Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-05-20 / 60. szám

legpenharma^ih évfolyam. 60. szám. Szombat) 1922. május 20. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ár cseh-sslovák értékben: Heiyben és vltlékre postai szétküldéssel: ‘Hgéa* évre 80 JE, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Efye» szám ára s 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA MNQS. Főszerkesztő: GAÁL GYŰ LA dr Szerkesztő: BftRAKYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Náúor-u. 2ö hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton éri a magyarságot ebben az ifjú államban lépten nyomon. Aki magyarnak vallja ma­gát, az mindjárt irredenta is, a szlovák, aki magyarok pártját meri fogni, esetleg velük szemben objektiv kíván maradni, az ’magyarón«, fajának árulója. így vélekedik a cseh és a cseh­szlovák nacionalista sajtó. Mi az irredentizmus vádját már nem vesszük komolyan, nem vehetjük, mosoiy­­gunk rajta, mint a sötétben fütyörésző félénk gyermeken, aki hangos füttyszóval bátorítja magát a sötétség képzelt rémei ellen. Ha azért vagyunk irredenták, mert magyarok vagyunk, mert kisebbségi joga­inkból nem engedünk, mert azokat sem elalkudni, sem lefokozni nem engedjük, ha az irredentizmus azt jelenti, hogy fajunkhoz, nyelvünkhöz, kultúránkhoz ragaszkodunk, ha az irredenta bélyege azért ér, mivel ragaszkodunk az ősi rög­höz, amelyet szintén kikezd talpaink alól a nacionalista sovinizmus, akkor ezt a vádat emelt fővel, nyugodt homlokkal és önérzettel vállaljuk. A cseh és csehszlovák sajtó keserű­ségének tárgya most állandóan a szlovák­magyar politikai szövetség, amely a szlovák néppárt és a magyar-német keresztény szocialisták közt jött létre s amelyben a magyar politikai befolyás túlsúlyát látják. A nacionalista sovinizmus tudvalevőleg sohasem néz tovább az orránál és nem birja felfogni azt a fizikai igazságot, hogy minden akció reakciót szül. Azt hiszik ezek hogy a nemzeti önállóságra való törekvés és a politikai elnyomástól való szabadulás vá­gyát két balkezü rendeletekkel és újság­cikkekkel meg lehet akadályozni. A szlo­vák autonómia párt nem azért kívánkozik Párisba, Génuába, kisebbségi konferenci­ákra, hogy tudomásul vegye a külföld, hanem azért, hogy azoknak szükségessé­gét megokolja, hogy bebizonyítsa annak történelmi és ethnikai okokon gyökerező elkerülhetetlenségét. És a magyar-német kisebbség miért áll ezen törekvés mellé? A nacionalista sajtó ennek okára is nagyon hamar rá­jöhetne, ha a logika örök törvényei sze­rint volna gondolkozásmódja berendezve és azt nem a sovinizmus kicsinyes gyű­lölete irányítaná. A cseh-szlovák köztár­saság vezetőinek mai berendezkedése és vezetői a kisebbségeknek nem biztosítják az állampolgári jogokat, a demokratikus egyenlőséget, nem teszik lehetővé kultú­rájuk fejlesztését, Egy autonómia kereteiben minden kedvezőbbre fordulhat, mert ott a kisebbség is szóhoz jut. Ezért vállaljuk mi a vádakat és nyugalmunkban még az irredentizmussal való állandó gyanúsítás és befeketités sem zavar meg. Mi célunkat világosan látjuk és attól semmiféle lárma el nem térit. Mi a politikai, kulturális és gazdasági elnyomatástól akarunk szabadulni, állam­­polgári jogokat gyakorolni, nekünk ke­gyekre és alamizsna morzsákra nincs szükségünk, hanem jogokra és állampol­gári egyenlőségre. A magyar politikailag érett nép, al­kotmánya egyidős az angoléval, tehát Európa legrégibb alkotmánya. Államférfiai, politikusai a legnagyobb nevek közt fog­lalnak helyet. Nekünk vannak hagyomá­nyaink, van fegyelmezettségünk, politikai készültségünk és rutinunk s ha a sors kegyetlenül bánt is el velünk, ezeket megsemmisíteni nem képes. Ezek velünk születtek és velünk élnek. Láttunk mi már más szeleket is s nem lep meg az, amelyik Prágából fuj. = A nemzetgyűlés összehívása. A nem­zetgyűlést május 23-ára hívta össze az elnök. Benes miniszterelnök e hó 20-án érkezik vissza Génuából s az ülésszak első napján expozét tart a konferencián végzett ügyekről. = Az ellenzéki pártok ülését elhalasz­tották. A szlovenszkói magyar ellenzéki pártok május 24-én akartak Iglón ülést tartani. Mivel a nemzetgyűlést e őző napra hívták egybe, az ellenzéki pártok ülését bizonytalan időre elha­lasztották. = Mi van a hadikölcsönnel? Három év óta várják a köztársaság nagyszámú hadikölcsön tulajdonosai a kormány javaslatát, melyben hajlandó teljesíteni azon kötelezettségét, melyet a hadikölcsönök elismerésére nézve a béke­­szerződés értelmében magára vállalt. A béke­szerződések ugyanis kifejezetten kötelezik az utódállamokat, tehát a csehszlovák köztársaságot is arra, hogy a volt Ausztria és Magyarország régi adósságait, melyek a két állammal való háborúba lépés ideje előtt keletkeztek, elvállalja. Ezen adósságok között szerepel a hadikölcsön is. mert tudvalevő dolog, hogy Csehszlovákia 1918. október 28 ika óta került csak Ausztriával és Magyarországgal háborús viszonyba, tehát az ezen idő előtti államadósságok egy része a köztársasághoz csatolt területek szerint őt terheli. Mint ismeretes, a csehszlovák kormányok elejétől kezdve húzódnak ezt a terhet vállalni, s különböző pénzügyi akciókkal kísérleteztek, elfogadhatatlan és nagy veszteségekkel járó feltételek mellet1. A hadikölcsön védelmi bizottság számtalanszor sürgette a kérdésnek a szerző­déses megoldását, vagyis a hadikölcsönöknek teljes értékükben való elismerését s a pénzügy­­miniszter legutóbb márciusra Ígért egy javaslatot, amelyet azonban még eddig nem terjesztett a nemzetgyűlés elé, sőt a most összeülő ülésszak napirendjére sem vettek fel ily irányú javaslatot. Lehetetlen föl nem vetni a kérdést újra, hogy mi lesz a hadikölcsönnel, mikor fogja végre az állam elismerni azt és meddig akarja még a hadikölcsöntulajdonosok türelmét pró­bára tenni ? A köztársaság polgárai igen érzé­kenyen vannak érdekelve ebben a kérdésben, egész vagyonokat tesz kockára az állam azzal, hogy késedelmeskedik és existenciák mennek tönkre a hosszú várakozásban. A nagy terhek alatt roskadozik a polgárság, maholnap máraz utolsó filléréi is elnyeli az adóprés molochja és még csak megnyugtató kijelentés sem történt a hadikölcsön ügyében. Az államnak is érdeke, hogy polgárait jogos követeléséhez juttassa s kiemelje abból a reménytelen helyzetből, melybe a háború következtében nagy áldozatkészsége folytán jutott. Sürgős intézkedés szükséges ebben a kérdésben, a további halogatás csak elvisel­hetetlenebbé teszi a helyzetet. = Az ipolysági magyarok népgyűlóse. A szövetkezett ellenzéki pártok hont-megyei szervezetei (a kér, szocialista párt és a magyar kisgazda, földmives és kisiparos párt) a megye székhelyén, Ipolyságon f. hó 28-án közös po­litikai népgyűlést rendeznek. Az impozánsnak ígérkező gyűlésen többek között felszólalnak: dr. Lelley Jenő és Szent-Ivány József nemzet­­gyűlési képviselők, dr. Petrogalli Oszkár a központi iroda igazgatója, Szappanos Lajos, dr. Csermák Ernő és Richter János volt képviselő. — A kisebbségek védelme. Magyarország miniszterelnökének a nemzetiségi kisebbségek védelméről szóló indítványát a nagyhatalmak a Népszövetséghez tették át elintézés végett. A kisebbségek ügyének rendbehozatala mellett különösen Lloyd George foglalt nagy rokon­­érzéssel állást és nyomatékosan közbelépett azért, hogy Magyarországot és Bulgáriát hívják meg, hogy a népek bizottságában megadják a szükséges felvilágosítást. A hatalmaknak ezen határozata a közelről érdekelt utódállamokban nem találkozik valami barátságos érzülettel és például Belgrád közönsége nagy izgalommal tárgyalja a kisebbségek védelmének döntés elé való állítását. = Magyarország nem utódállama Ausztri­ának. A jóvátételi bizottság a közös államadós­ság folyósításával kapcsolatban kimondotta, hogy Magyarország nem tekinthető Ausztria utód­államának ; ennek következtében a közös állam­­adósságok rendezése nem történhetik meg a reciprocitás alapelvén. A jóvátételi bizottság Magyarország álláspontját tette magáévá a hadi­kölcsön ügyében, még pedig oly formában, hogy az osztrák kormány a magyar állampol­gárok kezében lévő osztrák hadikölcsönt bevál­tani köteles, mig Magyarország nem kötelezhető ruhafestő és vegytisztitó Komárom, Nádor-utca 3« és 48. szám. Mindennemű ruhaneműeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. ===== Milus János

Next

/
Oldalképek
Tartalom