Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-06-01 / 65. szám

65. Csütörtök« 8922. Junius I HSegjrvenharmailiScéwf KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Elisfizaíéál ár csaa-exiovák értékben; rtuiyben és vitískrg portai szétküldéssel: ■sí:.-ó?b évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Ejfye* száaa ára * 80 fillér. POLITIKAI T i P. ALAPÍTOTTA: TUBA JaNOS. FőétserkesaitŐ: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: 8ARANYAY JÓZSEF dr. Szerseaztőség és kiadóhivatal: fóátíor-u. 2ß hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik heienkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton A kisebbségek nem alamizsna morzsákat akarnak össze­szedegetni a hatalom asztaláról, hanem a békeszerződésben biztosított kisebbségi jo­gok becsületes végrehajtását követelik most már Genua és München után hangosabb szavakkal majd Prágában. Nem szükséges itt semmiféle viszonyokra és lehetőségekre hivatkoznia a kormánynak, hanem a jo­gokat, melyekei Saint-Germain és Trianon becikkelyezett okmányéi elrendelnek, teljes egészében kiszolgáltatni kötelessége és meg­szüntetni a politikai, gazdasági és kultu­rális szolgaságot. Nekünk ne ajándékozzanak magyar tanítóképzőt, amelyhez kétséget nem szen­vedhető jogunk van, nekünk ne ajándé­kozzanak nagylelkűen egy vagy fél magyar középiskolát, mert jogunk van mind meg­kapni, a magyar nyelvvidékeken kivétel nélkül, sőt jogunk van felállítani Pozsony­ban is, és hogy ez idáig nem sikerült, az csak azt mutatja, hogy a békeszerződés végrehajtása Csehszlovákiában a papiro­son maradt Tiltakozunk a magyar föld kisajátítása ellen, amely a gazdasági szol­gaságra vezető utat jelenti, jogtalannak és törvénytelennek tartjuk ezeknek a földek­nek idegen telepesek kezére juttatását, ahol magyar munkások is föld nélkül vannak és azt igényelnek. Tiltakozunk azért, mert ez a magyarság mesterséges elnemzetlenitésére és elnyomá­sára irányul. Minden hatalmi kormányintézkedés, amely a magyarság ellen irányul, a jo­goknak kedvezmények gyanánt való osz­togatása, a személyek válogatása: az egész magyarság sérelmét jelenti, amelybe bele­nyugodni sohasem fogunk. Mi a becikke­lyezett békeszerződés alapján állunk és az állam törvényeinek reánk minden vo­natkozásukban való végrehajtását kívánjuk. A törvények terhelő részei reánk alkal­mazása ellen nincsen panasz, de ahol kedvezmények vannak, azok alkalmazása még eddig rendszerint késik. Példa erre a nyelvtörvény, amelyet lépten nyomon megsértenek magyar nyelvünknek a köz­­igazgatásban, igazságszolgáltatásban való mellőzésével és kiküszöbölésével. Nekünk kegyek osztogatására szük­ségünk nincsen. Sem útlevél, sem gyűlési engedély kiadása nem jelenthet kedvez­ményt, ehhez mindegyikünknek és min­denkinek egyaránt joga van. Annak a középkori állapotnak, hogy a hatóságok kegyeltekkel vegyék körül magukat, legyen vége, mert ez nem demokratikus és nem tisztességes dolog. A közigazgatás legyen ; pártatlan, az igazságszolgáltatás megbíz­ható, a rendészet a jogrend és nem fajok és nemzetiségek őre vagy megfordítva porkolábja A kisebbségek jogaikról nem­csak soha le nem mondanak, de azok intézményes újabb biztosításán és ki mé­lyítésén munkálkodnak. = Csak egy negyedóra késéssel érkezett j áldozócsütörtökön a pozsonyi államrendőrség a j „Slovák“ c. ellenzéki lap szerkesztősége ellen I intézett támadás megakadályozására, tehát a 1 magántulajdon védelmére. A támadást előre be' is jelentette a veszélyeztetett szerkesztőség, sőt védelmi csapatokat is állított fel, de fegyver nélkül. A támadók ellenben fegyverrel, botokkal jöttek, a védők hősi futásban menekültek a túlerő elől. Pontosan a támadás lezajlása után egy negyedórával megjelent az államrendőrségi gumibot a rend képviseletében és konstatál­hatta a nagy rendetlenséget, dulást, pusztítást, amelyet Hltnka ellen követtek el cseh légioná­riusok. Itt van a dolog nyitja. A légionáriusok, akik a kormány mellett mellékkormányt alkot­nak, tüntettek a Slovak ellen, Hiinka ellen, az ■ autonómia ellen. A légionáriusoknak szabad ) tüntetni, szobrokat dönteni, ő rájuk nem köte- j lezők azok a szabályok, amelyek más közön­­séges halandókat köteleznek. Velük szemben egy negyedórát késik a jogrend is. Tessék ezt ;■ megmagyarázni az államjogászoknak, akiknek köielessegük minden csodálatosnak látszó ré- j buszt megfejteni, amit a politika szeszélyes j istennője ad fel nekik. = A hadikölcsön és a csehek. A „Céh“ feltűnőnek találja, hogy a cseh Lpok csak na- l gyón röviden emlékezn k meg arról, hogy a , minisztertanács a hadikölcsön megoldásáról tör­vényjavaslatét készít elő. Csodálatos, hogy ■ cseh oldalon seuki sem akar ezzel a kérdéssel 1 foglalkozni. „Végre elértük legalább azt, — mondja a lap, — hogy ezt a kérdést gazda- \ sági kérdésnek tekintik és mégsem akarnak a j cseh p rtok ebbe az almába harapni, noha tu- ] dott dolog, hogy a hadikölcsön áldozatainak j száma a csehek és főleg a szlovákok között j óriási. Kívánjuk, hogy képviselőink vegyék j pártfogásukba az ügyet és senki se mutathas- ■ son arra, hogy a kérdés megoldását csak a « németek követelték. Népünk is ezt kívánja, j Hogy ők nem gyakoroltak oly nagy nyomást | az Ö képviselőikre, azért történt, mert bíztak az elnök szavában és a miniszterelnök, vala­mint a pénzügyminiszter Ígéreteiben.