Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-06-01 / 65. szám

1022. junius 1. Komáromi Lapok“ 3. oldal. „Egyesülésben az erő Fenti cimmel Deák Antal nyug. r. kát. plébános ur azon reményének adott kifejezést, hogy lesznek, akik a keresztény és keresztyén felekezetek üdvös kérdéséhez hozzászólanak; legyen szabad ideronatkozóiag egy múlt század középéről fenmaradt adomát falujitanom. A Bach korszak szomorú eseményeinek hatása alatt a magyar róna. kath. és protestáns egyházak lelkészei közül igen sokan fáradoztak a keresztyén és keresztény felekezetek egyesük lésének kérdésével. Egy alkalommal Nagy Mihály akkori ref. lelkész és dunántúli szuperintendens ebédre volt hivatalos Scitovszky János esztergomi bíboros hercegprímáshoz. A prímás sokat hallott Nagy Mihály elmésségéről, nyakas kálvinista magyar­ságáért szenvedett dolgairól és ismerte az egye­sülési mozgalom vezérszereplőit. Beszélgetés közben feltette a kérdést Nagy Mihály ref. püspöknek, hogy hogyan gondolná keresztül ve­hetőnek ezen egyesülést ? Nagy Mihály azt válaszolta, hogy az egyik vallásból valamit el kell hagyni, a másiknak meg valamit át kell venni. A hercegprímás érdeklődéssel kérdezte, nos és mit ? Nagy Mihály flegmával válaszolta: p. o. Eminenciádék elengedik a misét, mi meg átvesszük a déli harangozást. így lett elintézve az egyesülés kérdése. Vágmelléki. tojásos tarhonyát kér jen minden fűszer és csemege üzletben. i89 II A Komáromi Népjóléti Központ ügyvezető tanácsa május hó 29 én a városházán a hely­beli jótékonysági és társadalmi intézmények vezetőségének bevonásával a Népjóléti Közpon! által junius havában tartandó nagy népünnepély rendezése tárgyában értekezletet tartott. Az értekezletet Nagy Jenő rendőrfőkapi­tány a Népjóléti Központ elnökhelyettese nyi­totta meg s később dr. Szijj Ferenc polgár­­mester, a központ elnöke vezette. A rendőrfő kapitány megnyitójában rámutatva a népjóléti intézmény eddigi munkálkodására, a társadalom egyesületeinek vezetőségéhez fordul, hogy egy nagyszabású népünnepély rendezésében, amely a nyomor enyhítésére, sikere esetén, hathatós anyagi erőt kölcsönözne, résztvegyenek. A Nép­jóléti Központ további humanitárius munkássá­gát csak úgy tudja folytatni, ha a társadalom minden rétege részt kér és részt vesz az em­bermentő munkában. A társadalomnak önmaga iránti kötelessége a humanitárius gondoskodás az élet elesettjeivel, az önhibájukon kívül nyo­morgókkal szemben. A céltudatos jótékonyság­ban kell, hogy a város minden lakója részt vegyen, mert a társadalom áldozatkész közre­működése nélkül a már szervezett keretek kö­zött immár évek óta működő Népjóléti Központ tétlenségre lesz kárhoztatva. Az általános helyesléssel fogadott meg­nyitó után Ivánfy Géza, a Népjóléti Központ előadója ismertette részletesen a központ ügy­vezető bizottsága által már elfogadott program­tervet. A központ már május hónapban akart egy nagyobbszabásu ünnepélyt rendezni, hogy jövedelmét, segély-alapját megszerezze. A május hónapban megtartott orosz segélyakció gyűjtése miatt a helyi jótékonysági intézmény tervének keresztülvitele elodázást szenvedett bár, mégis számítani lehet arra, hogy a Népjóléti Központ monstre-népünnepélye sikerrel kecsegtet. Az ün­nepély idejét junius 18 ra javasolja, helyéül pe­dig három alkalmas helyet ajánl. Főcél lévén, hogy lehető kevés anyagi költséggel rendeztes­­sék az ünnepély, oly helyet és oly módot kell választani, ahol, illetve amellyel a központ célja: segélyalap gyűjtése kockázatnak kitéve ne le­gyen. A helyi társadalmi intézmények, kulturális és humanitárius egyesületek valamennyi tagjá­nak közreműködése a rendezés költségeit taka­rítanák meg. Nem az első eset Komáromban ily