Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-05-30 / 64. szám
Negyvenharmadik évfolyam. ■■ — —**-64. »zám. Kedd, 1922. május 30. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár cseh-szlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: 3*é«a évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára < 80 fillér. flzegész emberiség forró óhajtása csendült ki az angol miniszterelnök szavaiból, mikor azt mondotta: legyen végre béke az egész világon! Véres esztendők kétségbeesett erőfeszítései s véghetetlen szenvedések és veszteségek után békeokmányokat írtak és írattak alá, melyekben porig aláztak nemzeteket, szétszabdaltak nagy múltú országokat, teremtettek uj államokat és bekebeleztek népeket idegen, sőt ellenséges nációk közé. A világ békéjét akarták viszszaállitani és nem tettek mást, mint az éveken át hirdetett nagy elveket, a kisnépek függetlenségéről és szabadságáról, kompromittálták. A békeszerződések nyomán nem fakadt áldásos béke, könyeket és átkokat váltottak ki, melyek az elkeseredett népeket megtorlásra tüzelik A gőgös elbizakodottsággal párosult tajtékzó bosszú az elfogultság sötét hályogát borította a szemekre és a tájékozatlansággal teljes hetyke nemtörődömség végérvényesen el akarta dönteni Európa jövő sorsát. Az uj világteremtés csalhatatlan bölcsei annyi igazságtalanságot követtek el, hogy azok jóvátétele egész nemzedékek súlyos problémáját vetette fel. Várták a hatást: a népek boldogságát és jólétét, de a hatás ellenkező volt. Koldussá és nyomorulttá tették a népeket, melyeknek létezését egyenesen kockára helyezték és alig érkezett el a harmadik évforduló, máris tudatára kellett jönniök annak, hogy az uj helyzet, melyet megteremtettek, nélkülözi a megfelelő alapokat, melyek nélkül nemcsak összeomlással, de még nagyobb khaosszal fenyegetik a világot. Kongresszusok, tanácskozások, tárgyalások, alkudozások mind hiábavalók, az igazi béke még mindig nem következett be, bármiképen sóvárogják is az emberek. Nem lehet máshol a hiba, mint azokban a »művek«-ben, melyek kontárkézből kerültek napfényre, melyek a világosság helyett sötétséget borítottak a világra, megnyugvás helyett fájdalmas csalódást. És bár stentori hangon kiállt Európa mai politikai világának egyik legkiválóbb elméjű diplomatája, Lloyd George, a béke után, addig nem lesz béke, mig meg nem szüntetik azokat az okokat, melyek a mai keserves állapotokat előidézték. Elérkezett az ideje annak, hogy végre belássák a trianoni, saintgermaini és más szerződések mai formájában való további lehetetlen fentartását, a revizió gondolata nemcsak a levegőben van, de beférkő-POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA i^NOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF fir. zött már a gondolkozók elméjébe is és komolyan foglalkoztatja azokat, kiknek népek sorsa van kezükben. De nem is kerülhető ez el. Mert a viszonyok alakulása és a természet törvénye vaskövetkeaetességgel sodorja a béke kérdését a népek igazságának megváltó állomásához, egy olyan fórumhoz, hol minden nemzet egyenlő joggal és egyenlő bátorsággal szállhat síkra a maga boldogulásáért. De mig ez meg nem történik, nem 1 lesz igazi béke a világon. — Vörös könyv. A nemzetgyűlés egyik legutolsó ülésén Bcnes miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány vörös könyvet ad ki, mely nem sokára megjelenik. A verő-könyv négy részből áll. A Dégy kü'öa álló könyv már elkészült és nyomás alatt van. A négy könyv a következő: 1. A csehszlovák köztársaság keletkezése. 2. A Hsán tant keletkezése. 3. A Habsburgok restaurálási törekvései. 4. A légionáriusok működése Szibériában. = Csehszlovák magyar tárgyalások el halasztása. Mint a Slovenska Poiitíka teljesen megbízható helyről értesül, a csehszlovák és magyar kormányok között junius elsejére kitűzött gazdasági tanácskozásokat őszre halasztották. = Választások Magyarországon Magyarországon vasárnap május 28-án kezdődött meg a nemzetgyűlési képviselők választása. Az első napon 148 kerületben volt választás, mig a többi kerületben junius 1-én választanak. Ugyanakkor választják a városok is képviselőjüket. Az első választásoknak hétfőn délig 90 egységespárti képviselő megválasztása lett ismeretessé-Balogh Elemér ref. püspök szabadelőadása. A /Komáromi Prot. Jót. Nőegylet szeretet estélye. A Komáromi Protestáns jótékony Nőegylet, mely 41-ik éve fejt ki áldásos működést városunk szegényeinek és árváinak támogatásában, a háború által megbénitott tevékenységét újra megkezdte és május 28 án vasárnap, szegény alapja javára sikerült szeretet estélyt rendezett. Az estélynek különös értékességet adott az a körülmény, hogy a Nőegyletnek sikerült arra Balogh Elemér református püspököt is megnyerni, ki a nemes ügy érdekében, dacára széleskörű hivatalos elfoglaltságának, az ő ismert szeretetreméltó előzékenységével sietett a humánus ügy szolgálatába állani. Amerikai utján szerzett emlékeiről tartott szabadelőadást, melyről csak azt akarjuk megjegyezni, hogy hozzá hasonló szép és tanulságos előadást keveset hallottunk Komáromban és emléke sokáig becses és feledhetetlen marad nálunk. Balogh Elemér püspök a déli vonattal érkezett Pozsonyból és este 6 órakor a kultúrpalotában tartotta meg a szeretet estély műsorának sorrendjében szabadelőadását. Mielőtt az estély kezdetét vette, a Protestáns Jótékony Nőegylet választmánya a kultúrpalota könyvtártermében tisztelgett testületileg a püspök előtt. Liszkay Jenőné, az egylet lángbuzgalmu fáradhatatlan elnöke megkapó, szép Szerkesztősé); és kiadóhivatal: Nádor-U» 29,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombato b beszédben üdvözölte az ünnepelt főpásztort, meleg szavakban fejezvén ki az egyesület köszönetét és kérte további jóindulatát. Balogh Elemér fordulatos, közvetlen hangú beszédben refektálva az elnök üdvözletére, kiemelte a nők munkáját, kik hosszú éveken keresztül nem lankadó buzgalommal és lelkesedéssel munkálkodnak a szép múltú egyesület kebelében, a jótékonyság mezején és áldást kért a nemes munkára és az egylet tagjaira. A szivekhez szóló szavak mélyen meghatották a jelenlevő választmányi tagokat, kik csinos csokrot nyújtottak át a püspöknek, fehér selyem szalagján aranybeiüs emlékfelirassal. Majd az elnök sorra bemutatta a tisztelgő testület tagjait, kikkel a püspök egy ideig elbeszélgetett. A kultúrpalota előadó nagytermében lezajlott szeretetestélyen igen szép distingvált közönség jelent meg, mely nagy érdeklődéssel kisérte Balogh Elemér püspök szabad előadását. Az illusztris előadó „Amerikai emlékek“ cimen tartotta meg jó egy órára terjedő, minden izében érdekes, fordulatos és szellemes epizódokban gazdag előadását. Pompás, derűs hangú bevezető után végig vezede a hallgatóságot az utján, megismertette az utazása alatt vele történt apró eseményekkel, majd Newyorkba vezette közönségét, melynek nevezetességeit, jellegzetsségeit szóban és illusztrációkban mutatta be. Beszélt az Amerikában képviselt különböző népfajokról, azok társadalmi életéről, Amerika mezőgazdaságáról, iparáról, építészeti különlegességéről, a nép élelmiszereiről, melynek főtáplálékát buzacérna, pattogatott rizs stb. képezi. Majd a künn lakó magyar testvérekről szólt sok megkapó szóval s végül óva intett minden magyart, hogy Amerikába vándoroljon, mert ott az uralkodó nagy munkanélküliség miatt meg nem tud élni. Előadása végén pedig egy hires amerikai mondás beszövésével buzdította a hallgatóságot az ideális célú egyesület munkájának támogatására. Balogh püspök rendkívül megnyerő közvetlen modorban tartott előadást. Szellemes epizódokkal tarkította az eseményeket, oly ügyesen és változatosan csoportosította egymás mellé, hogy a hallgatóság figyelmét a szó legszorosabb értelmében megragadta és lekötötte. Órák hosszat szívesen hallgatta volna még a közönség az egyaránt tanulságos és kedves előadást, melyet mikor az illusztris előadó abbahagyott, tüntető meleg tapsokban tört ki a hallgatóság, mely percekig ünnepelte bensőséges melegséggel Balogh Elemért. A püspök előadása előtt Mokos Kálmán az ő tömör basszusán egy régi magyar éneket adott elő 1700-ból, majd pedig Viktor Jánosnak Uram segélj c. szerzeményét. A közönség meleg tapsokkal jutalmazta a kitűnő előadót. A műsor többi számát Liszkay Esther zongorajátéka és Kiss Margit szólóéneke töltötte ki. Liszkay Estherben városunk egyik igen tehetséges zongoristáját fedeztük fel, ki Rubinstein Románcának precíz előadásával komoly készültségről és fényes technikáról tett bizonyságot. A nagy hatást keltő művészi zongoraszámot egy régi magyar dallal egészítette ki, mellyel hasonló meleg sikert ért el. Kiss Margit Wagner Tannhauseréből Erzsébet imáját és Hoffmann meséiből a Barcarollát énekelte. Különösen a magasabb fekvésekben tisztán csengő szopránja igen sikeresen oldotta meg nehéz feladát. Ráadásul Kurucz Jánosnak
