Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-04-08 / 42. szám
1922. április 8. Komáromi Lapok“ 5. olda. Budapesten tartott nemzetközi mezőgazdasági kongresszusra, amelyen a német birodalom s a monarchia közti vámszövetség megvalósítása érdekében beszélt. Ez a vámszövetség Németország részére a szabadkereskedelemnek — ha nem is egész tökéletes — pótlását jelenthette volna. Da ez a gondolat a monarchia nem minden gazdasági ágában talált megértésre. Részletesen mutatott rá ezután Liszt, Frigyes elhatározó hatására, amelyet Ausztria és Magyarország gazdasági közvéleményére és politikusaira gyakorolt. A Liszt nevésel jelölt gazdasági iránnyal kapcsolata-an a védövámos rendszer teóriáját világitja meg, — Nem a letűnt korok elavult merkantilizmusára gondolok — mondotta — amikor minden ország tökéletesen egyedül akarta magát ellátni, mikor az ország alattvalóinak le kellett mondaniok mindarról, amit az ország nem produkált, amikor miuden áruban, mely az ország határain bejölt és minden garasban, amely az országból kiment, nemzeti veszteséget és veszedelmet láttak. EzA a túlhaladott idők voltak azok, amikor az ország legfőbb boldogulását egy aktiv kereskedelmi mérlegben látták — ne tévesszük össze a fizetési mérleggel — és egy passziv kereskedelmi mérlegben gazdasági katasztrófát láttak. Ez volt az eredendő hibája az 1879 es német védővámos irányzatnak is. Ez azonban nem volt Liszt Frigyes felfogása, akinek tanaiból táplálkoznak azóta is a védővámosok. Távol állott lőle az a gondolat, hogy bi ország valamennyi produktumát megvédje a fokozott verseny tő I. Ezt a fokozott védelmet csak azon iparágak számára követelte, amelyekn-k a külfölddel szemben való szabad versenyképességre nevelését a belföldi természetes előfeltételek biztosították, mert Liszt végső célja is a szabadkereskrde lem volt. De ezek az iparágak mind nagyiparok voltak, amelyek tömeges elhelyezési lehetőséget kívántak. Ezért küzdött Liszt is a Zollvereinért. Mert hisz mi Jett voIds. sorsa egy olyan nagyiparnak, amelynek az akt-ori törpeállamokra bomlott Németországban kellett volna működnie? A nagyipar fejlődése szorosan össze van kötve a tömegtermelésre lehetőséget nyújtó kiterjedt fogyasztóterületek biztosításával. Erre klasszikus példa a védővám klasszikus országa, az amerikai Egyesült Államok. A trianoni és st. germaini b^kediktátumok a volt monarchiát kis államokra szakították, a melyek sem nyersanyagszükségletüket, sem termel vényeik elhelyezését egymaguk nem biztosíthatják. A kis államok szamára egyedül lehetséges kereskedelmi politika a szabadkereskedelem politikája. Vegyük csak Hamburg példáját, mi lett volna ebből az államból, ha nem szabadkereskedöi állam? Melyik az az iparága Magyarországnak, melyet a kölföldi termelés versenye veszélyeztethetne? Mert mit jílentenek a védővámok azzal az áttörhetetlen védősáuccal szemben, a a mellyel az alacsony korona veszi körül az országot. A korona alacsony ál ása sokkal inkább ráutalja a fogyasztót a magyar pLc termékeire, mintsem azt a legkicsapongóbb fantáziájú védővámos is valaha képzelhette volna. A magyar korona alacsony állása erőteljesebb vámvédelem minden magasabb vámnál, annyira erőteljes, hogy szinte azt a ve- 1 szélyt vonja maga után, hogy olyan iparágakat igyekeznek ennek a védelme alatt megteremteni, vagy nagyranevelni, melyeknek nincsenek meg sz országban a természetes termelési feltételei. Ezeket pedig abban a pillanatban, amikor a magyar korona újból emelkedik, azokból a fölöslegekből kellene mesterségesen táplálni, amelyeket az egészséges alapokon álló gazdasági ágak biztosítottak az ország részére. A gazdasági újjáépítést a legyőzött országok ! nem szolgáltathatják másként, csak úgy, ha minden ország arra a termelési ágra koncentrálja erejét, amelyben nemcsak hogy felülmúlja a többieket, de amellyel a legnagyobb