Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-08-22 / 100. szám
I KOMÁROMMEOYEI KÖZLÖNY iegyvsnharmadili évfolyam. 100. izém. Keddi B922. augusztus 22s POLITIKAI LAP. Klatotésl ár cnah-KÜovák érték he n: Helykén és vidékre postai szétküldéssé): kgtna évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára s 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÄL GYULA dr Szerkesztő; 8á8A$YaY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-e %8.. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, min. a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők! Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik Mint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton Csupán kérdezni akarunk ezzel kapcsolatban a nagy embertől egyet mást. A főtétel: „a magyarok ideális állampol- i gároknak bizouyultak.“ Ezzel szemben mégis: 1. Miért kellett a csehszlovák állam kor] mányanak odatörekedni, hogy mennél kevesebb I képviselője jusson be a parlamentbe? 2. Miért kell időközben a különböző terü\ leteket (járásbirósági, járási) úgy átalakítani, hogy a magyarság aranyszáma meg ne haladja | a 20%-ot, 3. Miért kellett hallgatag, bölcsen, titkos helyesléssel eltűrni, hogy az ideális állampolgárok történelmi, művészeti emlékeik vandál ; módon leromboltassanak? 4. Miért kellett a magyarság által alapított i kólákat lefoglalni, elrabolni s belőle a | magyarokat kiüldözni ? 5. Miért kellett a pozsonyi magyar egye- i temet megszüntetni? 6. Miért kellett a magyarság százait \ internál ni, mihelyt a besúgók, az agaat provo| cateu* ök ezt ajánlották ? 7. Mtért kellett számos magyar közmü- I velődé? í egyesületet feloszlatni s működését I letiltani? 8. Miért kellett hatósági vezetéssel a magyarok gyűléseit utcai csőcselék módjára megzavarni minduntalan? . 9. Miért tiltották meg bogy a magyarok nemzeti síenljüket, szt. Istvánt ezentúl is tisztelhessék ? 10 Miért tiltották be, hogy a magyarok fohászkodhassanak Istenhez az ó imádságukkal ajkukon ? 11. Miért kell az „ideális állampolgárok“ által lakott területeket cseh- tót elemmel őszszekeverni? 12. Miért nem szabad a lefoglalt magyar földbirtokból magyaroknak tévedésből sem kapniok földet? 13. Miért kell a magyaroktól éppen birtokaikat elkobozni s azt legiouisták és sóba földmiveléssel nem foglalkozó egyéb egyének nek odaadni ? 14. Miért kell a határmenti magyar városokat anyagilag teljesen tönkretenni, a közintézményeket onnan eltávolítani ? 15. Miért vörösposztó a pozsonyi és prágai urak szemében az „ideális állampolgárok“ nyelve : a magyar ? 16. Miért szabad elvakult egyéneknek renddeteket kiadni, melyekben tiltják a magyar nyelv használatát ? 17. Miért vagyunk mi mégis másod, sőt harmadrangú állampolgárok, akik hiába megyünk küdöttségbe s hiába kívánjuk jogos kérésünket, azokat, soha nem teljesitik? 18. Miért vagyunk éppen mi mindig azok, akidnek mindig Ígérnek, de javuukra tenni még nem tettek soha ? Kérünk ezekre a kérdésekre feleletet 1 Vagy jöjjön Beues miniszterelnök ide hozzánk s lássa saját szemével, hogy kezelik az ő „ideális állampolgárait.“ S miként gondoskodik a csehszlovák belpolitika arról, hogy itt harapózzók el a rém, melytől úgy félnek Prágában. Avagy Benes mindenről tud, csak régi szokásához híven szemet huny. Nekünk egészen mindegy, de Benesre nézve mindeaképen rossz ! I! Sai István ■«, magyarok ünnepnapja elmúlt tegnap felettünk és méltóságteljes, benső ünnepi érzésekben küldtük templomainkban imádságunkat külörnböző oltárok mellől, de sziveink teljes összedobbanásával a legnagyobb államalkotó, István király szelleméhez, kit szentté avatott az egyház, akit legnagyobb királyának tartott minden időkben Magyarország s idők távlatában megnőtt alakja minden magyar ember tiszteletének egyforma tárgya. Ha csiilagtrónusáról tekint elárvult nemzetére, a politikai Magyarországot darabokra törve látja, testét szétdarabolva, nemzetét pártos testvérharcban tusakodva, talán szomorúság tölti el a szentkirály szellemét, ámde e szellemnek azt is tudnia és látnia kell, hogy országának csak politikai kerete hullott szét, de lelki egysége soha egy pillanatra sem