóló bizonyítvány.) A képviselőtestület, tehát a legelfoglaltabb testületek egyike leend,, s ha eddig alig tudtak résztvevőket toborzanL a gyűlésekre a falvakban, a jövőre ez ajelenség még hatványozottabban lesz érezhető. A. végrehajtási utasítás csak hozzávatöea. érinti, a magyar 18&& XXBL t.-s. érvényét, melynek a 329. sz. 1921. évi törvény csak. egyes részeit törölte el. A közigazgatás tehát, ezentúl két áilam törvényei szerint fog igazodni, ami jellemző az ifjú köztársaság kodifikátorainak munkájára. De jellemző a zsupáni rendeletnek az a kijelentése is, amely a községi vágyén igazgatását „£ mai. naptól kezdődSleg“ — tehát 1931. október 27rtői a.32.9, sz. törvény, értelmében kiváuja. Es őzzel egy- ■ szerűen lehetetlenséget kíván, mart a pénzügyi i bizottságok egyetlen községben nem lungáhiaK , sőt megválasztva sincsenek. A.hatásköri hifurkációk igen sok félreértést és zavart fognak okozni,. Az autonómia elve, mely ma még, mag volt a községeknél, súlyos vereséget szenved a gyakorlatban, mint azt látni fogjuk. Nem tudjuk, hogyan minősítsük a közvetlen felügyeleti hatóságnak biztosított azt a jogob, hogy a közvetlen felügyeleti hatóság a költségvetésbe felvétethet kiadásokat és ha ezt a község nem irányozna elő, a közvetlen felügyeleti hatóság maga fogja a , költségvetést kiegészíteni és annas fedezetéről az egyenes adókhoz a, szükséges pótadót írni. (Rändelet D. II.),, A károkért, melyek a községet érik, a ... hiró és jegyző, aa elöljáróság és a képviselet tagjai felelősek, akik név szerint szavaztak. A. kormányrendelet egy nóvumot mond ki, melyben a rendes polgári., bíróságok kezét is megköti, azt kívánván azoktól,, hogy kötve legyen a felügyeleti hatóságnak (zsupán) kártérítési, kötelezettséget kimondó határozatához. Alig; hisszük, hogy, ez a mai jogszolgáltatás kere tébe be lenne illeszthető. Az egyes adónemek szedése, kivetése & legkomplikáltabb szakismereteket feltételezi, Nem, hisszük, hogy eat a reformot meg lehetni > úszni a személyzet létszámának emelése né) • i kid. A jegyző bürokrata géppé változik át ha megszűnik az lenni, ami eddig volt: a falu la- 3 kosainak tanácsadója. Jegyzőkönyveket ír és ; másol, gyűléseken vess részt és szövevényes adókezelsst folytat — pedig az adókezelést átvette volna tőle az állami adóhivatal. A falu jegyzője beamter laaa, aki a járási főnök és a nagyzsupáu rendelteit hajtja végre, a közíj ség érdekeit ezentúl a paragrafuosk védik, a sok uj szép paragrafus; de azután ember legyen a talpán, aki ezek közt kiismeri magát í és el nem téved. így fest a közigazgatási reformnak a j községi gazdálkodásra vonatkozó része, avagy ! uj terminológiája szerint a községi gazdálkodás igazgatása. Adminisztrátor. j Képkiii a Hoivl-1 Men. A jó szokolnak mérhetetlen sok hátrányai } mellett vannak előnyei is. Hátránya az, hogy . nincs, előnye, hogy a határon túlról azt hiszik, hogy van, miáltal a képzelt — eiálmodoít szokni mágneses erőt képes kifejteni. A vonzás ide s tova D/2 éve ugyanaz, alig veszített energiájából, csak a vonzott alanyok változnak és a jelenségeket figyelve 3 csoportba oszt; hatók. Az I. csoport médiumai legérzékenyebbek . a mágneses hatás alatt. Kábulatukat avval palástolják, hogy „csak a magyar kultúráért“ jeligével jönnek, de itt megérkezve felócsud! nak és irgalmatlanul eret vágnak magyar testvéreiken. A II. csoport bevallja becsülettel, hogy a szokol bűvkörébe kerültek, idesodródtak a i nagy vonzás következtében és ha már itt vannak, hát adnak „kultúrát“ jó sok szokolért. A III. csoport szintén töredelmesen vallja » gyöngéjét, szokolért jött, de nem többért, mint • amennyit egy korty kultúráért máshol is kap. Nem mohóság ami jellemzi, hanem csak lehetőségeket használ ki. A mi szempontunkból, illetve az alap nélkül belénk szuggerált szoko-
