Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-10-10 / 121. szám

Kapliató SPITZER SASSOK könyvesboltjában Komárom, nacior-u. 20. vreieion 80. 1922. október 10. »Komáromi Lapok.8 8. oldal. az egyesület szekháza előtt, hogy a tervbevett városi kőrútjukat megtegyék. Az egyesület gazdalegény tagjaiból összeállított csikósok ostoraikkal pattogtatva hívták fel a figyelmet magukra. A mulatság urát. a bírót nem min­dennapi szépségű feleségével láttuk a menet­ben. Mintegy 20 kocsin, magyar öltözetben láttuk városunk magyar lányait és fiait. Ijtána a lajtorja, az ökrös boros szekér, majd a cigá­nyok kocsija tűnt fel. Az egész felvonulás, a bandérium, festői szépségű látvány volt, meg­érdemli a dicséretet A mulatság dé'után 5 órakor vette kez­detét. A vendégekre meglepőleg hatott az egyesület nagytermének művészi Ízléssel, luga­sokkal való feldiszitése. Majd este 9 órakor ropogós magyar csárdással vezették be a cső­szök a táncot. A táncszünetek alatt az egyesület ügyes műkedvelői tartották fenn a jó hangula­tot tréfás, aktuális kupléikkal és páros jele­nettel, mely utóbbit Simon Erzsiké és Németh Gyula a megszokott jó játékukkal adták elő. Hegyi Lajos a kedvelt komikus sok tapsol kapott. Az elismert jóhangu Áprili József magyar dalokat énekelt. Prágay István magyaros jó­kedvvel bordalokkal kedveskedett. No, a kia­­biró is tevékenykedett, bejelenteni sietett a a következő dolgokat. Blahó N. cigány, a cigányok keservét adta elő néhány tréfás strófában. A mulatság kezdetétől végezetéig tartó jókedv bizonyítéka annak, hogy az egyesület ezen mulatsága sikerültnek mondható és az * egyesület ezen mulatságát is bátran sorozhatja j az előbbiekhez. A tánc, amelynek vége alig : akart lenni, magyaros hangulatban nyert be- j fejezést a késő reggeli órákban. A sikerült mulatságért Gosztonyi Nándort, az egyesület közkedveltségnek örvendő elnökét illeti az érdem. Hangi. műi 1 Utieuél uisumoí minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszerzett. Didéki megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, mintán iietenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási dij 35 korona, am: László Zsigmond Bratislava (Pozsony) Széplak-u- 12. sz. I 1 HÍREK. — Jászai Mari Komáromban. 1922 októ­ber 15-én. A legközelebbi vasárnap nagy mű­vészi esemény lesz Komáromban, a kultúrpa­lota emeleti dísztermében, amikor elhunyt nagy költőnk Kiss József emlékére, nagyszabású Kiss József estélyt rendeznek, amely estély műsorán Kiss József örökbecsű müvei szere­pelnek. Ez alkalommal föl fog lépni Jászai Mari, a budapesti Nemzeti Színház örökös tagja, aki Kiss József hatalmas költeményét, a Jehovát fogja elszavalni. Jászai Mari az európai hirü nagy tragika legutoljára 9 évvel ezelőtt járt nálunk Komá romban, amikor a kultúrpalota fölavatási ün­nepén lépett fel. Jászai Marin kívül, föllép még a vasár­napi hangversenyen Gál Gyula a budapesti Nem­zeti Színház tagja, aki Kiss József verseiből fog szavalni. Ismeretes, hogy Tarnay Alajos, a nép­szerű dalköltö Kiss József legszebb verseiből jó néhányat megzenésített. Ezeket fogja eléne­kelni Kallós Erzsi hangversenyénekesnö. E bájos énekszámokat zongorán nem kisebb mű­vész kiséri, mint maga a dalok szerzője, Tarnay Alajos zongoraművész és zeneszerző, akinek a közelmúltban is nagy sikere volt nálunk. E kiváló nagy nagytehetség, Kiss József örökbecsű művei, a ragyogó szép programm « olyan sokoldalú biztosíték, hogy a vasárnap esti hangverseny fényes sikerre) fog végződni. Nem követünk el indiszkréciót, ha meg­írjuk, hogy e hangversenyt Kiss József nagy­nevű néhai költőnk szűkös anyagi viszonyok között élő családja felsegélyezését fogja első sorban szolgálni. A család felkérte a fenti négy művészt, akik a legnagyobb készséggel vállal­koztak arra, hogy Szlovenszkóban rendezendő Kiss József estékkel segítsék a nagy költő csa­ládját. Ilyen estélyt többet is tartanak Kassán, Pozsonyban é3 több nagy városban. Szóval a nagy művészi élvezeten kívül, egy nagynevű költő családján is segit a vasár­napi hangverseny közönsége. Az estélyre az alábbi meghívót bocsátot­ták ki:' Az 1922 október hó 15 én, vasárnap este fél 9 órai kezdettel Komáromban, a kultúrpa­lota emeleti nagytermében tartandó Kiss József estélyre, amelyen Jászai Mari a budapesti Nemzeti Színház örökös tagja, Gál Gyula a budapesti Nemzeti színház tagja, Kallós Erzsi hangversenyénekesnö és Tarnay Alajos zongora­művész, zeneszerző működnek közre a követ­kező műsorral: 1. Zongoraszám. EJöadja Tarnay Alajos. 2. Kiss József emlékezete. 3. a nápolyi emlék. Szavalja Gál Gyula. 4. Tarnay Aíajos dalai Kiss József költeményeire : a) Oh mért oly késön? b) Szerenádok, c) Találkozás. Énekli Kallós Erzsi, zongorán kíséri a szerző: Tarnay Alajos. 5. a) Mese a nagy csizmáról és a kis cipőről, b) Tiiz'ek. Szavalja Gál Gyula. 6. Tarnay Alajos dalai Kiss József verseire: a) Fogytán a rím, b) Anyasziv, c) Megállók ablakod alatt. Énekli Kallós Erzsi, Tarnay Alajos zoagora kísérete mellett. 7. a) Knyáz Poteukin, b) A gnóm. Szavalja Gá! Gyula. Szünet. 8. Jehova. Szavalja Jászai Mari. A fenti Kiss József estélyre az irodalom és a művészetek minden barátját tisztelettel meghívja a Rendezőség. Helyárak: I. hely 25 K, II. hely 20 K, III. hely 15 K, állóhely 10 K, diákjegy 5 K. Jegyek már kaphatók a Spitzer-féle könyvesboltban és este a pénztárnál. Az egyes műsor számok alatt a teremajtók zárva lesznek. Ruhatár. — Uj közjegyző. Az igazságügyminiszter Foikman István dr. komáromi zsupánt Gilántára állami közjegyzővé nevezte ki. — Harangszenfslós Tatán. Az elmúlt va­sárnap nagy ünnepe volt a tatai rsformáíus­­ságnalt. Régi vágyak valósultak meg. Vissza­tértek a toronyba az annyiszor megsiratott, megkönnyezett harangok, visszatértek, hogy soha többé el na menjenek. Ez a tény, ez a megújulás, uj erőt öntött a gyülekezetbe. Az ünnepség külsőleg is impozáns volt. A hatal­mas templom kicsinynek bizonyult a közönség befogadására. Ott láttuk a hallgatóság soraiban a tatai és tóvárosi hivatalok vezetőit és egy csomó vidéki vendéget. Az ünnepélyre Kör­mendi Évi, Sárközi Lidiké, Dávidházy Lidiké, Herceg Évi, Marosi Lászlóné, Medgyesi Jó­­zsefné és Molnár Jánosné virágcsokrokkal, ko­szorúkkal Ízlésesen feldíszítették a templomot. A harangszentelési beszédet Czeglédy Sándor esperes mondotta János evangéliuma VI. része 67—69. versei alapján. Hatalmas erővel szólott a gyülekezethez. Élesen kiemelte, hogy a ha­rangoknak, mint a Krisztushoz vezető eszkö­zöknek nagy fontosságuk van. A cél nem a harang, de a Krisztus. Az emberiség nagy tömegei nem látják ma az egyetlen helyes utat, mert kitalálták azt, hogyan kell keresztyénség nélkül keresztyénséget hirdetni. De mig az ajkak hangosak a jelszavaktól, addig a lélek hideg és üres maradt. A vallás nem vasárnapi ruha, melyet egy rövid időre felveszünk, hogy aztán ismét gondosan elrejtsük és szögre akasz­­szuk; a vallásnak mindennapi tápláléknak kell lenni. A nemzeti életet is csak a hit táplálja. Ha a hit útjára visszatér a magyar nemzet, csak akkor remélheti a megújulást, a feltáma­dást. Minden út, minden kísérlet szörnyű fias­kóval végződik, ha nem a Krisztus után indul. A szinte frenetikus erejű igehirdetés megta­lálta az utat a szivek felé. Nagyban emelte az ünnepély fényét Tarczy Zoltánné szép szóló­éneke s az énekkar kétizbani éneke is. Isten­­tisztelet után Sárközi Lidiké csokorral lepte meg az esperest, ki megható szavakkal köszönte meg a figyelmet. Majd Szijj József s. lelkész adta át a gyülekezet ajándékát a szép fehér­szalaggal bevont babérkoszorút Molnár Sándor egyháztagnak, akinek önfeláldozó munkája, ál­dozatkészsége tette lehetővé az uj harangok beszerzését. A délutáni istenitisztelet ntán vallásos este következett. A „Keresztyén Csa­lád“ fontosságáról beszélt itt Czeglédy esperes. Közönségét itt is magával ragadta, egy cseppet sem volt fáradt, pedig ekkor már negyedik beszédét mondotta. Csokonai Vitéz Mihály hír­lapíró és szerkesztő szép felolvasást tartott „Az ik&fali parochiá“-ról. Tarczy Zoltánné énekelt ismét könnyekig megható darabokat a ugyancsak az énekkar is szebbnél-szebb dara­bokat énekelt. Sebestyén Zsigmond pedig sza­valatával szerzett gyönyörűséget. Szijj József s. lelkész megköszönte az esperes fáradozását és felhívta a híveket, hogy adományaikkal tá­mogassák a „Keresztyén Családot“. A felhívás eredményeként közel 4000 koronát adtak át a lap céljaira. A mindvégig magasztos ünnep­ség az esperes imájával véget ért. — A dalovai nábob leánya. Herczeg Fe­rencnek, a magyar szépirodalom legnagyobb, élő képviselőjének nagysikerű színmüvét, A dolovai nábob leányát, jövő vasárnap, október 15 ón fogják a Komáromi Ref. Ifjúsági Egye­sület derék műkedvelői előadni. A Kollégium nagytermében megtartandó előadáson utoljára kerül sziure a darab az egyesület legjobb mű­kedvelői közreműködésével és igen élvezetes színházi estét Ígér a jó műkedvelő előadás barátainak. A címszerepet Joó Lsoaka (Vilma) adja, Tarjám Hegyi Zsigmond, Bilicky kadé­tot Mórocz Péter játsza. Kivülök még szere­pelni fognak Nagy Mariska, Nagy Z sófika, Hegyi Lajoä és az egylet más jeles tagjai. A vasárnapi előadáson bizonyára telt ház fog tapsolni a ref. ifjak előadásának. — Halálozás. Mint részvéttel értesülünk, özv. Jókay Lajosáé, városi partvámbiztos öz­vegye, életének 78 ik évében elhunyt. Temetése e hó 8-án délután a ref. temetőben ment nagy részvét mellett végbe. Az elhunytban Girch Jó­zsef könyv- és papirkereskedő anyósát gyászolja. — „Nagyváros“ párisi divatravii Komá­romban. A női divat minden körülmények kö­zött megköveteli a maga jogait. Lehet háború, lehet gazdasági válságokkal telített béke, a nők öltözködnek, még pedig mindig a iegujabb divat szerint. Hogy milyen a iegujabb, ezúttal igazán szép divat, a hosszú ruhán divatja j milyen pompás estélyi és báli toaletteket hor­danak a fővárosok ragyogó női és mily an bun­dákban pompáznak: bemutatja október 12-én este 8 órai kezdettel a Horváth-féle vendéglő éttermében lefolyó nagy divatrevü. Egy győz­hetetlen nagyhatalom képviselői, csodaszép nők vonulnak fel október 12-éu. Divatország ki­rálynői és hercegnői jönnek el, hogy elénk va­rázsolják a szeszélyes divat minden pompáját. A „Nagyváros“, az okt. 12-iki divatrevü ná­lunk soha nem látott szeuzációkkal fog szol­gálni. Felvonultat a rendezőség mindent, ami érdekli a nőket és amiért a férfiak bolondul­nak: csodaszép toaletteket, selyem alsóruhát, drága szőrméket, pompás bundákat, művész­­fantáziájú kalapokat, cipőket stb. Claire Bau­­roff, aki a házasságban gróf Zichyné nevet vi­seli, a kontinens egyik legmerészebb táncos­nője, akiről bécsi, berlini, müncheni lapok dics­himnuszokat zengtek és aki, ha táncol, ezrekre menő közönsége van. Palma Paris műyésznője az opmAnak, operettnek és chansonnak. Herma Thun csodaszép béasi szubrett. Mimi Harden fantázia táncosnő. Stróbl István karikaturista. Szenkovszky Róbert, aki onró selyemből a színpadon ruhát alkot. Pompás zenekar. Az összes modern táncok. A ruhák bemutatásán kívül ezt az óriási, 12 számból álló művósz­­programmot nyújtja a „Nagyváros“. Az összes művésznők nagyszerű figurája hölgyek, ők fogják hordani a csodaszép ruhákat, az idei divat összes újdonságait. Jegyek előre válthatók Spitzer könyvkereskedésében. Belépődíj 15 cK. Central kávéház és szálloda éttermében ízletes és jé ételek lesznek kiszolgálva. — Szives tá­mogatást kér Tromler Miklós tu­lajdonos. 630 — Bródy Sándor, Váradi Antal, Bálint Lajos, Zsoldos Andor. Ivánffy Jenőről, Szép Ernő, Szenes Béla cikkeket, Móritz Zsigmond regényt Írnak a „Színházi Életnek“ Incze Sándor pompás hetilapjának érdekességekben, képekbsn bővelkedő legújabb számában, melynek ára 40 korona, negyedévre előfizetés 360 korona. Kiadóhivatal Erzsébet-kőrut 29. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom