Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-05-20 / 60. szám

1922. májas 20.

Komáromi Lapok.

9. oldal.

— A „Beregi Hírlap“ mini „Kárpátalji Magyar Gazda“ Beregszászról jelentik: Az Országos Magyar Kisgazda, Földraives és Kisiparos Párt ruszinszkói kerületének hivatalos lapja a „Beregi Hírlap“ május 21 tói kezdve vasávnaponkint „Kárpátalji Magyar Gazda“ név alatt fog megjelenni. A jónevü és közkedvelt Beregi Hírlap ezzel kizárólag a gazda, földmives és iparos igényeit fogja szem előtt tartani és szakközleményeivel hivatva lesz arra, hogy gazda és iparos társadalmunkat korszerüíeg nevelje. Biztos tudatában vagyunk azouban annak, hogy ebben az esetben i- csak a cím változott meg, mert a „Kárpátalji Magyar Gazda“ is ép oly harms org&numa lesz a rugzinszkói magyar kisebbségnek, mint amilyen a „Beregi Hírlap“ volt.

— A föld népessége. A világnépszámlálás szerint földünk összlakosainak száma 1671 millió lélek. Ebből Ázsiára 875, Európára 459. Észak-Ameríkára 137, Dél-Amerikára 136, Ausztráliára és Óceániára 8 millió ember jut. Ez a szám azonban nem teljes, mert Kínában pontos népszámlálást végezni lnheíetlen.

— Szinielőadás. A padányi ref. ifjúság f. hó 28 án az iskolaudvaron felállított fedett helyiségben a harang alap javára jótékonycélu műkedvelői előadást rendez. Színre kerül a „Sárga csikó“ népszínmű 3 feiv. Az előadás után táncmulatság.

SOK GOND

megosziti az embereket.

Ha azt akarja, hogy haja, bajusza, szakála S ismét visszanyerje természetes régi színét, | próbálja meg egyszer a méregmentes |

Diana-hajfestőtl

mely 17-féle színárnyalatban kapható. §9 Gyártja: a Diana Kereskedelmi R.-T. i

III. Budapest, V., Nádor-utca 30. 78. 9

— Magyarországon emléket állítanak a háború hőseinek. Budapestről jelentik: A belügyminiszter rendeletet adott ki, amely a világháború elesett hősei emlékének fölállításáról szóló törvény végrehajtását rendeli el.

— Selyemtenyósztők figyelmébe. Az állam által ingyen kiosztandó selyem peték megrendelésével rövid 5—6 hét leforgása alatt bárki szép mellékkeresethez juthat. 10 gramm petéből 50—54 kilogramm selyemgubó tenyészthető, amelyet kilogrammonként 20 koronájával váltanak be. Jelentkezni lehet Uthy Béla tanítónál Perse, u. p. Fülek.

— „Ruszinszkói Iparos Szövetség“. Május 14-én vasárnap délelőtt mintegy 800 iparos jelenlétében tartotta meg alakuló ülését. Az ülésen a kassai iparo3szövétségét Pintér János képviselte. A ruszinszkói nagyobb városok és helységek közül képviselve voltak Nagyszőllős, Beregszász, Ilosva, Huszt, Tiszaujlak, Mezőkászony. Órhegyalja és Szolyva. A gyűlést Besenszky Gyula cipész nyitotta meg. A szervezkedés fontosságát Katrics János titkár ismertette, mig a kassai szövetség nevében Pintér János szolalt fel. A tisztikar a kövekezöképen alakult meg; Elnök Besenszki Gyula, alelnöknek: Nagy (Beregszász) Bölcsök (Nagyszőlős), Szabó (Hu>zt). Főtitkár: Katrics. Pénztáros: Lautner. Számvizsgálók: Limbach Bence, Nagy Vince. Választmányitagok: Fábry, Handelsmann (Munkács), Izsák, Veisz (Beregszász); Hubl, Polencsk (Huszt), Szauiszló, Friedmann (Tiszaujlak), Bőm, Weinstein (Ilosva), Wesines, Szabó (Szolyva), Sirokay (Podharing), Weingarten (Veivcke).

Bőrápoló |

ljőrszépitő és ráncmentesitő hatásáról már 30 év éta ismeretes a

di*. Jutassy-crém (Kke“őCc*as

Nappalra száraz, éjjelre zsíros. Kapható szal«íizleteltl>exi vagy utánvét mellett ár. J u t a s h y Kozmetikai Gyógyintézetében, — Buáapest, Kossuth Lajos-utca 4 sz. — Minden egyéb szépséghibáról tájékoztató riizet és árjegyzék ingyen.__ =

TÖRVÉNYKEZÉS.

Esküdtszék! tárgyalások.

Sajtóper kibéküléssel.

A komáromi törvényszék mint esküdtbiróság dr. Soós Imre ítélőtáblái biró elnöklésével f. hó 17-én délután tartott főtárgyalásán dr. Földessy József nemzetgyűlési képviselőnek Földes Sándor párttitkár elleni becsületsértési bűnügyét tárgyalta.

Ezen becsületsértési ügy városunk közönsége előtt ismeretes. Ugyanis az akkor még Komáromban megjelenő „Munkáslap“ 1921 évi május 1-én megjelent számában „Szédelgés a szocialista párt nevében“ ciinü cikkében dr. Földessy József nemzetgyűlési képviselői „vigécnek, szédelgőnek“ nevezte. A cikket Földes Sándor párttitkár irta. Dr. Földessy József vádiratot adott be a törvényszékhez, melyben sajtó utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt kérte Földes Sándor megbüntetését. A tárgyaláson megjelent Földes Sándor elismerte, hogy a cikket ő irta s kész érte a felelősséget vállalni. Azonban az ügynek a tárgyalását félbeszakították, mert dr. Sshreiber Lajos ügyvéd, mint védő és dr. Raáb Mihály ügyvéd, mint sértett Földessy József képviselője bejelentették, hogy az ügyet sikerült tárgyaláson kívül egy nyilatkozattal elintézni, melyben Földes Sándor kijelentette, hogy az inkriminált cikkében dr. Földessy József nemzetgyűlési képviselő felett kizárólag és csakis politikai bírálatot gyakorolt. Viszont megállapítja dr. Földessy József, hogy Földes Sándor ezen ügy esküdtszéki tárgyalása alól kivonni magát nem akarta. Eszel a nyilatkozattal az ügy békés elintézést nyert, mire a bíróság az eljárást megszüntette.

Halált okozo súlyos testi sértésért 3 év.

Ugyancsak f. hó 17-én tárgyalta az esküdtbiróság dr. Vincze Aurél törvényszéki elnök, mint az esküdtbiróság elnöke vezetésével a halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt vádlóit Füri Ferenc gutái lakos elleni büntető 1 ügyet.

Füri Ferenc 24 éves gutái lakos azért állíttatott az esküdtbiróság elé, mert Gután 1921. évi szeptember 8-án hajnalban özv. Bezur Ferencnél, ki vele egy portán lakott, lapáttal úgy megütötte, hogy pár napra rá vérmérgezés következtében meghalt. Vádlott elismerte a cselekmény elkövetését, de azzal védekezett, hogy í sötétben nem ismerte fel lakótársát az udvaron I bujkáló alakban és mert felszólítására nem állt

• meg, ütötte meg oly szerencsétlenül, hogy meghalt. Ezen ügyet már egyszer tágyalta a február

; havában működött esküdtbiróság, de mert az ; esküdtek a fellett kérdések válaszadásában tévedtek, a bíróság egy újabb főíárgyalás meg; tartását rendelte el.

A megtartott főtárgyaláson újból letárgyaltatott az ügy, vádlott elismerte azt, hogy úgy megütötte Bezurnét, hogy meghalt, Moesz Géza

• vezető államügyész kérte, hogy Fürit a halált í okozó súlyos testi sértés bűntettében mondják i ki bűnösnek, — mig dr. Virág Mór ügyvéd | védő a fennálló enyhitő körülményekre tekin■ tettel Füri felmentését kérte.

Az esküdtbiróság bűnösnek mondotta ki Füri Ferencet a halált okozó súlyos testi sértés bűntettében s 3 évi fegyházra ítélte. Az államügyész indítványára a szabadlábon levő vádlott letartóztatását is elrendelte a bíróság. Vádlott és védő az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentettek be. —gi.

!

Kártérítési per.

Felperes keresetet indított alperes ellen 50000 Ke kártérítés iránt azon az alapon, hogy a több mint tiz év óta általa Komáromban bérelt üzlethelyiséget azon idő alatt, mig ő Tatáról a hid- és határzár folytán át jönni nem tudott; az alperes jogtalanul elfoglalta.

Alperes tagadta, hogy önhatalmúlag foglalta volna el a kérdéses üzlethelyiséget. Előadta hogy neki ezt az üres és zárva tartott üzlethelyiséget a rendőrhatóság nyitotta fel azzal, hogy a bérösszegre nézve a -háztulajdonossal egyezzen meg, ami meg is történt.

Előadta még, hogy felperes több, mint egy félévig nem fizetett bért és ezért a háziúr jogerős ítélettel kilakoltatta őt az üzlethelyiségből.

A törvényszék felperes kérelmére beszerezte a sommás visszahelyezés iránti per iratait és ezen iratokból, valamint a felperes előadásából is megállapította, hogy az üzlet már a határzár előtt is folyton zárva volt és hogy a határzár megszűnte után sem jött felperes Komáromba és hogy alperes csak ezután szabályszerű bérleti szerződés utján vette bérbe a háztulajdonostól az üzleti helyiséget. Ilyen tényállás mellett a törvényszék a kártérítés iránti keresetet alaptalannak találta s azt elutasította annyival is inkább, mert az akkor érvényben volt 38| 1919. sz. kormányrendelet értelmében a községeknek joguk volt a nemhasznált üzlethelyiségeket lefoglalni és azokkal rendelkezni. A károsítást egyébként sem követhette el az alperes, aki a háztulajdonostól szabályszerűen bérbevelte a helyiséget, hanem ezzel a ténnyel legfeljebb a háztulajdonos károsíthatta meg a felperest, vagyis a korábbi bérlőt. Ez esetben azonban a háztulajdonos a bérnemfizetés folytán jogosan vonta el az üzlethelyiség bérletét a felperestől s igy neki kereshetőségi joga senkin sem lehet.

A pozsonyi Ítélőtábla a törvényszék Ítéletét megváltoztatta és megállapította az alperes kártérítési kötelezettségét, a törvényszéket pedig a kártérítés mérvének megállapítása céljából uj Ítélet hozatalára utasította.

Az Ítélőtábla kiemeli, hogy alperes nem szabályszerű hatósági rendelkezés alapján, hanem önhatalmúlag jutott a felperes által birt üzlethelyiség birtokába, miéit is ezen jogtalan ténykedésének okszerű folyománya az, hogy felperesnek kártériléssel tartozik.

Élénk érdeklődés előzi meg, vájjon mi lesz a legfelsőbb törvényszék álláspontja e perben.

(f)

Valutárls par.

Felperes Győri Takarékpénztár egy csilizközi adósa ellen még az utódállamok alakulása előtt keletkezett kölcsönügyletből eredő követelését a komáromi járásbíróságnál csehszlovák valutában kérte megítélni.

A járásbíróság a keresetet időelőttiség okából utasította el, kimondván, hogy a trianoni békeszerződés értelmében összeülő jóvátéteii bizottság hatásköre lesz megállapítani azt, hogy melyik állam valutájában tartozik az adós fizetni, tekintettel arra, hogy ő csehszlovák területen él, a hitelező pedig magyar. Minthogy pedig a jóvátéteii bizottság még meg sem alakult, a bíróságnak nem áll módjában ez idő szerint érdem ítéletet hozni.

A komáromi törvényszék, mint felebdezési bíróság a per felfüggesztését rendelte el ugyancsak a járásbíróság indokolása alapján.

A pozsonyi ítélőtábla utasította a törvényszéket, hogy az eljárást folytassa le és az ügy érdemében hozzon itéletett, mert az ítélőtábla törvényszerű okot a per felfüggesztésére nem látott fennforogni.

A törvényszék ezek után alperest magyar valuta fizetésére kötelezte. Indokodban a törvényszék kiemeli, hogy a jogviszony és a dolog természete úgy hozza magavai, hogy a peresített követelés teljesítési helye Győr, mert alperes egyéb megállapodás hiányában ott tartozik fizetni, ahol a kölcsönt felvette, vagyis a hitelező pénzintézet üzleti telepén.

Minthogy pedig a követelés lejártának időpontjában a hitelező külföldi volt, akár be volt itt a követelés jelentve rendes időben, akár nem, azt a hitelező csak az illető külföldi, a jelen esetben magyar valutában követelheti.

(/■)

Kötbér.

Felperes az ógyallai járásbíróság előtt 1000 kor. kötbér iránt keresetet adott be alperes ellen, mert utóbbi őt juhásznak szerződtette és a szerződés szerint felek kölcsönösen kikötötték egymással szemben az 1000 K kötbért az esetre, ha bármelyik fél egyoldalúan visszalépne a szerződéstől. Alperes azzal védekezett, hogy ő tekintettel arra, hogy a szerződés létrejötte idején jött a községbe lakni, ott a viszonyokat nem ösmerte s felperes fia büntetett előéletéről és felperes megbízhatósága felől kellő tájékozottsággal nem birt, később olyan információt kapott, amely erkölcsileg lehetetlenné tette, hogy a szerződést állja, igy erkölcsi kényszer folytán nem tartotta be a szerződést. Tényállásait tanukkal is bizonyította. A járásbíróság ezen az alapon a felperest keresetével elutasította.