ingott meg, az ma is fenn áll, ma is ép és sértetlen. Csak a testet vethetik a sir sötét éjszakájába, de a lélek felett hatalmuk nincsen. A lélek egységét a magyar kultúra biztosítja, ezeréves drága kincsünk, melyet féltett gonddal őriztünk meg minden bajban és vészben. A magyar imádság, mely az Árpádok idején is úgy hangzott, mint ma, a magyar dal, mely bánatosan sirt évszázakkal előbb is, a magyar tudomány, művészet, ipar és kereskedelem ennek a léleknek alkotó darabja, mely mindnyájunkban egésszé válik, mihelyt a magyar fajhoz tartozónak valljuk és tartjuk magunkat. Magyar Írók, tudósok, művészek, vitézek, feltalálók, költők, mérnökök a világ minden táján ismertté tették a magyar nevet, mely mind mind Szent István öröksége Kora legnagyobb államférfia és politikusa, legkiválóbb leventéje és legelső szentje volt e dicső fejedelem, akit első királyunknak vallunk, aki intuitív leikével elvezetett bennünket a nyugati kultúra forrásaihoz és megmutatta az odavezető utat. Hogy a müveit nyugathoz csatlakoztunk mi turáni szabad magyarok, ez eldöntő sorsunkat is. A népek óceánjában gyökeret vert kis sziget fölött ezer éven keresztül nem csaptak össze a hullámok. Szent István öröké megállott tatár és törökvészben egyaránt. A magyar föld most kisebb lett és összeszorult, de a magyar lélek nem lett kisebb semmivel sem a háború alatt és a kényszerbéke után sem. Ez a lélek hagyományaihoz híven üli tneg István nagy magyar király emlékét ez idén is és sírva sírhatta első szentjéhez ősei zsolozsmáját: Hol vagy István király ? Téged masiyar kivan... És István szent király nem hagyja el az ő népét, megpróbáltatásához erőt nyújt nagy példája, melyet követnünk kell leikünk megújhodásában, megtisztulásában, a magyar fajhoz, magyar röghöz való ragaszkodásában, a magyar ielki egység, a magyar kultúra szolgálatában. . . — Akiknek fáj a szlovák-magyar barátság. A rolnicka jednota as? Os*. Magyar Kisgazda, Föidmíves és Kisiparos Part augusztus hóra iervezeit rimaszombati aratóüanepelyével kapcsolatban a gömörmegyei szlovák falvakat a következő röpirattas árasztotta el : »Szlovák Földmivelők! Volt magyar vérszopóink és elnyomóink aug. 6 án nagy marúfestációs aratóünnepélyt akarnak rendezni Rimaszombatban. Köztudott dolog, hogy erre az ünnepélyre meg akarják hívni a szlovák gazdákat is, mert az ő utálatos agitációjufc nem ismer határt. Ha ez nekik sikerű ne, mutogatnák, hogy íme: a szlovákok a midink ! Szlovák földuiives testvéreim ! Ne hagyja magát megtéveszteni senki a Szent Hányék szirénhagjai által, ezek a mi halálos ellenségeink! Aki elhagyná magát erre a magyar ünnepélyre csábítani, az a legnagyobb merényletet követné el önmaga ellen, a saját nemz te, rokonsága és utódai ellen. Mutassátok meg, hogy süketek vagytok és hogy nyitottak a szemeitek. A ti elleDstgtek csábítgat magához. Teljesítsétek szlovák kötelességeiteket, amelyet tőletek apótok várnak, uey, a hogy az egy tisztessége?, becsületes és öntudatos szlovák földmivelöhöz ülik ! Testvéri üdvözlettel Rudolf Vrany s földmives szövetség titkára.« Ehhez a röpirathoz nem szükséges kommentárt fűznünk. Annak célját és hatsó gondolatait meg fogja érteni mindenki, aki »nem süket és akinek nyitottak a szemei.« C-ak egyet keli megjegyeznünk: nem a magyarság, de éppen azok a szlovákság legnagyobb ellenségei, akik a két Dép között ma még fennálló békességet és megértést meg akarják zavarni s a szlovákság között a magyarság elleni gyűlölet csiráját elhinteni. A két nép érdeke a békés együttélés és megértés s ennek megzavarása csak a két nép közé tolakodó lelkiismeretlen, uszitók törekvése iehet. Ezt tudja a magyarság minden tagja és tudja minden »tisztességes, becsületes és öntudatos szlovák földmivelő.« „Ideális állampolgárok.“ Irta: Turáni. Benes miniszterelnök az angol „The Eco nomist“ nevű folyóiratban egy hosszabb interjú kapcsán a csehszlovák állam magyarjairól is megemlékezett s a magyarokat lekötelező mosoly kíséretében „ideális állampolgároknak“ minősítette. A kijelentés bármily frappánsan is hasson, bennünket — akik Benes külpolitikai szereplését ismerjük — nem lep meg túlságosan. I I
