Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-06-28 / 76-77. szám
Hegy«enharmadik évfolyam. 7&—7li szám. CsBtörtBk» 1922. jjuniu^ 29. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ír caeh-szlovák értékben: Helyben é3 vidékre postai szétküldéssel: Sfféw óvre 80 ff, félévre 40 ff, negyedévre 20 ff. Egye* szám ára > 80 fillér. fTlár a külföld is érdeklődik a kisebbségek sorsa iránt, hiszen a távíró gly^zi a prágai parlamenti események hírét az egész világba. Verekedés és dulakodás a parlamentben. Ismerős hangok a közelmúltból az ifjú cseheknek az osztrák centralizmus ellen vívott harcaiból, akiknek obstrukciójukkal sikerült az osztrák parlamentárizmust teljesen lejáratni. Ugyanezt a fegyvert vették a kezükbe az elnyomott nemzeti kisebbségek, amelyek sem a parlamentben, sem azon kívül nem érvényesülhetnek. A külföld is tudomást szerez arról, hogy a saint-gcrrnaini béke be van ugyan cikkelyezve a köztársaság törvénytárába és az úgynevezett alaptörvények sok szép jogot és állampolgári egyenlőséget is biztosítanak a kisebbségek részére, a gyakorlati életben azonban ezek a törvények végrehajtva nincsenek. A kisebbségek nyelvi jogai, iskoláinak felállítása, kulturális szervezkedése nemcsak meg vannak nehezítve, de egyáltalán figyelembe sem vétetnek és a kormány a »Macht geht vor Recht« jelszó alatt intézi ezeket az ügyeket. Természetes, hogy a nemzeti kisebbségek ebbe bele nem nyugodnak és nem nyughatnak. Az a törekvés, hogy azokat elnemzetietlenitsék és elszlávositsák, sikerre vezetni nem fog. A magyar kisebbséget például középosztályától igyekeznek megfosztani, amely a vezető szerepet vitte eddig annak gazdasági és kulturális életében. A magyar hivatalnokokat a kormány elenyészően csekély kivétellel hivatalából elbocsátotta és helyükre a magyar nyelvet nem értő cseheket alkalmazott, a vasutasok, postások ezrei lettek ennek áldozatává, akiknek jórészét még azon a címen, hogy itt illetőséget és állampolgárságot nem szereztek, ki is utasította. Az idevalókat éhbérek mellett nyugalomba küldte. A részvénytársaságokat »nacionalizálja«, a Kassa—oderbergi vasutat, részvénytársaság magántulajdonát államosította, magyar alkalmazottait kicserélte vagy elbocsátotta. Mindezekről a külföld is tájékoztatót kap és figyelmét felénk irányítja. A népszövetségi ligák prágai ülésén a kisebbségi kérdést mint »belügyet« tárgyalni nem akarta engedni a cseh delegáció, mint szives vendéglátó házigazda. Olyan tények ezek, amelyeket nem lehet elütni azzal a kijelentéssel, hogy a nemzeti kisebbségek „messzemenő jogokat“ élveznek, vagy »állampolgári jogegyenlőség tekintetében a köztársaság nem ismer külömbséget pol-ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GÁÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. gár és polgár közt.« A tények ezt megcáfolják és elérkezett az ideje annak, hogy a számadás mindezekről megejtessék. Mi nem a harcot hirdetjük, hanem a békés megegyezésnek vagyunk a hívei. A kormány legyen becsületes és őszinte a kisebbségekkel szemben, tegye félre a képmutatást, amely nem lehet kormányzati erkölcs. Ne sérelmekről kérjen memorandumokat, hogy azokat papírkosárba tegye, hanem szólítsa fel a kisebbségek képviselétét, politikai, kulturális és gazdasági reprezentánsait arra, hogy kívánságaikat körvonalozzák és azok a törvények keretein beiül megvalósittassanak. Mi reálpolitikát üzünk, kalandokra kaphatók nem vagyunk, de jogainkból sem engedünk. Mi a törvények becsületes végrehajtását követeljük, semmi egyebet, csak igazoljuk lojalitásunkat az állammal szemben. Adja meg a kormány a kisebbségek jogait, aztán nyugodtan alhatik a propaganda és irredenta felől, ezek a rémlátások gyötörni nem fogják, mert lelkiállapota nyugodt leend. = A felszabadítás költségei. Azoknak az államoknak, molyokét a feldarabolt Ausztri- Magyarország területéből és népéiből alakítottak, a nagy antant szolgálatait meg kell fizetni. A „felszabadítás* költséggel járt, melyet a szövetséges hatalmak előlegeztek nagy aspirációju apró szövetségeseiknek, a cseheknek, románoknak, szerbeknek, lengyeleknek. A felszataditási dijakból a legnagyobb rész Franciaországot illeti, amely prezentálja is a számlákat az adósainak. Noha a kisantant államai a háború alatt szervezett druzsináikkal nagy szolgálatot tettek a szövetséges hatalmaknak és csapataik integráns részét képezték a nagy antant hadseregének, — mindazonáltal könyörtelenül be fogják hajtani rajtuk a költségeket. Persze a kis antaut államait igeu érzékenyen érintik ezek a fizetések s már több izbeu hangoztatták azt, hogy ezeket a nagy terheket eem képesek elviselni, Franciaország, amint a német jóvátételről nem mond le, semmi hajlandóságot nem mutat arra, hogy ezeket az őt legnagyobb mértékben illető költségeket elengedje, s újabban mind követelöbben hangoztatják a kormánylapok, hogy a felßzabaditäsi költségeket meg kell fizetni. E költségekből legtöbbet Csehszlovákiának kell fizetni. = Dulakodás és verekedés színhelye volt péntek este a prágai nemzetgyűlés. A képviselők egymásra törtek és a parlamenti őrség közbenjöttével ért csak véget a botrány. A parlamenti őrség a német és magyar képviselőket kihurcolta a nemzetgyűlésből amire aztán helyreállt a „rend.“ A prágai parlament botránykrónikája egy igen erős fejezettel bővült s a köztársaság népe, mely csak külső szemlélője az eseményeknek, önkéntelenül a megboldogult Reichsratra gondol, hol évtizedeken keresztül a csehszlovák állam megalapítói és mai vezetői ugyanilyen jeleneteket szoktak rendezni. Az igazi parlamentben a szó és érvek ereje dönti el a küzdelmet, Prágában a törvénygyártás szinte Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u, 29.. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön ás szombaton dühösen lázas tevékenységében a nacionalista többség az ököljoghoz folyamodik, többségi hatalmát a képviselőházi őrség fegyvereinek alkalmazásával érvényesíti. Az egész botrány pedig onnan eredt, hogy az egyik miniszter ismét nem váltotta be ígéretét. Az aussig-teplici vasút államosításának ügye nemzeti jogaiban sérti a németeket s bár Sramek páter, a közlekedés pap minisztere megígérte, hogy mielőtt beterjeszti javaslatát, tárgyalni fog a németekkel, most a huszonnegyedik órában, a keresztülhajszolások Jdején, hirtelen előterjeszti elnemzetlenitésre irányuló javaslatát, ami német testvéreinknél érthető nagy felháborodást keltett. Jung képviselőt kizárták a gyűlésből és mivel a képviselő nem hagyta el helyét, az elnök a parlamenti őrséggel vitette ki őt. Hogy ezt a német képviselők megakarták akadályozni, az csak természetes, de az már kevésbé természetes, hogy a cseh nacionalisták maguk akarták az elnök rendeletét végrehajtani és öklökkel mentek képviselőtársainknak. Az épületes botrányt a diplomáciai páholyokból szintén végigélvezték, gyönyörködhettek a diplomaták azon í a művön, melyet országaik képviselői alkotlak j a béke szent nevében. A prágai parlamenti többj ség ismét beírta nevét a botrány krónika 1 anneleseibe. = Csehszlovákia és Magyarország közötti j tárgyalások. A magyar külügyminiszter, gróf | Bánffy egy újságíróval történt beszélgetése alkal■ mával úgy nyilatkozott, hogy Magyarországnak [ a csehszlovák köztársasággal való gazdasági \ tárgyalásai valószínűleg 4—5 héten belül megj kezdődnek. A két ország között szabályszerű kereskedelmi szerződés megkötéséről van szó.' A külügyminisztar azon reményét fejezte ki, hogy az állandó személyes érintkezéssel közeledést lehet a két fél között elérni. = A tanítók fizetósrendezóaéra vonatkozó paritásos törvényjavaslat, melyet a tanitók régóta nagy nyugtalansággal vártak, végre a ( képviselőház elé került. A javaslat eltörli az 1919 május 23-án kelt törvény 7. szakaszát és az állami hivatalnokokra vonatkozó szabályokat a tanítókra is kiterjeszti. A polgári iskolai képesítéssel biró tanítókat a C. csoportba sorozza, ha pedig tényleg polgári iskolában teljesítenek akár végleges, akár ideiglenes szolgálatot, három évet beszámítanak nekik az előléptetéshez szükséges időbe. Ha egy tanító egy polgári iskolánál három évet töltött a legfelső fizetési fokozatban, amelyet az időbeli előléptetés utján elérhet, a nyugdíjba is beszámítandó 800 K-ás személyi pótlékot kap, amely további három éven belül 1500 K-ra emelkedik. Ha egy polgári iskolai tanító az elemi iskolában való szolgálattételre jelentkezik, illetményeit oly öszszegben kapja, mintha kezdettől fogva az elemi iskolánál működött volna. Az igazgatókat működési pótlék illeti, amelyet a nyugdíjba be kell számítani. Ez a működési pótlék évi 200 K, a polgári iskoláknál évi 300 K. Képesített kézimunkatanitónők a D. osztályba tartoznak. Ha egy tanító súlyos vagy gyógyíthatatlan betegsége miatt további szolgálatra képtelenné vált, az országos tanügyi hatóság a rendes szolgálati idején kívül még 10 évet beszámíthat a nyugdijába. A nyilvános népiskola összes kaíegóriáj jához tartozó tanitók tanítási kötelezettsége ! hetenként 28 óra, polgári iskolában 26 óra. 1 Szükség esetén azonban a tanitó köteles hetenként több órát is tanítani.
