Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-05-25 / 61-62. szám
4 oldal. „Komáromi Lapok 1922. május 25 erre a köztársaság kormánya a trianoi békeszerződés szerint kötelezve is van. Hát ha karakterek a köztársaság politikusai, miért vonakodnak & békekötésnek megmegfelelöen viselkedni, aminek ellenében Szlo venszkó megszerezhetné újra a magyar piacot ipari termékei számára és sok-sok szlovenszkói földmunkás szerezhetne a magyar alföldön munkát és biztosíthatná a megélhetését. Avagy sokkal üdvösebb a garanciák megtagadásával a szlovenszkói magyar értelmiséget végképen elkeseríteni, a munkásságnak a kezéből a kenyeret kiütni, mint ezen állapot ellenkeznének előidézése? Tisztelt kormány és politikusok, bizony ez az eljárás sem következetesnek, sem ésszerűnek nem nevezhető és kezdjük megérteni azokat, akik autonómiát követelnek Szlovenszkó számára.“ Itt egy cikkünket a cenzúra törölte. Csak egyszer prób Ija meg a DIANA-szappant és krémet s azontúl I mindig használja Mindenütt kapható! Gyártja: a Diana Kereskedelmi R.-T. Budapest, V., Nádor-utca 30. fl Daleggesület közgyűlése. Városunk legrégibb egyesülete, a Komáromi Dalegyesület, mely hosszú évtizedek óta a legnagyobb sikerrel tölti be kulturális feladatát, vasárnap május 21-én délelőtt 11 órakor tartotta ez évi rendes közgyűlését nádor-utcai helyiségében, a tagok élénk részvétele mellett-Az 59-ik működési évről számolt be az egyesület vezetősége a közgyűlésen, egy eseményekben gazdag és eredményes esztendőről, melyben az egyesület vezetősége és működő kara újabb sikerrel gyarapította a nagymultu egyesületet. A munka, melyet egyesületeink Nesztora az elmúlt évben végzett, egész társadalmi és kulturális életünkre kihatással volt. A régi nemes hagyományok hü ápolásával, a magyar dalnak és zenének hivatott és elismert eredmé- ! nyes művelésével nemcsak városunk közönségénél, de az ország más városaiban is maradandó becsülést szerzett. A közgyűlést dr. Kamrás József elnök nyitotta meg, felkérvén a jegyzőkönyv vezetésére Kollár Lajos jegyzőt és hitelesítésére Milch Dezső és dr. Peredi Géza tagokat. Majd jelentést tett az 1921-ik évről s a jelentés kapcsán rámutatott a Dalegyesület feladatára és az egyesület tagjainak testvéries együttérzésére, mely szigorúan kizár minden legcsekélyebb politikai vonatkozást és egyedül a magyar nyelv és ma- j gyár kultúrának ápolását és fejlesztését erősiti a lelkekben. Mert ez az egyetlen talizmánunk, melyet drága kincs gyanánt kell őrizni szivünkben, j Áttérve az eseményekre, jelentette, hogy ; az elnökség a magyar vidékek magyar dalár- ! dáival szorosabb érintkezést talált azokban a : vendégszereplésekben, melyeket a Komáromi ; Dalegyesület az Érsekujvári Kath. Kör és Lévai Dalárda meghívására a társegyesületek székhe- ; lyén rendezett. A testvéregyesületek szívesen } viszonozták nálunk a szereplést, melyek mindenkor nagy sikerrel jártak. De az egyesület a komáromi közönségnek is többizben szerzett kellemes szórakozást. Nem is említve a farsangvégi nagy sikerű estélyt, a nyár folyamán, augusztus 7-én gyermekdélutánt rendezett változatos programmal és felújította régi hires szilveszteri mulatságát is, mely igen nagy látogatottságnak örvendett. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a jelentés arról a veszteségről, melyet Kacz Lajos, az egyesület tiszteleti elnökének elhunyta okozott. Az elnök javaslatára a megboldogult emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg. Végül köszönetét mondott a jelentés a ' működőkarnak és az összes közreműködőknek, kik a Dalegyesület estélyein szerepeltek. A közgyűlés a tartalmas jelentést tudomásul vette, mely után Argay Lajos pénztáros terjesztette elő az 1921. évi zárószámadásokat, melyek 61729 50 K bevétel és 59795' 13 K kiadás mellett 193437 K maradvánnyal záródott. A felmentvényt úgy a pénztárosnak, mint az ellenőröknek és számvizsgálóknak megadta a közgyűlés. A vagyonkimutatás előterjesztése és tudomásul vétele után a közgyűlés az 1922. évre szóló költségvetést 57200 K-ban irányozta elő, majd az egyesület tisztikarát és választmányát választották meg. Dr. Mohácsy János meleghangú ajánlására az egyesület elnökévé egyhangú lelkesedéssel dr. Kamrás Józsefet választotta meg a közgyűlés, melynek bizalmát szép szavakban köszönte meg az elnök. A tisztikar többi tagjaiul a következők választattak meg egyhangúlag: Társelnök dr. Weisz Miksa, ügyvezető elnök Fülöp Zsigmond, titkár Wánkay László, segédlitkár dr. Aranyossy Endre, karnagy Molecz Tivadar, jegyző Kollár Lajos és Bóday Zoltán, pénztáros Argay Lajos, ellenőr Pathó Flóris és Ipovitz Endre, háznagy Kovách Tihamér, ügyész dr. Aranyossy László. A választmány tagjai let- ! tek: Ágoston Miklós, Bartha János, Czike Dé- j nes, Czike Zsiginond, D’Élia Ferenc, Fürst j Mihály, dr. Geöbel Károly, Gidró Bonifác, Gold j Benő, Hodossy Károly, dr. Kállay Endre, Kál- j nay Jenő, Kurczmann Sámuel, Mészáros Károly, ; dr. Mohácsy János, Mórocz Emílián, ifj. Nagy j János, dr. Peredi Géza, dr. Polony Béla, Schleisz j Géza, dr. Szijj Ferenc, Szily László, Szunyoghy j Sámuel, Vaskó Imre és Zechmeister Sándor ren- . des tagok, Milch Dezső, Ivánffy Géza, Klug Lajos, Mokos Kálmán és Pongrálz Sándor póttagok. A közgyűlés ezután tárgyalta Mészáros Károlynak a Dalegyesület helyiségének megfelelő átalakítására vonatkozó indítványát. Az indítványozó igen hathatós érvekkel indokolta j meg javaslatát, melyet a közgyűlés dr. Mohácsy \ János kiegészítő indítványával oly formában ; emelt ^határozattá, mely szerint utasította a választmányt, hogy a szükségesnek mutatkozó áialakitásokra nézve 30 nap alatt készítsen egy tervezetet és a kivitelre vonatkozó javaslatot dolgozza ki. Ezzel a közgyűlés véget ért. Prágai Magyar Hírlap. A magyarság prágai vára. A csehszlovák republika magyarságának hajóját elkapták a viharok. Árbocát, kormányát letördelték, iránytűjét elsodortak s évekig hányódott cél és irány nélkül. Egyszer a beborult horizonton feltűnt vagy képzelt fautómok felé igyekezett, máskor kisértő Loreley-dalok csalták veszedelmes ösvények felé. Mikor aztán eloszlott a fényes ködkép, elhaltak a csábos dalok, a kilátástalanság, a veszedelmek felismerése takarta rá a kétségbeesés sötét leplét. A vihar pedig nem ült el. Meg-megujuló erővel tépte, szaggatta a kis hajót, melynek népében csak egy egy fel-felhangzó érces erős hang tartotta a lelket. Három hosszú esztendő kellett hozzá, hogy a csehszlovák republika egymillió magyarsága szakítson a csodákba vetett hitével, egymásra találjon, erejére ismerjen s a józan reálpolitika vizeire terelje eddig kormánykerék és iránytű nélkül bolyongó hajóját. Három hosszú esztendő tellett el a reménytelenségben, szenvedésben, de ez a három hosszú esztendő kellett ahhoz, hogy a magyarság kitermelje kormányosait, a felfelé törő hivságosokat kiismerve félretolja, a vezérségre hivatottakat pedig felismerve élére állítsa. A csüggedt, jajgató, elbusult, nemtörődöm magyarság végre szedelőzködik, vezéreivel az élén felsorakozni kezd emberi, társadalmi, kulturális, politikai, vagyis állampolgári jogainak érvényesítése érdekében. Megtalálta igazi helyét, megalkotja igazi frontját, melyen megvivhalja azt a harcot, mely ősidőktől fogva a kisebbségek keserves, de nem dicstelen osztályrésze. Viharhányta hajójára szerelik már az iránytűt, mely az előhaladás helyes irányát mutatja, az igazi célt kijelöli. A csehszlovák republika magyarságának ez a nagy eligazitója a „Prágai Magyar Hírlap.“ Újság, mely nálunk nem csupán a hirhordó, szórakoztató szerepét tölti be, de bajainknak, sérelmeinknek letéteményese, jogainkért folytatott küzdelmünk fóruma, bajainkban, csüggedésünkben vigasztalónk, uj életrekeltőnk, erőatomjaink konglomeratora s szócsövünk, mely eljuttatja jogos kívánságainkat a kormányt vezetőkhöz, panaszainkat illetékes biráihoz. Újság, mely legfontosabb közös életérdekünk, amit legjobban bizonyít a lapnak a következőkben körvonalazott célja és programmja. „A Prágai Magyar Hírlap céljai: a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság érdekeinek a világsajtóba belekapcsolódó védőorgánumát megteremteni s a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság kezébe megbízható, független, komoly, higgadt és fővárosi színvonalon álló magyar lapot adni. A lap felül fog emelkedni a pártkereteken s a magyarság egyetemes érdekeinek szószólója lesz. A nemzeti érdeken kívül szolgálni akarja a lap a gazdasági érdekeket is, mig nemzeti politikája a létfentartás és az erőkonzerválás megteremtése, addig gazdasági téren a szabad egyéni és állami gazdasági fejlődés, a magántulajdon elvének megőrzőse, a produktiv gazdasági tényezők támogatása a célja. Belpolitikáiig okos és észszerű reálpolitikát hirdet s a valódi parlamentárizmus elvéhez s a tételesen biztosított jogok élvezetéhez ragaszkodik. Társadalmi programmja: az osztályigazság megteremtése, az egyes osztályok produktiv értékéhez mért igazságos elhelyezkedéseért küzd. Az osztályharc helyett a munka demokratizáló erejével összhangolt társadalom békéjét fogja hirdetni.“ Junius hó 1-én indul meg a Prágai Magyar Hírlap kitűzött programmjának teljesithetése reményében és a siker jegyében. Az előbbit biztosítja a lap megteremtője Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő személye, ki a republika magyarságának egén vezérként tűnt fel s a magyarság érdekében emberfeletti munkát végzett eddig is. A lap megteremtése, kitűnő és szakszerű beszervezése az ő nevéhez fűződik s az a kitűnő magyar ujságirógárda, melyet a Prágai Magyar Hírlap szerkesztésére összehozott, az ő szellemi vezérlete és Útmutatása mellett bizonyára fényesen fogja megoldani azt a nehéz feladatot, melyet a magyarság érdeke eléje szab. A sikert pedig biztosítja a magyarság érdekeinek öntudatos felismerése. Lehetetlen, hogy volna a köztársaságnak csak egyetlen magyar polgára is, ki ne érezné a Prágai Magyar Hírlap feltétlen szükségességét, hasznát es nagy előnyeit. Lehetetlen, hogy volna itt egyetlen intelligens magyar ember, ki a magyarság prágai várának felépítéséhez ne járulna hozzá egyegy téglával. Ereznünk kell kivétel nélkül, hogy a Prágai Magyar Hírlap fenntartása, fejlesztési lehetőségének megteremtése, terjesztése, propagálása, minden magyar embernek kötelessége. Ezért merjük bátran leírni azt, hogy a Prágai Magyar Hírlap a siker jegyében indul meg. amely siker nemzeti és egyéni boldogulásunknak is egyik nagy alapját képezi. A Komáromi Lapok t. előfizetői sorából bizonyára a legtöbben teljesen magukévá teszik a fenntebb elmondottakat és szívesen támogatják azt a vállalkozást, mely végeredményéoen a magyarság itteni boldogulásának erős várát építi fel. Az előfizetés 4, vagy 6 hónapra szól, dija ÍOO, illetve 150 koraiba. Vágja ki mindenki ezt a megrendelőlapot és küldje be a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalába az előfizetési pénzzel együtt. Megrendelem 1922 junius 1-étől »*/ 100 hónapra korona díjért a Prágai Magyar Hírlap cimü napilapot. Pontos címem: ................................................ Datum:...... Aláírás:
