Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-01-19 / 8. szám

2. oldal. 1922. január 19 folytán állampapírokban elhelyezett vagyonukat majdnem teljesen elveszítve, megfogyatkozott tőkéjük jövedelmétől is elesve, a legszomorúbb jövendőnek néznek elébe. Hivatkozással az al­kotmánynak azon ünnepélyes nyilatkozatára, amely szerint az állam valamennyi polgára ja­vát fogja előmozdítani, a közgyűlés követeli. 1. a háború előtti járulékok kamatainak 1918 október 28-t. visszamenőleg leendő kifizetését 2. ezen járadékoknak késedelem és korlátozás nélküli teljes beváltását 3. csehszlovák állam­polgárok Ausztriában vagy Magyarországon fekvő, letétjei szabaddátételének azonnali kieszközlését 4. a háború előtti államadóságoknak a saint­­germaini szerződés 203 cikk 1. pontjának és a trianoni szerződés értelmében az 1914 juiius 28-án fenforgott állás szerint való átvételét és a kamatozásnak és tőketörlesztésének haladék­talan megkezdését. A szlovenszkói áliamhitelezők saját érdekükben jól tennék, ha ugyancsak tár­sadalmi szervezetben tömörülnének jogaik meg­védésére. (ESŐ.) Az állam élelaezési Dáliáját Srba Antal élelmezési miniszter nyilatkozata. Julius végén megszűnik az olcsó liszt kiadás. Liquidálnak a központok. A háború végebeláthatatlannak mutatko­zott és a nagy frontszállitások folytán minden államban csökkentek az éleimiszerkészletek. Az, hogy a hadseregeket el lehessen látni és hogy az otthonmaradt polgárság éhségforrongásban ne törjön ki, szükségessé tette minden államban a különböző központok felállítását, ezek a köz­pontok azonban a háború elmúltával most egy­másután fölölegessé kezdenek válni és felszá­molnak. ' Srba Antal, Csehszlovákia élelmezési minisztere ezeknek a szerveknek a liquidálásól egy hírlapírónak a következőket mondotta: A csehszlovák köztársaság szigorúan el van arra határozva, hogy az 1922. esztendőben a gabona és élelmiszer terén teljesen megszünteti a kötött kereskedelmet. Az idén és pedig már ez év leg­első hónapjaiban az élelmezési minisztérium felszámol, juiius végén pedig már az olcsó liszt és az olcsó kenyér kiadását is megszüntetik. Az élelmezési minisztérium liquidalasa már a évben kezdődött, amit legjobban az bizonyít, hogy az 1921. év elején a minisztériumnak 280 alkalmazottja volt, mig ma 200 tisztviselő látja el az ötmilliónyi lisztkedvezménybeu ré szesülő lakosság adminisztrálását. Minden néven nevezendő ebben a reszort­ban dolgozó »központ« már a múlt evben meg­kezdte a felszámolást, úgy hogy az élelmiszer­kereskedelem a köztársaságban úgyszólván már szabadnak is tekinthető, leszámítva természe­tesen azt a kis gabonanemüt, amit az ellátatla­nok számára lefoglaltunk. A zsiradék, olaj és tej, továbbá gyümölcs és zöldségközpont uhu­dén ágazata, a Melasszbizottság stb. mind-mind felszámolás alatt állnak. A burgonyabeszerzés már tavaly is szabad volt, a zsiradékközpont felszámolását pedig ez év márciusig szintén be­fejezzük. Az uzsora ellenőrzését és büntetőjogi ül­dözését szigorúbbá tesszük. Az átmeneti időben vagyis a kötött kereskedelemről a szabadkeres­kedelemre való áttérés ideje alatt, minthogy tulnagy árukészletek még nincsenek, a szabad­kereskedelmet megfelően ellenőrizzük. Ezért azonban nem keli az élelmezési minisztériumot fenntartani, ezt már amúgy is mőxödő minisz­térium intézheti. Közellátásban ezelőtt 81/* millió ember részesült nálunk, most 5 millió ember kap ol­csóbb lisztet, ami nagy dolog és az állami háztartásban is érezhető könnyítést jelent. A Mimi gyűlése Léván. — Szent-Iványi József a magyarság sérelmeiről. — Szlovenszkó magyarságának leghűbb kép­viselője, a Magyar kisgazda, kisiparos és földmívespárt, kedden, január 17-én kezdte meg országos ülését Léván. A gyűlésen a párt vezetőférfiáin kívül igen nagy számban vettek részt a párt tagjai sorából is, ez a széleskörű érdeklődés nagy jelentőséget ad Szlovenszkó magyar pártjának. Az első napon elhangzott «Komáromi Lapok beszédek pedig politikai tekintetben fontos kijelentéseket tartalmaztak, melyek az itteni magyar kisebbség szempontjából bírnak kiváló jelentőséggel. A gyűlés kiemelkedő momentumát képezte ezúttal is a párt érdemes és köztiszteletnek örvendő elnökének Szent-Ivány József, nemzet­gyűlési képviselőnek beszéde, mely a magyar­ságnak itteni helyzetével és sérelmeivel fog­lalkozott. A kisgazda és kisiparos párt gyűlésen Komáromból Füssy Kálmáu képviselőn kívül dr. Mobácsy Jáno3 ügyvezetőelnök, Var­­jassy Géza kerületi elnök, Lukovich József pártigazgató, ifj. Koezor Gyula előadó és dr. Baranyay József sajtótitkár vettek részt. Délelőtt az ottani református iskola ter­mében a párt országos választmánya dr. Mo­háé y János ügyv. elnök vezetése mellett tar­tott ülést. Az elnök beszámolt a párt három évi működésé; öl és megemlékezett azokról az akadályokról, melyek a párt megalakulását gátolták. Majd elismerő lelkes hangon emléke­zett meg a párt elnökéről, kinek vezetése a párt erősödésének és naggyátetelének legfőbb biztositéka. Napirend előtt Szabó Zsigmond ref. lel­kész a lévai gazdaközönség nevében üdvözölte az országos gyűlést. Majd dr. Mohácsy elnök indítványára táviratban üdvözölte a gyűlés Szilassy Bélát, az ellenzéki pártok közös bizott­ságainak elnökét és a betegsége miatt távol levő Hangos István szenátort, valamint Kör­­mendy Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselőt, az ellenzéki pártok szövetségének politikai elnökét. A megbízólevelek átvizsgálásával megál­lapítást nyert, hogy az országos gyűlésen 242 kiküldött jelent meg. Ezután füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő számolt be a párt parlamenti képviselőinek működéséről és kie­melte a többi ellenzéki párttal való együttmű­ködés fontosságát. A képviselők a gazdasági alapra fektetett politikát követték és az hatotta át parlameuti felszólalásaikat is. Nyugodt j lélekkel állíthatjuk, hogy a reánk bízott ügyet i becsülettel szolgáltuk. Utánna Szent-Ivány József pártelnök, nemzetgyűlési képviselő emelkedett szólásra, hogy beszámolót adjon képviselői működéséről. A minden oldalról nagy figyelemmel hallgatott beszéd felölelte mindama kérdéseket, melyek az itteni magyarság helyzetével kapcsolatban vannak. Nem lehet a mai kultúrfokon álló népek­től — úgymond — azt a jogot megtagadni, hogy sorsuk felett ön aguk határozzanak. Mi tölünk ezt is megtagadták. Ez ellen a védeke­zés két irányban folyhat: az egyik a belpoli­tikai tevékenység, a másik pedig a külföldi közvélemény állandó informálása. A mai kor­mányzati rendszer egyszerűen lehetetlenné teszi itt a magyarság kulturális és gazdasági életét. A szónok azonban még sem tartja vi­gasztalannak a helyzetet. A jövő meg fogja hozni az igazi békét. Amíg bűnös és büntetett népekről fognak beszélni, nem következhetik be a lelkek nyugalma. Da bizzunk a jövőben. Eszméinknek az egész emberiség eszméivé kell válniok. Legsürgősebb kötelességünk né­pünknek a meggyőződés erejével való össze­kapcsolása. Önvédelmünk utjai az abszolutisz­tikus rends?abályok által vannak megszabva. ' Nincsen megyei és községi képviseletünk, saj­tónk pedig a van verve. Ez ellen a rendszer ellen csak a legmesszebb­menő oppoziciót alkalmazhatjuk. Szükséges az ellenzéki pártok együttmű­ködése, amely működésben háttérbe kell szo­­ruiniok a pártérdekeknek a közös cél mellett. Csak egy kikötése vau, hogy: a szövetségnek távol kell tartani magától minden osztály- és nemzeti gyűlöletet. A magyarság küzdelme csak akkor lesz sikeres, ha egyértelmű lelkesedéssel j vesz részt a munkában a közös zászló alatt. ] Örömmel állapítja meg, hogy már a muukás­­| párt körében is tért hódit a kisebbségek vé­­| deimének ügye. Kitér ezután Szent-Ivány József a szlo­­\ vák néppárt magatartására s azt mondja, hogy * a párt vezető férfiainak nyilatkozatai és a párt parlamenti tevékenysége között nincsen j meg az összhang. A néppárt nem látszik ész­­| revenni az itt lévő magyar kisebbséget és a ' néppártnak Szlovenszkó autonómiájára vonat­kozó tervezete sem beszél a magyarság védel mérői. Ha ebben a kérdésben nem kapunk vá­laszt, revízió alá vesszük az autonómia kérdé­sében elfoglalt álláspontunkat. A társadalmi szervezkedésről azt mondja, hogy az allam kormányzati politikája arra késztet, hogy a társadalmi szervezkedést a politikai szervezkedés uiján valósítsuk meg. A kisgazda-párt legfontosabb feladatának a mező­­gazdasági érdekképviseleti szerv kiépítését tartja s bővebben kifejti az e téren szükséges teendőket. Beszéde végén a külpolitikával fog­lalkozik és az utódállamok föderációja mellett foglal állást, az államok és nemzetek önrendel­kezési jogának figyelembe vétele mellett A beszéd nagy tetszései találkozott s mély hatást keltett és a jelenlevők percek ünnepelték Szent-Ivány József {elnököt. Ezután Petrogalli Oszkár dr. a szlovenszkói magyarság sérelmei­ről mondott nagy beszédet ifj. Koezor Gyula a képviselők működéséért mondott köszönetét a pár nevében. Et>ry Ferenc dr. a russzinszkói sérelmeket tette szóvá. Délután folytatódott az országos választ­mány ülése. Lakovich Ferenc, a part központi igazgatója beszámolt a kisgazdapárt három évi működéséről. ítácz Gyula, Holota Ferenc és Nagy Sándor felszólalása után a pártveze­tőség megválasztása következett. Szent-Ivány József képviselőt ott újból nagy lelkesedéssel megválasztják a párt országos elnökévé. Elnö­kök lettek még: Mohácsy János dr., Törköly József dr., Egry Ferenc és Varjassy Géza. Alelnökök: Fodor Jenő, Rácz Gyula, Török Béla, Bakó Gábor dr., Boldo, by Gyula. Ezután Törköly József a kisebbségek védelméről, Hangos István dr. pedig a ma­gyarság kulturális sérelmeiről mondottak be­szédet. Az ülést szerdán folytatták. A Bécsi lap Újság és a tenor. Még az a szegény rikkancs gyerek is, aki Komárom utcáin a Bécsi Magyar Új­ságot árulja, nem egyszer megcsóválja a fejét esténkiaf, ha egy egy megmaradó Bécsi Ma­gyar és olcsó társai h sábjaiba néha néha be­lekukkant, hogy hogyan is lehet ma olyan sze­­mermetlemü piszkolódni a magyarság ellen. A legkisebb kávéházi és utcasarki poli­tikus is tudja, hogy addig Csehszlovákia és Magyarország között nem lehet öszíute a kö- I zeledés és a kibékülés, amig ilyen meggyalázó sajtótermékeket ide beengednek és amig a bécsi magyarhoz hasonló hangú sajtó itt Cseh­szlovákiában dédelgetett kedvencként virágoz- I hátik, mert az a dédelgető* betekintést enged i a kulisszák mögé js és a magyarellenes sajtó­­í nak olyan megrendelés ize vau. Oh mert ne hidd azt jámbor olvasó, hogy csak a bécsi magyar öltögeti a fullánkjait az innenső és a túlsó magyarság ellen, mert Cseh- Szlovákiában sok-sok ilyen Bécsi Magyar Új­ság van, amelyeknek egyenesen az a céljuk, hogy a magyarságot befeketítsék. Ezek azok a közmondásos Pálok, akik tudják, hogy mit kaszálnak, sőt azt is, hogy milyen napszámért. A bécsi magyarellenes sajtó, amelytől a gerinces magyarság undorral fordul el, szóba került az osztrák-magyar tárgyalások alkal­mával is. Ugyanis Bethlen, a magyar minisz­terelnök tárgyalásai során felemlítette azt a kibékülést, amely a magyar kormány és a ma­gyarországi szociáldemokrata párt között a múlt hónapban történt és erre hivatkozva igen méltatlankodott bizonyos bécsi sajiótermékek Magyarország elleni hadjáratával szemben. — — Meglehetősen példa nélkül való — mon­dotta érvelései soráu Bethlen miniszterelnök — az a hang, amelyet néhány bécsi Lp Ma­gyarországgal szemben használ. Mi megtiltot­tuk a budapesti lapoknak, hogy durva hangot használjanak bármelyik külföldi állam ellen, még azokkal szemben sem engedjük ezt meg, amelyekkel még nem vagyuni a legjobb vi­szonyban. Bécsben azouban több lap, főként j a magyar emigránsok magyarnyelvű orgánu­mai a lehető legszemenszedettebb rágalmakkal illetik Magyarországot. És ez az, ami példa nélkül való. Demokrati­kus áliam törvényei természetesen biztosítják a legteljesebb sajtószabadságot és nem engedik meg, hogy az államhatalom beavatkozzon bi­­| zonyos közlemények megjelenésébe vagy fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom