Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-08-10 / 95. szám

2. oldal.

1922. augusztus 10:

II mi Imii és a üeMoraa.

Hans Kuffner alias Benes értekezése. — A cseh imperiálizmus. — A csehek az összes szlávok vezérei. — Nagy Szláv birodalom a Dana- Tisza ( medencétől Hamburgig.

A múlt hónap közepén Prágában a Sprin- j ger cég kiadásában megjelent egy érdekes I füzet, amelynek cime: A mi államunk és a j békekonferencia, szerzője Hans Kuffner. A be- j vezetésben a szerző elmondja, hogy ennek a | miinek tartalma a maga egészében azonos azzal ! az emlékirattal, amelyet a háború alatt külföldre j menekült cseh politikusok 1917-ben az antánt j beli nagyhatalmak elé terjesztettek. Ez a kije- S lentép, valamint az u körülmény, hogy a Hans Kuffner álnév alatt Benes jelenlegi miniszterelnök rejtőzik, emeli ennek a füzetnek az érdekességét. A füzet tartalma egy Nagy Szláv birodalom tervét fejti ki. A szerző egész Európát három zónára osztja és kiemeli, hogy terület és lélekszám tekintetében Európának legerősebb népfaja a szláv faj, amelynek legfejlettebb és legműveltebb nemzete a cseh nemzet, j A három zónának földrajzi határait a szerző ! következőképpen állapítja meg:

1. A szláv zóna magába foglalja az egész Oroszország, Lengyelország, Skandinávia területét. Csehországot, Magyarországot, Ausztriát és Németországnak keleti és északkeleti részét H&mturgig, továbbá az egész Balkán félszigetet Görögországgal, Albániával, Romániával, Bulgáriával együtt s az olasz határon Görz, Gradiska vidékét, Krajnát, Karintiát, Trieszt és Fiume kikötővárosokat.

2. A latin zóna Franciaország, Belgium, Spanyolország, Portugália, Svájc és Olaszország területére és a hozzájuk tartozó szigetekre terjed ki.

3. Az angolszász zóna magába foglalja az angol szigetországot, Hollandiát és Németországnak Hamburgtól délre és nyugtra fekvő részeit. Ebben a három zónában helyezkednek el a különböző kisebb államok, amelyek között

a legnagyobb a Cseh birodalom, amely Berlint, j Hamburgot, Drezdát, Bécset, Budapestet foglalja magába, határai az Elbe aisó folyásától : az erdélyi havasokig és a Keleti tengertől az Adriáig terjednek. Ennek a nagy birodalomnak a fővárosa pedig az aranyos Prága.

A szerző megmagyarázza azt is, hogy habár ennek a nagy birodalomnak egy részén , nem csehek laknak, de miután a szláv faj > Európában a leghatalmasabb és számbelileg a • legerősebb és a szláv fajnak vezetője csakis a ' nagymüveltségü cseh nemzet lehet, ennélfogva a cseh nemzet által alkotott államnak meg kell adni a megélhetés és haladás föltételeit, már pedig a Duna-Tisza medencének és az Elbe vonalnak Hamburgig való birtoklása a cseh államnak nélkülözhetetlen életföltétele. A kis füzethez térkép is van csatolva, amelyen az az érdekesség ötlik szemünkbe, hogy a cseh politikus még Európával sem elégszik meg, hanem Kis-Ázsiának északi felét — egész a Kaukázusig — szintén a szláv zónához tartozónak tünteti föl. Szinte csodálni lehet, hogy mikor az antant nagyhatalmakhoz a csehek ilyen tervekkel fordultak, azok nem e szerint rajzolták meg Európa uj térképét. Az sem lett volna kevésbbé észszerű a mostaninál.

Az elszaporodás átka.

Ebben a felfordult világban ma már azok a régi bibliai elvek, hogy az emberek sokasodjanak, szaporodjanak, bajokkal járnak, amely hova tovább katasztrófával fenyeget.

„L’ére nouvelle“ (Uj korszak) címen Caillaux lapot indított. Ez a lap egyik legutóbbi számában érdekes vezércikket hoz Caillaux tollából, melynek cime: „A túlnépesedett Európa“. Kifejti, hogy ennek a ténynek eddigelé semmi propagandája nincs.

Európa a túlnépesedés állapotában van és a mai generáció életét csakis az államok békés kooperációja mentheti meg. A fokozódó iparosodás a népesség sűrűségét idézte elő és épen ezért a népesség eltartásának érdekében egy elhatározott békepolitikának kellene követnie a sűrűsödést. Sir Philipp Lloyd Grean fejtegetéseit idézi Caillaux annak a többékevésbbé ismert ténynek a bizonyítására, hogy az angol dolgozó tömegek életviszonyai az

„Komáromi Lapok“

európai piac felvevőképességének csökkenése miatt egyre reménytelenebből súlyosodnak.

