Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-06-28 / 76-77. szám
f.922 jupius 29. ^Komaromi .Lapok“ a két magyar város között annyira kívánatos érzelmi közösségét. A kérdés megvitatása ma nem az újságba való; a két város magyarságának érintkezése oly élénk, hogy ez újságon kívül is megtörténhetik s megvagyunk győződve, hogy nyugodt abb, mélyebb megfontolása a dolgoknak, máskor nem fogja megvádolni a magukat ma is magyaroknak tartó érseknjváriakat. (Egy újvári.) * Mi a fenti sorokhoz az alábbiakat fűzzük hozzá: Nagyon örülünk, ha az érsek újvári helyi sajtónak az a híradása, hogy az érsekújvári ügyvédek memorandnmbau kérték & komáromi törvényszéknek Érsekújvárra való áthelyezését, — nőm felel meg a valóságnak. A valóság ugyanis az, hogy az érsekujváriak nem a komáromit, esak egy törvényszéket kértek. Minthogy egy egészen uj törvényszéket létesíteni sokkal nehezebb, mint nem egészen 30 kilométernyiről (Komáromból) Érsekújvárra helyezni, természet.st-n a vezetökörök ezt az utóbbi mudot választották. Az érsekujváriak intenciója nem Komárom ellen irányult, de a kérelmiig megvalósitása mégis a magyar Komáromon ejtett halálos sebet. Nekünk aztán oJyan mindegy, hogy az érsekuj váriak kérték-e vagy sem a mi törvényszékünket, minket csak a szomorú eredméuy sújt le: a törvényszékünket elviszik Érsekújvárra. Hiába akarjuk az érsekuj váriak jóhiszeműségét menteni, a keséiü labdacsot mégis csak le kell nyékünk. Mielőtt Érsekújvár lépéseket tett a törvényszékért, a helyi érdekeket háttérbe kellett volna szorítani s mérlegelni kellett volna, hogy ezzel nem ártanak-e az összmagyarságnak s egy szinmagyar városnak? Csak nem voltak olyan naivak, hogy el tudták hinni, hogy a magyarsággal olyan mostohán bánó vezető körök az érsekujváriaknak is adnak magyar törvényszéket s emellett a komáromi is megmarad. Ekkora naivitást nem tudunk elhinni az érseknjváriakról, hiába igyekeznek azt elhitetni velünk. Azonban hiaba vitatkozunk mi már ezen. A szomorú valóság az, hogy az érsekujváriak öröme a szinmagyar Komárom és az itt elő összmagyarság gyásza is egyszersmind. (-■-) I JACK LONDON V 1 LÁGHIRÜREGÉNYE AZ ÉNEKLŐ KUTYA CÍMMEL JULIUS ELSEJÉN KEZDŐDIK A PESTI NAPLŐ FÜGGETLEN REGGELI ÚJSÁGBAN Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól, Budapest, VII, Erzsébet-körut 20 359 később adja az embereknek, még sincs okuiik a csüggedésre, hogy a gabonát, a gyümölcsöt érlelő nyár nem váltotta valóra reményeinket. Hogy a földmives hiába verejtékezett, hogy ismét a hét sovány esztendő egyike nehezedik mindnyájunkra. Péter Pál napja azonban az iskolákban a tanuló ifjúságnak is hálaadás ünnepe. Ősi szokás szerint ekkor tudják meg növendékeink, hogy munkájuknak mi az eredménye. Ekkor lesz nyilvánvaló: ki mint vet úgy arat. A szellemi, a lelki életben is van aratás, mikor az eredményt felmutatják. S itt aki nem vetett, aki nem munkálkodott, az hasztalan gondolja, hogy aratni fog. Szomorú dolog, mikor az aratás idején nincs mit tennünk. Bánkódás nélkül nem gondolhatunk arra az időre, hogy a vetés idejét nem használtuk ki. S az aggodalom redője jelenik meg homlokunkon, ha a jövőre gondolunk. Vájjon a mi ifjúságunk mit arat most az iskolai év végén ? A tanítók eltelve a legjobb szándékkal a legtisztább magot vetették az ifjak leikébe s eljött az aratás ideje s szomorúan látják, hogy a konkoly elszaporodott, a a gaz, a gyom fojtogatja a buzakalászt. Nem csak arra gondolunk, hogy ismeretben, tudományban nem gyarapodtak kellőkép, hanem inkább arra, hogy lélekben mennyit fejlődtek, hová jutottak ? Erkölcsi javakat, becsületességet, szorgalmat, kitartást, a szép, a jó, az igaz felé való törekvést a sajátjukká tették-e? Avagy a könnyelmű, léha gondolkodás ragadt-e rájuk ? Megtanulták-e azt, hogy iparkodással, munkával lehet csak előre jutni, vagy már most kezdik megtanulni a svindiit, amit azután majd sohasem akarnak elhagyni? Ezekre gondolunk Péter-Pál napján. S ha remegve gondolunk arra, hogy odakünn a természetben gyönge lesz a termés, nem válnak valóra mezeinkhez fűzött reményeink, menynyivel inkább jogosult aggodalmunk, ha a tanulóifjúságra gondolunk, mely egy iskolaévet befejezve aratja egy esztendei munkáját, szorgalmát. Péter Pál napján Te Deumot mondanak azok, akik érzik, hogy az Isten őket megsegítette s ezért neki hálával tartoznak. Mentül szívből fakadna bár a Te-Deum, akkor áldott lenne az aratás ünnepe. Akkor a vetést nem csak az aratás, de az Isten áldása is követné. E9 I Péter-Pál. Holnap a naptár piros belűvel jelzi Péter Pál ünnepet. De hogyha nem is volna piros betűvel beírva ez a nap, mégis mindnyájan úgy tudjuk, hogy ez a nap az aratás kezdete. Megjelennek az első félkeresztek a gabonaföldeken, jelezve, hogy a vetés, a munka után eljött az aratás. Vetés és aratás közt az idő a várakozásnak szól. S e közben sok mindenféle történhetik. Jöhet természeti csapás, szárazság, árvíz s a vetésből nem lesz aratás, a reménységből nem lesz valóság. Az idei aratás nagyon siralmasnak mutatkozott. A hosszú szárazság elemi csapásként készült ránk zúdulni s lelki szemeink előtt megjelent egy kisebbfajta oroszországi éhínség, melynek következményei kiszámíthatatlanok lettek volna. De a tizenkettedik órában megnyíltak az ég csatornái. S ha Péter-Pál napján nem is latunk majd félkereszteket a gabonaföldeken s a természet a mindennapi kenyeret pár héttel HÍREK — Egyházlátogatás. A komáromi református egyháznál junius 24-én, szombaton folyt le a canonica visitatio. Tóth Kálmán egyházmegyei esperes Gálffy Géza egyházmegyei tanácsbiró társaságában meglátogatta az egyházat és résztvett a szombaton délután a Kollégium nagytermében megtartott fógimnáziumi es polgáá iskolai ref. tanulók vallásvizsgáján. A vizsgák eredménye fölött a legnagyobb elismerését fejezte ki Vargha. Sándor lelkésznek, ki a nnvezett iskolákban a vallásoktatást végezte. Délután fél 6 órakor a presbitérium Vargha Sándor lelkész és dr. Gaál Gyula elnöklete mellett az egyházlátogatás alkalmából ülést tartott, melyen az egyházmegye esperesét és kiküldöttjét Vargha lelkész üdvözölte meleg szavakkal. Ugyanezen ülés keretében áldozott napirend előtt a ref. egyház tanácsa Beöthy Zsolt emlékének, kit dr. Gaál Gyula főgondnok gondolatokban gazdag szép beszédben méltatott. A presbitérium Beöthy emlékét jegyzőkönyvében megörökítette és az elhunyt fiához részvetiratot intéz. Majd Tóth Kálmán esperes a törvényszerű kérdések feltevése kapcsán az egyház belső életéről, a lelkészek működéséről, a hívek vallásos életéről, az egyház anyagi viszonyairól, a vallásoktatásról és általában az egyházi életet érintő minden mozzanatról felvilágosítást nyervén, teljes megelégedésének adott kifejezést. Üdvözölte az egyház uj kántorát Nagy Lajost, Kinek vallásoktatásával teljesen meg volt eléged/e. Marcsa György presbiter és hitoktató figyelmébe ajánlotta az egyházmegyének, hogy szükséges volna megfelelő tankönyveknek beszerzése, illetve szerkesztése, mert ilyenek hiányában a vallás: oktatás igen nagy nehézségekbe ütközik. Az esperes sajnálatát fejezte ki az általánosan tapasztalt könyvhiány miatt, de reméli, hogy ezt a kérdést a most alakítandó irodalmi társasággal sikeresen meg fogják oldani. Az ülés 5. oidai. folyamán Vargha Sándor lelkész bejérénfSlte, hogy Beöthy Zsolt végrendeletében megemlékezett a komáromi ref. egyházról, mit az egyháztanács meghatva vett tudomásul. — Doktorrá avatás. Neuhauser Dezső komáromi kereskedő nevelt fiát Kluger Lászlót szomoaton e hó 24 én avatták fel e Budapestre áthelyezett pozsonyi egyetemen jogtudományi doktorrá. — A Főgimnáziumi Segítő Egyesület szombaton délután Mórocz Emílián szeutoenedekrendi házfönök elnöklete alatt választmányi és közgyűlést tartott, melyen dr. Horváth Cézár egyesületi pénztáros terjesztette elő a múlt évi zárszámadásokat és vagyonmérleget, maty örvendetesen aiakult 6s vagyongyarapodást mutatott. Majd az elnök a íolyo évi (jövö iskolai év) költségvetésre tett javaslatot. A pénztáros részére a közgyűlés a felmentést megadta és a költségvetést is vita nélkül elfogadta. Majd Mórocz Emílián egyesületi igazgató számolt oe az egyesület mait évi mélyen szántó tevékenységéről. Kiemelve a Diákmenza létesítését, mely Kiss Eudréaó és dr. Alapi Gyula telkes munkájának eredménye. Az intézmény 30 szegény diáknak tette lenetővé a tanulást, köztük 11 teljesen ingyen kapott szállást és ellátást is. Megemlékezett Gidró Bonifác főgimnaziumi igazgató fáradozásáról is, ipely nagy anyagi sikerrel járt a Segítő Egyesületre uezve. Ez tette lehetővé a tén segélyezési akciót, továbbá a könyv segélyezést. A közgyűlés az említett jóitevőknek jegyzö&öíiyvi köszönetét szavazott. Majd a magvas jelentés felölelve az évi jeieates többi kiemelkedő mozzanatát, a jö»ő év programját körvonalazta. A tisztikarba magvaiasztattak elnökké Zzindeiy Ferenc, atelnöKké dr. Szijj Ferenc, igazgatóvá Mórocz Emi,ián, pénztárossá dr. Horváth Cézár, titkárra a lemondott dr. Bognár Cecil nelyebe Hajdú Lakács. A távozó titkár érdtyneic jegyzőkönybe irta a közgyűlés. Számvizsgálók lettek dr. Alapi Gyula és Puhr János. A választmányba uj tagosul beválasztattak dr. Majer Imre apátpiésanos és dr, Wallenstein Zoltán főrabbi. Végül elfogadtak dr. Lipscher Mór indítványát a könyvsegely előmozdítása és dr. Alapi Gyuláét a jövő tanévi gyűjtés szervezése tárgyában. A közgyűlés az elnöklő egyesületi igazgató éltetésével ért véget. — Vallás vizsgák. A református tanulók vallás vizsgáit szombaton es vasarnap tanodák meg a Kollégium nagytermében. Szombaton délután a főgimnázium, polgári fiú- és polgári leányiskola tanulóii, vasarnap délelőtt az elemi fiú- és délután az elemi leányiskola tanulóit vizsgáztattak. Az egyház elöljáróságának tagjai és a nagyszámban egybegyiilt szülök és érdeklődők igaz gyünyörüseggei hallgatták a tanulók ügyes feleleteit es szép enekeit, kiknek oktatásat a lefolyt tanévben Vargha Sándor lelkész, Mokos Kálmán hitoktató, Lakatos Karoly, Marcsa György igazgatók és Nagy Lajos kántortanitó eiismerésremcltó buzgalommal es nagyon szép eredménnyel végezték. — Harangszentelós Bónyben. A komárommegyei garamparti Beuy község, mely hires az ö régi, valamikor prepostsagi, gyönyöiü románstilü templomáról, folyó hó 17-én délután 3 órakor tartóit* indg hatalmas néptömeg jelenlétében két aj harangjának ünnepélyes felszentelését. A nagyobb harangot, mely a Boldogsagos szűznek, mint a Béke Királynéjának ' tiszteletére szenteltetett fei, adnék adományozták 22000 K értékben, a kiseobiket, mely egyúttal a lélekharang is lesz, Kati Vince es neje Kakas Terézia, hényi lakosok, Kuti Pál helyben piebanos szülei öntötték 3000 K értékben Sz. Terézia tiszteletére. A virágokkal ékesített kec szép narangért bandériummal és processzióval vonultak ki a bényiek Pauer Károly kőhidgyamati esperes, dr. Porubszky Géza kéméndi és Kuti Pál bényi plébánosok vezetésével az állomásra, ahonnan ünnepélyesen hozták be azokat a községoe. A harangok szalagjait az odavaló piros csizmás tisztlányok tartónak. A tamplomnoz érve Pauer Karoly esperes leikész neszedoen méltatta a hivek nagy ünnepét, Simor László kerületi esperes pedig üanepélyesou felszentelte a harangokat. A felszentelést szertartás magasztosságát nagyban emelte a község fiatalságából alakult dalárdának megható, szép énese, meiy Ujlaky I Ernő kantortamtó betanításával és vezetésevei
