Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-04-27 / 50. szám

1922. április 27. „Komárom! Lapot*“ „Műemlékek és a politikai térkép változásai“ ■cim alalt a következőket irja a pozsonyi Mária Terézia szobor ledöntéséről: „Fadrusz János ezen remek alkotását, mely mint egv halott fehér márvány virág pompázott abban a gyönyörű háromnevü városban, nem a háború, vagy a forradalom heve pusztította el. Azt a mi jó barátaink a csehszlovákok s az uj Európa dédel­getett kedvencei két esztendővel a forradalom után rombolták össze. A légionáriusok és civilek két teljes napon keresztül döntötték a szobrot a rendőrség csöndes segédlete mellett, mely egyedül a ledöntött szobor lefényképezését aka­dályozta meg. Vájjon egyedül álló-e ez a jelenség, avagy a múltra emlékeztető többi emlék is hasonló sorsnak néz eübe? Ki tudná megmon­dani? Ugyan ki biztosíthat arról, hogy a mi jó barátaink minisztériumait fenn a prágai várban, ahol minden az elmúlt dicsőségről tesz bizony­ságot, nem fogja e egy szép napon hasonló sors érni. A vár udvarában, szemben Benes ablakaival, ott szomorkodik a Kolozsváry test­vérek összehasonlíthatatlanul szép alkotása a reneszánsz gyöngye: a Szent György szobor. Nem tudja, hogy mikor ront neki a nemzeti felhevülés, hisz alkotói magyar művészek voltak.“ A prágai „Moderni Revue“ Jean de Bonnefon cikke miatt a párisi cseh sajtó és propaganda irodának ront és szemére veti, hogy mindennel foglalkozik, csak éppen azzal nem, hogy a külföldet a csehszlovák viszonyokról helyesen informálja. A művészeti folyóirat nem resteli azt imi, hogy a szobor ledöntése is, psziholo­­giailag menthető, mivel nem azért rombolták le, mert magyar művész alkotása, hanem mert az elnyomást és az erőszakos németesítés képvi­selőjét ábrázolta. (ESŐ.) — Közgyűlés. A komáromi r. kát. egy­házi énekkar vasárnap d. e. 10 órakor tartja fennállása óta 32. rendes közgyűlését a Majláth­­iskola dísztermében az alábbi tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Elnök és jegyző válasz­tás. 3. Múlt évi zárószámadás. 4. Folyó évi költségvetés. 5. Választmány megalakítása. — A XIV. Katolikus Est. Vasárnap április 30-án délután 1j2Q órakor lesz a tizennegyedik Katolikus Este a Kaiolikus Legényegylet szín­háztermében, melyen a főgimnázium Mária Kongregációja szerepel, monológ, szavalat, zene és melodráma számokkal. Az estnek érdekes­séget kölcsönöz Sólymos Ede főgimnáziumi tanárnak, a kiváló egyházi szónoknak előadása a lélek halhatatlanságáról. Az előadás belépő dijai 3, 2, 1 K. Gyermekek 12 éven alul csakis szülőik kíséretében vehetnek részt. — A komáromi baptista esküvő című, múlt számunkban közölt hírünkbe hiba csúszott be, amennyiben az esküvő nem a Dózsa-féle Vigadó emeleti nagytermében, hanem a polgári fiúiskola tornatermében lesz vasárnap délután 3 órakor. Ez alkalommal az esketési szertartá­son kívül szónoklatok és szavalatok, énekszá­mok is lesznek az esküvőn, amelyen mindenkit szívesen látnak. — AKath Legényegylet vigalmi bizottsága Gosztonyi Nándor elnöklésével a héten tartott üíésén elhatározta, hogy az egyesület díszter­mében táncgyakorlattal egybekötött tánctanfo­lyamot létesít. A tanfolyam, mely hat hétig fog tartani, május 2-án veszi kezdetét. A tanítást Kósa József okleveles tánctanár fogja vezetni Tanítani fogja a régi magyar táncokat is, a palotást, körmagyart, csárdást stb. Az egyesület a tanfolyam részvételére szóló felhívást, részvéte i jegyeket már szétküldöhe s esetleg azok, kik tévedésből nem kaptak volna, forduljanak a rendezőséghez. A tanfolyamra beiratkozni lehet *z egyesületben naponként este 8—10-ig és Windisch Károly órás és ékszerész üzletében. — Műkedvelői szinieiöadas. A Csallóköz­­aranyosi kisgazda és kisiparos párt műkedvelő gárdája részben a református templom harang­­alapja, részben saját pénztára javára az állami ovoda nagytermében szinielőadást rendezett s sikeresen hozta színre Nagy Dénesnek a Katóka őrmesterné cimü 3 felvonásos népszínművet s dacára annak, hogy a helybeli kisgazdák rész­vétlenséget mutattak a darab iránt, mégis több­ször meg kellett ismételni. A harmadszor is bemulatott népszínmű szereplői általában jók voltak, de ki kell emelnünk, a Katóka szerepét játszó Tóth Juliska, özv. Trombitás Laszlóné szerepét játszó Szénássy Teruska, Varnyuné, falu szája Vörös Ágnes, Zsuzsika unokahuga Csiba Juliska és Borcsa menyecske szerepét játszó Jakab Etelka, játékát, kik szerepeiket elsőrendűen adja. A férfi szereplők közül úgy Pantoffel, mint a paraszt szerepben Nagy Antal, Makai birót személyesitője Török Sándor, Gá­bor huszárkáplár Berecz József és Füzes huszár­őrmester szerepben Varjú Imre érdemelnek di­cséretet. A darab sikeres szinrehozaíala, s a rendezés fáradságos munkájáért az elismerés Tóth Béla