népünnepély, a múltban tartottak rendezé­sében a helyi társadalomból számosán vettek részt, a kellő tapasztalat sem hiányzik tehát; és éppen mert jól sikerülendőnek kivánja azt a Népjóléti Központ, tartotta szükségesnek a tár­sadalom minden rétegének közreműködését fel­kérni és igénybevenni. Az ünnepély belépő dija oly alacsonyra terveztetik, hogy lehetővé váljék a szegénysorsuaknak is a megjelenés. Felnőttek belépő-dija 5 korona, gyermekek, tanulók 2 korona belépti dijat fizetnének. A délutáni gyermekszórakozások, a helybeli cigányzeneka­rok, az összes helybeli dalegyesületek és ének­karok, szabad színpad és a szokásos népünne­­pélyi attrakciók részletkérdések, amelyeket egy szükebb körű végrehajtó bizottság lenne hivatva elintézni. Javasolja, hogy a szükebb körű bizott­ságba: Kiss Endréné, Liszkay Jenőné, Elbert Ignácné, Mőrocz Emilián házfőnök, Gosztonyi Nándor, Karle Sándor gimn. tanárok, Balázs Endre, dr. Kállay Endre, Höltzl Gyula, Schleisz Géza, Tóth Géza, Gesztes Árpád valamint a Népjóléti Központ ügyvezető bizottságának tag­jai választassanak meg úgy, hogy e bizottság magát a szükséghez képest kiegészítse a ren­dezésben résztvevő egyesületek tagjaiból. Az előterjesztést és javaslatokat Kiss Endréné, Liszkay Jenőné, Balázs Endre, Hacker Richárd, Gesztes Árpád, Fried Miksa hozzá­szólásai és szükségesnek tartott módosítások ulán az értekezlet helyeslőleg vette tudomásul és elhatározta, hogy a részletes programmu előkészítése végett e hó 31-én délután megbe­szélést tart a városháza nagytermében. Az elnök zárószavaival az értekezlet be­­rekesztetelt. Katonai síÉüi Mwéwí A katonai szolgálati kedvezményekről a kormány törvényjavaslatot készített, mely a napokban kerül a képviselóház elé s még a tavaszi ülésszak folyamán letárgyalást nyer. A javaslat szerint a tettleges békeszol­gálat alóli mentességre csakis bizonyos kisebb mezei jószágok tulajdonosai s az úgynevezett családfent art ók birnak jogigénnyel. Családfenntartónak tekintendő a javaslat értelmében a keresetképte'en apa vagy özve gyének egyetlen fia, továbbá az apa halála után a keresetképtelen nagyapának vagy öz­vegy nagyanyának egyetlen unokája, ha azok­nak fiuk nincsen, teljesen árvaságra jutott testvérek egyetlen fitestvére vagy féltestvére s végül a férjhez nőm ment anyának egyetlen fia s az aDya halála után a keresetképtelen nagyapának vagy özvegy nagyanyának anyai részről törvénytelen uuokája, ha azoknak keresetképes fink vagy törvényes unokájuk nincsen. Egyetlen fiúnak, testvérnek és unokának az tekintendő, akinek egyedüli vagy összes testvére katonai szolgálatot teljesít, avagy 17 évnél fiatalabb, illetőleg más oknál fogva keresetképtelen. A javaslatban a mentességnek a törvénytelen gyermekeikre, illetőleg unokákra való részbeni kiterjesztése újítás. Ezzel szem­ben azonban e mentességben nem mindenki részesül, ahogy ezt az 1912. évi védtörvény megállapította, hanem az azon év folyamán besorozott és tettleges szolgálatot teljesítendő védkötelesek pusztán 5 százaléka s ezekne : is hat havi katonai kiképzésnek kell magukat alávetniök s csakis ezután kaphatnak tartós szabadságot addigra, amig a tartalékba nem kerülnek. A hat havi kiképzéshez a katonai hatóságoknak a javaslat indokolása szerint föltétlenül ragaszkodniok kell, mert különben ez az anyag teljesen hasznavehetetlen s háború esetén már eleve is igen sok esetben felesleges ballaszt lenne. Nem részesülhetnek a család fen tartót megillető kedvezményben azon katonakötelesek, akik házassági engedélyt kaptak. Az igény elbírálása az országos katonai parancsnokság és az országos politikai hatóság hatáskörébe tartozik. A szabadságoltak köte­lesek évenkint az előirt időben igazolni, hogy