Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-09-12 / 109. szám
4. oldal. »Komáromi Lapok< 1922. szeptember 12. Vihar, Népdalcsokor) melyeket Molecz karnagy szakavatott vezetése mellett nagyszerű fegyelmezettséggel adtak elő. Közben Lévai Dezső teljes zenekara hangversenyezett. A megjelentek soraiban ott láttuk dr. Szijj Ferenc polgármestert, dr. Majer Imre apátplébánost, dr. Alapi Gyulát, a kát. autonómia elnökét. Mórocz Emílián bencés házfönököt, Gidró Bonifác főgimn. igazgatót, Kathona Sándor és Doma István járásbirákat, Dosztál Jakab templomgondnokot, az Iparoskör elnökét, dr. Kőváry József, ügyvédet azonkívül a helyi társadalom minden rétegét igen szépen képviselve. Az alkony leszállván, a teremben helyezkedett el a társaság a terített asztalokhoz és az ested óra felé teljesen megtelt; a magyar viseletbe öltözött leánykák festői képet nyújtottak benne, vidám vacsorázás és kiszolgálás közt múlt az idő, mikor kevéssel 9 óra után Lévai Dezső csárdásra gyújtott és elkezdődött a tánc fesztelen, magyaros jókedvvel és tartott hajnalig a legjobb hangulatban. A kóstolnivalók este 12 órára már mid elfogytak, ez a mulatság sikerének igazi fokmérője. A táncokat éjfél felé körülbelül 100 pár táncolta. A sikerrel igazán meg lehetnek elégedve a Kóstoló rendezői, kiknek élén dr. Alapi Gyula elnök fáradságot nem ismerve működött. A háziasszonyi tisztet dr. Molnár Gyuláné, a Szent Szív Társulat fáradhatatlan elnöke, őzv. Balogh Miklósné, Dosztál Jakabné, özv. Fritz Pálné, özv. Radimeczky Ferencné, Zsidek Mihályné, Kiss Lili, özv. Koncz Istvánné, Bernóczky Veronka, Prohászka Józsefné, Szent Györgyné, Czirja Kálmánná és Malarz Ferencné töltötték be, akik a Szent Szív Társulat tagjaival önfeláldozó nagy munkát végeztek. A gyűjtés körül a Mária Kongregáció ügybuzgóságának köszönhet sokat a rendezőség, a táncok forró és lelkes hangulata pedig a Kath. Legényegylet derék ifjúságának és rendezői gárdájának köszönhető, akik Balogh Miklóssal élükön mindent elkövettek, hogy a megjelelt hölgyek ismét egy kellemes est emlékével le gyenek gazdagabbak. A Kóstolón felülfizettek a haraugalapra a következők: Dr.Majer Imre apátplébános ur 1000, Katholikus Énekkar 105, Lukovics Ferenc 50, dr. Mezey János, Dosztál Jakab 40—40, Bakos Károly 30, Korén József, Harmos Károly, Wojtovilz Richárd, NN, Kiss János 20—20, Kathona Sándor, Tóth József, Bartal József (Bős). Horváth András, Hollósi Margit, Szilágyi N, Takács Margit, N. N. 10—10, Sterger Gusztáv, Szilágyi Mária 5—5 K, melyért ez utón is hálás köszönetét fejezi ki a rendezőség. HÍREK — Ezer korona a harangra. A Szt András templom harangalapjára dr. Majer Imre apátplébános ur 10C0 K összeget adományozott. A nemes lélekre valló szép és példaadó adományt mély hálával és köszönettel nyugtatja dr. Alapi Gyula, a kath. egyházközség világi elnöke. — Komáromi Kacz Endre a Diákmenzának. Komáromi Kacz Endre festőművész, ki családjával együtt özvegy édes anyjának látogatására jött Komáromba, a Diákmenza ügyét melegen felkarolta és egy értékes, gyönyörű tájképét ajánlotta fel a Diákotlhon háza céljaira. A kép egy vágmenti, kingyesi tájrészletet ábrázol és nagy bravúrral van megfestve. A több ezer korona értékű képet a Diákmenza intézőbizottsága mint halljuk egy tárgy sorsjáték egyik főnyereményéül szánta. A nemes tett nem szorul semmi dicséretre, önmagában hordja elismerő jutalmát — Harangszentelés. Nagy öröme volt e hó 3-án az alistáli ref. gyülekezetnek. Hosszú időn keresztül sajnosán nélkülözték a hívek a háború céljaira elvett nagy harangjukat, mig végre a helyi lelkész: Marosa Sándor buzdítása és fárad hatatlan tevékenysége által sikeiült helyébe uj harangot öntetniük 17000 K költséggel. A felavatás délelőttjén a község és a környék lakossága nagy tömegben gyűlt össze a templom előtt felekezeti külömbség nélkül, élükön az alistáli köztiszteletben áll plébánossal, s 'e gyű lekezet jelenlétében Vargha Sándor komáromi lelkész mondotta el felavató beszédét. A harang felhúzása és megkonditása után bevonult a gyű lekezet a templomba, ahol Szekeres László padányi lelkész tartott mélyreható egyházi beszé 1 det, majd Marcsa Sándor szívhez szóló szavakban emlékezett meg gyülekezete áldozatkészséről és kérte azt a jövőre' is, végül Tóth Zsigmoud nagymadi lelkész két kisdedet keresztelt meg a tőle megszokott magasröptű beszéd kíséretében. Nagyon kedves volt az alistáli vegyeskar több Ízben felhangzó éneke, amely Borda Domokos tanító érdemeit dicséri. Gyönyörű kiállítás és kellemes szép hang jellemzik az uj harangot, dicsőséget szerezvén a mesternek : baktai Egry Ferencnek. — Gyászhir. Súlyos csapás ért két komáromi kis árvát, Kern Adrienne-1 és Mártát, kiknek, mint őszinte részvéttel értesülünk, szeretett édes anyjuk, özv. Kern Sándorné szül. rácalmasi Vizkelety Mária néhai Kern Sándor volt komáromi pósta és távirda főtiszt özvegye 40 éves korában Budapesten hirtelen elhunyt. A korán elhunyt édesanya holtestét hazaszállították és hétfőn temették el Komáromban nagy részvét mellett. A gyászba borult két nővér édes anyjuk haláláról az alábbi gyászjelentést adta ki: Kern Adrienne és Márta úgy maguk, mint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy szeretet jó édes anyjuk özv. Kern Sándorné szül. rácalmási Vizkelety Mária folyó évi szeptember hó 5 én életének 40-ik évében Budapesten hirtelen elhunyt. A megboldogultnak hült tetemét szept. hó 11 én délután 3 órakor helyezzük a római katolikus egyház szertartása szerint az evangélikus sirkert halottas házából örök nyugalomra. Az engesztelő szentmise-áldozat a megboldogult lelki üdvéért a komáromi Szt. András templomban szept. hó 13 án délelőtt 8 órakor lesz bemutatva az Egek Urának. Komárom, 1922. szeptember hó 10 én. Áldás és béke drága porairaj — Tanítók közgyűlése. A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület mint központi egyesület 1922 szeptember 28-án, (csütörtökön) délelőtt fél 9 órai kezdettel Komáromban a polgári fiúiskolában rendkívüli közgyűlést tart, melyre az alkotó tagokat (I. alapsz. 14§.) tisztelettel meghívjak. Tárgysorozat: 1.Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Folyóügyek. 4. Tisztujitás és vele kapcsolatos teendők elintézése. 5. Pénztári számadás. 6. IuditváDyok. Az indítványok f. hó 13 ig a központi elnök címére írásban küldendők. Előértekezletet tartank 27-én délutáD 6 órakor a közgyűlés helyén. Negyed, 1922 szeptember 1. Kovács Alajos elnök, Vásárhelyi Károly főtitkár. — Halálozás. Súlyos csapás látogatta meg Puskás Lajos maríosi ref. lelkészt. Mint részvéttel értesülünk, forrón szeretett neje, szül. Bajcsy Lenke hossza szenvedés után elhunyt a napokban. Temetése hétfőn d. u. ment végbe Martoson széles körben megnyilvánult részvét mellett. Az elhunytban Bajcsy Gyula volt naeytaDyi, most felsőöri ref. lelkész nővérét, Puskás István zólyomi ref. lelkész édesanyját gyászolja. A halálesetről a gyászoló család az alábbi jelentést adta ki: Alulírottak úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a felejthetetlen és legjobb feleség, édes anya, testvér és rokon nagytiszteletű Puskás Lajosué szül. Bajcsy Lenke életének 55-ik, boldog házasságának 33-ik évében, f. hó 9-én este 10-kor, hosszú, kínos, de Isten akaratában való megnzugvásíal viselt szenvedés után az Urban elhunyt. Drága halottunk hűlt tetemét f. hó 12-én, d. u. 3 órakor fogjuk örök nyu galomra helyezni. Martos, 1922. szeptember 10 én. Puskás Lajos ref. lelkész férje. Bajcsy Gyula ref. lelkész, testvére, István zólyomi lelkész, Ilonka, Irén, Gizella, Gyula gyermekei. Keszegli Etelka menye. Legyen áldott felejthetetlen emléke! — Theologiai tanárok kinevezése. Dr. Jautausch Pál nagyszombati apostoli adminisztrártor a nagyszombatban feláliitott theologiai főiskolához tanárokul kinevezte: dr. Wiedermann Károly naszvadi plébánost, dr. Buzalka Mihály plébánost, dr. Funczik Emil nyitrai th. tanárt, dr. Körper Károly érsek újvári főgimn. hittanárt és Ztatoä Istváa pozsonyi domkáplánt. — Miért csapták el az állomásfőnököt? Egyik budapesti lapaak beszélte el egy Erdélyből érkezett ismerőse; Valamelyik nagyobb erdélyi állomáson járt Mosoiu