Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-03-18 / 33. szám
2 (Vdnii .Komáromi Ladok 1922 március 18 gyermek után 200 korona járna. A nyugdíjba , beszámítanák az utolsó fizetést, a helyi pótlék j 50 %-át és a feleség utáni pótlék 70%-át. Az 1 özvegy a rendes özvegyi nyugdíjon kivül ezen * utóbbi pótlék 70%-át kapná. A javaslat a havi drágasági pótlékok és beszerzési segélyek helyébe pótlékátalányt kíván rendszeresíteni a háború által okozott rendkívüli viszonyok idejére s külön skálát állapit meg a tisztviselők, az altisztek és alkalmazottak számára. (ESŐ) = A statárium megszűnései jósolja meg a „Lidove Noviny“ c. lap, mely erre vonatkozólag a következőket irja: A rendkívüli intézkedéseknek Szlovenszkóban és Ruszinszkóban való megszüntetése a szlovák teljhatalmú minisztérium ellentállása miatt eddig még mindig nem szilárdult meg a helyzet annyira, hogy az összes rendkívüli intézkedéseket nélkülözni lehetne. A minisztertanács azonban más véleményen van és mint a fentnevezett lap értesül, a legközelebbi napokon várható a hivatalos közzététel a rendkívüli intézkedéseknek megszüntetéséről Szlovenszkóban és Ruszinszkóban. A rendkívüli intézkedések nélkülözhetőségén kivül azt is megállapították, hogy ezeknek nincs semmi jogi alapjuk és már ezért is mielőbb hatályon kivül kell őket helyezni. = A gartuai konferencia és Magyarország. A genuai konferencia mindjobban foglalkoztatja Magyarország politikusait és államférfiad. Több, régen hallgató magyar államférfit szólaltatott meg az európai államok küszöbön álló konferenciájuk. Wlassics Gyula báró volt kultuszminiszter, a közigazgatási bíróság nagytekintélyű elnöke is több magvas tanulmányban foglalkozott már a genuai konferencia eshetőségeivel. Egyik újságíró fölkereste Wlassics Gyulát és tőle nyilatkozatot kért Magyarország reményeiről a genuai konferencián. Wlassics Gyula a kérdésre a következő nyilatkozatot tette: — Nálunk is komolyan foglalkoznak a genuai konferencia előtanulmányaival. Bizonyára a legkiválóbb és legrátermettebb képviseletben fog megjelenni Magyarország Sajnos, ami végzetes sorsunk a maga teljes egészében ott nincsen napirenden. Az utódállamok magyarságának helyzetéről sem fog szó esni. Azonban mégis igen fontos a konferencia Magyarországra nézve a program gazdasági vonatkozásai miatt. A gazdasági szolidaritás törvényei és annak világos felismerése kellették életre a genuai konferenciát. Belátták, hogy makacs sovinizmussal és nyers imperializmussal csak rombolni lehet, de nem építeni. A magyar képviselet mindeneseire alkalmazkodni fog a program korlátáihoz, de bizonyára módja lesz mégis feltárni Magyarország szomorú gazdasági helyzetét és iparkodni fog az elérhető maximális orvoslás kivivására. Ha nem is szabad a reparáció kérdését feszegetni, majd a tárgyalható gazdasági kérdések közé ékelt adatok és információk meg fogják győzni az illetékes tényezőket, hogy Magyarország pénzügyi helyzetében mai megcsonkult területével és elsőrendű gazdasági feltételeinek hiányában képtelen a reparációra. — Nem is tudom elképzelni, hogy a reparáció kérdéséről ne essék szó ott, ahol a gazdasági rekonstrukcióról tárgyalnak. Magyarország pedig képtelen talpraáltni, ha még hadisarcot is kell neki fizetnie. Sajnos a reparációról sem szabad beszélni majd a konferencián, de oly kiváló államférfiu és közgazdasági talentum, mint Teleszky János, akinél senki sem uralja jobban a tárgyalási anyagot, bizonyára meg fogja találni a helyes formát, amellyel a reparácionak nevezett hadisarctól való felszabadulás feltétlen szükségét be tudja idegezni a döntő hatalmak gondolatkörébe. Mindent összefoglalva, remélem, hogy a magyar küldötteknek alkalmuk lesz Magyarország valódi helyzetét feltárni és bebizonyítani azt, hogy Magyarország csak úgy állhat talpra és úgy vehet részt Középeurópa rekonstrukciójában, ha a nyugati államok segélyezik és támogatják gazdasági politikájában. Itt említjük meg, hogy Magyarországot Genuábau Bethlen gróf miniszterelnök és Teleszky vöt pénzügyminiszter fogják képviselni. — A kassai kormánylapok titkaiból. A „Lidové Noviny“ a kassai kormánylapok rejtelmeiből igen épületes dolgokat tár fel a nyilvánosság számára. Elmondja, hogy a „Szabadság“ melyet a miniszterelnökség sajtó osztályának megbízásából dr. Kendi Zoltán szerkesztett, eredetileg 8000 példányban jelent meg, 1921 májusáig azonban már csak 2600 példányban, mindössze 70 előfizetője volt, úgy hogy Kendi a teljes tőkehiány miatt a lap beszüntetését helyezte kilátásba. Egy erre eszközölt felülvizsgálat a legnyomorultabb viszonyokat állapította meg, mégis az újságot továbbra is fenntartották, Egy újabb vizsgálat azzal az eredménnyel végződött, hogy a lap további kiadása értéktelen volna. Mégis egy Pistelak nevű egyént újabb vizsgálatra küldtek ki és hirtelen megállapította, hogy a lap administrátora megszökött és valamennyi üzleti könyvet megsemmisített. Ezen hir vivője a „Szabadság“ igazgatójának Prágában kije'entette, hogy Cerny miniszter feltétlenül ragaszkodik az újság to-KÖNNYCSEPP. Ábrándozva, lelkesedve Jártam én is holdas este : Vadvirágok illatában Erdőn, mezőn én is szálltam; Tavasz pompán, harmat úton Dalt pöngettem ezüst húron, S szivárványos tarka álmot, Tűnő, csalfa délibábot Szerelemről szőttem, fontam , . . Amikor még ifjú voltam. Elhervadtak a virágok! Hull a könnyem, hull reájuk! Szivárványom, délibábom Többet talán sohse látom! S fáradt lantom, most ha zendül Régi csókrul, szerelemrül, Deres árnyak súgják halkan: „Elveszett mind egy sóhajban, Tarka álom, délibáb is . . .“ — Velők halt — az ifjúság is . . . Lőrinczy György. Az utolsó Zrínyi. Irta: Takáts Sándor. Történetíróink a kivégzett Zrínyi Péter i János nevű fiát tartják az utolsó Zrínyinek. Ezt a daliás ifjút Lipót császár gyarló gyanuság alapján örök tömlöcre vettette. S a szerencsétlen j ifjú ott a börtönben őrült meg s ott rothadt el. Mivel már elfogatása alkalmával holtnak nyil■ vánitották, az élők sorában nem is számlálták. S A magyar és az ausztriai kormányszékek tehát 1 dicsőséges Zrínyi Miklósunknak egyetlen fiát, \ Ádámot tartották az utolsó Zrínyinek. Erről a derék ifjúról akarunk szólani. Kortársai azt irták róla, hogy nemzetségének utolsó gyászolója volt, j aki élte végéig a szegény megnyomorodott, í maradék magyarságért küzdött. A mai irodalom■ történetíróink mit sem tudván Zrínyi Ádám ! írásairól és élete folyásáról, olyanokat fogtak I rá, amik miatt az ember orcája megpirul. Széchy | Károly a Zrínyi Miklósról szóló nagy munkájában például ezt irja Zrínyi Ádámról: „a legigazabb magyarnak és a fajára legbüszkébb | hősnek szerencsétlen sarja elnemzetietlenedett, i katonává és osztrákká lett... Löblnek érezte ; magát s nem Zrínyinek és a Löb ekkel kívánt porladni!“ Mások aztán azt is ráfogták Zrínyi Adámra, hogy magyarul sem tudott! Ilyenformán Írnak Zrínyi Miklósunk féléviből megjelenéséhez. Eire Kassára küld ekegy Tylo nevű egyént, aki előbb csalás és uzsora miatt már meg volt büntetve és két társával ’ egy — amerikai rendszer utján — amint ő mondotta — akarta a lapot fellendíteni. De ez sem használt semmit. Erre 450000 koronáért megvették a Kassal Hírlapot, szerkesztőségét minden válogatás nélkül állították össze és adminisztrátorként egy Strellinger nevű volt kommunistát alkalmaztak. Végre azonban mindkét lap megszüntetését kellett elhatározni. A megjelenést követő napon a nyolc oldalas „Magyar Hírlap“ jelent meg. Ehhez járul a „Slovensky Vychod“ mintagazdálkodása. A lapot 5050 példányban nyomjak, de csak 950 példányt tudnak nagynehezen eladni, úgy, hogy Cerny miniszterelnök már tavaly be akarta szüntetni, s az államnyomda pavilonjának egy teljesen alkalmatlan és ériéktelen épületnek a megvétele, amelyért 2 500 000 koronát dobtak ki. A L. N. úgy véli, szégyent és adósságokat fognak újból felhalmozni, ez azonban nem tesz semmit, mert Prágában a miniszterelnök úrnak meg lehet mutatni a „Magyar Hírlap" c. újságot, amely a csehszlovák köztársaság alapján all egészen a hallelujáig. (ESŐ) — Javaslat a gyógykovácsok érdekében. Wenczel és Heller német képviselők, indítványt terjesztettek a képviselőház elé, melyben felszólítják a kormányt, hogy a nemzetgyűlés elé oly értelmű javaslatot terjeszen, mely a volt osztrák-magyar hadseregben, valamint a csehszlovák hadseregben kellő előképzettséget szerzett gyógykovácsoknak az állatorvosi gyakorlatot az infekciós esetek kivételével megengedné. Az indítvány az állatorvosok hiányával van indokolva, melynek következtében számos állat és értékes (enyészanyag elpusztul és hivatkozik arra, hogy a gyógykovácsok, akik a két éves tanfolyamokon elméleti ismereteket is szereznek, a falvakban a husvizsgálatokat is megejlhetnék. = Magyarország és Bulyária. A budapesti bolgár konzulátus megszüntetése és a prágai bolgár követség felállításával kapcsolatban a „Nemzeti Újság“ élesen kikel a cseh befolyás ellen és azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy rövidesen elkövetkezik az az idő mikor Bulgáriának fontosabb lesz Bádapest, mint Prága____________________ Az uj törvénykezelési illetékekről szóló törvény zsebkönyve. Mindenkinek nélkülözhetetlen. Kapható: Spitzer Sándor könyvesboltjában, Komárom. ségéről, Löbl Mária Zsófiától is és megállapítják róla, hogy képtelen volt gyermekeit helyes irányban nevelni. Igazságot akarnnk szolgáltatni s kijelentjük, hogy mindaz, amit Zrínyi Miklós nagylelkű és szent életű feleségéről s fiáról Ádámról imigyen Írtak, szemenszedett valótlanság. Löbl Mária Zsófia grófné fenkölt gondolkozása mély vallásosságu nő volt. Kimondhatatlanul szerette gyermekeit s hiven ragaszkodott férje emlékéhez. Megtanult magyarul s szép magyar levelek maradiak ránk tőle. Férje halála után gondoskodott róla, hogy a nagy hőst külföldön is magasztalják. Halotti beszédeket mondatott s munkákat irattatod róla. Fiatnl s dúsgazdag özvegy volt, kinek kezét sokan kérték, de haláláig Zrinyiné maradt. Nem ő pörlekedett Zrínyi Péterrel, hanem ez utóbbi igyekezett Zrínyi Miklós árváit vagyonúkban megkuriitani. Mikor az özvegy tovább már nem tűrhette ezt, a királyhoz folyamodott. Folyamodásában azt irja, hogy bármennyire megrövidíti is Zrínyi Péter őt és gyermekeit, pörben nem szállhat vele, mert nem akarja, hogy a dicsőséges Zrínyi név efféle pörben szerepeljen! Zrínyi Miklósné egész életén át bőkezű asszony volt s ugv emlegették őt, mint a széf ények és az ügyefogyottak legnagyobb támogatóját. Végrendeletében Saját érdeke minden! kinek, hogy Marth György fodrásztermét felkeresse, hol (bigénikus) gyors és pontos kiszolgálásiján részesül. (=°“i“r=)