a kedvezmény alapjául szolgáló körülmények változatlanul továbbra is fennforognak. A törvény hatálybalépéskor az 1921 évi október hó 1-én bevonult hadkötelesek tényleges szol­gálatot fognak teljesíteni. Azok, akiknek a kedvezményre igényük van, idevonatkozó kérvényüket 1922. október 1-ig adhatják be, föltéve, hogy az igény alap­jául szolgáló körülmény bevonulásuk után állott be, s ha kérvényüket kedvezően intézik I el, akkor már (!) ez év december 1-vel szabad­­! ságolhatók. Ugyanez áll azon hadkötelesekre is, akik tanulmányi szabadságot kaptak. Útlevél uisumot minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszerzek. Vidéki megbízá­sokat a legggorsabban elintézek, mintán heíenkint háromszor megy kfildönc Prágába eljárási dij 35 korona, am: László Zsigmond Bratisloua (Pozsony) Széplak-u. 12. sz. I Közönség köréből.* Vettük az alábbi sorokat: Magasan repül a daru, szépen szól. Nem tudom, hogy a daru milyen hangon és hangnemből, kottából-e vagy szabadon éne­kel, de azt hiszem, hogy nem is ezeknek alap­ján állítja róla a nóta, hogy szépen szól. Van­nak zeneértők és olyanok, akik hallottak már darvakat énekelni, azt a kérdést hát — hiva­­tottan — eldönthetnék ezek, de úgy látszik nem jutott még senkinek sem az eszébe ilyen, mert tudtommal nem hazudtolták meg a nóta állítá­sát : „Magasan repül a daru szépen szól.* Félek, hogy vakmerőségnek állítják majd rólam, hogy én, ki sem zeneértő nem vagyok, sem daru énekben nem gyönyörködtem soha, a nóta állításának abszolút igazságát mégis két­ségbe vonom, de fontosnak tartom a fent em­lített kezdetű nótát szerető emberekkel az én meggyőződésemet közölni, hogy a daru szava is lehet ám csúnya s ha a szépen szóló dar­­vaknak elismeréssel adóznak, a rikácsoló dar­vakat, ha nem lövik is le, de szavuk hallatára dugják be füleiket. Ismétlem; keveset tudok a darvak éneké­ről. Nem tudom azért szól-e a szépen a daru, mert magasan repül — s magas röptében a pormentes levegő nem köszörüli torkát — vagy azért röpül magasan, mert szépen szól, irigyel­vén a földiektől énekét, annyit azonban határo­zottan állítok, hogy nem minden magas röptű darura áll, hogy szépen szól I Ha valaki kétségbe vonná ezen állításom igazságát, bátorkodom hivatkozni Darvas Henri u1- darujára, mely „Meghalt a szerelem“ cim alatt a „Reggel* cimü lap perifériáját röp­ködte be a szellemi „Luftballonok“ legmaga­sabb régiójában, de bizony csak sértő rikácso­lással, bántó disszonanciával adott jelt létezé- \ séről. Egy egyszerű, de érzésére és gondolko­zására nézve intelligens falusi mesterember, megbolránkozva nyújtotta át a „Reggel* 116-ik számát (május 21-iki vasárnapi szám), mond­ván : „olvassa el kérem ezt a tárcát s szóljon hozzá, nem undoritó-e ez?“ A kívánságnak eleget tettem, de meg­döbbentem az olvasottakon s a szó, a vélemény­­mondás Darvas Henri ur „Meghalt a szerelem“ tárcájáról a torkomon akadt. Igen, mert dacára hogy sok mindenféle könyvet, iratokat, a modernizmus orcapiritó, „munkának“ csúfolt torzszülötteit olvastam már, de betűket, szavakat oly förtelmes értelemmel egymás mellé rakva, csoportosítva, még nem láttam papiroson. A hangnem, melyből Darvas ur daruja énekel, csak perverz füleknek való. Ugylátszik egy túlfűtött koponya bocsátja szabadon az elhasznált gőzt, azt hivén, hogy az újság azon nagyszerű találmány, mellyel mint a gőzgépeknél a vízgőzt valamilyen utón újra felhasználni lehet, koponyája fáradt és selejtes gőzét, gondolatait értékesítheti. Avagy egy kontár naturalista énekes enged szabad rezgést tulfeszült hangszálainak, kotta, * Az e rovatban közlőitekért a felelősség a bekül­dőt térbeli, II HééIí Int lágy ttA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom