Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-04-22 / 48. szám
6. oldal. «Komáromi Lapok« 1922. április 22. ságot nem ismerve igyekeznek betölteni hivatásukat, mig Orosz Elek s. lelkész a hitoktatói teendőket láija el. Miután dr. Madurkay Miklós plébánost a a főegyházhatóság nyugdíjazta, s pályázatot is irt ki a plébánosi állásra, a komáromi kath. hívőket és egész vallási életét érintő kérdés méltó érdeklődést váltott ki. Az az áldatlan helyzet, amelynek hátrányait a komáromi katolikus lakosság már régi idő óta érzi, s amely bátran mondhatjuk, már j évtizedek óta nélkülözi igazi pásztorát, várva várja, hogy végre olyan egyén kerüljön a plébánosi székbe, akit őszinte szeretettel, egyhangú lelkesedéssel, fenntartás nélküli becsüléssd venne körül, akiben nemcsak egy pártcsoport latja választással kierőszakolt jelöltjét, hanem az egész katolikusság is. A komaromi plébánia, amelyben Meszlényi, Majláth püspökök székeltek egykor, a komáromi plébánia ezekhez hasonló egész férfit, az összes hívőkkel törődő, az egesz egyházközség érdekeit szivén viselő férfiút vár mar évtizedek óta, aki uj lelket önt a hosszú árvaságot látott hívők leikébe, aki a katholikus hitélet terére friss szellemet, megújhodást hoz, de különösen megtalálhatja a kapcsot minden hivővei, s a meglazult egyetértést a hívők között is egyengetni, megerősíteni képes, hogy valóban egy nyáj legyen, ha van egy igazi pásztora. Mint értesülünk a patronátus elnökétől dr. Mitiola Ferenc városi t. főügyésztől, a plébános választás nem fog a korteskedés hullámaiba kerülni, mert a komáromi katholikus lakosság régi jelöl je felé egyhangúlag terelődik a figyelem. Mayer Lajos párkányi plébános neve nem ismeretlen a komáromiak előtt. Komárom szülöttje, közülünk való, aki méltó utódja lehet azoknak a nagy neveknek, akik a komáiomi egyházi élet terén maradandót hagytak ránk. Az őszinte ragaszkodás hangja csendül ki a patronatus jelöléséből, amely, ha kezében van, a döntés joga, a katholikus egyháznak Komáromban minden várakozást betölteni hivatott és osztatlan szeretettel fogadott férfiút állít, a vezér után sóvárgó ezrek sorai elé. Reményünknek adunk kifejezést, hogy a plébánosi szék betöltése körül a múltban volt, sorbontó harc most elhallgal, s az egybeforrott katolikusság uj plébánosát mielőbb falai között üdvözölheti. Grand Sanatorium és Vizg'yóg'yintézet Bratislava (Pozsony) Mélyút. Elsőrangú egyetemes gyógyintézet bel- és idegbetegek, cukorbajosok, rpekó-, vese-, gyomor-, bél-, szív és véredénybutegek speciális gyógyítására. Hizlaló és fogyasztó kúrák. Sebészet, nőgyógyászat és szülészet. Urológia és bőrgyógyászat Testegyené- 8zet. Szemészet Orr- gége- és fülgyógyászat. Lakás, fűtés, világítás, kiszolgálás, ápolás, házi orvosi kezelés, 5 étkezés 83 K.-tól. Viz «órák teljes üzemben bejáróknak is. Igazgató főorvos: Dr. Arányi Zsigmond. 139 ________________________________ Kirabolt gazda. — Országüti rablótámadás. — A múlt hét közepén történt, hogy Pallama István vámosujfalusi lakos elindult hazulról Gúta községbe azon célból, hogy cséplőgépet vásároljon. Meg is érkezett minden baj nélkül Fekete Lajos gutái lakos cséplőgéptulajdonoshoz. Pallama István meg is vette a cséplőgépet és a vétel után, negyedmagával, köztük Fekete Gyula gutái lakossal elment. áldomást inni Horváth József vendéglőjébe. Poharazás közben a társaság egyik tagja, Fekete Gyula megtudta, hogy Pallama Istvánnál nagyobb pénzösszeg van és mikor Pallama a korcsmából a hajnali vonathoz akart indulni, Fekete Gyula lebeszélte, hogy ne utazzon el. Tovább poharaztak, majd késő hajnalban Pallama gyalogszerrel neki önduit Vámosujfalu felé, — még Fekete meg is mutatta az utat, melyen hamarább haza