Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-04-22 / 48. szám
Negyvenharmadik évfolyam 48. szám Szombat} 1982. április 22 KOMAROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetés) ér c»*h-.slovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: %és* érre 80 I, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára t 80 fillér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JaNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA ár Szerkesztő: BäRÄMVäY JÓZSEF dr. Mami-Klói teil. Régóta érezzük mi magyarok, de érzik ezt szlovák testvéreink is, hogy a régóta hangoztatott és sokszor politikai eszköznek felhasznált szlovák-magyar barátság dolgában egyszer már tiszta képet kell nyernünk. Mi soha kétséget nem hagytunk a tekintetben, sőt, nyomatékosan hangoztattuk, hogy az ezeresztendős együttélés, ami már joggal matrimóniurnnak nevezhető, mert a legilletékesebb anyakönyvvezető: a meghamisithatatlan történelem előtt közelebbi, vérségi kapcsot jelent a két nemzet életében. Nem Hlinka és Juriga, sem Jehlicska, avagy Dvorsák recipéi szerint állapítottuk meg a mi közös sorsunk diagramját, nem a forradalom utáni átalakulás és nemzeti kisebbséggé zsugorodásunk diktálja belénk és hirdetteti a milliónyi magyarságnak és szlovákságnak ezt a barátságát, hanem a történelmi tanulság, amely a tények vaslogikájával, s az igazság pörölyével csap minden reparáció vaksággal megvert úttörői munkája közé. Az államegység eszméje, amely eddig is több kevesebb áldozathozatalt követelt már is a szlovákságtól, mai vezetőiknél teljesen elhomályosította azokat a maguk értelmében kristálytiszta nacionalista törekvéseket, a melyek a szlovákság nemzeti és politikai életében a megújhodás útját kijelölni, s járhatóvá tenni hivatottak és alkalmasabbak lettek volna. A politikai fórumról valóságos félvilági kacérkodás folyik a többi, a csehszlovák államnak, ha alapításában nem is, de fentartásában részes nemzetiségei felé, amelynek őszinteségében kételkedni a magyarságnak azóta joggal oka van, mióta a néppárti autonómia javaslat igen pőrére vetkőztette a szlovákság mai vezetőinek kormányzási egyeduralomra törekvő szándékait. Magában az autonómia követelésben valóságos inkarnációját látjuk ama fajegység tagadásának, amely a csehszlovák állam megalakítását történelmi szükségességnek és előrelátott elkerülhetetlen eseménynek tüntette fel, s ma is túlontúl hangos móddal kürtöli világgá. Nem tagadható, a politikai pártok vezetői között a külvilágnak szemében késhegyig menő ellentétek, csodálatosmódon csendesednek el, vagy halnak el egy-egy semmitmondó kompromisszum koporsójában, még a legvéresebb szájú ellenzéki vezérek is képesek áldozatot hozni az állam és fajegység igen friss falába vájt oltára előtt, mégis, a tömegpsziké ismerői már jegecedő kristályát ismerhetik fel annak a függetlenségi törekvésnek, amely az autonómia szavában egy két és félmilliós nemzet jogait akarja csorbithatatlanul kierőszakolni. Hogy épen azok, mint Hlinka, Juriga, kiknek okuk és módjuk volt megismerni az u. n. magyar elnyomatás szenvedéseit, az autonómia kérdésében éppen a magyarságról feledkeztek meg s az autonómiát kizárólag a szlovákságnak követelik, ma azt látszik csak igazolni, hogy a szlovákság vezetői válaszúton állnak, amelyről kacsintgató szemeik hol Prágát, hol Turócszentmártont, hol Pittsburgot keresik. Ha a szlovákság a politika egyenes utján akar haladni, lehetetlen, hogy megfeledkezzék arról, hogy a magyarsággal együtt évszázadokon keresztül közös sorsban élt, lehetetlen, hogy uj történelmet akarjon kezdeni azok nélkül, akikkel nem szerződések, nem paktumok, hanem tradicionális kapcsok tartották s tartják össze. A szlovák-magyar barátság nem fantom, nem alku, mert a magyarságot odadobott jog-törmelékek nem fogják megalázkodóvá, sem fajához ragaszkodásában megingathatóvá tenni, a szlovák-magyar barátság hangoztatása nem jelszó, hanem patinás történelmi valóság, amely hogy uj éleire keljen, a szlovákság vezetői részéről csak annyi őszinteség kellene, amekkora megalkuvást, amennyi engedékenységet fajrokonaikkal szemben mutatni, amennyi jogfeladásba belemenni másirányba eddig nem átalottak. = A parlament tavaszi ülésszakának folytatása. A „Cesko Slovo“ közlése szerint a képviselőház a tavaszi ülésszak második részében, amely május 3-án — Benes visszatérése után veszi kezdetét, nem fog nagyobb jelentőségű politikai, vagy szociális kérdéssel foglalkozni. A decemberi törvény módosítását a közvélemény ugyan nagy érdeklődéssel várja, a novella javaslat tárgyalása azonban minden valószinüség szerint sima és békés lesz. A kormány 51 javaslata között, amiket az ülésszak második részére előkészített, nem szerepel a községi választási rendre vonatkozó javaslat. A „Lidové Noviny“ azt Írja, hogy a községi választásokat véglegesen a következő évre halasztották el s a kormány a legközelebb be is nyújtja idevonatkozólag azt a javaslatát, hogy a községi képviselőtestületek tagjainak mandátuma további egy évre meghosszabbittassék. A parlamenti bizottságok működésüket közvetlenül Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nador-u. 21- hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatén. a husvéii ünnepek után megkezdték. Nincs kizárva, hogy a képviselőhaz junius végéig, a szenátus pedig julius végéig fog ülésezni, a legfontosabb ügyek azonban a „Venkov“ értesülése szerint csak az őszi ülésszak folyamán nyernek majd elintézést. (ESŐ.) — A szenátusból. A szenátus költségvetési bizottsága és külügyi bizottsága április 18-án, az alkotmányjogi bizottság pedig április 19- én ülésezett. = A szlov8nszkói magyarság heyzete. * A „Venkov“ Bethlen miniszterelnöknek genuai | indítványa kapcsán a szlovenszkói magyarság : helyzetéről a következőket irja: „A csehszlovák 1 köztársaság — Venkov állítása szerint — a | magyar nemzeti kisebbségnek sokkal több joj got adott, mint amennyi azt a békeszerződések j érdekében megilleti (?) A Szlovenszkón élő ' 500—600 ezer magyar számarányának inegfej lelően (?) van a parlamentbőn képviselve. Ez 1 pedig csakis a csehszlovák köztársaság rends kívüli liberális és demokratikus választójogának í köszönhető. De más téren is sokkal többet juttatott a csehszlovák köztársaság a magyar \ nemzeti kisebbségnek, mint amire a békeszer- i ződés értelmében kötelezve volt. Szlovenszkón ; és Ruszinszkóban zavartalanul működhetnek a : legkülönbözőbb magyar pártok a keresz| tényszocialistáktól kezdve a kommánistákig. j (Ezt igazolja az „Esti Újság,“ a „Szepesi La! pok,“ „Lud“, a „Volkswille“ betiltása. Micsura > eljárása Pistyánszky titkárral a Ruszinszkói Magyar \ Jogpárí működésének beszüntetése stb.) Mindezen pártoknak vannak helyi és megyei szervezeteik, titkáraik, sőt a polgári pártoknak egy \ közös végrehajtó bizottságuk és ellenzéki központi irodájuk Losoncon, rehát közvetlenül a ! magyar határon.“ Különösen figyelemreméltó a „Venkov“ cikkének a valóságnak annyira ellentmondó azon része, amely szerint a csehszlovák állam nem akadályozza a magyar pártokat még abban sem, hogy szlovák csoportokat létesítsenek és színtiszta szlovák vidéken Iis agitáljanak és szervezkedjenek, úgy hogy a Venkov szerint a magyar nemzeti kisebbség helyzete egyenesen ideális. = A prágai pánszláv központ. Az orosz ; politika jövendő alakulása tekintetében nem érdektelenek azok az események, amelyek a prágai orosz emigránsok körében felmerülnek. Girsa, a külügyminisztérium első osztályfőnöke a forradalmi szociálistákat támogatja, amin az orosz polgáriak erősen megütköznek. Girsa távozásáról szóló hírek azzal vannak összefüggésben, hogy mértékadó helyeken az orosz polgáriakkal való együttműködést tartják szükségesnek. (ESŐ) — A genuai konferencia és a csehszlovák belpolitika. A „Národni Politika“ húsvéti számában a genuai konferenciának a csehszlovák belpolitikára való kihatásával foglalkozik s Benes távozását a genuai konferenciával szeretné összefüggésbe hozni. Utalt arra, hogy Tusár berlini követ nyíltan beismerte a külföldi lapok tudósitói előtt a jelenlegi csehszlovák kormánykrizist s azt, hogy miniszterelnök kerestetik. A N. P. szerint ez nem újság s legkevésbbé fogja dr. Benest meglepni ez a tény, mert hisz ő sem tagadta, hogy készséggel mond le a miilus János ruhafestő és vegytisztító Komárom, Nádor-utca 3» és 48. szám. Mindennemű ruhaneműeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit.
