Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-04-11 / 43. szám

Keddi 1922. április II 43. *zá**»< Negyvenharmadik évfolyam KOMÁROMMEGYE1 KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Ei&fizetésl ir coeh-«*Iovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: ifféH évre 80 E, félévre 40 K, ne^yeiiévre 20 K. Egyes szám áras 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JaNOS. Főszerkesztő: GAAL GYULA dr Szerkesztő BARANYAIT JÓZSEF dr. Szerkesztősé? és kiadóhivatal' Nádor-u 2S hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hireetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatos. ínség. Amikor Génuában minden országok delegáltjai a gazdaságilag tönkrement Európa feltámasztására, a mentő akció terveinek megtárgyalására gyülekeznek, eszünkbe jutnak azok a kis Genuák, a kis Connesek, kis Washingtonok, ahol ugyancsak mentőakciókról tárgyaltak és tárgyalnak, s ugyancsak minden nemzetek jószivük jogán mandátumot nyert asz­­szonyai, férfiai beszélik meg: hogyan le­hetne az éhség, a nyomor, a betegség ellen felvonultatni az áldozatkészség had­seregét. A nagy politikai arénának, ahol ökölre fogva birkóznak önös érdekekért, gazdasági koncért, hatalmi súlyuk gyara­pításáért a népek koronázatlan királyai, van egy kis zuga, ahol, mint a nagy Colosseumban, vasrács mögött bömböl, ordít, üvölt az emberiség nagy fenevadja: az ínség! A nagy cirkuszi játék befejezte óla igen megfogyott a cirkusz látogató népe, akik ma még dülledt szemekkel lesik a folytatást, éhségtől kiaszott arccal fordul­nak az aréna felé, s ökölbe szorult, csontra vánnyadt karral és erőt vesztett hanggal kiáltanak kenyér, munka után. S a sok gladiátor, akikre reménykedve te­kint, s akiktől várja, hogy legyőzi azt a nagy fenevadat, most nagy szónoki neki­lendüléssel, szavakkal indulnak a küzde­lemre. A nagy Genua mellett metropolisok­ban, kis városokban, apró községekben, tányákon, hol két ember összejön, ta­nácskozások folynak, lelkes, emberszerető emberek, akikből nem halt ki még az emberi szolidaritás érzése, beszélgetnek, tárgyalnak, tervet szőnek, módokat ko­vácsolnak Génuák, metropolisok, kis vá­rosok, apró községek, tanyák, akár csak egy ember megmentésére is. Ott, messze Génuában azt hiszik, ha ők ismét meg­állapítják a nagy emberi Ínség létezését, kipanaszkodj ák egymásnak, ha ugyan \őszintén kipanaszkodhatják, az országaik baját, sorát, ha elhatározzák, hogy talpra állítják a nagy beteg Európát, ugyan mi p&rányi cseppje az Ínség akciónak jut el majd hozzánk a kis városok, a faluk népe közé, s ha jut, mikor jut el hoz­zánk ! A világ politikát dirigáló nagyok szeme csak hegyeket lát, csak tengerekre tekint, pedig mennyi apró domb, mennyi apró patakocska veszi körül a nagy he­gyeket, dagasztja a tengereket. Mintha mi, kis város népe közelebb látnok, a szi­vünkhöz inkább nőtté váltnak tudnék a domboldalon viskóban lakókat, a pata­kocskák partján tengődő embereket, akik­nek ugyan mi közük van a hegyek vi­haraihoz, a tenger háborgásához? Vagy csak akkor, ha a hegyek szelleme, a ten­gerek démona áldozatot kíván ! A nagy ínség itt van köztünk, dü­hödt üvöltéssel tört ki vasrácsa mögül, s nekünk a kicsinyek, az ínség felkentjei közölt élőknek kell konferenciázni, hogy megmentsünk minden lelket, amelyet ha­lálra küld már a kétségbeesés, mindert testet, amelyet lesorvasztott az éhség ! A nagy ínség titeket hiv apró váro­sok népe, titeket, akik emberekben csak embertársat láttok, veletek együtt szen­vedőt, veletek együtt jobb sorsba remény­kedőt. A nagy Génuák nagy politikusai semmit nem végeznek oda Jenn a kék tenger partján, a tavasz pompájában büszkélkedő allék felé innen apró városok millió nyomorgó népének sóhaja száll, s a migy orosz síkságot belepő emberhullák bűze von fintort az orruk alá. Amig mindig idegen egek, idegen tengerek • virágos kertjei felé vándoroltok nagyobb, s nagynak Játszani akaró apró­­leikü politikusok, s nem idehaza járjátok sorra a nyomor tanyáit, s hallgatjátok a millió kis emberek jajongó sóhajtását a megmentésük után, hiába gyűltök össze s hoztok törvényt, vigyázzatok, hogy ad­dig s oly gyorsan mentsétek meg a nyo­mor millióit, hogy legyen, hogy maradjon még, aki a mentő akcióra nyújtott kezét még életében ismét kitárni fogja tudni. = Füssy Kálmán képviselő a földbirtok­­hivatal telepítési politikája ellen. F. hó 5-én, szerdán, Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő megjelent a prágai földbirtokhivatal alelnöké­­nél, hogy tolmácsoljon Barsbese község azon sérelmét, miszerint a már tényleg felosztás alá kerülő Fertőpusztából a helyi mágyar földéhes nép semmi részt nem kapóit, ellenben a 800 kát. holdnyi területen ez idő szerint egy morvái telepes „gazdálkodik“. Még három telepes ér­kezése jelezve van már ugyan, de ezek sem lesznek képesek megmunkálni a nagy kiterje­désű birtokot. Füssy képviselő ennek kapcsán rámutatott általánosságban a földhivatal telepitő politikájának a hibáira, in concreto pedig a barsbesei nép sérelmének orvoslását kérte. A földbirtokhivatal alelnöke kijelentette, hogy a földbirtokreform egyik alapelve az, hogy első­sorban a helyi lakosság igénye elégittessék ki s ezért a barsbesei lakosok panaszát tudomá­sul veszi s megígérte, hogy a trencsénteplici földbirtokhivatalhoz haladéktalanul kérdést intéz erre nézve, mi módon szándékozik az a bars­­besei lakosok földre való igényét kielégíteni ? A telepítési mozgalomra nézve azt a megjegy­zést tette, hogy a kormánynak nincs szándéká­ban a magyarlakta területeket elnemzetleniteni, s pusztán oly helyeken történik telepítés, ahol a helybeli lakosság igénye ki van elégítve. Sajnálattal kell megállapítanunk, mindennek ellenére is, hogy a földbirtokhivatal vidéki szervei nem nagyon veszik figyelembe a fent említett alapvető elvet, hanem épen ezzel ellen­kezően cselekszenek, mint azt a barsbesei la­kosok panasza is igazolja. = Csehszlovák delegáció Varsóban. E napokban utazott el Varsóba a csehszlovák kormány delegációja, hogy a lengyel delegá­cióval a tescheni kisebbségek védelméről s a cseh- lengyel határ kiigazításáról tárgyaljon. A tárgyalás folyamán bizonyára kitérnek a Javoriua kérdésre is. — Az ipolysági eset és a kormány. Az ipolysági és houtm^gyei magyarság képvisele­tében Richter Janos ipolyszakádasi plébános, volt országgyü ósi képviselő vezetésével ápri­lis hó 8-áu egy héttagú Küldöttség járt Prágá­ban, hogy a március 26-i ipolysági véres nép­­gyülés-n a magyarságot ért súlyos inzultus ellen tiltakozzék s a koimány védelmét kérje. Benes miuiszterelnök és Cserny belügyminisz­ter távollétié miatt a küldöttség a belügymi­nisztérium elnöki osztályának vezetőjét Kubát min. tanácsost kereste fel, akinek Richter Já­nos átnyújtotta az ipolysági^ és hontmegyej magyarság memorandumát, hangsúlyozva a hont* megyei magyar és szlovák lakosság egyetér­tését, szívélyes viszonyát s a legoagyobb ha­tározottsággal kérte a kormány segítségét azok ellen, akik mesterségesen ellentéteket szitának e két nemzet közölt. Kubát miu. tanácsos ki­jelentette, hogy a memorandumot a belügy­miniszternek s a miniszterelnöknek elő fogja terjeszteni s azon nézetének adott kifejezést, hogy a kormány mindent el fog követni a hontmegyei magyar és szlovák lakosság kö­zötti egyetértés zavartalan fentartasáaak ér­dekében. (ESŐ.) = A tanítók fizetésrendezése. A múlt szombati minisztertanács utasította az iskola­ügyi minisztériumot, bogy készítse el a de­cemberi törvény novellajavaslatot. Ezen javas­lat értesülésünk szerint az elemi és polgári iskolai tanítókat az állami tisztviselők G. osz­tályába sorozza s 3 és fél esztendőt számit be az előléptetésbe. Az ipari tanítónő, ha he­tenkint legalább 21 órát tanít, az állami tiszt­viselők D. osztályába sorozva s ha polgári iskolánál tanítanak, két esztendőt számit be az előléptetésbe. A javaslat továbbá azt is tar­talmazza, hogy a tanítók a szükséghez képest a nem kötelező tantárgyakat az ismétlő is­koládban is tanítani kötelesek. (ESŐ) = A Magyarországgal való csomagfor­galom akadályai. Kostka és Kafka képviselők­nek a vasutügyi minisztériumhoz intézett kér­déséből s a pos aügyi minisztériumnál történt többszöri közbenjárásból kitűnik, hogy a Ma­gyarországgal való csomagforgalom megnyitá­sát a vasutügyi minisztérium teszi lehetetlenné s hogy féléven belül alig remélhető a csomag­forgalom megnyitása. (ESŐ.) = A szenátorok hátrahagyottainak tá­mogatása. A koalíciós pártok szenátorai elha­tározták, hogy egy-egy tag elhalálozása es-tén a hátrahagyottak javára fejenként 100 koro­­ronát fognak adományozni. Ezt az összeget a szenátus pénztára fogja előlegezni s megkül­deni az elhunyt özvegyének és árváinak. = A kis iskolatörvény. A képviselőház­ban április hó 5 éu megkezdték a kis iskola­törvény javaslatának szétosztását. Miután

Next

/
Oldalképek
Tartalom