érhet. ífráSSü Azonban Fekete Gyula nem haza ment Gútára, hanem egy kis idő múlva utána szaladt, kint az országúton utolérte Pallamát, orvul megtámadta és. egy bottal oly ütést mért a külömben hatalmas testalkatú emberre, hogy az nyomban az ütés után eszméletlenül a földre esett s ekkor még két ütést mért rá és mivel gondolta, hogy agyoncsapta, a zsebében levő 28.000 koronát elvette tőle. Fekete Gyula ekkor haza ment, a rabolt pénzt az eresz alá rejtette és kiment a földjére dolgozni. Nernsok időre azonban az általa agyonütöttek vélt Pallama magához tért, bevánszorgott a faluba s a csendőrségnél megtette a feljelentést. A csendőrök nyomban Fekete keresésére indultak, meg is találták a határban, munkaközben, vallatni kezdték s rövid vallatás után elmondotta, hogyan támadta meg és rabolta ki Pallama Istvánt. A pénzt hiánytalanul megtalálták az eresz alatt. A csendőrök Feketét letartóztatták és az államügyészség fogházába bekísérték. —gi. A közönség köréből. A Beregi estről vettük az alábbi levelet: j Sietek önnek válaszolni, kedves kritikus f ur, nem szeretném, ha ön előbb süllyedne vissza i régi ismeretlenségébe, mielőtt egy pár őszinte, de jóindulatú tanácsot adnék önnek. Hát nézze ked- ] vés fiatal ember! Azzal, hogy valaki egy nagy ; színészről rossz kritikát ir, még nem válik nagy kritikussá. Képzelje ! Még a kritikusnak is kell f Írnia tudni. Kerdezze meg különben — ha \ esetleg nem bizik bennem — k. főszerkesztő- \ jétől, hogy milyen messze áll az újságírás pl. . a csecsemővédelemtől. Eltekintve — ugyneve- í zett — Írásművében előforduló gondolathibák- j tói, ön, kedves kritikus ur, stiláris hibákat is j elkövet, sőt Múzsa bocsá’, még helyesírási hibákat is. Igaz ugyan, hogy ezeket sajtóhibának , vehetném, azonban emlékszem rá, hogy ön i ezeket a szavakat igy is ejti, sőt fonétikusan még \ papirra is igy veti. Nézze, kedves Mester! Hogy ) az írás mennyiben különbözik a kiejtéstől, sza- j badjon felhoznom a következő példát. Pl. a s szubventiót azt halkan ejtjük, c-vel, azonban az Írásmód az egészen más, esetleg egyálíalá- ; j ban nem is Írjuk le. Ennyit a helyesírásról. De térjünk a tárgyra. Ha ön azt hiszi, j I hogy Beregi azért jött Komáromba, hogy önt leszólja, ön — mint rendesen — téved. Azt ■ hiszem, hogy csak egy fricskát akart adni a • saját magáról, a művészétről, jó Ízlésről meg; feledkezett, saját maga által kinevezett kritikusnak és ez a közönség harsogó kacaja között I sikerült is neki és... emlékezzünk... ön anj golosan, vagy — hogy újabb kifejezéssel éljek, ; —, emigráns módra, hirtelen távozott a terem! bői. És amint az ön kritikájában mellékelt í ábrája mutatja, nem Beregi haragudott, hanem j,.ön, eo ipso, önnek nincs igaza. Ön különben L csak hálás lehet Beregi iránt, mert hiszen túlságosan fiatal ember létére, hatalmas sikere volt, I midőn olyan _ nagy közönség nevetett Önnek, i vagy önön. És viszont stilszerübb zenekiséretj tel, mint a kacaj, humorista nem is távozhat. Ön demagógiának nevezi fiatalos elvakultságában azt, ha Beregi az ön értelmetlen, rosszindulatú, beteg és tiszteletien kritikájára ; egy megjegyzést tesz. Nem, fiatal óriás ur! A 1 demagógia az, ha ön egy tényleges értéket és művészetet, öntudatos erpigráns módjára sárba rángatni igyekszik. Ha ön valódi újságíró volna, úgy tudná azt, amit minden újságolvasó is tud, hogy Beregi Bécsben 50 és 100 előadáson csakis modern és hipermodern szerepeket játszott ; és a valamikor klasszikus színész a volt császárvárosban a modern irányzat képviselője. Most pedig térjünk át Ady-ra. Ady Endre felesége — engedje meg, kedves kritikus ur, ha rövid ideig is, közelebb állt Adyhoz, mint ön, — Budapesten egy nagy Ady-ünnepély alkalmával, melynek csak két szereplője volt, Babits, az esztéta és Beregi, a szinész, T— Babits Adyról olvasott és Beregi vagy 20 Ady-verset olvasott fel, — szószerint a következőket mondta Bereginek: „Csodálatos, néha úgy tetszett, mindha Bandit hallanám és dacára, hogy nem hasonlít hozzá arcban, olvasás közben néha mégis egészen ő volt.