A hanyatlás egyetemes irányvonalának igazolására a cikk Keleteurópából is megfelelő bizonyítékokat akar hozni, mikor a nemrégiben keleti tanulmányúton járt világhírű angol publicistának, Brailsfordnak egy érdekes beszélgetésére hivatkozik: „Braí.sford — írja Caillaux — Csehszlovákiában beszélgetést folytatott egy igen mérsékelt vezető szociáldemokrata politicussul, ki egyébként egyik íőtamasza a kormány blokkjának. A politikus srámára Csehszlovákiát illetőleg a következőket mondotta:.

— Teljes nyíltsággal kell szemébe néznünk a helyzetnek. Mi nem tudjuk ipavnukat j egykori nivóján megtartani. A régi Ausztria iparának 80%-a került birtokunkba. 7.5 millió fogyasztó szükségletére vagyunk berendezve. Belső piacunkat egykor a régi osztrák magyar monarchia 50 millió főnyi fogyasztóközönsége képezte. Ma a belföldön csak 13 miliő lélek gazdasági erejére támaszkodhatunk. Ha tehát nem sikerül az ipari munkást a földmiveléshez visszatéríteni — és ennek lehetetlenségét maga a beszélő is belátja — akkor a kivándorlás az egyedüli megoldás a lakosság egyik része számára.

Caliiaux végezetül bemutatja, hogy egyetlen országnak sem lebet magát kivonnia az általános európai összeomlás következményei alól. Nyugateurópa még él régi gazdasági tartalékaiból, de kelet felől a valutaőrület sárga arca rémit. A plutokrácia a gyűlölet torz lárvájával s a tajtékzó nacionalizmus és gazdasági háború gyújtogató fáklyáival a halál felé viszi Európát.

ft Kőin ütni si

v.

A Diákmenza fennállásának első évéről j ezekben számolunk be. Megemlékeztünk jót- j tevőiről, a társadalom áldozatkész tagjainak \ jótékonyságát felsoroltuk, megneveztük azokat, ; akik lelkesedéssel álltak e kultur-szociális cél ; és gondolat mellé és azt váliaikon hordozták. |

Lehetetlen, hogy ki ne térjünk a Diákmenza egy évi fent&rtása ismertetése kereté- , ben arra az intézményre, mely azt a kezdet kezdetén felkarolta és az első nehéz esztendő alatt oly intenzív támogatásában részesítette, a Népjóléti Központról. Ez az intézmény volt az, mint bevehető sorainkban említettük, amely lehetővé tette, hogy az uj jótékony alakulás a már elismerten szép eredményekre hivatkoz ható szociális alkotásba, mint annak szerves tagja, beilleszkedjék.

A Népjóléti Központ és annak szintén alosztályaként működő Gyermakkonyha tette lehetővé azt, hogy a Diákmenza az akadályokat viszonylag elég gyorsan leküzdötte. Annak kipróbált személyzete látta el a konyha fuukcióit, amely zavartalanul működött az egész éven át. Nagy anyagi megtakarítást jelentett Diákmenzánkra, msrt a személyzet fizetése, a felügyelet költségei megoszlottak a Diákmenza és a Gyermekkonyha között.

Az amerikai misszió részéről a gyermekkonyha céljaira érkezett szeretetadományokból is értékes és állandó támogatáshoz jutott a diákasztal, melynek tagjai tuinyomó többségben az alsó L—IV. osztályból kerültek ki, mindenképen igényt is formálhatott e jótékonysági forrás támogatására.

Hálás köszönetünk illesse tehát a Népjóléti Központot, annak szerveit a népjóléti tanácsot és bizottságot, amelyek mérlegelve e fontos kérdés életrehozásának horderejét, ekképpen segítették át a kezdet nehézségén, amelyek talán tisztán a társadalom áldozatkészségére utalva nem lettek volna legyőzhetök.

De megköszönjük az egész helyi társadalomnak nagylelkű és nemesszivü támogatását: igy Komárom város tanácsának, amely a helyiség kérdés körül sietett segítségünkre és a költözködéseknél, a berendezések körül ingyen fuvarozással járult a célunkhoz, köszönet illeti a helybeli r. kát. egyházközséget a szt. Anna szegényház jutányos bérbeadásáért, a ref. egyházat a kántor lakás időleges átengedéséért és különösen Nagy Lajos ref. énekvezér urat, aki lakását május és junius hónapokra a Diákmenza otthona részére meghagyta.

Az elért eredmény az, hogy 31 diák

részben igen szerény anyagi ellenértékértr részben pedig teljesen ingyen el tudta végezni az iskolai esztendőt, a legnagyobb elégtételül szolgáljon mindazoknak, akik a Diákmenza felépítéséhez és fenntartásához hozzájárullak adományaikkal és munkájukkal. A Diákmenza munkásainak és intézőbizottságának pedig a becsületesen végzett munka tiszta és fölemelőtudata jutalmazza meg fáradozásaikat.

kapja érdekében az újságoluasó mihez tartsa magát?

Egy német ujságiró: Hans Simon dr. most megjelent »Hogyan keletkezik az újság ?. Egy szerkesztő naplójából« cinaü könyvében többek, között illemszabályokat nyújt az újságokkal szemben való viselkedés tárgyában, amelyekből., mivel azok minden egyes lap olvasóközönségére vonatkoztathatók, a következő szemelvényeket vesszük ki s azok szives figyelembevételét kérjükc

»A szerkesztők is csak emberek, akik igényt tarthatnak hibákra. Ezt sohase feledd el.

A lapokat a lehető legrövidebb idő alatt, órával a kézben készítik el. Sok felületességet ez magyarázzon és — mentesítsen.

Szerkesztőségi látogatásoknál ne tartsd fel fölöslegesen a szerkesztőt, mert ideje drága, de udvariassága kimeríthetetlen.

Ne feledd el, hogy az újságnak, mindenki számára kell valamit hoznia és nem szolgálhatja csak a te különleges óhajaidat és érdekeidet.

Ha meg vagy lapoddal elégedve, mond. ezt meg másoknak, na elégedetlen vagy. mond. meg a szerkesztőségnek.

Ha a hirdetés bevásárlásra ösztönöz, mondd meg az illető kereskedőnek, melyik lapban olvastad a hirdetést. Támogasd lapod hirdetési részét.

Toborozz újságod számára, mert ezzel erősíted az újság-vállalatot és magad élvezed a lap fokozott teljesítési képességének előnyeit.

Ha nincs már újságodra saükségod, hagyd a vasúti kocsiban, a villamosban stb.,. hogy igy talán uj híveket és előfizetőket szerezzen.

Ha lapod kiadójának nyomdája van, szerezd be ott nyomtatványaidat.

Támogasd, újságodat, ahogy csak bírod, mert az előfizetésekből nem képes megélni.«

— A komáromi törvényszék áthelyezői sének ügyével fog foglalkozni a szlovenszkó- és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok vezérlöbizottsága, mely augusztus 14 én, hétfőn délután 4 órakor a trencséumegyeí Rajec íürdön rendkívüli ülést tart. Az ülés tárgysorozatán fog szerepelni több sérelmes ügyön kivul a komáromi és beregszászi törvényszékek áthelyezésének ügye is, melyet Mohácsy János dr helybeli ügyvéd, a vezérlöbizottság tagja fog ismertetni.

— A prágai magyar követség sajtóreferense. A Cseh-szlovák külügyminisztérium Motko Géza magyar hírlapírónak engedélyt adott a Prágában való tartózkodásra. A nevezett hírlapíró Prágában a Magy. Távirati Irodát képviseli és ideiglenesen mint a prágai magyar követség sajtóreferense fog működni, anélkül azonban, hogy diplomáciai jellege volna.

— Kertszinház Komáromban. A komáromi közönség nagy érdeklődésbe! tekint Törzs Jenő, a budapesti Magyar Színház első művészének vendégjátéka elé. A publikumnak ez alkalommal igazán elsőrendű művészi élvezetben lesz része, mert nemcsak az Európaszerte ismert nagynevű budapesti színész Törzs Jenő, hanem vele együtt egy nagyszerű művészgárda mutatkozik be a müértö komáromi közönségnek. A komáromi Daiegyesüleí pompás, szellös kerthelyiségében lesz a Törzs előadás e hó 12-én szombaton, fél kilenc ó.”ai kezdettel. A rendezőség színpadot építtet a kertüelyiségbe, úgy, hogy a nézők a fák hüs lombja alatt élvezhetik a minden izében művészi, nívós előadást. Ez az újítás csak kellemes meglepetésül szolgálhat, mert zárt helyiségekben, a nyári előadások, minden művésziességük ellenére, kellemetlenségekkel járpak és az izzadó, verejtékező közönség nem élvezheti úgy az előadás