Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-09-23 / 114. szám
flegyvenharmadik évfelyam» 114. szám.---... -------—- ■ '■—»■» ----------: ■ lf~= Szombati 1922. szeptember 28. Wj-nru^ KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY ööfeetés! ár mit-ctiovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sf&e évre 80 £, félévre 40 K, segyedévre 20 K. £gy®» szám ára s 80 fillér. 1 Mi üli ü mi, e respublika lakosai, akiket „nemes“ valutánkért oly sokan irigyelnek Európában. A valuta, sajnos, csak külszin, mely eltakarja a rettenetes nyomorúságot, amely a köztársaság határain belül pusztít. Tudnak-e ennek megállást vezényelni a kor mány vezetői, akik proklamációval vélik a drágaság ügyét elintézhetőnek, alig merjük remélni. Ilyen drága élet egész Középeurópában nincsen, mint ebben az államban. A kenyér például, annak ellenére, hogy a gabonaárak a múlt évinek egyharmadrészére estek le, háromszor drágább, mint Magyarországon, ahol pedig erősen felszökött a gaboda ára. Már pedig jól tudjuk, hogy minden a kenyérhez igazodik, más államokban; nálunk ezt nem látjuk. A zsir ára valamit csökkent, de ugyanazért az árért magyar földön négyszer annyit lehet vásárolni a gyenge magyar valután, mely a mienkének nyolcvanadrészére sülyedt alá. A világ legdrágább szivarját és dohánytermékeit mi szivjuk. A legelsőrendű egyptomi cigaretta sokkal olcsóbb, mint a mi egyptominak címzett drágaságunk. Posta és táviró tarifánk átlagban tízszerese a középeurópai díjszabásokéinak és vasutaink tarifája a világon a legdrágább. Ha itt tiz kilométerre utazik az ember, ezen a pénzen Ausztriában háromszáz, Németországban kétszáz kilométert tehet meg. A teheráru díjszabásról ne is beszéljünk, azért kerül téli fűtésűnk egész kis vagyonba, mert a fa és szén árát a vasúti fuvar teszi oly horribilis drágává. POLITIKAI LA P. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. j Szerkesztő: BARANYAV JÓZSEF dr._____ den monopóliuma, egész adórendszere valami hihetetlenül rövidlátó módon teljesen a fogyasztók érdekei ellen dolgozott. A szénadó és a szociális adók az ipari termelést drágították meg és hasztalan rendezik az ipari vásárokat, ezek a Potemkin falvak nem tudják elleplezni az itteni ipar halálos válságát. A gyárak százai állanak, a műhelyek ' néptelenek és üresek, a kémények nem : füstölnek, a kohókat kioltották. Százezrek vannak már munka nélkül és a kormány köteles lesz ezeket eltartani, mert ezért a válságért egyedül a kormány elhibázott ; közgazdasági politikája a felelős. A kivi, tel megszűnt, a kitermelt fa elrothad az erdőkben és a fűrészek telepein, mert nincs rá vevő. A szén ott áll a bányák 1 tárnái mellett óriási halmazokban, mert senki sem veszi, a gyárak nem fogyaszt! ják. A tél közeledik és a legszörnyübb kilátások nyitnak előttünk, mi lesz a dolgozókkal, akiknek nincsen munkájuk. Drágán fizeti meg a köztársaság a | dilettantizmus gazdasági politikáját, melyet j nem tudott összehangolni a való élet ; követelményeivel. A nacionalista tenden! cíák, melyek a csehszlovák köztársaság | gazdasági konszolidációját tisztán a pol- I gárok erejéből kívánták biztosítani, csődbe ■ juttatták az egész közgazdasági életet, melynek következményeit be sem tudjuk még látni. Ebben a helyzetben a drágaság leküzdése csaknem lehetetlen. Az állam terhei hihetetlenül meg fognak növekedni és a polgárok teherbírása lesülyed a legmélyebb fokra. Ezeket a hibákat, amiket itt elkövettek velünk adózókkal szemben, alig lehet helyrehozni. A köztársaság fennállásának négy éve alatt az adók és közterhek éppen négyszeresre, egyes adónemek pedig negyvenszeresre emelkedtek. Az adózó közönség ezek alatt a terhek alatt egész bizonyosan Ö3szeroppanik. De ez mellékes: a fő dolog az, hogy kifelé a külkereskedelmi mérleg aktiv legyen és a szokol emelkedjék. Egész osztályok mennek tönkre. Az őstermelő osztály, mely a háború folyamán a kivételes árak mellett bizonyos jólétre tett szert, teljesen felélte tartalékait, a földbirtokosok nem képesek fizetni adóikat, a vagyondézsmáról ne is beszéljünk; az iparos és kereskedő nem is a csőd szélén áll, hanem annak a kellős közepében. Az állam vezetett az élen a mindennapi drágításokban; minden üzeme, min= A Banes kormány lemondása. Benes miniszterelnök csütörtökön Prágába érkezett és résztvett az uj kormány alakítása tárgyában folytatott tanácskozásokon. A kormány lemondását átnyújtotta Masaryk elnöknek, ki a lemondást elfogadta. Az uj kormányt a napokban nevezi ki az elnök. = Költségvetés deficittel. A pénzügyminisztériumban, mint már egyizben megírtuk, most készítik a jövő évi költségvetést. A költségvetés, mint a Lidové Noviny jelenti, 1200 milliós deficittel zárul. Benes miniszterelnök most visszatért Prágába és tárgyalásokat folytat az uj költségvetés tárgyában is. Noha a költségvetés tervezetén sokat töröltek, a mutatkozó deficit eltüntethető nem volt. De remény van rá, hogy újabb takarékossági intézkedésekkel a deficitet felére sikerül majd leszállítani. A törléseket a nemzetvédelmi, a közlekedésügyi, az egészségügyi és a népjóléti tárcákban már is foganatosítják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatim = Ausztria az osztrák hitel föltétele ellen. Az osztrák hitelről szóló hireket a bécsi lapok igen kedvezőtlenül Ítélik meg. Különösen az osztrák kormánnyal szemben felállított feltételeket tartják elfogadhatatlanoknak. A nyolc órai munkanap megszüntetése, az indextörvény eltörlése, a szövetségi üzemek állami kezelésének megszűnése és a szövetségi alkalmazottak számának 50 százalékos csökkentése minden valószínűség szerint nem fog a parlamentben megfelelő többségre találni. Végül a genfi tárgyalásokon újra szóba kerül a nemzetközi csendőrség terve. Ennek a csendőrségnek az lenne a feladata, hogy a kormányt az elébe tűzött feladatok végrehajtásában támogassa. A szociáldemokraták, de a polgári pártok is a leghatározottabban /küzdenek ezen tervek ellen s igy alig tehető fel, hogy nagyobb belső zavarok és forrongások nélkül végrehajthatók legyenek. = Nitli — az igazságos. A volt olasz miniszterelnök, aki minden kertelés nélkül megszokta mondani az igazat, most a törökkérdésről is érdekes nyilatkozatot tett. Nitti volt olasz miniszterelnök az az államférfin, aki Európa újjáépítésének ügyét komolyan szivén viseli s ebben az irányban rendkívül értékes, nagy jelentőségű publicisztikai tevékenységet is fejt ki. Nitti c> »Neue Freie Presse« szept. 17-iki számába feltűnést keltő cikket irt a lörök kérdésről, melynek felmerülését a békeszerződések szükségszerű következményének tartja. Rámutat arra, hogy az antanthatalmak már a háború előtt megegyeztek Törökországnak s a kisázsiai török területnek felosztásában. Konstantinápolyt a cári Oroszországnak akarták juttatni, ami a balkáni népnek állandó szolgaságát jelentette volna s örökös veszedelme lett volna Olaszországnak. Nagy Görögországon kívül pgy egészen a Feketetengerig terjedő Nagy-Örményországot is akartak, holott ezeknek az alakulatoknak semmiféle megalapozottságuk nem lehet. Kisázsiának görög megszállása teljesen kivihetetlen, mert annyiba kerülne, hogy 6z még az Egyesüit-államok gazdasági erőit is kimerítené. Nitti Lloyd Georgenak az izlámmal szemben folytatott politikájára megjegyzi, hogy teljesen elhibázott, mert abból az alapból indul ki, hogy a törökség egy barbár dudva, melyet ki kell tépni és meg kell semmisíteni. Rámutat ennek a felfogásnak a helytelenségére, mert a 240 milliónyi izlám ma is vallásos hatalmat jelent. Nitti cikkének befejező szavai méltóak az általános figyelemre: — Az erőszakosságnak egyetlen fajtája sem lehet tartós természetű, ezt a nagy igazságot végre azoknak is meg kell tanul- Diók, akiket az előítéletek most annyira tüzelnek. Erős s hatalmas Németország nélkül Európa nem éihet, Oroszország újjáépítése nélkül nem gyógyulhat meg. Ha Törökország elleni politikánkat nem változtatjuk meg, a törököket tönkre tehetjük, de akkor megérjük azoknak a pusztulását is, akik a civilizáció nevében akarják birtokaikat növelni és tisztára egoisztikus célokból viszáélnek a legnagyobb és legnemesebb eszményekkel. = Hamarosan kinyílik a szem. Romanones volt spanyol miniszterelnök csütörtökön és pénteken családjával Budapesten tartózkodott. Mint magánember jött a fővárosba, hogy megkúrák otthon. Recroelenkéflt félpohár SCHMIDTHAUER-féle op___________ igmándi keserüviz, melegítve éhgyomorra mint ivókúra bármely évszakban kiváló eredménnyel ______ használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, gyomorhurut, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkövéredés, agyvértódulás, vérbőség stb. Nők esetben elegendő már néhány evőkanállal is. 532