“ És Beregi soha életében nem is látta Adyt és nem is beszélt vele., Ennél szebb kritikát még Bej regi sem kaphatott volna. \ Bereginek tegnap este előadott Ady-karií katúrája azokra vonatkozott, kik Adyt úgy magyarázzák, ahogy ön. Önnek az nem is tetszhetett, mert egy irodalmi viccen vagy karikatúrán csak azok tudnak mulatni, akik az irodalmi produktumok va ódi ábrázatát is ismerik. Ön azt mondja, kedves lángész ur, hogy Beregi a szürkék hegedűse és érti alatta Komárom közönségét, melynek Beregi nagyon tetszett. A komáromi közönség, melynek filléreiből Önök még újabb nyári köntösükben is megélni akarnak, köszöni a bókot kritikus ur! Csakugyan különös este vojt a tegnapi. Ön mondá. Ön akart kacagni és Önön mulattak. Eszembe jut Beregi és eszembe jut mindnyájunk barátja Ady: A vén nap leesett mosolygón, Fellélegzett egész világ: Nem valók az izzadt mezőkre Eféle bolond és nagyszerű, Szent égi komédiák. — Kertész Imre. A mi nászunk. Fázós, őszi éjszakában Fogant a mi nagy szerelmünk; Vándor darvak hangja búgott Az eskünkhöz... s mi is mentünk. Én nagy őszben álmodom most Tavaszomról s kék ruhádról... Te... az égő, szent tavaszban Csókos őszről, néma vádról. Lázas álmunk szűz virágát Örök vágyunk fonja, fűzi S fájó, hervad! koszorúnkkal A Gúny véres kedvét űzi. Lázvirágból vetett ágyon Mind a ketten égünk, vágyunk S nem lesz nekünk csókos őszünk Nem lesz nekünk soha nászunk . . . Végh Géza. — Személyi hir. Darányi Ignác dr. volt magyar földmivelésügyi miniszter, örsujfalusi nagybirtokos folyó hó 21-én városunkban tartózkodott és a város polgármesterénél látogatást tett. — A Jókai Egyesület közgyűlése. A Jókai Egyesület XII. rendes közgyűlését vasárnap, április 30 án d. e. fél 11 órakor tartja a kultúrpalota nagytermében. A közgyűlésen dr. Erdélyi Pál, volt kolozsvári egyetemi tanár, a kiváló tudós és az egyesület társelnöke tart előadást. — Kinevezések. Dr. Czobor Imre, a túlsó oldali Komáromvármegye főispánja kinevezte közigazgatási gyakornokokká dr. Kálmán Rudolfot, néhai Kálmán Rudolf, Komáromvármegye volt főispánjának fiát és dr. Kiss Ernőt. Dr. Kálmán Rudolfot a tatai főszolgabirói hivatalhoz, dr. Kiss Ernőt pedig a megyei központba, Komáromba az árvaszékhez osztották be. — A Góth pár mai színházi estje a legnagyobbszerü művészi eseménynek ígérkezik és bizonyára megtölti közönséggé» a Legényegylet színháztermét. A Góth pár művészetét nem kell a müértő közönség figyelmébe ajánlanunk. Tudjuk, hogy a Vígszínház hírneves együttesének a legkiválóbb erőssége a müvészpár. Qóth Sándor elismert művészete a legtökéletesebb és a legfinomultabb, a szinpad birodalmának szuverénje ez a nagy színész s a felesege, Kertész Ella, a finom megérzések, intimitások hivatott megszólaltatója, a telki rezgéseké és szubtilis érzéseké, amelyek halk hangon törnek utat a lélek mélyéből. A nagyszerű két darab, amelyet kiválasztottak, a Hamar égy asszonyt! és A háromszög, olyan, amelyen minden jeles színészi tulajdonságuk kibontakozhatik előttünk. Méltó partnerük D’Arrigó Kornél, a budapesti közönség kedvence, aki egyike a legjelesebb és legtehetségesebb színészeknek. Az előadás pontosan 8 órakor kezdődik és 10 után végződik. Jegyek még kaphatók 30—20 koronás árban, állóhelyek az esti pénztárnál válthatók e$te 7 órától kezdve. —■ Dr. Arányi Gusztáv fürdőorvos Karlsbad 1. Haus Franconia, Becherplatz, rendeléseit újra felvette.
