Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-08-12 / 96. szám
4. oldal. 1922. augusztus 12. pénzügyi bizottsága az alábbi kulcsot fogadta el törlesztések és teljes számlakiegyenlítésekül: a) Közélelmezési tartozások'. 872731 K98 f. b) Üzemi tartozások: 379812 K 50 f. Összesen: 1252544 K 48 f. Fedezetlen maradt ez idő szerint még 2225246 K 70 f. tartozás, amelyről átmeneti utón (kölcsön) vagy költségvetésileg a város bevételeinek fokozása, esetleg megtakarítások révén kell majd gondoskodni. A bizottság elfogadta Dénes Emil indítványát, hogy a pénzügyi bizottság vizsgálja felül a város minden hivatalát és ott, ahol ezt megokoltnak találja, egyes felesleges hivatali állások beszüntetésére tegyen javaslatot. Ebbe a bizottságba az inditványozön kivül Dosztái Jakab, Hacker Richárd, Lukovics Ferenc és Mikász Ferenc küldettek ki. A pénzügyi bizottság felhatalmazta a városi tanácsot, hogy a felosztási terv értelmében a város tartozásait azonnal fizesse ki és ez a pénteki nap folyamán meg is történt. I magyarok és u itúdállaBok. — Grátz Gusztáv nyilatkozata. — Grátz Gusztáv, volt magyar külügyminiszter egy ujságirónak nyilatkozott Magyarországnak belső és külső politikájáról. A tekintélyes áílamférfiu nyiiakozatából közöljük a következő érdekes részleteket. Magyarországnakés az utódállamoknak egymáshoz való viszonyáról a következőké t mondotta. Nagyon sajnálatos, hogy Magyarország és az utódállamok között normális viszony mindezideig még nem jöhetett létre. Történtek e téren kezdeményezések, amelyek a cseh vonatkozásban vezettek legmesszebbre, de előbb vagy utóbb mind megakadtak. A hiba nem kizárólag a mi oldalunkon van, — de nem tagadom, hogy a módszerekben, amelyek a mi részünkről alkalmaztattak, sok kifogásolni valót találok. Külügyi politikánkat- nagyon megingatta a külügyminiszterek folytonos változása, amely egy egységes külpolitikai koncepció megvalósításának nagy mértékben útjában állt. Most végre elég hosszú idő óta ugyanabban a kézben látjuk a külpolitika vezetését, de sajnos, ezt a külpolitikát bizonyos fásult fatalizmus, eszmeszegénység és koneepeiónélküliség jellemzi. Nézetem szeriut megvan a lehetősége, hogy az utódállamokkal számos kérdésben megértsük egymást, komoly lépés azonban ezirányban nem történt az általam kezdeményezett brucki tárgyalások óta, amelyek — sajnos — lemondávagyok. A szenvedély elragadott és szilajul magamhoz öleltem és elárasztottam sz ajkát forró csókkal. Engedte, hogy csókoljam, de mintha csak jégdarab lett volna az ajaka. — Hát nem szeret? — így nem! S ha azt akarja, hogy kiábránduljak magából, csak igyekezzék olyan lenni, mint a többi féríi... A karom lehullott derekáról, ajkam halkan, szégyenkezve lesimult ajkáról s valami ellenállhatatlan érzés letérdeltetek eléje s bocsánatkérőén csókoltam a kezét. Ő pedig simogatva másik kezével a hajamat, csöndesen mondta: — Szeretlek, de nem úgy, ahogy te gondolod! Testi szerelemre nincs szükségem, csak a lelkem szomjazik ... A való élet mindent megad nekem, de nekem álmok kellenek .. . Lehajolt hozzám, megcsókolta az arcomat. S csakugyan úgy éreztem, mintha álomcsók lett voba. Álmainkból Béni écresztett föl, aki hahótázva rontott be. — Nagyszerű adomát beszélt el a jegyző.. Elmondta, de bizony mi alig nevettünk rajta. — Ej, de fancsaliak vagytok ! Nevetni se tudtok! Bizonyára a poéta ur olvasott megint valami szomorú verset. — Nem, most kivételképpen Márta önagysága mondott el egy