segédlelkészt illeti. — A „Jo P'.jiás“ cimü gyermeklap má­sodik száma még az első számnál is gazdagabb tartalommal jelent meg A tizenkét oldalas lap­ban gyerrnekreyény, mesék, elbeszélések, hasz­nos kis ismertetések, rejtvények és Hornos Károly festőművész ötletes, szép képei szóra­koztatják a magyar gyermekeket. Mutatvány­­számot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal (Bratíslava-Pozsony Szénatér 11.) A „Jó Pajtás“ előfizetési ára negyedévre 25 korona, egyes szám ára 2 korona. Számonként kapható Spitzer Sándor könyvkereskedésében és az iskolákban. — Üdvös intézkedés a magyar tanítóság javára A magyar kormány kimondotta, hogy jövőben középiskolával biró helyre csak csalá­dos áll. tanítót alkalmaz, hogy azok gyermekei­ket neveltethessék. A legény es hajadon tanerők falvakban és tanyákon nyernek alkalmazást. KÖZGAZDASÁG, fl földbirtok és a pénz. Az emberre, mint élő lényre nézve a leg­nélkülözhetetlenebb földi jó a kenyér, ami nélkül nem élhet meg. Ennek folyományaként a legér­tékesebb földi vagyon az emberre nézve a termőföld, amely a neki múlhatatlanul szükséges élelfeltételt — a tápláló kenyeret — meglermi. A falusi földmives, aki az ő egyszerű és szűk sablonszerű munkakörét, kemény munkával ugyan, de inkább ösztönszerü megérzéssel, mint logikus elgondolással tölti be, a maga egyszerű eszével már régtől fogva hiszi és vallja ezt a megdönthetetlen természetes igazsá­got. Leghőbb vágya, legnagyobb boldogsága volt és lesz mindenkor a földbirtok, mint a legreálisabb vagyon, amely mindenkor biztosítja számára az ő és családja megélhetési lehetőségét. A mélyebben gondolkozó müveit ember, aki kényelemhez szokva, nem szívesen gyötri elpuhult testét a földmivelés verejtéket fakasztó kemény munkájával, az ő szélesebb tudásával és találékonyabb eszével eszközt és módot keresett arra, hogy könnyebben — nehéz testi munka nélkül — juthasson hozzá ahhoz, a neki is nélkülözhetetlen kenyérhez, amelyért más dolgozott meg, más termesztett. Módot és esz­közt keresett arra, hogy az ő megsokasodott életigényeit és telhetetlen élvezet vágyát fényes otthonába lustálkodva, munka nélkül elégít­hesse ki. Ezt a módot a megszoruló ember­társai kényszerű életszükségletei üzleti közve­títésében, ezt az eszközt pedig a pénzben találta meg, amelyért nemcsak a földbirtok, de maga az ember is megszerezhetővé vált. Ezóta a művelődő emberiségnek a leg­főbb gondja az üzlet és legkedvesebb java a pénz, legfőbb törekvése pedig a pénznek men­tői könnyebb és nagyobb tömegben való meg­szerzése, a telhetetlen tőkefelhalmozás. Az aranyborjú imádata — a pénz utáni rajongás — nagyon régi keletű, de rendes vi­szonyok között annak túlhajtott kilengéseit fé­ken tartja a tisztesség és a becsület. A társa­dalmi békés re id megbomlásakor azonban a pénzszerzési vágy mindig a tobzódásig fokozó­dott az emberiség kevésbbé tisztességes gon­­dolkozásu rétegeiben és a legkíméletlenebb ön­zéssel használja ki a háborús nyomorúságok által sanyargatod embenársai gyöngeségét, ke­­délyhullámzását és hiszékenységét a maga pénzbeli vagyonának lazas gyarapítására. A pénzszerzési vágy még soha nem érte el az őrületnek azt a fokát, mint a mostani vi­­lágfelforduiás alatt. A fejtett pénztecbnika mel­lett mérhetetlen vagyonok cserélnek gazdát. Az egykori egyszerű csereüzlet a börzék milliárdo­­kai forgató hazárdjátékává fajult. Általánossá lett a nezet, hogy minden ut és mód jó a pénz szerzésre, mert a pénznek — ha sok van be­lőle — nincs szaga. Pedig ennek a szédületes hazárdjátéknak a veszteségeit és nyereségeit végeredményben sok-sok niiilió szegény ember sínyli meg. Csak az egyszerű paraszt ember maradt meg hűségesen az ő régi meggyőződésénél ma is. Ha pénzre tud szeri tenni, azt nem fekteti üzletbe, hanem olvasatlanul fizeti a földért, amely ránézve a megélhetését biztosító egyedüli érték. És ha meggondoljuk, őneki van igaza. _____________________________R M. H. * a«»rAie*i5í©ijttr* * tM'werlLe.ito « felelőit. tiM^Ukdö 'KH8i-s.tr KA)»« »;• -■«■»»ott 8o:tvw itfinyTOyomdiiábM íomUanr 5. oldai. Értesítés I Van szerencsém a n. é. közön­séget értesíteni, hogy az ekeli szövetkezeti nagy vendéglőt átvettem és folyó hó 30-án ün­nepélyesen, cigányzenével megnyitom. Midőn jó ételekről, italokról, gondos és pontos kiszolgálásról a nagyérdemű kö­zönséget előre is biztosítom, vagyok szives támogatást kérve teljes tisztelettel íiovács Vince 258 vendéglős. Büffett! Friss csapolt pil­sesai sör S Elsőrangú Borok! bognár és kovácsműhely Torma Ernő Bratislava, Pozsony, Dana-utca 36. Készít és állandóan raktáron tart legmodernebb haj tó kocsikat, valamint az összes bognármunkákat,. ÍElSlOD Síi 1422. 140 Megrendeléseket a legjutányosabb árban vállal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom