Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-10-12 / 122. szám

fiagyvenhannadiii Awfolyaim* 122. szám* Csistoptökg 1822. október* 12«

... ---------------------------------------------------------- ------- ■■■.■■ - ... — —.. .. '.mj; m._

.

..

KOMAROMI LAPOK

KOMÁROMMEOYE1 KÖZLÖNY

POLITIKAI LAP.

EiSflzetésll ár cneh-ulovák ^rtéSfesn;

Hetybg*i és vidékre posta! szétküldéssé!: fgásss évre 80 K, félévre 40 K, »egyedévre 20 K. } Egye» ffissáiss ára i 80 fillér.

öégső pusztulása

előtt, a viszonyok véres súlya alatt mélyen megalázkodva fordult a nagyhatalmakhoz az egykor oly büszke Ausztria, hogy mielőtt a hosszú agóniákat pontosan követő halál beállana, valami csodagyógyszert kerítsen, mely a reménytelen beteg fájdalmára enyhülést hozzon. Az államférfiainak rövidlátása következtében összeomlott kettős monarchia egyik fele az utolsó eszközhöz volt kénytelen folyamodni, hogy valamiképen még egy időre bele ne zuhanjon abba a sirba, melyet ellenségei ástak számára.

Seipe! kancellárnak sikerült egyezséget kötni a hatalmakkal Genfben, de ennek az egyezségnek nagy ára van, mert Ausztria szuverénitását kell miatta feláldoznia. Ez az egyezség alkalmas ugyan arra, hogy Ausztriának halálos bajaiból való kibontakozásához az egyetlen komoly kisérietképen felhasználtasaék, ezzel azonban el kell fogadnia egy európai teljhatalmú kormánybiztost és bele kell törődnie abba, hogy a törvényhozás és kormány üres formalitássá sülyedjenek le, egyszerűen végrehajtó hatalommá, mert pénzügyi téren ez a kormánybiztos feltétlen hatalmú ur és parancsoló lesz.

A kancellár az egyezségei magára nézve kötelezőnek tartja, de a pártok annál nehezebben tudnak áilást foglalni a nagy horderejű kérdésben, mert azok szokatlan probléma elé állíttatnak. Alig van arra példa a történelemben, hogy egy ország a saját szuverénitását föladja és sorsát idegen kézbe adja át saját kezéből. Elsőbb egy nemzetközi bizottság száll ki Bécsbe, hogy fölvegye a helyzetet és előkészítse az átmenetet az uj rendbe, aztán megérkezik majd a főmegbizott, akiről az osztrák pénzügyminiszter azt mondta, hogy nem lesz sem a garantáló, sem a szomszéd államok polgára. Az ellenőrző és előkészítő-bizottságnak elnöke azonban Olaszország lesz, mig alelnököt Csehszlovákia ad.

Maga a kancellár nyilatkozatában egyáltalában nem igyekszik a helyzetet rózsás színben feltüntetni, egész hidegen fölsorolja azokat a követelményeket, melyeket a kölcsönt nyújtó hatalmak kívánnak, de azzal vigasztalja magát, hogy e rendkívüli időkben más segítség nem mutatkozik Ausztria számára. Más államok is keresztül mentek a kancellár szerint ilyen helyzeten, mely arra szolgál, hogy az országban egészen normális politikai és gazdasági élethez segítsen. Ha igy áll a dolog, akkor az osztrák népnek kötelessége a kancellárt, illetve a kormányt állammentő munkájában támogatni.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁfIOS.

Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr.

Szerkesztő: BASANYAY JÓZSEF dr.

miÜBriHiü.

Ausztria tehát moist újra elérkezett ahhoz a fordulóponthoz, mely a lét vagy nem lét kérdésében sorsdöntő. A mai rettenetes helyzet nem sok időt hagy fönn a tépelődésre, az agyonmarcangolt országnak nincs mást tennie, mint elfogadni a segitséget minden súlyos feltételével együtt. Az egykor oly hatalmas Ausztria megnyomoritott csonka területével és a rajta élő néppel a kétségbeesés fájó napjait éli már évek óta és a viszonyok parancsoló ereje folytán még szuverenitásának föláldozásával is meg kell ragadnia a feléje nyújtott segítséget,, mely hihetőleg végre valahára megfogható értéket fog képviselni. Mert ha a genfi egyezség nem lesz perfektuálható, annak sem lesz komolyabb jelentősége, mint azoknak az Ígéreteknek, melyekkel e szerencsétlen országot évek óta hitegették.

= A kisantant ujabí) kudarca. A kisantani a népszövetség genfi tanácskozása alkalmával diplomáciai sikerként hangoztatta azt az eredményt, hogy Jugoszláviát és Romániát meg fogják hivni az uj keleti békekonferenciára. Ma komoly politikai körökben élénk feltűnést kelt az a hir, hogy a kisantant államai közül egyet sem hívtak meg sem a mndániai tanácskozásra, sem pedig az ezt követő békekonferenciára. Ez a hir Nincsicsnek amúgy is tűnőfélben levő népszerűségét és megingott politikai pozícióját rendkívül erősen befolyásolja.

= Nagy antant — kontra nagy antant.

a „Times“ jelenti: A szovjetkor«!ány külügyi népbiztosa megbízta a szovjet mongoliai, perzsiai és afganisztáni ügyvivőit, hogy informálódjanak e három ország állásfoglalását illetőleg a keleti kérdésben, hajlandók volnának-e egy Oroszország, Kaukázus, Perzsia, Buchara, Afganisztán és Törökország között kötendő antinagyantantba belépni. A szövetség feladata volna a nagyantant és a kisantant befolyásának ellensúlyozása.