gyönyörű, szomorú tárcatémát. — Megírod? — Nem lehet megírni! Annyira valószinütlenül szép, hogy nem hinné el senki... som után megrekedtek nem egészen a mi hibánkból, de nem is egészen saját hibánkon kivül. Külpolitikánknak meg kell alkudnia azzal, hogy egy ideig a politikának kell szolgálnia a gazdaságot. Azután talán eljön az idő, amikor a gazdasági erők fogják szolgálni a politikát is. A magyar kisebbségek feladatát a következőkben jelölte meg az utódállamokban. — A magyarság szerint az elszakadt területeken a békeszerződések határozzák meg. Sajnos, alig tagadható, hogy azok a vékonyka határozmányok is, amelyek a nemzeti kisebbségek védelmére a békeszerződésben foglaltatnak, a gyakorlatban sokfélekép keresztül lettek lyukgatva. Ezeknek a sérelmeknek elbírálására más fórum, mint a Népek Szövetsége, nem áll rendelkezésünkre. A magyar politikának mindég egyik elsőrendű kötelessége lesz, hogy ezeknek a kérdéseknek a maga teljes figyelmét szentelje, de azért a külpolitikát ezeknek a szempontoknak teljesen dominálniok sohasem szabad. A magyarság az elszakadt területek mindegyikén megtalálta módját annak, hogy beleilleszkedjen az uj viszonyokba, igyekezzék: saját érdekeit megvédeni és fennmaradását és létét biztositani, Azt hiszem, ez az az ut, amelyet a magyarságnak mindenütt követnie kell. Grátz Gusztáv széles 'látókörű fejtegetéseihez sokat hozzáfűzni felesleges, akár egyetért ezekkel valaki, akár nem, azt el keli ismernie, hogy az általa ajánlottak a konszolidáció legjárhatóbb és legelőbb célhoz vezető útját mutatják. „Komáromi Lapot“ Hogyan osztják lel az utódállamok között a kocsi udvari MM ? Azoknak az értékeknek és kincseknek táborában, amelyeket a volt monarchia összeomlása után a német-osztrák köztársaság a dinasztia tulajdonából átvett, egyik legjelentősebb tétele az a történelmi és tudományos kutatás szempontjából föl nem becsülhető okmány és kézirat gyűjtemény, amelyet évszázadokon keresztül a volt udvari, családi és áliami levéltárakban halmoztak fel. E levéltárak a középkortól a legújabb kor történetének tanuimányo • zásában a világ legszámottevőbb kutforrását képezik és nemcsak méltán sorakoznak a londoni, párisi, római, velencei hires levéltárak mellé, hanem sok tekintetben azoknak magasan fölötte is állanak. A levéltárak részére 1899—1902 ig a Minoritenplatzon 9 földszintfölötti és 2 földalatti részre osztott palotát építettek; a Hofburg különböző részeiben elhelyezett azon gyűjtemények részére azonban, amelyek együttesen az udvari levéltárat alkotják, nem tudtak meg. felelő olyan férőhelyeket biztositani, amelyek lehetővé tették volna, hogy azokat a hatalmas gyűjteményeket a kutatás és regisztrálás céljából megfelelően rendezhessék. A császári udvari kincstár javainak likvidálása során elrendelték, hogy az udvari tárak, gyűjtemények nagy része az állami levéltár anyagához csatoltassék. A tudományos, történelmi, művészeti kutatás céljaira azonban a gyűjtemények még most sincsenek megfelelően rendezve, elhelyezve és regisztrálva és amig a volt udvari levéltár anyagát ennek megfelelően nem rendezik, ami óriási munkát jelent, ezeket a rendkívüli érdekességü gyűjteményeket ma is csak kivételesen protezsált egyének tanulmányozhatják. Öt hat évig fog legalább eltartani, amig a gyűjteményeket úgy rendezik, hogy azokat a kutatás céljaira szabaddá tehetik. Az udvari levéltárak gyűjteményeit lehetetlen elhelyezni az állami levéltárban, a Hofburg épületébeu pedig