Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-05-04 / 52-53. szám
4- oldal.-Romaromi 1962. májas-4» két * e téren Ausztriában és Németországban tettek. Az idevonatkozó törvényjavaslat tehát a nemzetgyűlés nyári időszaka előtt fog elintézésre találni. , . — Az államháztartás mai helyzete egy nem csekély összegű defieit következtében nem mondható kedvezőnek. Ennek fedezésére a bankóprést kell igénybe vennem. Megállapíthatom azonban, hogy nagy megtakarításokat is sikerült eszközölni, a további javulást pedig az adóreform végrehajtásától várom. — Ehhez azonban az is szükséges, hogy külföldi hitelezőink ne követeljék azonnal hábo ruelőtti adósságainkat. Ezek ugyanis Franciaországgal szemben 400 millió frankra. Angliával szemben 40 millió font sterlingre és Belgiummal szemben 40 millió frankra rúgnak. Magyar országot teljesen megőrölné egy ilyarányu tőkeexport. — A másik nehézsége a magyar pénzügyek rendbehozásának a jóvátételi kötelezettségben áll. Most kaptunk épen a jóvátételi bizottságtól egy uj jegyzéket melyben az élőállatszolgáltatásokat sürgeti. Én azonban Genuában bizakodom. Azt hiszem ugyanis, ez lesz az első alkalom arra, hogy a mai Európa vezető emberei igazi és közvetlen betekintést nyerjenek a legyőzött államok viszonyaiba. A magyar korona mai kurzusáról egyébként az a véleményem, hogy kedvezőtlen alakulás e téren ne:n 'várható, mert a bankóprés újabb igénybevételét a mostani árfolyamalakulás teljesen beszámítja már az értékelésébe. A konferencia kimenetelétől várunk mindent. Szóval a magyar pénzügyi helyzet még gyógyítható és erős a remény, hogy a komáromi horgászók és a Dunaparton sétálók mind töbször fogják egymásnak mutogatni, hogy: — Nini, ott megy Budapestre megint egy angol hajó. A bérlők védelmére szóló uj törvény, mely a lakást elmondást és lakbéremelést újból szabályozza, dr. Kovács Gyula fordításával és magyarázataival megjelent! Kapható a Spitzer féle könyvesboltban Komáromban. Géniből bizottságot küldenek Csehszlovákiába. (A német, szlovák és magyar képviselik a bizottságban.) Hivatalos helyről származó értesülések szerint a Népszövetség elhatározta, hogy Csehszlovákiába delegációt küld a nemzeti kisebbségek tanulmányozására. A Népszövetséget erre az elhatározásra az késztette, hogy rendkívül sok panasz merült fel az egyes helyi hatóságok ellen. A Népszövetség erre a prágai kormányhoz fordult és mint szuverén államot megkérdezte, hogy megengedi-e, hogy egy bizottság a helyszínén tanulmányozhassa a nemzeti kisebbségek sorsát. A Népszövetség átiratára Benes külügyminiszter válaszolt és kijelentette, hogy a prágai kormánynak a maga részéről ez ellen semmi féle kifogása nincsen. A Népszövetség erre elhatározta, hogy a delegációt még a nyár folyamán kiküldi Cseh Szlovákiába. A bizottság érintkezésbe fog lépni úgy a prágai körökkel, valamint az ellenzéki politikusokkal is. A népszövetség delegációja hosszabb ideig marad Csehszlovákiában és érintkezést fog keresni az összes ottlakó nemzetek képviselőivel. így tervbe van véve, hogy konferenciára magához kéri Lodgman, Baeran, Kallina, Jung és Schollich képviselőket a németek, valamint Hlinka, Juriga és Mudron képviselőket a szlovákok részéről. A magyarság részéről Lelley, Körmendy-Ékes, Jablonczky, Szenti vány József és Füssy Kálmán képviselőket, valamint Szüllő Géza, Molnár Béla, Szabó László volt képviselők és Szepesi Miksa, Sziklay Ferenc, Teliéri Gyula és Flachbarth nevei szerepelnek azon a listán, amelyet különböző helyekről érkezett figyelméztetés alapján állított össze a Népszövétség albizottsága. A konferencián kívül tervbe Van véve, hogy a delegáció egyes tagjai beutazzák a Szudeták vidékét és Szlovenszkót. Ugyancsak ennek a bizottságnak a feladata lesz a ruszinkói helyzet megvizsgálása. Erre vonatkozólag még a részletes program még nincsen készen, de hasonlóan a csehországi és szlóvenszkói programhoz, a delegáció Podkarpatska Russban is helyszíni szemlét fog tartani és érintkezésbe fog lépni az ottani különböző nemzetek képviselőivel is. Miként említettük, Benes külügyminiszter a Népszövetségnek adott válaszában kijelentette, hogy a prágai kormánynak a kiküldendő bizottság ellen nincsen kifogása és annak munkáját mindenképen támogatni fogja. A bizottság kiküldetésének időpontja pontosan még nincsen meghatározva, de valószínű, hogy a látogatás még a nyár folyamán megtörténik. Heti krónika. Az orosz-német egyezség, ha nem is nevezték el azt hamarosan katonai konvenciónak, nem tisztán barátságos kézfogásnak készült a két nagy nemzet között. Bármily ür válassza is el a polgári társadalmat az Oroszországban inaugoralt szovjet társadalomtól, a Csicserin Rathenau féle barátkozás nem minden rokonszenv nélkül fogadtatott az egész világon. Hogy a rokonszenv nem csapott át lelkesedéssé, s hogy még nem békült ki a polgári társadalom a szovjettel az, a szovjet oroszországi gazdálkodása és véres tettei után csak természetes. Csicserin, mint az orosz külügyek népbiztosa mindeneseire viselkedett oly előkelőén, mint a legvirágosabb frakku egyéb külügyminiszterek és delegáltak, s ha az oroszországi belügyeket is azzal a bizonyos europer; szellemben vezetnék, mint külügyeiket, az egész; világ szívesen állná Oroszországgal szemben a. régi barátságot, amelyet a boisevizmus vitt halálpadra. Ha másra nem, arra igen is jó volt a német-orosz kibékülés, hogy megmutatta a bosszú szomjától lihegő Poincaréknak, hogy, minden szertezülöttségükben is, Európában közel kétszázmillió embert nyomorúságuk erőssé, hatalmassá kovácsolt össze, s jó volt tanulságnak azok számára, akik a történelemből mindeddig nem tanulták meg eléggé, hogy a közös nyomor inkább éleszt egymásért késhegyig menő barátságot, mint az a konc, amelyet millió s millió emberiélekből szakítottak ki győzedelmes háborúk után. A magyar szociáldemokraták, mégis részt vesznek a képviselő választásban. Mindenesetre a kölcsönös megértés jele, hogy a magyar munkásság is részt kér magának a törvényhozásban. A teljes visszavonulás, amelyet kommunista trombitaszóval fújt a munkát, nyuj galmat váró munkásság fülébe a kommun ideológiától nehezen megszabadulni tudó szociáldemokrácia, a passzív rezistencia eredményt eddig nem hozott a munkásságra. Nagy tévedés az, midőn részvétlenséggel akar valamely gazdasági alakulat magának politikai előnyöket szerezni. A gazdasági harcnak eszközei nem azonosak a politikai harcéval, A munkásság bármily néven nevezett tömegmozgalmának alapmottója a gazdasági, existenciális helyzetének javítása. Hogy az utóbbi években ez a harc a politika vágányára került, nem a munkásság hibája, hanem azoké a vezetőké, akik márólholnapra szerettek volna beteggé lerongyolt, munkátlanságban elsenyvedt embertömegeken teóriák holt betűiből uj világot teremteni. A magyar munkásság ráeszmélt arra, hogy a saját helyzete javításánál csak gazdasági előnyöket nézze, nem a mai társadalmi és gazdasági rend felbontásából, de ennek a rendnek, sok betegségből kigyógyitásából remél javulást existenciájabiztosításában. Álmodozók, fautómok után futók, a munkásságot egy