Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-10-28 / 128-129. szám
1&22. október 28. „Komaromi Lapok“ 6. oldat az agyonlövetésnél nem tesznek különbséget korban és nemben. Fiatalokat és öregeket, férfiakat és asszonyokat, sőt gyermekeket is ezerszámra állítanak a puska cső elé, vagy a géppuska elé. (A. géppuskát akkor használják, amikor tömeges kivégzések vannak.) Az áldozatok hozzátartozóinak kezelésénél azonban bizonyos különbségeket tesznek, ügy látszik, j a művelt osztály idegeiben nem túlságosan j bíznak, Mig ugyanis a népből származó hozzátartozóknak olyan cédulát nyomnak a kezükbe, j melyre ez van írva: „agyonlőtték“, addig a müveit osztályhoz számitó hozzátartozók olyan cédulát kapnak, amelyre ez van Írva : — „Moszkvába szállították, majd levélben értesítést fog kapni.“ A várakozók hos»zu sorában álltam. Hirtelen nevemen szólítottak. Felpillantottam. A szomszédos szobában egy elegaus fiatalember állott fel és felém közeledett. Nagy nehezen ráismertem. Boy volt valaha egy hercegi házban, ahol tanítottam. Miközben a múltról elbeszélgettünk, egyszerre csak meglökött és intett, hogy hallgassak. Ott állott előttünk a í forradalom hírhedt vérebe : Roncsevszky ügyész, i Mindenki ismeri ezt a nevet Moszkvában. A ! legelőkelőbb nemesi családból származik és a ! pétervári nemesi iskolában végezte tanuunä« • nyait. Nem ismer irgalmat. Finom szalontónusban beszél az áldozatokkal és elegáns gesztusokkal vezeti a tárgyalást. Előzékenysége és udvariassága szinte határtalan, de minden tárgyalás azzal végződik őnála: „Állítsátok a falhoz !„ Borzitdály futott végig a hátamon, amikor ránéztem erre az emberre. Ezalatt lassanként a várakozók sora megritkult és én ezzel jutottam a rácshoz, most már egészen tisztán láthattam, hogy mi történik mögötte. A szóke hölgy nem volt többé egyedül. Egy i fiatal sportruhába öltözött ember ült mellette, j E.őttük csomó fehér cédula hevert, rajtuk ezek a a végzetes szavak : „Agyonlőtték“. „A koncentrációs táborba internálták“. „Kényszermunkára ítélték“ . . . s más ehhez hasonló feliratok. A szőke hölgy és a fiatalember nevetgéltek és ílirteltek.' A férfi igy szól a hölgy nöz: „Tegnap megint balszerencse üldözött a játékban ... No, de nem baj, aki szerencsétlen a játékban, az szerencsés a szerdt-mben . ..“ „Úgy — nevetett a szőke — azt hiszi? tz igy szokott lenni ? . . . Ezeknél a szavaknál gondosan manikűrözött kezével cédulát nyújt át a várakozónak. Egy arisztokratikus külsejű idősebb hölgy, aki a sorban áll, sirógörcsöt kap, amikor megkapja a cédulát. Egy falusi öreg nénike nekem adja át a cédulát és ezt mondja : „Jó asszony, légy olyan jó és olvasd el, mi van erre ráírva ? Igaz a az, hogy agyonlőtték a fiamat ? .. . Isten szerelmére mond meg az igazságot! Átveszem a cédulát, rápillantok és aztán igy szólok : — Igaz anyókám, igaz . . . össze csuklik s miut valami állat, orditaJ kezd. Végre rámkerül a sor. Az én cédulámra az volt ráírva, hogy a történetírót a moszkvai fogházba vitték. Reménykedni kezdtem, ez a reménység azonban alaptalannak bizonyult. Másnap megtudtam, hogy agyonlőtték. Ugyanaznap este a velem egy házban la .ó gazdag síber cselédleány hozzám jött és megkért, olvassam el azt a cédulát, amelyet a barátja küldött neki. A leány vállára arannyal himzett drága sál volt átvetve. „Szeretet Damjasám, — ez volt a cédulára írva — itt küldöm neked ezt a sált. Azt hallo tam, hogy azzal a siberrel összeszövőd a levet... Ha ez igaz, akkor a megígért aranyórát nem fogod megkapni. A viselkedésed annyira megzavarja a fejemet, hogy forradalmi kötelességemet nem tudom többé teljesíteni. Ha nem javulsz meg, utilapot kötök a talpadra és majd más nő után nézek. Hiszen tudod, hogy az asszonyok ma nagyon olcsók, öt kopekért egy egész regimentet lehet kapni“. — Ki a maga vőlegénye? — kérdezem a leánytól ? — A várban van — felelte — ahol az ellenforr&dalmárokat agyonlövik ... Most már tudtam, honnan való a sál. Mintha vérszag ütött volna meg ... Megkönnyebbültem, mikor a leány eltávozott. Hattyúddal. Engemet az álmok szültek; én az ábrándok fia vagyok Kisérő aDyám a méla bánat s testvéreim : ti haDgtalan dalok. Akarom: a csók tálán ara'ást, a mindent felejtő Halál szerelmét és a nagy harangozó zenében feledni, hogy engemet temetnek. Letarlott mezők, ő=zi tájak, enyém a téli alkonyat; sohsem ébredő éjszakában szövöm én az álmokat. Vén látomások regé3 tánca meddő Múlttól fakadó bus Jelen; én az ábrándok fia vagyok álomgyerek: az én nevem. Nem kívánom a csókos tömjént az Élet tavaszát is más Én a végtelen sötét éjszakában fütyörészem haíkau : hattyú-dalom. Radványi Károly. ft*»*ft**»**ft»«*ft**ft**«ftft#ft*****#**» Bratislava, Mély-ut. Elsőrangú diagnosztikus, diétás, fizikoterápiás intézet bel- és idegbetegeknek. Sebészet, szülészet, nőgyógyászat, testegyenészet, szem-, orr-, fül- és bőr-gyógyászat. Rönt- 664 génkezelés. Vegyilaboratorium. Napi pausál ár 55K-tól. Szülési pausál ár (3 nap) 1100—1800 R-ig Szabad orvosválasztás. « # ❖ « « » « ft « ft « ft ft ft » « « » ft « * ft « « « « « « ft*ftft«««««ftft«»»ft*«ftft«*«*ft»ftftftft««ft»« Oimviiii a ilacbfalvi «on. Európa azon részének, amelynek szárazföldi éghajlata van, valamint a Szarnád síkságnak, a Szudeták üdékének s a Kárpátok övezte országoknak, azaz politikailag Csehszlovákiának, Oroszországnak, Németországnak, a Balti államoknak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Romániának még mindig nincs meg az a magaslati meteorológiai obszervatóriuma, amely a völgymegfigyeléseket értékesen egészíthetné ki. Az Alpokban már főbb ilyen megfigyelő intézet van: Franciaországnak a Montblancon (Vallott-obszervatórium 4360 m.), Olaszországnak a Monte Rosán (Punta Gnifetti 4560 m.), Svájcnak a Sonnblicken (3100 m) és a Stäntisen (2500 m.), Németországnak a Zugspitzen (2960 m.), mig & szárazföldi éghajlat területének ezzel szemben egyetlenegy obszervatóriuma sincsen, mivel a Beszkidekben a Babiagurán (1725 m.) íevó megfigyelő állomás tulalacsonyan fekszik ahhoz, hogy magaslati obszervatóriumnak nevezhessük. Az éghajlat változásainak megfigyelése, valamint az időjóslás tekintetében is évről évre növekszik a becse a magaslati megfigyeléseknek. Európa időjárásának megismerése, amit szabályszerű magaslati megfigyelésekkel igyekszik a meteorológia elérni, egyike a mai meteorológia nehezen megoldható feladatainak. E megfigyelések gyakorlatilag főleg a mezőgazdaság szempontjából lennének értékesek, mig elméletileg a meteorológia mellett egész sereg rokon tudománynak, mint a fizikának, a földrajznak, valamint a gyógytudományoknak, nevezetesen a fiziológiának, a klimato- és a kemoterápiának, sőt végül még az idegenforgalomnak is meg volna a haszna ebből az obszervatóriumból. Ilyen magaslati obszervatórium felállítására Európa kontinentális területén elsősorban | a Magas-Tátra alkalmas, nemcsak legmagasabb $ voltánál, — imot hisz e terület valamennyi I más hegységét 700 — 1500 méterrel szárnyalja túl — hanem központi fekvésénél fogva is. Az obszervatórium értékét emelné még s uj megfigyeléseit értékesen egészítené ki saját észleleteivel a Tátrában már évtizedek cta maglévő meteorológiai állomások egész hálózata. A Karpathenverein már csaknem három évtizede foglalkozik a magastátrai obszervatóriuuf létesítésének tervével. Az obszervatórium felállítása érdekében hatalmas propagandát kezdett, sikerült megnyernie a terv iránt a legtávolibb tudományos és turistakörök támogatását és a tervével értékes irodalommal gazdagította a tudományos világot. A megfigyelő állomást annakidején a Nagyszalóki csuctra (2453 m) a Tátra egyik legkönnyebben elérhető csúcsára tervezték s a Tátrai Elektromos h. é. Vasutak már az előmunkálati engedélyt is megkapták a Szülőki csúcsra vezetendő fogaskerekű vasútra. Az obszervatórium hc-lyéül a Nagyszalóki ; csúcsot könnyű elérhetése miatt választották, > ott látszott ugyanis a háború e.őtt a technikai í kivihetőség a legvalószínűbbnek. A háború alatt í azonban a magas hegyvidék megközelíthető í és lakható volta tekintetében Í3 uj tapasztala\ tokát szereztünk. A drótkötélfelvonó és a j kavernák építésében elért tökéletesseg felbátorít \ bennünket arra, hogy azzal a tervvel álljunk ; elő, amelyet már annakidején fontolóra vettünk, I de amelynek kivihetőségét akkor még legtöbí ben kétségbevonták — hogy t. i. az obszervatóiiuai a Magas-Tátra legmagasabb csúcsán a iGeriachfalvi csuc-oa (2663 m) legyen. A GerJachfalvi csúcsnak azonban nemcsak az az előnye, hogy a legmagasabb csúcsa Európa szárazföldi éghajlatú részének, hanem miudent uraló helyzeténél s központi fekvésénél fogva a Magas Tátrában az a hely is, j amelyen az időjárás menetét minden zavaró körülmény nélkül a legegységesebben lehet megfigyelni; mig a Szalóki csúcs túl alacsoty, ebből a szempontból nagyon délre nyúló s azonkívül még a Geriachfalvi széiárnyékában is fekszik. Bár a Gerlachfalvin való felépítésnél mindenesetre jelentős technikai akadályokat kell legyőzni, mégis tudományos szemponttól ennek a megoldásnak előnyti nagyobb sullytl esnek a mérlegbe, a technika fejlődése pedig épen kedvezően befolyásolja a terv ilyen értelmű kivitelét. Tervünk magát az obszeivatóriumot a csúcson kavernába helyezi el. A kavernát a csúcs tömegébe robbantanék be és csak a műszerek elhelyezésére szolgáló talapzatot épitenök a sziklák fölé. A forgalmat kötélfelvonó bonyolítaná le. E felvonó vaay a felkai völgyből, vagy a hegyfalakon át a Batizfalvi völgyből vezetne fel. A sodronypálya kiinduló állomásához a feljáratot megfelelő kocsiutak kiépítésével és magasan fekvő menházak felállításával kell majd biztosítani. Ezen tervünk kivitelét több körülmény könnyithetné meg. így a Felkai völgyben a Gerlachfalvi csúcs keleti aljáig a Felkai-tóig 1680 m. magasra visz kocsiút; tágas menház is áll itt, a Karpathen verein Sziléziai menháza. A kocsiutat nagyobb nehézség nélkül egészen a Hosszú tóig (1886 m.) lehetne kiépíteni. Innen a sodronykötélpályának már csak 780 métert kell legyőznie. A felvonó hajtóerejeképen a Tátrai Elektromos h. é. Vasutak felesleges áramát lehetne igénybe venni, mig az építkezésűéi értékesen lehetne felhasználni mindazt a sok anyagot (robbantó szerek stb.), amelyeket a volt cs. és kir. haderő leszerelési anyagából kapott a köztársaság. Az építkezésre fordított tőkét, — amenynyiben nem ajándékképen folyt be, — olyanformán lehetne kamatoztatni, hogy az egész alkotást az idegenforgalom céljaira is felhasználnánk. Ha nevezetesen a csúcsra az obszervatórium mellé, akár a csúcs testébe robbantanánk, akár a felszínre építenénk helyiségeket vendégek befogadására; ennek a menháznak s a felvonónak, valamint az alsó menháznak is előreláthatólag akkora forgalma lenne, hogy a jövedelmük a fenntartási költségeket fedezné, sőt a kamatokat is meghozná. A Felkai völgy ugyanis anélkül is a leglátogatottabb völgye a Magas Tátrának, mivel egyrészt a négy legnagyobb tátrai telep Ofüred, Újfüred, Szép-