Utazás fiolái MioijiMa.

Mindig nehezebb lesz az átkelés. — Az itt élő magyarságnak kétszeresen kijut ebből. — Az illetékesek figyelmébe.

Az isten ugyancsak megvert minket komáromiakat, hogy még amiatti is zúgolód‘ tunk valamikor a hid vámok boldog idejében, | ha Komáromujvárosba jövet kikeltett gom| bolkoznunk és lekellett szúrni az obiigáit 2 5 egész krajcárt. Mennyit zúgolódott Komárom ; lakossága ezért a „kellemetlenségért.“ Hej, ha sejtettük volna, hogy mennyivel sokkal több kellemetlenséget is meg kell érni a Dana egyik partjáról a másikra átmenőknek!

Jött az összeomlás, jött a világfölferdalás, az uj határak fajtestvóreinktöl választottak el bennünket. Az átkelés az egyik partról a másikra sokszor a lehetetlenséggel volt határos. Ha néha enyhébbek is voltak az átkelési ceremóniák, még mindig elég súlyosak voltak, mert ha az egyik oldalon könnyű volt az átkelési igazolvány megszerzése, akkor a másik oldalon ütötték agyon valami gátló intézke; déssel a kedvezményt.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 28.. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik hetenkint háioiaszer: kedden, csütörtökön és szoRjbaian,

í Különösen akkor súlyos a százféle rokoni vagyoni, gazdasági szállal, kapoccsal a túlsó oldallal összetűzött itt élő magyarság helyzete, amikor az egyik oldal retorziókkal él a másik oldallal szemben, mert akár a túlsó magyar oldal, akár a csehszlovák oldal akarja a kölcsönt visszaadni a tnlsó oldalnak, annak mindig mi, az uj köztársaságba bekebelezött magyarság issza meg a levét.

íme a legutóbbi példa! A csehszlovák hatóság a határmenti átkeléseknél eddig szokásban levő egynapos átkelési és állandó igazolványok számát redukálta. Sok meglevő permanens igazolványt visszavontak. Ennek az j itt élő magyarság itta mag természetesen a 1 levét, mert egynapos átkelési igazolványt csak a komáromiak kértek. Itt pedig magyarok élnek. Permanens igazolványai is csak itt élő magyaroknak voltak. Tehát ha ezeket az iga; zolványobat megszorítják, az itt élő magyarság szenvedi ezt. A kellemetlen helyzetben az nyújtott némi vigaszt, hogy ha az illető nagy üggyel-bajjal útlevelet szerzett és azt ! ellátta többszöri utazásra jogosult követségi I vízummal, akkor az hasonlatos volt a permat nens átkelési igazolványhoz. Az illető akár I mindennap átmehatett. Ez igy is volt a legutóbbi ideig. Az utolsó napokban azonban a túlsó oldalon kiadott rendelkezés ugyancsak kellemetlen helyzetbe hozta azokat, akik útlevéllel pótolták a meg nem kapott vagy viszszavont permanens igazolványokat. Odaát ugyanis pár nap óta az egynapim, csak Komárom uj valósban útlevéllel átment egyéneknek le kell szaladni a méntalepen levő államrendőrségre, ahol jelentkezni kell. A jelentkezésnél jegyzőkönyvet vesznek fel, az útlevelet kétszer lebélyegzik és 80 K-t szednek be egy alkalommal. Ezt, mint illetékes forrásból halljak, azért rendelték el, hogy retorzióval éljenek a csehszlovák hatóságoknak a permanens és egynapos átkelésre jogosult igazolványok í korlátozása, visszavonása miatt.

Ez a retorzió azonban nem a korlátozást, | visszavonást elrendelő, végrehajtó hatóságokat | érinti, nem érinti a pozsonyi teljhatalmú mi• nisztert, a komáromi zsupánt, az államrendőrséget, mert ezek úgyse fognak egynapos átkeléssel, permanenssel átmenni a túlsó oldalra, hanem ez az intézkedés igenis érint minket, itt élő magyarokat. Némelyikünknek a postán van dolga, csak egy negyedórára menne át, de be keli még szaladni a rendőrségre, némelyikünknek 1919 óta szerzett ingatlana van mondjuk Duuaalmáson, Neszméiyen, Monostoron. Uj&bbban szerezte az ingatlant tehát nincs

j neki joga a permanens igazolványra. Útlevélj lel pótolja ezt. Minden perce drága, mart kor*

1 látozza az átkelési idő, elfoglaltsága, a menetrend. Ezekre nézve kétségbeejtő a távollevő és az útirányába éppen nem eső rendőrségre való lemenés.

Mért nem lehet a hid végén levő házikóban az államrendőrségi látamozást elvégezni. Ezzel a túloldali hatóságok az itt élő magyarságon könnyítőnek, mert nem kell azt hinni, hogy akit, az uj köztársaságba megkérdezése nélkül bekebeleztek, hogy az már megszűnt magyarnak lenni.

Mi még mindig magyarok vagyunk és leszünk, a magyarságot megillető jogainkért fogunk továbbra is harcolni és küzdeni.

Csak annyiról van szó, hogy vagy mellőzzék teljessen az államrendőrségi láttamozási,

* amint szeptember hóban volt azok útleveleire