nyereséget is biztosíthatja a maga számára. Ez az angol meggazdagodás titka. Nincs ma Magyarországnak egyetlen termelési ága sem, amelyet a külföldi behozatal veszélyeztetne. Ezzel szemben úgy az egész magyar közgazdaság, mint az egyes gazdaságok életkérdése a szabad kivitel lehetősége. Az entern e olyan természetellenesen szabdalta kicsire a magyar gazdasági területet, hogy anélkül nem lehet megfelelő fogyasztó területről beszélni sem. Ezzel szemben De mondják nekem azt, hogy a trianoni békeszerződés 205. szakasza ennek a fogyasztóterületnek a kiszélesítését biztosítja az ország számára. Ez a 205. paragrafus tudvalévőén módot ad Magyarországnak, hogy Német-Ausztriával é3 Csehszlovákiával szemben differenciá d vámokat léptethessen életbe, sőt- egy vámszövetség lehetőségét sem zárja el. Csakhogy Német- Ausztria ma teljesen elszegényedett. Magyarországnak számára nem jelent egy számbajövő keresetet, amelyik az elvesztettekért kárpótlást nyújthat. Csehország volna az, amely ez esetben az eladási és vásárlási föltételeket diktálhatná az ország számára. Az egyes országok keserű tapasztalatból fogják megtanulni, hogy Dem a magas védő vámokkal való elhatárolása az egyes országoknak és nem a hasonló prohibitto intézkedések, hanem c<ak a munkamegosztás elvének a világgazdaságban való érvényesítése fogja lehetővé tenni azoknak a károknak az orvoslását, amely-két a világháború okozott. Nem taka rilhatjuk-e meg mindnyájunk számára ezeket a keserű tapasztalatokat? De igen. Ha a praktika- politikát miué! előbb a szabadaereskedelem alapjaira építjük föl, annál hamarább fog végbetnunui a győzők és a legyőzőitek gazdasági életének regenárálódása és ezzel annál hamarább fogjuk megteremtani a gazdasági alapját a népek kibékülésének. Grand Sanatorium és Vizg-yóg’yintézet Br>ati»!ava (Pozsony) Mélyül. Elsőrangú egyetemes gyógyintézet bel- és idegbetegek, cukorbajosok, fpekó-, vese-, gyomor-, bél-, Siiv és veredé-yb-tegek speciális gyógyítására. Hizlaló és fogyasztó kúrák. Seb szét, nőgyógyászát és szülészet. Urológia és bőrgyógyászat Testegyenészet. Szemeszet Orr- g»ge- és fűlgyógyászat. Lakás, fűtés, világítás, kiszolgálás, ápolás, házi orvosi kezelés, 5 étkezés 83 K-tol. Viz<úrák teljes üzemben bejáróknak is. Igazgató főorvos: I>i*. Arányi Zsiginond. 139 Ma hozta meg a posta az Amerikai Népszavának azt a számát, amely a komaromi Dornány család és a család rokonainak, a több milliós amerikai örökségéről ir bővebben. Mi ti-zta szivből kívánjuk, hogy az amerikai Népszavának ez a cikke ne legyen kacsa és hozza meg a milliókat az arra váró rokonságnak. Az Amerikai Népszava cikke különben igy hangzik: Sok millió dollárt örökölt egy magyar család amerikai rokonától. A komáromi Domány-család szerencséje. Kik öröklik Domány Károly vagyonát? Komáromban jólismert, tekintélyes család a Domáuy-familú, melynek egyik tagja, Dontány Károly lakatosságot tanulván, egész fiatalon Amerikába vándorolt szerencsét pró balni A fiatal Domány azok közé kevesek közé tartozott, akiket a szerencse nemcsak kerülgetett, hanem meg is szeretett. Kitünően boldogult az uj világban, ahol meg is nősült, házat vett, zománcedény-gyárat alapított. A Domány család legnagyobb része Komáromban él és állandóan levelezett a messze szakadt rokonnal. Domány Károly felesége gyermek nélkül halt meg és a férj egyedül maradt nagy vagyonával ott, a tengereken túl. A múlt század kilencvenes éveiben elfogta a honvágy, hogy régi hazáját és kiterjedt rokonságát még egyszer meglássa. Hazament Komáromba, ahol a rokonok illő tisztalettel vették körül a legendát- amerikai nagybácsit, akinek már ekkor rengeteg vagyona volt Nem maradt otthon. A vagyona visszahúzta Amerikába, ahol tovább dolgozott és sok-sokszorosára növelte tőkéjét. Kitört a háború és a komáromi Domány-családnak meg kellett szakítani az összeköttetés - távollevő rokonával. Sokáig nem hallottak semmit róla. Az általános békekötés sem hozott semmi hirt Amerikából, mig az amerikait magyar békeszerződés aláírása után a magyar oldalon levő Komárom polgármesteréhez hosszú értesítés érkezett, még psdig arról, hogy 1916. évben Newyorkbau 76 éves korában elhunyt a komáromi származású Domány Károly, még pedig örökösök nélkül. Az utánna maradt vagyon áll egy házból, melynek érteke öt millió dollár, értékpapírokból, 3 millió dollár iészpénzből és fRJ gyárból, melynek értékét még nem becsülték fel. Az elhunyt levelezéséből kitűnt, hogy egyenes ágbeli rokonai Komáromban laknak, igy felszólítják őket, hogy a rokonsági kimutatáshoz szükséges okmányokat küldjék el, hogy az óriási vagyont feloszthassák köztük. A magyar valutában kötülb lül öt milliárdra rugó vagyon a Domány család két főágára száll, Domáuy Károly anyjának testvérei szerint. — Ezek tözé tartozott a nem régen elhuayt Domány János komáromi polgármester is, aki után az örökségi rész három gyermekét illeti, Apai ágon főörökösként szerepel a Farkas-, Szabóéi Wtesenbacher-család, ahol azonban az örökség a gyermekek száma szerint több f lé szakad. Legjobban jár a család egyik fi-4al tagja, aki Budapesten hentessegéd. Az ö édesanyja, aki a hét testvér egyike volt, a fiú születésekor meghalt és igy a ráeső hetedrész egészében egyetlen fiit illeti. Állami avaUirRk ii n uj uyÉrtlei. fl teljhatalmú miniszter a városhoz-A teljhatalmú miniszter rendeletet adott ki, melynek érteimében a jövőben az állami auyaköuyvekbe c-^ak az állam Dyelvén szabad bejegyzéseket végezni. Hogy minden állam, igy az ifjú Csehszlovák állam is görcsös akarattal viszi keresztül az államnyelv kőtelező használatát elrendelő törvényeit, az egy szempontból megmagyarázható, de a mód, ahogyan ezt teszi, épp oly megmagyarázhatóan válthatja ki az állam kisebbségi nemzetiségeihez tartozó polgárok elégedetlenségét. A békeszerződés fólremagyarázhatatlanul biztosítja minden kisebbségnek a jogát anyanyelve szabad használatáról, Az anyakönyvekbe a születést, házasságkötést és a halálesetet jegyzik fel, három olyan állomását az életnek, amelyekhez jogok és súlyos kötelezettségek fűződnek. A teljhatalmú miniszter rendelete kényszeríteni akarja a csak magyarul tudó lakosságot, hogy olyan bsjegyzések helyességét tanúsítsa és igazolja aláírásával, amely bejegyzéseket meg nem érthet, mert a csehszlovák nyelvet nem érti. A baj éppen ott van, hogy a teljhatalmú miniszter ezt a helyzetet nem érti, mert ugyanazzal az okkal és joggal akár hottentotta nyelven is vezettethetné az snyaköuyveket. A legnagyobb felháborodással veszünk hiri. az elcsehszlovákositás ez újabb dicstelen fegyvertényéről, amely legflagránsabb megsértése legemberibb jogainknak. Az állami anyakönyvvezetőnek elrendelhetik, hogy csehszlovák nyelven hivataloskodjék, de a magyar lakosságnak, amely csak magyarul ért nem Írhatja elő semmiféle hatalom, hogy olyant Írjon alá, amelyet nem ért. Eltekintve attól, hogy e rendelet mélyen sérti kisebbségi jogainkat, amelyeket pedig a szövetséges hatalmakkal kötött szerződés is védeni hivatott, a rendelet olyan zavart idézhet elő, oly joghátrányok magvát hintheti el, amelyek ellen már ma legnyomatékosabban kell tiltakoznunk. Az összes európai nyelvek között a magyar nyelvben szokás csak a vezeték név után írni a keresztnevet; tessék csak elképzelni, hisz az egyébként máris a csehszlovák hivatalnokok magyar nyelvUdásbeli hiányosságai következtében el és kifordított és elcsehszlovákositott magyar nevek hogyan fognak szerepelni az anyakönyvekben. Látjuk és tapasztaljak, hogy az útlevélnél is mindenáron kiforgatják neveinket. Mi a nevünkkel is a magyarságunkat szimbolizáljuk és bizonyítjuk és nem engedhetjük, hogy pár esztendő múlva az anyakönyvi bejegyzések még a nevünknek is sírkeresztjei legyenek. T
