Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-08-24 / 101. szám
K0MÁR0MMEQYE1 KÖZLÖNY icgpraharmadik évfolyam« 101. «xám. "üTTiVi hmm ii mi in—.niinniTTTTTmTrrnfTi*f"*~'‘*lj:::‘fo,r'‘*'~"MM"IMMTMM**l,*,:*— “ Csütörtök« 1922. augusztus 24. Klőfljreíési b.r eseti-szlovák értékben s Helyben és vicékre postai szétküldéssel: síjéé#» évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egye* mám ára > 8© fülén Lojális vagy irredenta érzésű a magyar lakosság Benes miniszterei nők kijelentése szerint. Lojális a magyar papasztsáe, a falu népe és irredenta a középosztály, amely a városokban lakik. Ez a megállapítás már az első pillanatra magán viseli a tendencia feltűnő bélyegét, mert amig a löldmives osztályt igyekszik a legjobb színben feltüntetni, mint államliű elemet, addig aa inteliigenc-át megbéiyegzi és befeketíti. Annak a politikának és irt óhadjáratnak a lelki megnyilatkozása ez a frivol miniszterelnöki kijelentés, amely itt a magyar intelligencia el en az állam megalakulása óta megindult és állandóan folyik. A magyar tisztviselői kart állásából szennai kilökték az államaidba lás első napjaiban. Azóta vagy vándorbottal a kizében, v..gy éhbé,*en koldusként nyo morog. Irredenta gyanúja alatt tartóztattak le ezer és ezer magyar embert, az illavai fegyház, az internáló táborok ezekkel népe sültek be. De törvényes, bírói Ítéletről, melyet el'enük lefolytattak volna, 6gyr-ől sem tudunk. A gyanú, a feltevések, a kémje leütések, a besugások, a boszu, melyek rendszerré kezdtek válni a magyar intelligencia elleni rendőri rendszabályokban, sóba egy percre sem igazoltatott, mprt bizonyítékokat nem tudtak produkálni. A hires Eudnay féle per mivel végződött? Másfél évi huza-vona után portörléssel volt kénytelen élni az államtő, közvetlen a íőtárg- alás előtt. Ez volt az intelligencia elleni hadjárat első etappja, a propagacsna kancellária fénykora, a Srobár féle m&gy»rgyülö!et tobzódás**. Következett az intelligenciának kulturális téren való megnyomditása: összes felső iskoláiuk megszüntetése, hogy a középiskolai képzés mrgnebezitteesék számára, az egyetem elvétele, szaki-kólák beszüntetése, kaszinók, kulturális egyesületek bezárása, vagyonok elkobzása, minden magyar megmozdulásnak., meiy kultúrájuk* kal való kape>o!atot, annak továbbfejlesztését jelentette, már csirájában való elfojtása. Emlékezzünk csak vissza a Magyar Szövetség ügyére, mely haimadik éve sem tud tető alá jutni. Ezek voltak a további állomásai a magyar intelligencia kálváriájának, mely, ugylátszik, még mindig nem ért véget. A földbirtokos osztály elleni háborús kampány most fejlődik ki: birtokaikat lefoglalják, elveszik értékének egy tiztdrészén, vagy kényszerbérlet céljaira foglalják le. A vagyon dézsma kivetése most folyik. Ez olyan magas, hogy annak készpénzben való kifizetésére a legrendezettebb gazdaság sem kép-s. Ennélfogva földjét kell áruba bocsátani. Hogy ez viszont ismét aligha kerül magyar kezekbe, arról gondoskodnak az ingatlan forgalmi bi zottságok. A magyar részvénytársaságok és iparvállalatok nacionalizálása a magyar közgazdaságnak a teljes megbénítására és a magyar elem kiszorítására vezet. Nem beszélünk nagy általános politikai sérelmekről: városaink tervszerű visszafejlesztéséről, a magyar megyék felosztásáról, nyelvi küzdelmeinkről, az iskolákért folytatott harcainkról, politikai és állampolgári egyenjogúságunkért vivott nehéz tusakodásokról a kormány és az államhatalommal szemben. Ezek a magyarság egészét érdeklik. Az előadottakból megállapítható, hogy a magyar intelligencia, a magyar középosztály POLITIKAI 1^. A. í*. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁStOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BftfiAMY&V JÓZSEF dr. mentalitása nem leket ezen bánásmód és a vele sz-mben lépíeu nyomon meguyilatkozó terror folytán olyan, bogy megjuhászkodjék, beérje törvényes jogai helyett k*-gymorzsákkaI és máról-holnapra lemonova faja, nyelve, nem zeti múl ja és kultúrájával szemben tartozó kötelességéről — az á lamhatalomnak szervilis szolgája legyen, vagy a centralista kormánynak váljék vak e zközévé. Ennyi lealjasodást csakugyan ne kívánjon lő ünk senki. Az intel ligencia és a középosztály minds n állampolgári kötelességét hiven teljesíti. Katonát Aliit, adót fizet, a rendet megtartja. Többet kívánni sem Benes, »■ m más nem jogosult. L->lk-s<-dést pláne nem, mert erre u-m ad okot sem Banes, sem p-dig apróbb-csepröbb helytartói, akik nérói gőggel néznek m fejeink felett. aiuí a magy r paraszt iojal'tasát illeti, ezt leszögezzük B .nes kijelentéséből, valamikor az is irredenta volt előtte, mikor minden magyar gyanús volt, aki élt és lélegzett. Ma íojáiis állampolgárok a falvak lakosai. Helyes, igaz. A magyar paraszt még nem eszmélt fel azokra a veszélyekre, amelyek őt létében fenyegetik. Most csak az adó és vagyondézsma és a centraíistahataiora többi támadása ejt gondolkodóba, a gabona ár lei yomása, a gabonának termelési áron aluli igénybevétele háborítja fel. Most következnek énnek súlyos gazdasági köv-tsezméuyei. Hitele nincsen, ipara tönkremegy, k reskedelme megbénul, az adókat a föld nem bírja meg, a vagyondéz-ma egész osztályokat juttat a csőd szélére. A magyar paraszt is gondolkodóba esik e felett és gondolkodóban eszébe jut a többi is. amire soraink ekjén mutattunk reá. A lojalitás nem íog változni, talán csak az adók nem folynak majd be, mert nem lesz miből. A Beufes-féle imperiálista politikát, mely nemzetiségek eltiprásávai akarja hatalmi állását megszilárdítani, a magyar paraszti lojalitás sem fogja soha támogatni. = A köztársasági elnök hazaérkezése. Masaryk elnök vasárnap érkezett visszi Capri szigetéről, hol a nyarat töltötte Az ország határáig Benes miniszterelnök a kormány több tag javai elébe utazott, hogy üdvözölje. A hazatért elnök lanai kastélyában több államférfi látogatását fogadta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u- 28. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, min. a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők! Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik tokiul háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton = Az osztrák kancellár Prágában. Németausztria szövetségi kancellárja dr. Saypel, hétfőn Prágában tartózkodott, hol Benes minisziere*nökkei gazdasági tárgyalást folytatott. Ausztria, mivel az antant államok Ígéreteik dacára nem nyújtottak segítséget, most a szomszédos állatitokban kér támogatást. Arról van szó, hogy i a cseh és osztrák bankok, ipari és mezőgazdasági vállalatok a jövőben szorosan együtt rnü: köd jenek és Ausztriát egy újabb 500 milliós kölc öiinel segítsék meg. Ez az összeg az oszt- i rák valutaviszonyok rendezésére, iiietve a télen szállítandó cseh szén és cukor árának kiegyenlítésére szolgálna. A tanácskozás egész nap tartott, melynek végén dr. Benes arra a konklúzióra jutott, hogy a népszövetség mellett kell meymaradai, annyival is inkább, mett tudja, ho^y egyes hatalmait a kérdés étdikében síkra szállanáim <. = Tréfa a külpolitikában. A csehszlovák félhivatalos lap juiias 26-tki számában egy „cáfolat“ jelent meg, amelynek előzményei sokak e ött ismeretlenek. A cáfolat tiltakozik azon híresztelések ellen, mintha nagyarányú óvintézkedések történtek volna egy Hliukapárti „puccs“ íneggátlása elten. A „Rude Právu“ szerint 16 és 19 ike között Árva és Szt.-Mik>ós sörül nagy arányú és feltűnő katonai készülődések történtek. Ezek a készülődések a lakosságban azt a hitet keltették, hogy Lengyelország ellen készül valami akció. Nagy vö t azonban a derültség, amidőn megtudták, hogy az egész nem egyéb, mint egy humorizáló spicli besugása alapján elrendelt „mozgósítás.“ Ugyanis a kassai reudőrigazgatóságnak besúgta egy Jól informáit“ spicli, hogy a Hiiuka párt nagy „paccsra“ készül, a kitörés színhelyéül Rózsahegy és vidéke vau kiszemelve stb. Sürgősen értesítették a minisztériumot, mire rögtön hozzáfogtak a legmesszebbmenő óvintézkedésekhez: a falukat, városokat katonaság szállotta meg, amelyekhez még megerősítések is érkeztek, sőt ezért még a hadosztálygyakorlatokat is félbeszakították. Végre kiderült, hogy a „jólértesült“ spicli besu 'ása minden alapot nélkülöz és az emigráns besúgó az egyszer felültette az egész társaságot a minisztériumtól az utolsó falusi rendőrig. — Szervezkedik a kisantant. A kis antantnak Marienbadban megtartandó tanácskozásán a kis antant államai teljes számban együtt lesznek. Valószínű, hogy a lengyel külügyminiszter is jelen lesz a tanácskozáson. Ez alkalommal szóba kerül, hogy a kisantant milyen magatartást tanúsítson Magyarországnak a népszövetségbe való fölvételével szembeD, amit egyelőre elutasítani kivan. Szorgalmazni fogják, hogy a kisantaut képviselői a legfelsőbb tanácsban, valamint a nagykövetek tanácsában is résztvehessenek. Tervbe vették az eddigi államszerződéseknek tiz-husz évre való meghosszabbítását, mely kibővített szövetségi védelmi szerződés nemcsak a trianoni, de az összes kékeszerződések tisztJetbentartását kívánja biztosítani. Az uj szerződés rendelkezései valamennyi európai államra vonatkoznak arra az esetre, ha ezen államok valamelyike a kisantant ellen a restauráció vagy az imperializmus tendenciáját óhajtaná érvényesíteni. A legapróbb részletekig kidolgozott s a közgazdasági tevékenység minden fázisát felölelő szerződések kerülnek az értekezlet napirendjére. Komáromvármegye közigazgatási bizottsága kedden délelőtt tartotta rendes havi ülését, Moravek zsupáni tanácsos elnöklete alatt, aki üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, az ülést megnyitotta. Napirend előtt dr. Moháesy János az; Orsz. Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt elnöke szólalt föl a szűkölködő vármegyei nyugdíj ssok érdekében. Többször felszólalt már ez ügyben, de fönt a minisztériumban síiket fülekre talált a kérelem. A nyugdíjasok fölsegitésóre van már precedens is. Szepes, Abauj, Nógrádi és több más megyék a szesz és sör adórészesedés terhére emelték fel a nyugdíjazott vármegyei tisztviselők nyomorúságos nyugdiját. A komárommegyei nyugdíjasok azt kérték, hogy reájuk is terjesszék ki ezt a jótéteményt. Erre a kérelemre az a hihetetlen válasz jött, hogy a komárommegyei nyugdíjasok olyan j6 anyagi helyzetben vannak, hogy reájuk nem alkalmazható az abauji, szepesi, nógrádi precedens. Itt fölemlíti a fölszólaló e válasz igazságának megdöntésére a kommárommegyei nyug-
