Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-04-15 / 45. szám

1922. április 15.-KomáíruüJi Lapok“

7. oldal.

kegyetlenebb teóriákon csámcsogó és kíméletlen eszközökkel dolgozó bolsevikek is, hogy a világot nem eldöntött csaták, nem győzelmek és bukások, nem Kruppok, Creuzok és Skodák, hanem a zöldasztalok felett elhangzó argumentumok és belátásos kompromisszumok kormányozzák.

A három ínternacionale gyűlése, amelyen ugyan kirobbannak az ellentétek, de a robbanásokat még egész Berlin sem hallja, jó jel az emberi solidanitás eszméjének megerősödésére, mert a socializmus hívői és papjai, legyen bár elnevezésük bármi, a dogmáikban vak hitük mellett kénytelenek számolni azzal, hogy akiket felszabadítaná akarnak, maguk is gondolkodó embertársak, akik a harmadik ínternacionale imperialista radikális módszeieivel elégedetlenek maradnak, s ellene fordulnak. Despotizmus, mely tömegeket hajt még a legszentebb szocializmus h rcaira is, embereket pusztít s az életösztön minden egyesben van akkora, sőt nagyobb, mint minden tömegé. — XVI Lajos francia király „Gardes Fiancaises“-jei hűségük mellett sem tudták elfelejteni, hogy emberek s többet ért nekik élve egyszerű citoyennekké lenni, mint életüket feláldozni a másik despotizmusérí. Az Intemacionálék kibékülnek a tárgyaló asztal mellett kompromisszumot kötnek, mint ahogy lassan-lassan minden nagy ellentét ágyuk, .gránátok, pokolgépek helyett az emberi szó és érző emberi lélek harmóniájában csendesül el.

Tavaszi napsütésben

pompázó tengerparti városban még nagyobb sokadalom gyűlt egybe. Igen nagy és erős, igen kis és gyenge nemzetek kiküldöttjei szoronganak a nagy konferencia asztala körül. Valami jó jel van abban, hogy a genuai konferenciát Facta olasz miniszterelnök vezeti. Nomen est omen. Hat ha a latin facta szó után „tettek"-ké tömörül az a sok szónoklat, javaslat, több-kevesebb jószándék, ami ott elhangzik, akkor tele lehet a lelkünk hittel valami különb jövőben a jelennél. Mintha ünneprontónak ment voina el, olyasmi jut eszünkbe, midőn a frar cia Barthou mindjárt a konferencia elején nekimegy az orosz Csicserinnek. Szinte látom francia dühtől kivörösödött képét a harcias hadügyeknek, a vad egoizmus egyik megtestesítő díszpéldányát.

Mert nagy ünneprontás a Feltámadásra váró emberiség nagy megbotránkoztatására, midőn a kiengeszteiődés, az igazi békecsinálás ünnepi csendjében a hatalmi őrület és önzés kidülledt, zavaros szemekkel villámokat szór s a kiélésben elrekedt torok még mind g bosszúhangokat rikoltoz. A francia coq Chanteclairje azonban nem a genuai konferenciára való Az igen jó és üdvös és hasznothozó volt a felhizlalt németgyülölet szemétdombján, de ahol mégis más művelt államok kiküldöttjei is részt vesznek, ha nem is más, de neveletlenség.

Azt olvassuk a konferencia első híreiről, hogy Lloyd George jó angol humorral fűszerezett békítő szavai csendesítették le az első nap viharait.

Milyen különös is! A humor mint balzsam a nagy Európa betegágya mellett! De végeredményül is, nem olyan nagy baj az, hogy mindjárt az első nap nem csókolóztak össze a külömböző nemzetek delegáltjai. A bűnnek s a békecsinálás bűnének időre van szüksége, hogy vezekeljen; s a népek millióinak is, úgy tűnik, évekre van szüksége, hogy a bűnöst kérdőre vonhassa. Angolországban már túl vannak a németgyülöleten, Franciaország még dőzsöl, kéjeleg benne; hiszen a reparáció még nincs kiegyenlítve. Franciaország nem szentimentális Monte Christo, aki egy 80 milliós nemzet életére kiállított váltót kifizetés nélkül visszaküldené.

Határozottan erős lélek, vagy igen alacsony lelketlenség kell ahhoz, hogy valaki annyira jusqu-an bont-tudjon verekedni, mint a francia. Ha harc, legyen harc, ha győzelem, legyen a fenékig kiaknázva.

De már több lelketlenség kell ahhoz, s igen kevés raison, hogy a nagy kibékülés ünnepi aktusába valaki annyira pőrére vetkőzzék, hogy a békét sóvárgó milliók reménységeit egy csapásra megbotránkoztassa. A nagy konferenciára összegyűltek nemzeteket képviselnek; az arcok alig árulnak el szenvedést, a szemek nem tükrözik vissza a nyomort, a nagy panaszttevőknek, az igazán lesujtottaknak még sem szabad beszélniük nyíltan; kicirkalmazták a teret, amelyen mozogniok szabad s ha kinyitnák a

szájukat a legyőzőitek, a francia ököl fogná be azokat. Tetteket várunk a konferenciától, sok millió emberek, de meghazudtolunk mi valamennyien, ha nem bennünket, a mi nyomorult emberi sorsunkat, csak hatalmi önzésteket vittétek ismét sütkérezni a tenger mellé.

Tetteket várunk, a francia önzés legyőzését, a gyanakvás kiküszöbölését, az igazi embermentés nemes tetteit, a zöldasztalról reménymorzsákat akarunk csipegetni és várjuk a feltámadás hitével, hogy ti győzők, legyőzőitek a zöldasztal felelt nemcsak szavakkal játsztok, de egymásnak kezet nyújtotok. Az a kézfogás lesz a világmentés. __________

PH’“* Hölgyeknek ajánljuk

az évtizedek óta elismert és kedvelt

Kriegner-féle szépítőszereket!

Kriegner „Akácfa-krém“

8—3 nap alatt fehérít, simít, fiatalít és szépít. Teljesen ártalmatlan.

Kriegner „Akácia-szappan“

kellemes, tartós és üditő.

Kriegner „Akácia-puder“

védi a bőrt a nap és szél befolyása ellen.

Kapható mindenütt. ilEGHER gyógyszertár"

Egyedüli készítő : Budapest, Kálvin-tér. 227

HIMbKc

Mai számunk &ra 1 korona.

Husvét hajnalán

a szent asszouyok az Üdvözítő sírjához siettek. A természet akkor ébredt álmából; napsugár cirógatta a virágokat, harmatcseppek ragyogtak a fűszálakon, a hüs hajnali szellő virágillatot hozott. De az ő szivükben a Nagypéntek szomorúsága volt. S ime a sirnál angyalt látnak. A ruhája f« hér, mint a hó, a nézése, mint a vii'ám, a szava kiáltó: Békesség nektek. Ne féljetek. Akit kerestek, nincs itt. Feltámadott. A szava úgy csendül a husvét hajnalába, mint a haraDgszó.

Békesség nektek. Ez a Husvét lelke. Béke és szeretet. És ez a húsvéti lélek szétárad a világra. Siró sziveknek, megtépett, fáradt lelkiknek visz vigasztalást. Hirdeti a békét és szeretetek Hirdeti, hogy az élet erősebb, szentebb, mint a halál. Hogy az igazság mindig győzedelmeskedik és ha megfeszítik is, széttöri sírját.

Az apostolokat megvigasztalta a Husvét lelke. Hi is olyan szárnyaszegettek vagyunk. Sok a szomorúságunk. Oiyan sötét az egünk. Úgy kellene a vigasztalás. Rettentő világomlást éltünk keresztül. Egy nagy sírba b' letemettünk mindent. Elvesztettük az édes anyánkat. A fáinkból koporsó és koldusbot lett. Mennyi az özvegy, az árva. Hányán járnak bénán, csonkán, világtalan szemmel. Milyen uagy a nyomor. A munkanélküliség átka fenyeget. Mennyi gond virraszt, mennyi keserűség sir a koldustanyákon. Ki hallja meg az édesanya sóhajlását, mikor nincs otthon betevő kenyér? Ki hallja az árva imádságát az édesanyja sírján? Az Isten. — Jóságos Isten! Vigasztalj meg bennünk. Küldjed el a Husvét szent angyalát. Engedd, hogy mi megalázottak felemeljük a fejünket, letöröljük a könnyűt szemünkről. Testvéreim! Halljátok! A húsvéti harangszó kondal. Hirdeti az életet, a feltámadást, az igazság diadalát. Áldott harangszó, kondulj a világba. Béke, szeretet szelleme térj be hozzánk. — cs.

Kellemes húsvéti ünnepeket kíván olvasóinak és hirdetőinek a szerkesztőség és a kiadóhivatal.

— Húsvéti istentiszteletek. A helybeli róm. kath. egyháznál a feltámadási körmeneteket a következő sorrendben tartják meg: Szombat délután 5 órakor szt. Rozália, 6 órakor szt. Anna és este 7 órakor a szt. András templomban. A húsvéti istentiszteletek sorrendje következő: Husvét vasárnapján reggel 6 órakor mise, utánna kalács szentelés. 9 órakor ünnepi nagy mise, mely után szentbeszéd. Délután litánia. Husvét hétfőjén, mint vasárnap.

— A református templomban: Husvét első ünnepén, valamint második ünnepén is délelőtt 9 érakor tiüBepi istentisztelet lesz, melyet mindkét napon úrvacsora osztás követ. Az ünnepek délutánján 3 órakor tartanak istentiszteletet. — Az evangélikusok templomában j a szokásos időben délelőtt és délután fogják ; mindkét ünnepnapon az istentiszteleteket megí tartani.

— Beöthy Zsolt súlyos beteg. Városunk

[ nagynevű fia, Beöthy Zsolt, a magyar tudomá( nyos világ diszes büszkesége, a Jókai Egyesület egyik megalapítója és tiszteleti elnöke, mint ujab- 5 ban a legnagyobb sajnálattal értesülünk, igen su; lyos beteg és állapota ismét a legkomolyabb ag) godalmakra ad okot. A nagy tudós és iró, a magyar lemi élet vezére betegágyához mi is elküldjük \ a szülőföld üdvözletét és jókívánságait: vajha fordulna állapota jobbra és adná vissza egészségét a Mindenható, hogy a tudománynak e félszázadon át ragyogó fénnyel világitó fáklyája ; tovább loboghasson s elérhesse a pátriárkák J korát.

— Előléptetés. A magyar kir. belügyminiszter Asztalos Béla Komáromvármegye alispánját és dr. Tóth Zsigmond Komárom szab. kir. város polgármesterét az Y. fizetési osztályba léptette elő, mint a törvényhatóságok, első tisztviselőit.

— Lelkészjubileum. Szép ünneplésben j voK része a múlt héteii Nemes Kálmán somor-1 jai ref. lelkésznek. F. évi március 27-én volt' 25 éves évfordulója, hogy a somorjai ref. gyülekezet Nemes Kálmánt lelkésznek megváí lasztotta. Az évforduló alkalmával a presbitérium testületileg kereste fel kedves családi körében szeretett lelkészét, kit Vörös Vince ig. főmérnök üdvözölt, méltatta a jubilánsnak 25 1 éves működését s a presbitérium őszinte elismerését és köszönetét fejezte ki az egyház érdekében eddig kifejtett tevékenységéért, mellyel a 25 év előtt a hívek részéről beléhelyezett bizalomnak fényesen megfelelt. Végül kérte, hogy tevékenységét a jövőben az egyház érdekében még inkább fokozza, mert az egyházak még sohasem voltak oly nehéz viszonyok között, mint a jelen időben. Az ünnepelt meghatottan mondott köszönetét a tisztelgő presbi' tóriumnak s a somorjai ág. ev. testvéregyház ! elöljáróságának, mely a nevezetes évfordulóról szintén megemlékezett.

— Harangszentelós Naszvadon. Örömnapj napjuk volt vasárnap, április 9-én a naszvadiaknak. A nagy világháború alatt elvitt harangokat a község nemessziyü kath. híveinek és gazdáinak szives adományából 3 uj haranggal pótolták. Múlt vasárnap mentek értük az érseki!jvári állomásra »és szentelték fel őket a község nagyszámú ünneplő közönségének részvétele mellett. Az ünnepély lefolyása a következő volt. Vasárnap reggel 3 négyes fogat 1 indult 21 lovasból álló bandérium és más kocsik f diszes kísérete mellett az érsekujvári állomásra. Miután a harangokat megkoszorúzták, boldogan hozták őket haza. Érsekújváron át a város közönségének diszes sorfala között. A harangokat vivő kocsik a kísérettel a községhez közel levő szent Anna szobornál megállották s megvárták a buzgó kath. híveket, akik a miséről kijővén, ünnepélyes körmenetben vonultak ki a harangok fogadására. A hangulat s felvonulás igazán ünnepélyes és magasztos volt, az utcákat s az utak széleit is nagy néptömeg lepte el, mely mély vallásosságtól áthatva s örömtől sugárzó arccal kíváncsian nézte a harangokat és a felvonulást, valóban csak azok maradhattak otthon, akik már járni nem tudtak. Miután a harangokat a templom előtt lerakták, az emelvényre lépett Paluska Jónás a község fiatal, törekvő bírája és igazán megható ünnepélyes beszédben átadta azokat a község nagyrabecsült plébánosának dr. Wiedermann Károlynak. Ekkor szólásra emelkedett dr. Wiedermann Károly esperes-plébános és magas szárnyalása, megható beszédben ecse telte a harangok fontos célját és köszönte meg a hívek s különösen a gazdaküzönség nemes és nagylelkű áldozatkészségét. Megindító beszéde után megáldotta az nj harangokat. E megható szertartást követte a „Harangjaink itt vannak“ kezdetű ének előadása, amelyet Tónay József kántor-tanitó nagy gonddal, buzgalommal és művészettel betanított vegyeskara adott elő, A lélekemelő s kedves ének elhangzása után a nép az örökre szép és magasztos nap emlékével szivében oszlott szét.