szerteszórtan vannak elhelyezve. Az utódállamok tudvalévőén a levéltárnak bizonyos anyagára a békeszerződés vonatkozó pontjai alapjan igényt tartanak. A gyűjtemények egész sorából álló és az összeomlásig több csoportban kezelt gyűjtemények eredetének és annak megállapítása, hogy a gyűjtemények egyes iratai mely utódállamra vonatkoznak, évekig elhúzódó óriási munkát igényei, a levéltárak likvidálásáról tehát ma beszélni még nem lehet. Az azonban — mint illetékes helyről értesülünk, — már bizonyosnak tekinthető, hogy esehszjovákia megkapja az 1848-ben Bécsbe szállított cseh korona-levéltár egész gyűjteményét és több kisebb gyűjteményt, amelyek a szlovének történelmére vonatkoznak és igen értékes és érdekes adatokat tartalmaznak. Olaszország megkapja a trieszti levéltári gyűjteményt, Románia rengeteg erdélyi bukovinai és moldvai vonatkozású gyűjteményt, a legnagyobb adag azonban Magyarországnak fog jutni. — Dr. Kállay Zoltán jogi szemináriuma Budapest, Andrássy-ut 6. és Szeged, Palikavicini u. 3. felelősséggel és biztos sikerrel készít elő bármely egyetem és jogakadémia összes jogi vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Jegyzet-bérlet! Rekapituláció 1 Minden felvilágosítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a budapesti, akár a szegedi igazgatóság. HÍREK. Nagy bolyhos szirmú vágy ... Nagy bolyhos szirmú vágy nőtt a szivünkben, mesék virága szent csodás növény, minő csak könnyes szívből fakadhat kidöntött tölgyek zöld mohos tövén, mikor a föld az élniakarását babonás hittel dobja az ég falé s virághimet tesz tavaszos kezével a kettéroppant vén derék fölé. Csodás virág volt! — Ott bókolt fehéren vérző szivünknek legfrissebb sebén, honnan a könnyek gyökere kiindul a titkonőrzött vágyak belsején. Láttátok — ugye — egymásnak szemében Ha biztUQk, fáztunk, féltünk, vagy reméltünk, s másnak a szemétől gyűlt ki a magunké. Láttátok — persze — hiszen ebből éltünk 1 minden magyar szem ettől lett lidérces, kezünk izmába ez adott erőt, ettől kacagtunk és csak ez csodázott sötét lelkűnkbe lángoló derűt I .Hol volt.. . hol nem volt. . . édes meserózsák tavaaszát éltük hosszú három évig. Hosszú tavaszban bút feledve ittuk a meserózsa bóditó meséit. Csengett az élet, örömünk piros volt fájást feledtünk keserű órákon; szemünkbe holdat gyújtott alkonyaikor ámító drága édes mesemákony. Hol volt... hol nem volt... igy mesélt vagy inkább hol lesz... hol nem lesz. Holnapra mosolygón pergett a szirm csókos hitetéssei. Mesélt a régi ősifju Turulról amint a rónán messze napnyugatra száll réges-régen ezer hosszú éve, s amiét száll egy tolla kihull a szárnyából s még azt se hagyja visszarepül érte. Meséit a főidről, amely vihart küldött hogy visszahozza azt a porszemet, mit ezeréve őrzött szent Öléről elcsentek durva kóborló szelek. Mesélt a tóról, amelyik kiáredt s megölte azt, ki merített belőle a hegyről, amelyxagyousujtóttá azt, ki egy kavicsot akart orozni tőle. Mesélt mesélt s mi elhittük hogy igy lesz hogy visszatér ki messze költözött és hidat hittünk fent a levegőben a Tátra Mecsek s Hargita között. Vártuk Csabát és külön Istent hittünk Ki átgyőz minket százseb es halálon! Esett időkben ez volt a mi mannánk e gazdag adventizű fényes álom. Azután egyszerre megbotlott a sorsunk s egy kis nép lelkén beborult a kék ég .. . és most nem tudjuk több álmunk lesz-e? Jaj! Jaj neked álmok szerelmese, ha hitbe bágyadt megtépett szivedben örökre végkép meghalt a mese. Borka Géza