“ = A marhalevélilletékek jogtalan beszedése. Még élénken emlékezik mindenki arra, Hogy dr. Folkmann zsupán egy rendeletet intézett 1921 január havában Komárom város polgár­­mesteréhez és a megye valamennyi községi jegyzőjéhez, melyben arra utasította a ható­ságokat, hogy minden egyes marhára kiállított marhalevél után 1 koronás illa ék szedendő be. Ebben a kétségkívül jogtalan és sérelmes ügyben Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő int-rp s laciót intézett a belügyminisz­terhez, melyre Cserny belügyminiszter most adta mag Írásban a választ. A választ, noha az illetéktelenül kiadott rend let által okozott sérelmeket egyáltaláoan nem intézi el, a kö­vetkezőkben közöljük : A komáromi zsupán az 1921 január 21-én kelt 847. sz. rendeletével Komárom polgár­­mesterének s a megye valamennyi községi jegyzőinek a m-gyei gazdasági felügyelőségnél létesítendő s a marhatenyésztés előmozdítására és emelésére fordiandó költségek fedezeteként felhasználandó alap létesítése céljából minden egyes marhára kiállított marhalevél után besze­dendő 1 K-ás illeték lerovását rendelte el. Ezen illeték beszedése azonban a zsupán által már beszüntettetek s a már beszedett pénz a törvényhatóság legközelebbi ülésében ennek fog átadatni. Tekintettel az ügy jelenlegi állapotára a zsupán ellen a fegyelmi eljárás megindítá­sától eltekintünk és csupán a beszedett pénz elszámolásának valamint a meglevő készpénz törvényhatósági bizottság által határozatilag megállapított hovafordiíasának felülvizsgálati jogát tartjuk fenn. = Katonai szerződés Csehszlovákia Ó9 Franciaország között. A nemzetgyűlés hétfői ülésén folytatták a vitát Benes génmi beszá­molója felett. A vitában többen vettek részt. Az egyik szónok. Knirsch (német nemzeti szo­cialista) kifejtette, hogy a génnai konferencia a békediktátnm megalkotóinak tisztán meg­mutatta, hogy Európa gazdasági és politikai irányzata más utakat követ, mint amilyeneket a békeszerződések jelöltek ki. Majd Benes kül­ügyminiszter eddigi politikájával foglalkozva, megállapítja, hogy politikai progresszivitásával a francia politikát támogatta, amelynek katonai szerződéssekkel le van kötve. Jól értesült for­rásból közlik — úgymond — bogy Benes Fran­ciaországgal szerződést kötött, amelyben arra kötelezi magát, hogy katonai konfliktus esetén ötszázezer embert állít ki Németország ellen. = Miért kellett Tahynak távoznia? Érde­kes leleplezésekkel szolgái a „Tschechenspiegel“ cimü bécsi folyóirat egyik száma arról, miért kellett Magyarország prágai követének. Tahy Lászlónak távoznia. Általában az a hir van elterjedve, hogy Tahynak az okozta vesztét, hogy az októberi király-puccs idején kormá­nyát rosszul informálta. Ez a tény igaz, azon­ban Tahyra már előbb is igen haragudtak a cseh politikusok szókimondó természete miatt. Mikor a prágai kormány elhatározta, hogy Andrássy, Rakovszky szlovenszkói birtokait lefoglalja, Tatiy követ közölte a cseh politi­kusokkal, hogy kormányánál retorzióképan javasolni fogja Kubelik, a világhírű cseh hegedűművész, magyarországi birtokainak le­foglalását. Egy más alkalommal Benes Tahy­nak szemrehányást tett, hogy a magyar kor­mány megvonta a németnyelvű kormánylapnak, a „Prager Pressének postaszállitás jogát. Tahy erre a legnagyobb őszinteséggel és a legnagyobb rövidséggel ezeket válaszolta : — Ez bizony az én javaslatomra és sürgetésemre történt. Tahy az októberi király puccs alkalmával összekülönbözött Masaryk elnök fiával, Masaryk János követségi tanácsossal is. Masaryk taná­csos ugyanis az olasz követ egyik estélyén találkozott Tahyval és a magyar követnél csodálkozását fejezte ki, hogy Károly szavát megszegve, Svájcból eltávozott. Tahy erre meglehetősen csípős válasszal utasította vissza Masaryk tanácsos vádjait. Ezek és hasonló epizódok okozták, hogy a cseh kormány az első alkalmat felhasználva, követelte az őszin­teség betegségében szenvedő diplomata vissza­hívását. Ha Tahy is úgy cselekedett volna, miként az a nemzetközi diplomáciában évszá*

Next

/
Oldalképek
Tartalom