uj társadalmi rendszer kovászának tartják, s elfelejtik, hugy annak a munkásságnak még a ma betevő falatját sem tudják biztosítani. Kaizer Sidonia, Plesko Anna, Drinnal Fatiura,. Kucharsky Irén, Paál Ilona, Matejovics János, Süveg Lajos, Jedlicska Aurél, Békefi Erzsébet, Nagy Alizor, Jakab Sándor, Jaross Ilona», Pudelka Bozema, Molnár Regina, Netter Matild, Szabó Mária» Szabó János ikrek, Sándor Pál, Holczer Antal, Kovács Lajos, Bindernits Margit, Molnár Sándor. II. Házasságok. Mantinuk Vendel és Nagy Mária, Lapos 'Sándor és Kozmer Teréz, Maly József és Ács (Venczel) Róza, Fiurasek József és Geér Franciska, Viszlai János és Mészáros Agnes, Berecz Zsigrnond és Csizmadia Juliánná, Molnár János és Szakács Erzsébet, Stickluaer Vaclav és Fvyba Márta, Kocsis András és Cserni Erzsébet, Farkas Rudoif és Bajkai Erzsébet, Erdélyi László és Szabó Teréz, Pesa Rudolf és Soltész Márra,. Varsányi Imre és Ratkovszky Erzsébet, Kalván János és Magyarics Katalin. III. Halálozások. Bédi Jánosné 63 éves március 24-én, Pulc Bohmiel 45 éves március 25-én, Picz Rudolf & hónapos március 26-án, Engel Ede 61 éves március 29 én, Burcs Józsefné 27 éves március 29-én, Keszeli János 75 éves március 28-án, Keller Aníalné 58 éves március 28-án, Helt Sándor 75 éves március 28-án, Siska János 80 éves március 29-én, özv. Erős Jstvánné 82 éves március 29-én, Vörös Ferenc 51 éves április 4-én Dömötör Katalin 22, éves április 5-én, Fülöp János 71i éves április 6-án, Tóth Károly 5 hónapos április 9 én, Kovács Istvánné 69 éves április 9-én, Enge« Lajos 22 éves április 7-éri, özv. Lukács Györgyné 80 éves április 9 én, özv. Csirce Albertné 40 éves április 10 én, Bese István 66 éves április 11-én, Fried János 13 nap április 11-én, Nagy József 42 éves április 12-én, Angyal Géza 20 éves április 1 l-én, Vörös András 45-éves április 12 én, Krausz Lipót 69 éves április 14-én, Pollák Henrikné 62 éves április 14rén, Eingruber Richárd 39 éves április 16-án, Czanik Alajos 47 éves április 15-én, Szabó Mária 36 órát élt április 18-án, Szabó János 24 órát élt április 17-én, Zaskovara Ferenc 37 éves április 18-án, Lltleuél uisumot minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. üidéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába Gjárási dij 35 korona. cím: hászló Zsigmond Bratislava (Pozsony) Széplak-u. 12. sz. flz anyakönyvi hivatalból 1922. éui március 20-tól április 20-ig. I. Születések. Telepy Edith. Szer József, Fehér Juliánná, Tamasek Lajos, Gaborek Erzsébet, Kocsis Ferenc, Angyal Margit, Gyurina István, Mészáros József, Sedlacek József, Fried János, Lablendíl Mária, — A bérmálás elhalasztása. A május 7-ére kitűzött bérmálást közbejött akadályok miatt rövid időre elhalasztották, de mint a plébániáról értesülünk, lehetőleg még május hó folyamán meg fogják tartani. — Házasság. Barna Lajos tatai m. kir. posta- és távirda főtiszt és Héregi Teruska ácsi posta-távirda ellenőr — mindkettő jó ismerősünk — házasságot kötöttek. — Május I. A hivatalosan is elismert munkás ünnepet, május elsejét, az idén is a szokott keretek között ülte meg a komáromi munkásság. A kommunista párt tagjai délelőtt 9 órakor a Munkás Otthon előtt gyülekeztek zászlók alatt és szakszervezetek szerint. A Duna-rakpartról aztán zenekarral a városon keresztül felvonult a Kossuth-térre, hogy megtartsa ünnepi gyűlését. A gyűlést Gáborek József vezette, Ünnepi szónok Nagy Gyula kommunista nemzetgyűlési képviselő volt, ki hoszszab beszédben méltatta a nap jelentőségét, élénk tetszést keltve a nagy számban egybe
