Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-09-14 / 110. szám
K0MÁR0MMEGYE1 KÖZLÖNY HegywenharmadiKi éffolyam» 110. szám. CisOtSrtSkg 1922. szeptember 14 ___________________________________________________________ _ ■ Előfizetési ár cseh-MJovák értékben s Helyben és vidékre psstai szétküldéssel: igén évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 ¥. Egyes szám ára i 89 Mlér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁMOS. Fősaerkssztö: GAÁL GYCLA dr. Szerkesztő: BARAítfYAY JÓZSEF dr. egmozdult uégre a kormány is és a drágaság lefokozására felhívást intézett a köztársaság népeihez, melyben a kritikussá vált helyzet szanálására jelöl meg bizonyos módozatokat. Elsősorban a termelőt buzdítja arra, hogy az előállított termékek árát szállítsa le, amiáltal a fogyasztó olcsó áruhoz juthat és az életfentartáshoz szükséges feltételek könnyebbekké válnak. Maga a kormány is kilátásba helyezi közreműködését a drágaság elleni küzdelemben és elsősorban a jövő évi költségvetésben a legteljesebb takarékosság elveit akarja megvalósítani. A legszükségesebb beruházásokat keresztül viszi, hogy a munkanélküliséget megszüntesse, a szénadót leszállítja és egyes szociális természetű javaslat mellett a vasúti és postai díjszabás fokozatos leszállítását vette tervbe. Különben pedig mindent meg fog tenni, amit a jelen helyzetben szükségesnek talál. Elsősorban tehát a lakosságtól várja a kormány, hogy a drágaság megszűnjék, vagy legalább is enyhüljön, mert éreznie kell, hogy a köztársaság kereskedelme és ipara a magas valuta miatt halálra van ítélve. A csehszlovák korona belső vásárló értéke igen kicsiny és egyáltalában nincs arányban a körülöttünk levő államok leromlott valutájával. A külföldön gazdagnak hitt ország magasan értékelt koronája belső szegénységről beszél, melyhez fogható ezidőszerint Oroszországon kívül a világ egyetlen államában sincs és a melynek napról-napra szaporodó szomorú következménye a fizetésképtelenné vált cégeknek pusztulása. A felhívásban általános elvek mellett kevés Ígéret is van, bizonyos állami illetékek leszállítása képében, de ezek oty elenyésző csekélyek, hogy a kritikus helyzeten nem sokat segítenek. Áldozatkészséget kíván az állam a polgáraitól a drágaság megszüntetésére nézve, de maga nagyon elenyésző áldozatot akar hozni. Pedig már elérkezett a tizenkettedik óra, hogy végre az ügy teljes komolyságával határozza el magát olyan lépésre, mely az összeomlástól megmentheti még a kereskedelmet és ipart. A pozsonyi gazdasági testületek memoranduma teljes joggal mutat arra reá, hogy itt gyors és alapos munkára van szükség. Az eddigi kiviteli politika csődjét mutatja a gazdasági krízis, melyet csakis a szabad kereskedelem gyógyíthat meg. Nyissák meg a határokat, tegyék könnyebbé a behozatalt a kereskedők és iparosok részére is és a mi a legfontosabb, szállítsák le az elviselhetetlenül magas adókat, melyek alatt görnyedünk s melyek egy tekintélyes részét oly célokra szedi be az adózóktól az állam, melyek semminémü jövedelmet nem biztositanak a köztársaság részére. A jövő évi költségelőirányzat az eddigi hírek szerint 23 milliárdra rúg, ha ez igaz, akkor semmiféle takarékosság nem mutatkozik az állam gazdálkodásában. De persze egy olyan államban, ahol a külföldi propagandára milliárdokat költenek és ahol imperialista hóbortot szolgáló több százezres katonaságot tartanak tönn, ott lehetetlen várni javulást. A legigazságtalanahb és legindokolatlanabb adó a forgalmi adó, amit maga a pénzügyminiszter is elismert és még sem szünteti be a kormány, mert még erre is szüksége van. A visszatartott folyószámla és betéti összegeket nem adják ki, pedig erre is nagy szüksége volna a pénztelen kereskedelemnek. Az adók leszállításáról nincs szó a felhívásban, de a termelő a magas munkabérekkel előállított cikkek árát redukálja olcsóra és adja el veszteséggel is, mert csak igy lehet az árakat lefaragni! Azt kérdezzük a tisztelt kormánytól, hogy ezektől azután miként fogja behajtani a nagy adókat, melyeknek leszállítására esze ágában sincs gondolni ? A mezőgazdasági áruk egészségtelen árzuhanása természetesen azt követelné, hogy egyéb téren is olcsóbbodás álljon be. A fogyasztó érdeke sürgősen meg is követeli ezt. De hogy lehetséges legyen az általános olcsóbbodás, ahhoz első sorban magának az államnak kell elősegíteni a lakosságot. Nem rendszabályokat kilátásba helyező felhívással, hanem olyan tettekkel, amelyek az általános árleszállításokat maguk után vonják és amelyek biztosítják úgy a termelőnek, mint a fogyasztónak existenciáját. = A magyar iskoláért. Az alkotmányiörvény (1920. évi 121. sz. t. 128. §) szerint, a „csehszlovák köztársaság minden polgára ugyanolyan polgári és politikai jogokat élvez fajra, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül.“ Erre azonban mit sem hederit az érsekujvári tanfelügyelő, aki elsziovákusitó törekvésében a törvény e világos rendelkezését semmibe se végzi. Hónapokkal ezelőtt meglátogatta Kismánya szinmagyar község iskoláját és persze azonnal azt kérdezte, hogy ki tud a tanulók közül szlovákul. A gyerekek közül 25—30 tanuló állt föl, kik közül 2—3 kivételével az iskolában tanulták a szlovák nyelvet. Erre a tanfelügyelő különválasztotta a gyermekeket és elrendelte, hogy attól kezdve a tanító ezeket csak szlovák nyelven tanítsa. A szülők a legnagyobb felháborodással értesültek a tanfelügyelő intézkedéséről, nyilatkozatot Írtak alá, melyben kifejezték azon akaratukat, hogy Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-li. 23,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton gyermekeiket magyar iskolában akarják tan tatni, egyben felkérték Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselőt, hogy a község küldöttségét a minisztériumba vezesse. A küldöttségnek Follprecht min. tanácsos megígérte, hogy az ügyet sürgősen megvizsgálja és orvosolni fogja. Közben eltelt az iskolaév — maradt minden a régiben. A beiratkozásoknál ismét feléledt az ügy és a szülök újból és határozottan követelik gyermekeik magyar iskoláztatását. A beirásoknál a szülők felkérése alapján az iskolagondnokság is jelen volt, hogy az anyanyelvüség megállapításánál a szülök bevallásairól tanúságot tegyenek. A szeptember 3 án tartott tanítói és gondnoksági gyűlés | jegzzökönyve szerint 104 mindennapi tanköte‘ les és 25 ismétlő iskolás iratkozott be. Az j összeg tankötelest a szülők jelenlétében írták \ be és a szülők sajátkezűiig aláirt nyilatkozata szerint tizenegy szlovák anyanyelvűnek és kilencvenhárom magyar anyanyelvűnek jegyeztette be magát. Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő szeptember 7-én eljárt a felkérés aJupján a pozsonyi minisztériumban s a jegyzőkönyvet és a szülők nyilatkozatát Stefanek iskolaügyi referensnek átadta és kérte az ügy azonnal való elintézését. Tiltakozását fejezte ki az érsekujvári tanfelügyelöség erőszakos, elnemzetlenitő eljárása ellen. Hangsúlyozta, hogy már többször járt a kismányai magyar iskola ügyében s igy reméli és elvárja, hogy végre már meg fog történni az igazságos elintézés. Stefanek iskolaügyi referens határozottan megígérte, hogy a kérésnek eleget tesz és sürgősen intézkedik. Mint értesülünk, az Országos Magyar i Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt továbbra ] is mindent elkövet, hogy Kismánya visszakapja j magyar iskoláját s reméli, hogy ez rövidesen : meg fog történni. Ellenkező esetben eltökélte, hogy a bíróságnál keres jogorvoslást, hogy joga van-e a tanügyi hatóságoknak a szülők akarata ellenére magyar gyermekeket szlovák iskolába kényszeríteni. = Magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások. A múlt év őszén félbenmaradt kereskedelmi tárgyalások, melyek a csehszlovák és magyar kormányok között indultak meg, úgy látszik az idei ősz folyamán újra folytatódni fognak. Budapestről érkező jelentések szerint a tárgyalások október 1-én kezdődnek meg újra, — remélhetőleg ezúttal eredménnyel, melyre mindkét államnak szüksége volna. = Fehér könyv. A csehszlovák kormány egy 172 oldalra terjedő, francia nyelven nyomtatott könyvet oszt széjjel a népszövetségnek tagjai között Genfben. A „Lidové Noviny“ szerint a könyv cime: „Documents Diplomatique concernanti les tentatives de restauration des Habsburg sur le tróné de Hongrie. Aout 1819 — Novembre 1921. Prague 1922.“ A félhivatalos arról is hirt ad, hogy a könyv a Habsburgoknak a magyar trónra való törekvését tárgyalja, ismerteti a cseheknek és a Habsburgoknak egymáshoz való viszonyát, továbbá a magyar politikának háború utáni működését stb. A Fehér könyvnek nevezett diplomáciai kiadvány megjelenését és azt a körülményt tekintve, hogy épen a népszövetség üléseinek idején osztják szót és épen a Genfben összesereglett népszövetségi tagok között, kétségkívül propaganda célokat szolgál. Tiszta tendenciája az, hogy Magyarországnak a népszövetségbe való