román tábornok. Nagyon megharagudott, mikor meglálta. hogy az állomási épületen még mindig van itt ott ma gyár fölirat, Magához parancsolta az állomásfőnököt, nyakas székely embert és ráripakodott; — Azonnal el kell távolítani minden fölirást. Ha két nap múlva, amikor visszautazom, csak egy magyar fölirást látok is, magát vonom felelősségre. Az áüomá8főnök szalutált. —■ Értem, tábornok ur... Harmadnap el akar utazni a tábornok, de nem tud: a sínek föl vannak szedve tiz kilométernyire. Hivatja az állomásfőnököt s fuldokló düh vei kérdi: — Mi az ! Mi történt itt ? Az állomásfőnök nyugodtan szalutál és jelenti: — Jelentem alássan, teljesítettem a tábornok ur rendeletét. A síneket is fölszedettem, mert rajtuk volt a magyar fölirás: MÁV. diósgyőri vasgyár. Az állomásfőnököt — persze — azonnal elcsapták. — Fiatalkorú marhatolvajok. Egész Csallóköz lakosságát izgalomban tartotta az a nagyarányú sorozatos marhalopás, amit a gutái marhacsordákon a napokban kinyomozott négy fiatalkorú tettes elkövetett. Mintegy négy héttel ezelőtt vették észre az első lopást, mely alkalommal két darab jó húsban levő ökör tűnt el nyomtalanul. A községi elöljáróság időközben mindeD lehetőt elkövetett, a csordát állandóan őriztette és figyeltette, azonban a lopások nem csak nem szűntek meg, de napról-napra ismétlődtek. A napokban négy fiatalkorú bűnös került Lovasszer komáromi detektív hálójába. Két gútai és két naszvadi jómódú gazdálkodó fia töredelmesen beismerte, hogy éjjelenként hajtották el a marhákat és az érsekujvári mészárosok utján olcsó, 2—3, 5—6 koronás árban értékesítették. A lopott marhákra jómódú gazdaemberek nevére passzust is kaptak és igy tudták a dolgot egy hónapig titokban tartani. A kspott összeget ellumpolták. Guta község képviselőtestülete 4500 koronát ajándékozott Lovasszer detektivnek a tolvajok kinyomozásáért. — Aggszüzből lesz az ideális feleség Az aggszüzet általában nem szokás annak az ideálnak tekinteni, akit a férfi álmai beteljesüléseül élettársnak választ A mi fejtetőre állított korunknak keilett e'jünni, hogy az aggszüz a házassági piacon értékkel bírjon. Angliából indult ki az áramlat, de valószínűleg a kontinensen is csakhamar meg fognak szaporodni a 40 éves leányokból lett menyecskék. Hogy milyen körülmények teszik kapóssá az aggszüzet, arról a következőket közli egy londoni lap: Ha az egyes eseteket vizsgáljuk] úgy majdnem állandó tünet, hogy az aggszüzeknek előnyére szolgál, hogy a szülei már többnyire nem élnék. Legtöbbje vblami vagyonkára is szert tett, azonkívül löbbnyire magukra vannak utalva és az óiét csapásaival kell megbirkózniok, ennek következtében türelmesekké, nyugodtakká válnak és nem támasztanak nagy igényeket. Egyedülállóságuk önállóságra szoktatja őket, de nem elkeseredettek és morózusak, hanem megőrizték természetes jótulajdonságaikat és tovább is képezték magukat. Kétségtelen, hogy az' aggszüzek nagy vonzóerőt gyakorolnak olyan férfiakra, akik nem hivei a nagy családnak és a feleségben elsősorban hű élettársat keresnek. Nem kell félnie attól sem, hogy felesége csak szórakozásokra vágyik, sőt az asszony nem követei hódolatot és túlzott figyelmességet sem. Végül, ami egyedülálló, hogy anyósa nincs és igy nem szolgáltathat okot családi perpatvarokra. Az a leány, aki negyvenedik évéig nem talált életpárt, többnyire megnyugodott a változhatatlanban, eltemette álmait és ideáljait és igy egész váratlanul éri az a boldogság, amelyet »k-vpuzárás előtt« nyert el. Az aggszüzből lelt feleség nem jár színházba és éttermekbe, hanem szívesebben marad otthon, hogy férjének nyugalmas otthont biztosítson. Az aggszüz hálás is férje iránt, aki »megszabadította« őt. Ez a hodolat a férfival szemben, akire már nem is számított, boldoggá teszi, hogy ő viszont férjét boldogítsa azután. Ezért nem szabad minden reményt föladni azoknak a lányoknak, akik átlépték harmincadik életévüket. Esélyeik ma inkább vannak mint valaha, mert számos férfinak ma az aggszüz a családi boldogság megtestesült ideálja, fejezi be az angol lap az aggszüzekrői irt dic3Ó- riádáját.