Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-09-12 / 109. szám

4. oldal. »Komáromi Lapok< 1922. szeptember 12. Vihar, Népdalcsokor) melyeket Molecz karnagy szakavatott vezetése mellett nagyszerű fegyel­mezettséggel adtak elő. Közben Lévai Dezső teljes zenekara hangversenyezett. A megjelentek soraiban ott láttuk dr. Szijj Ferenc polgármestert, dr. Majer Imre apát­plébánost, dr. Alapi Gyulát, a kát. autonómia elnökét. Mórocz Emílián bencés házfönököt, Gidró Bonifác főgimn. igazgatót, Kathona Sán­dor és Doma István járásbirákat, Dosztál Jakab templomgondnokot, az Iparoskör elnökét, dr. Kő­­váry József, ügyvédet azonkívül a helyi társadalom minden rétegét igen szépen képviselve. Az alkony leszállván, a teremben helyezkedett el a társaság a terített asztalokhoz és az ested óra felé teljesen megtelt; a magyar viseletbe öltözött leánykák festői képet nyújtottak benne, vidám vacsorázás és kiszolgálás közt múlt az idő, mikor kevéssel 9 óra után Lévai Dezső csárdásra gyújtott és elkezdődött a tánc fesztelen, magyaros jókedv­vel és tartott hajnalig a legjobb hangulatban. A kóstolnivalók este 12 órára már mid elfogytak, ez a mulatság sikerének igazi fok­mérője. A táncokat éjfél felé körülbelül 100 pár táncolta. A sikerrel igazán meg lehetnek elégedve a Kóstoló rendezői, kiknek élén dr. Alapi Gyula elnök fáradságot nem ismerve működött. A háziasszonyi tisztet dr. Molnár Gyuláné, a Szent Szív Társulat fáradhatatlan elnöke, őzv. Balogh Miklósné, Dosztál Jakabné, özv. Fritz Pálné, özv. Radimeczky Ferencné, Zsidek Mihályné, Kiss Lili, özv. Koncz Istvánné, Bernóczky Veronka, Prohászka Józsefné, Szent Györgyné, Czirja Kálmánná és Malarz Ferencné töltötték be, akik a Szent Szív Társulat tagjai­val önfeláldozó nagy munkát végeztek. A gyűjtés körül a Mária Kongregáció ügy­­buzgóságának köszönhet sokat a rendezőség, a táncok forró és lelkes hangulata pedig a Kath. Legényegylet derék ifjúságának és rendezői gárdájának köszönhető, akik Balogh Miklóssal élükön mindent elkövettek, hogy a megjelelt hölgyek ismét egy kellemes est emlékével le gyenek gazdagabbak. A Kóstolón felülfizettek a haraugalapra a következők: Dr.Majer Imre apátplébános ur 1000, Katholikus Énekkar 105, Lukovics Ferenc 50, dr. Mezey János, Dosztál Jakab 40—40, Bakos Károly 30, Korén József, Harmos Károly, Woj­­tovilz Richárd, NN, Kiss János 20—20, Kathona Sándor, Tóth József, Bartal József (Bős). Hor­váth András, Hollósi Margit, Szilágyi N, Takács Margit, N. N. 10—10, Sterger Gusztáv, Szilágyi Mária 5—5 K, melyért ez utón is hálás köszö­netét fejezi ki a rendezőség. HÍREK — Ezer korona a harangra. A Szt András templom harangalapjára dr. Majer Imre apát­plébános ur 10C0 K összeget adományozott. A nemes lélekre valló szép és példaadó adományt mély hálával és köszönettel nyugtatja dr. Alapi Gyula, a kath. egyházközség világi elnöke. — Komáromi Kacz Endre a Diákmenzá­nak. Komáromi Kacz Endre festőművész, ki családjával együtt özvegy édes anyjának látoga­tására jött Komáromba, a Diákmenza ügyét melegen felkarolta és egy értékes, gyönyörű táj­képét ajánlotta fel a Diákotlhon háza céljaira. A kép egy vágmenti, kingyesi tájrészletet ábrázol és nagy bravúrral van megfestve. A több ezer korona értékű képet a Diákmenza intézőbizott­sága mint halljuk egy tárgy sorsjáték egyik fő­nyereményéül szánta. A nemes tett nem szorul semmi dicséretre, önmagában hordja elismerő jutalmát — Harangszentelés. Nagy öröme volt e hó 3-án az alistáli ref. gyülekezetnek. Hosszú időn keresztül sajnosán nélkülözték a hívek a háború céljaira elvett nagy harangjukat, mig végre a helyi lelkész: Marosa Sándor buzdítása és fárad hatatlan tevékenysége által sikeiült helyébe uj harangot öntetniük 17000 K költséggel. A fel­avatás délelőttjén a község és a környék lakos­sága nagy tömegben gyűlt össze a templom előtt felekezeti külömbség nélkül, élükön az alistáli köztiszteletben áll plébánossal, s 'e gyű lekezet jelenlétében Vargha Sándor komáromi lelkész mondotta el felavató beszédét. A harang felhúzása és megkonditása után bevonult a gyű lekezet a templomba, ahol Szekeres László padányi lelkész tartott mélyreható egyházi beszé 1 det, majd Marcsa Sándor szívhez szóló szavak­ban emlékezett meg gyülekezete áldozatkészsé­­ről és kérte azt a jövőre' is, végül Tóth Zsig­­moud nagymadi lelkész két kisdedet keresztelt meg a tőle megszokott magasröptű beszéd kí­séretében. Nagyon kedves volt az alistáli vegyes­kar több Ízben felhangzó éneke, amely Borda Domokos tanító érdemeit dicséri. Gyönyörű ki­állítás és kellemes szép hang jellemzik az uj harangot, dicsőséget szerezvén a mesternek : baktai Egry Ferencnek. — Gyászhir. Súlyos csapás ért két komá­romi kis árvát, Kern Adrienne-1 és Mártát, kiknek, mint őszinte részvéttel értesülünk, sze­retett édes anyjuk, özv. Kern Sándorné szül. rácalmasi Vizkelety Mária néhai Kern Sándor volt komáromi pósta és távirda főtiszt özvegye 40 éves korában Budapesten hirtelen elhunyt. A korán elhunyt édesanya holtestét hazaszállí­tották és hétfőn temették el Komáromban nagy részvét mellett. A gyászba borult két nővér édes anyjuk haláláról az alábbi gyászjelentést adta ki: Kern Adrienne és Márta úgy maguk, mint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy szeretet jó édes anyjuk özv. Kern Sándorné szül. rácalmási Vizkelety Mária folyó évi szeptember hó 5 én életének 40-ik évében Budapesten hirtelen el­hunyt. A megboldogultnak hült tetemét szept. hó 11 én délután 3 órakor helyezzük a római katolikus egyház szertartása szerint az evan­gélikus sirkert halottas házából örök nyugalomra. Az engesztelő szentmise-áldozat a megboldogult lelki üdvéért a komáromi Szt. András templom­ban szept. hó 13 án délelőtt 8 órakor lesz be­mutatva az Egek Urának. Komárom, 1922. szep­tember hó 10 én. Áldás és béke drága porairaj — Tanítók közgyűlése. A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület mint központi egyesület 1922 szeptember 28-án, (csütörtö­kön) délelőtt fél 9 órai kezdettel Komáromban a polgári fiúiskolában rendkívüli közgyűlést tart, melyre az alkotó tagokat (I. alapsz. 14§.) tisztelettel meghívjak. Tárgysorozat: 1.Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Folyóügyek. 4. Tisztujitás és vele kapcsolatos teendők elin­tézése. 5. Pénztári számadás. 6. IuditváDyok. Az indítványok f. hó 13 ig a központi elnök címére írásban küldendők. Előértekezletet tar­tank 27-én délutáD 6 órakor a közgyűlés helyén. Negyed, 1922 szeptember 1. Kovács Alajos elnök, Vásárhelyi Károly főtitkár. — Halálozás. Súlyos csapás látogatta meg Puskás Lajos maríosi ref. lelkészt. Mint részvéttel értesülünk, forrón szeretett neje, szül. Bajcsy Lenke hossza szenvedés után el­hunyt a napokban. Temetése hétfőn d. u. ment végbe Martoson széles körben megnyilvánult részvét mellett. Az elhunytban Bajcsy Gyula volt naeytaDyi, most felsőöri ref. lelkész nő­vérét, Puskás István zólyomi ref. lelkész édes­anyját gyászolja. A halálesetről a gyászoló család az alábbi jelentést adta ki: Alulírottak úgy a maguk, valamint az összes rokonság ne­vében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a felejthetetlen és legjobb feleség, édes anya, testvér és rokon nagytiszteletű Puskás Lajosué szül. Bajcsy Lenke életének 55-ik, boldog házasságának 33-ik évében, f. hó 9-én este 10-kor, hosszú, kínos, de Isten akaratában való megnzugvásíal viselt szenvedés után az Urban elhunyt. Drága halottunk hűlt tetemét f. hó 12-én, d. u. 3 órakor fogjuk örök nyu galomra helyezni. Martos, 1922. szeptember 10 én. Puskás Lajos ref. lelkész férje. Bajcsy Gyula ref. lelkész, testvére, István zólyomi lelkész, Ilonka, Irén, Gizella, Gyula gyerme­kei. Keszegli Etelka menye. Legyen áldott felejthetetlen emléke! — Theologiai tanárok kinevezése. Dr. Jautausch Pál nagyszombati apostoli adminisz­­trártor a nagyszombatban feláliitott theologiai főiskolához tanárokul kinevezte: dr. Wieder­­mann Károly naszvadi plébánost, dr. Buzalka Mihály plébánost, dr. Funczik Emil nyitrai th. tanárt, dr. Körper Károly érsek újvári főgimn. hittanárt és Ztatoä Istváa pozsonyi domkáplánt. — Miért csapták el az állomásfőnököt? Egyik budapesti lapaak beszélte el egy Erdély­ből érkezett ismerőse; Valamelyik nagyobb er­délyi állomáson járt Mosoiu román tábornok. Nagyon megharagudott, mikor meglálta. hogy az állomási épületen még mindig van itt ott ma gyár fölirat, Magához parancsolta az állomás­főnököt, nyakas székely embert és ráripako­­dott; — Azonnal el kell távolítani minden föl­­irást. Ha két nap múlva, amikor visszautazom, csak egy magyar fölirást látok is, magát vonom felelősségre. Az áüomá8főnök szalutált. —■ Értem, tábornok ur... Harmadnap el akar utazni a tábornok, de nem tud: a sínek föl vannak szedve tiz kilo­méternyire. Hivatja az állomásfőnököt s ful­dokló düh vei kérdi: — Mi az ! Mi történt itt ? Az állomásfőnök nyugodtan szalutál és jelenti: — Jelentem alássan, teljesítettem a tábor­nok ur rendeletét. A síneket is fölszedettem, mert rajtuk volt a magyar fölirás: MÁV. diós­győri vasgyár. Az állomásfőnököt — persze — azonnal elcsapták. — Fiatalkorú marhatolvajok. Egész Csalló­köz lakosságát izgalomban tartotta az a nagy­arányú sorozatos marhalopás, amit a gutái marhacsordákon a napokban kinyomozott négy fiatalkorú tettes elkövetett. Mintegy négy héttel ezelőtt vették észre az első lopást, mely alka­lommal két darab jó húsban levő ökör tűnt el nyomtalanul. A községi elöljáróság időközben mindeD lehetőt elkövetett, a csordát állandóan őriztette és figyeltette, azonban a lopások nem csak nem szűntek meg, de napról-napra ismét­lődtek. A napokban négy fiatalkorú bűnös került Lovasszer komáromi detektív hálójába. Két gútai és két naszvadi jómódú gazdálkodó fia töredelmesen beismerte, hogy éjjelenként haj­tották el a marhákat és az érsekujvári mé­szárosok utján olcsó, 2—3, 5—6 koronás árban értékesítették. A lopott marhákra jómódú gazda­emberek nevére passzust is kaptak és igy tud­ták a dolgot egy hónapig titokban tartani. A kspott összeget ellumpolták. Guta község kép­viselőtestülete 4500 koronát ajándékozott Lovasszer detektivnek a tolvajok kinyomo­zásáért. — Aggszüzből lesz az ideális feleség Az aggszüzet általában nem szokás annak az ideál­nak tekinteni, akit a férfi álmai beteljesüléseül élettársnak választ A mi fejtetőre állított ko­runknak keilett e'jünni, hogy az aggszüz a há­zassági piacon értékkel bírjon. Angliából indult ki az áramlat, de valószínűleg a kontinensen is csakhamar meg fognak szaporodni a 40 éves leányokból lett menyecskék. Hogy milyen körül­mények teszik kapóssá az aggszüzet, arról a következőket közli egy londoni lap: Ha az egyes eseteket vizsgáljuk] úgy majdnem állandó tünet, hogy az aggszüzeknek előnyére szolgál, hogy a szülei már többnyire nem élnék. Legtöbbje vb­­lami vagyonkára is szert tett, azonkívül löbb­­nyire magukra vannak utalva és az óiét csapá­saival kell megbirkózniok, ennek következtében türelmesekké, nyugodtakká válnak és nem tá­masztanak nagy igényeket. Egyedülállóságuk ön­állóságra szoktatja őket, de nem elkeseredettek és morózusak, hanem megőrizték természetes jótulajdonságaikat és tovább is képezték magu­kat. Kétségtelen, hogy az' aggszüzek nagy vonzó­erőt gyakorolnak olyan férfiakra, akik nem hivei a nagy családnak és a feleségben elsősorban hű élettársat keresnek. Nem kell félnie attól sem, hogy felesége csak szórakozásokra vágyik, sőt az asszony nem követei hódolatot és túlzott figyelmességet sem. Végül, ami egyedülálló, hogy anyósa nincs és igy nem szolgáltathat okot csa­ládi perpatvarokra. Az a leány, aki negyvenedik évéig nem talált életpárt, többnyire megnyugo­dott a változhatatlanban, eltemette álmait és ideáljait és igy egész váratlanul éri az a bol­dogság, amelyet »k-vpuzárás előtt« nyert el. Az aggszüzből lelt feleség nem jár színházba és éttermekbe, hanem szívesebben marad otthon, hogy férjének nyugalmas otthont biztosít­son. Az aggszüz hálás is férje iránt, aki »meg­szabadította« őt. Ez a hodolat a férfival szem­ben, akire már nem is számított, boldoggá teszi, hogy ő viszont férjét boldogítsa azután. Ezért nem szabad minden reményt föladni azoknak a lányoknak, akik átlépték harmin­cadik életévüket. Esélyeik ma inkább vannak mint valaha, mert számos férfinak ma az agg­szüz a családi boldogság megtestesült ideálja, fejezi be az angol lap az aggszüzekrői irt dic3Ó- riádáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom