Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-09-30 / 117. szám
«. oldal. »Komáromi Lapok« 1922. szeptember 80. hogy az egyes egyén jogkörébe beavatkozás ne történjék. A családi név ugyanis az egyes egyén személyiségének része és ekként az egyes egyén akarata ellenére meg nem váltóztaiható. Az illetők saját akaratukból kérvényezhetik, hogy magyarul Írott szlovák nevük szlovák helyesírással iraesék. — Szüreti mulatság. A komáromi kath. Legényegyesület nagy szüreti mulatsága f. évi október hó 8 án vasárnap délután 5 órakor lesz megtartva. — Tűz Gután. (Öt ház teljesen leégett.) Szombaton virradóra félrevert harangok zúgása, a malom vészjelzése zevarta fel csendes álmából Gúta község lakosságát. A tűz nagy ijedelmet okozott, mert most ősszel minden termény be van takarítva, kazal kazalt ér a keskeny udvarokon s legtöbb embert ágyban talált a vészjelzés. A tűz a megyeri utcai Zabcsik-féle teleken keletkezett s az udvarban levő teljesen egymás mellé épített öt ház csakhamar lángokban állott. Hogy a tűz az udvar melyik részén, melyik háznál keletkezett, megállapítható nem volt, mert a lakókat a szomszédok verték fel álmaikból, a szerencsétlen emberek az ágyból a tűzön keresztül alig bírtak kimenekülni. Kinos látvány nézni, mikor az egyik házból a betegen fekvő Olló Lajosnét felnőtt fiai alig hogy csak kibírták szabadítani. Mentésről szó sem lehetett. A szegény embereknek teljesen bennégett mindenük. A padláson tartott ruhanemű, egy kis gabonaféle, mind a tűz áldozata lett. Az egyik házból a tüzvizsgálat alkalmával a tulajdonos nem mert előjönni, mert csak az alsóruhája maradt meg. A szerencsétlenek szomorú télnek néznek elébe. A tűzhöz elég idejekorán érkezett a gútai tűzoltóság Hencz János parancsnok vezetése mellett 8 igy a tüzet sikerült idejében lokalizálni. Az elöljáróság részéről előbb Yöröss Vince jegyző, később Lőwenstein Antal főjegyző érkezett a tűzhöz s emberfeletti munkával igyekeztek a tovaterjedését megakadályozni. A kár — hivatalos becslés szerint 3500 korona — egyrésze biztosítás utján megtérül. — Petőfi emlékjdlvény pályázat. A Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája, illetve annak Kultur referálusa a Rajec fürdőn t. évi augusztus hó 14 én hozott vezérlőbizottsági határozat alapján Petőfi Sándor születésének 100 éves évfordulója alkalmából Emlékjelvény pályázatot hirdet a következő feltételek mellett: 1. Az emlékjelvény nagysága olyan legyen, hogy annak látható hordása a jóizléssel ne ellenkezzék. 2. Az emlékjelvénynek ornamentális részét magyar népies motívumokból kell összeállítani s magának a jelvénynek világosan ki kell fejeznie azt a célt, melyre készült, a Petőfi centennávium megörökítését. 3. A pályamüveket a kivitelre szánt nagyság ban, 3—3 teljesen egyenlő gipsz vagy fémlenyomatban a Kultur referátus címére (Kosice- Kassa, Éder-utca 9. sz.) kell beküldeni. 4. A pályázat határideje 1922. évi október hó 31. 5. A pályadijak: I. dij 1000 korona, II. dij 500 korona, III. dij 200 korona. Ezeken kívül a jobban sikerült pályadijak közül a Központi Iroda három darabot száz koronáért megvásárolhat. 6. A pályamüveket beérkezés után a Kultur referátus Pozsonyban, Kassán és Ungvárott egy-egy központi fekvésű üzlet kirakatában nyolc napra kiállítja, ezatán mind a három helyen egy-egy háromtagú zsűri elbírálása alá bocsátja. A dijak kiadását és az első dijat nyert pályamű kivitelre bocsátását a beérkezett vélemények alapján a Kultur referátus dönti el. 7. Az eredeti, dijat nyert és a megvásárolt pályaművek a Központi Iroda tulajdonát képezik, mely a pályamüveket egy országos Kulturszövetség megalakulásáig megőrzi, azután annak adja át. 8. A pályázat titkos, a művészek pálya müveiket jeligés levél kíséretében küldjék be. Central kávéház és szálloda éttermében ízletes és jó ételek lesznek kiszolgálva. — Szives támogatást kén Tromlep Miklós tulajdonos. 630 — Ügyes intelligens kiszolgáló kisasszony alkalmazást nyerhet a Spitzer féle könyvesboltban. Szlovák — esetleg — német nyelvben jártasak előnyben részesülnek. — A prágai magyar követség vizumdijat nem utánvótelez. A prágai magyar követség utlevélosztálya közli az érdekeltekkel, hogy a vízumokért járó összeget nem utánvételezi. Mindenki saját érdekét szolgálja azzal, hogy a vízumokért járó illetéket, a postaköltséget és egy megcímzett 3 K 60 f.-rel fölbélyegzett válaszborítékot pénseslevélbeu mellékeli az útlevélhez, mert ez az elintézést jelentékenyen meggyorsítja. Továbbá közzéteszi a prágai magyar követség utlevélosztálya, hogy útlevélügyben már egyszer bevételezett illetéket nem utalhat vissza. Ezt csakis a budapesti magyar külügyminisztérium töheti meg, miért is minden ilynemű kérelemmel egyenesen a külügyminisztériumhoz kell fordulni. — Az orvosi oklevelekre vonatkozó nosztrifikálási törvényt módosítani keli. A külföldön szerzett oklevelek, melyeket 1918 október 28 ike után állítottak ki a volt monarchia bármely egyetemén, a csehszlovák köztársaság területén csak honosítási eljárás után érvényesek. Az orvosok honosítási eljárása elé a köztársaság egyetemei akadályokat gördítenek, mert a honosítási eljárás alá kerülő orvosoktól megkívánják a második és harmadik orvosi szigorlat teljes egészében való letételét. Ez nyilvánvaló igazságtalanság. Azon orvosok megbízásából, akiket ez a törvény sérelmesen érint, most Szent Ivány József képviselő módosító javaslatot nyújt be a képviselóházban, melyet remélhetőleg az összes pártok magukévá fognak tenni s melynek értelmében mindazon külföldi orvosi okleveleket nosztrifikálás nélkül el kell fogadni, melyeknek tulajdonosai igazolni tudják, hogy a csehszlovák állam alakulásakor a volt monarchia bármely egyetemén már négy félévet lehallgattak. — A bankbetétek szabaddátétele előtt. A »L. N.» értesülése szerint az illetékes hatóságok egy rendelet kiadásán dolgoznak, amelylyel teljesen szabaddá fogják tenűi úgy a bankbetéteket, mint a folyószámla követeléseket. — Nem a mindennapos események közé tartozó véletlen szerencse ért egy urinőt. Az elmúlt napokban kabátot vásárolt magának és leányának.'Az egyik kabát zsebében a kabátok árát meghaladó összeget talált, amelyet nem tekintve jogos tulajdonának, az illető kereskedővel tudatta, akitől azt a választ kapta: »Nagyságos Asszonyom a pénz az enyém nem volt, hogyan és hoünét került a kabát zsebbe, nem tudom, tehát az Ön jogos tulajdonát képezi.“ Ilyen és hasonló szerencse érhet mást is, aki a Konfectió gyári lerakatból szerzi be babátját Kertész /. Jenő áruházában Mádor-utca 15. sz. az Otthon kávéházzal szemben. — Buday Ilonka öngyilkos akart lenni. Miiyen szomorú is ez élet. Egy vidám, fess, aranyos primadonna, aki estéről-estére tapsot, sikert, meleg elismerést aratott, a halálra gondol és az életét oda dobja a halálnak. A komáromiak kedvenc primadonnájáról, Buday Ilonkáról szól a szomorú hír, aki nemrég iutózett el, saját kezével ütvén arcul egy ellene áskálódó urat. Most azonban szomorúbb húszéi róla. A kassai magyar szinház halálos nyavalyájának megdöbbentő kórképe bontakozik ki tsbból a szenzációs tudósításból, amelyben egy kassai lap Buday Ilonka „öngyilkosságáról“ számol be. A cikk elmondja, hogy Buday Ilonka, a Faragó-társulat primadonnája j szombaton reggel öngyilkossági kísérletet köve- j tett el: 7 gramm morfiumot vett be, a gyorsan ! érkezett orvosi segély azonban elhárította ’ elkeseredett tette következményeit. A tudósítás hangulatos keretben számol be a primadonnánál tett látogatásról; aki eleinte tagadta az öngyilkossági kísérletet, majd beörmerte, sőt később az okait is föltárta, azoban — mint mondotta — nem a nyilvánosság száméra A lap azonban fontos, közérdekű ügyet látott az esetben s nagyon is részletesen ismerteti ezeket az okokat, A baj az F. Biller Irénnel való rivalizálással kezdődött, aminek következtében a művésznőnek „sértő mellőzésekben“ volt része. Ezek hozzájárultak ahhoz, hogy mikor Faragó és Polgár közölt megindult a versengés, Buday Ilonka szimpatikusabbnak találta a Polgár Károly koncesszióját. A művésznő maga is beismeri szimpátiájának bozonyos aktivitását, amennyiben elmondása szerint az ő révén került össze az akkor Kassán tartózkodó Polgár Károly egy bizonyos újságíróval, aki állítólag vállalta részére a koncesszió kijárását, később azonban Faragó mellé állott s^robbantó munkát kezdett az egész Polgárpárt ellen. A támadásokból Buday Ilonkának is kijutott, akit bizonyos, a Slovenska Politikával való kapcsolatokkal és politikai izü fenyegetőzésekkel vádoltak meg. A művésznő ezeket rágalmaknak mondja. Hatásuk mindamellett súlyosan jelentkezett, amennyiben Buday Ilonka különböző rémhíreket kapott Magyarországról, hogy öt ott, mihelyt beteszi a lábát, letartóztatják. Ezek a hírek többször ideggörcsöket váltottak ki nála s lelkiállapotát még súlyosbította, hogy a magyar közönség egyrésze elfordult tőle. Az öngyilkossági kísérlet közvetlen okául azonban a színházi törvényszék egy tárgyalása szolgált, amely Buday Ilonka egy incidensével foglalkozott s amelynek során öt Faragó igazgató „kvalifikálhatatlanul megsértette.“ A művésznő kétségbeesetten szaladt haza, s „leírhatatlan lelki szenvedések és egy álmatlanul eltöltött, kínzó, rettenetes éjszaka után határozta el a pillanat önkívületében végzetessé válható tettét.“ — Az állami tisztviselők fizetésének leszállítása. A »Rob. Nov,» írja: A fizetések leszállításáról keiiDgő hírek miatt az állami tisztviselők is nyugtalankodnak. A fizetések leszállításával szemben a belügyminisztériumot kivéve még senki nem nyilatkozott, illetve a híreket nem cáfolta meg. Ez a belügyminszteri nyilatkozat is olyan, hogy egyáltalában nem alkalmas a kedélyek lecsillapítására: homályos és egy szóval sem mondja, hogy a kormány nem foglalkozik ily tervvel. — Apponyi eladja csallóközi birtokát. Apponyinak a csehszlovák kormány nem engedte meg, hogy eberhardi birtokát felkeresse. A tilalmat azzal indokolták, hogy személye irri tálja a közhangulatot. A nyá.ra meghívta Apponyi Mihajlovics Ödönt, a zeneakadémia igazgatóját birtokára. Mihajíovicsék ott is nyaraltak, de a házigazda nem mehetett oda. Apponyi mo3t eladja eberhardi birtokát. — Török-magyar barátság. A törökök fényes sikerei újólag felfrissítik a török-magyar barátkozást. A magyar török barátkozás az 1877-iki orosz-török háború alkalmával tört ki elemi erővel. Akkor sok magyar ember szive a török fegyverek győzelméért dobogott és alig volt magyar ház, ahol az asszonyok és a gyermekek sebkötözésre való tépést ne készítettek volna a török sebesü'tek részére. Ennek a barátkozásnak betetőzése volt az, amikor egy magyar kü’döttség diszkardot vitt Konstantinápolyba Abdul Kerimnek, a diadalmas hadvezérnek. Később több törők küldöttség jött Budapestre, hogy viszonozza a konstantinápolyi látogatást és a Csők jassa! tötök üdvözlés akkor olyan divatos lett, hogy jóidéig úgyszólván igy köszöntötték egymást az emberek. A kil< ncvenes évek vége felé azután újra feléledt a török-magyar barátkozás, de már praktikusabb formában. A török ifjak, akik azelőtt tömegesen mentek a francia, német és osztrák főiskolákba, szép számmal kezdtek a magyar főiskolákba beiratkozni. Ezek a fiatalemberek most Konstantinápolyban egyesületté tömörültek és megalapították a Magyar Iskolát Végzett Törökök Egyesületét. Céljuk, mint azt az egyesület elnöksége tudósítójukkal közli, az, hogy a Magyarországra utazDi kívánó török ifjaknak útbaigazítással szolgáljanak. Magyar- és Törökország közt gazdasági és tudományos érintkezést létesítsenek s a magyar szellemi kultúrának a török világba való átültetésénél közreműködjenek. Az egyesület megalakulását a török belügyminiszter már jóváhagyta, igy már mint hivatalosan engedélyezett egyesület szerepel s meg is kezdte működését. Az egyesület elnöke Mabmud Kemal, főtitkára Feyzi Numar, hivatalos pecsétjének magyar a körirata, a belső mezőt pedig ugyanez tö’ti ki török írásjelekkel- Székhelye Konstantinápoly. — Kánonjogi doktorátusra feltétlen siker rel készít elő dr. Kállay Zoltán jogi szemináriuma Budapest, VI. Andrássy-ut 8. — A legérdekesebb divatlap a Színházi Élet most megjelent uj száma, mely pompás fotográfiákban hozza az őszi divatkiállitás szenzációit. Azonkívül a Belvárosi szinház premierjéről és az Offenbach reprizéről közöl képeket. Major rajzok, Móricz regény, Harsányi Zsolt, Szenes Béla és mások cikkei díszítik még Ircze Sándor népszerű hetilapját. A 64 oldalas lap ára 40.— korona, negyedévi előfizetés 360.— kor. Kiadóhivatal Budapest, Erzsébet-körút 29.
