Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-04-08 / 42. szám
2. oldal. »Komáromi L<ayok< 1922. április 8. És az elkeseredés ökölbe szorított gesztusok alakjában nyilvánul meg a kormány és az azt minden tüskön-bokron keresztül követőj többség ellen. • i = Magyarország képviselői Génuában. A géouai konferencián a magyar kormány képviselői gyanánt Bethlen István gróf miniszterelnök, Báuffy Miklós gróf külügyminiszter és Teleszky János volt pénzügyminiszter jelennek meg; szakértők Valkó Lajos rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Szcitovszky Tibor volt kereskedelemügyi államtitkár és j Kbuen-Héderváry Sándor gróf követségi tanácsos. A delegáció titkárai: Moldovánvi Sándor ! követségi tanácsos, Böszörményi László mi ; niszteri titkár és Sztankovánszky Tibor követ- ! ségi titkár. A bizottság április 7 én reggel indul Badapestről és április 9 én reggel érkezik G-énuába, hol a finnekkel együtt a városoa kívül, a Santa Marghautai Bristol szállóban lesz elhelyezve. = Az elbocsátott magyar tisztviselők. Körmendy-Ékas Lajos dr. Demzetgyülési képviselő a nemzetgyűlésnek március 30 án tartott ülésén a munkanélküli segélyről szóló törvényjavaslat tárgyalása kapcsán nagyobb beszédet . mondott, melynek során igen nyomatékosan j mutatott rá a kormánynak a magyar tisztvi- ' selőkkeí szemben tanasitott magatartására, mely ; szerint a tisztviselőket elbocsátotta állásaikból. ■ Pedig azokra szükség lett voln?, a következmények igazolják. A magyar tisztviselők elbocsátásával azt érték el, hogy egynek a helyére öt kell és hogy Szloven-tzkó és Ruszinszkó igazgatása rengetegbe kerül. A betelepített hivatalnokok lakásszükséget teremtettek és ezt úgy oldották meg, hogy az elbocsátottaknak ezreivel szemben, kiutasításokat foganatosították. Majd az illetőség kérdését fecskék beszélgetnek. I. »Mon eher, mi már, nézd, útrakészen állunk, A messzi észak már üzenget értünk. A szép tavasz is otthon van bizonnyal. Ezóta ott kipattant minden bimbó S sziromhavas kis kerteken keresztül Ezer bogárka zümmög alkonyaikor . . . Mon eher, mi bánt, hogy fátyolos szemekkel Csak ülsz a Szfinksz előtt s magadba hullasz?« II. »Csak menjetek . . . Testvér, ti elmehettek, Tinektek van hová... de nékem jobb lesz itten! A szép tavaszt felétek dal köszönti; Nálunk ... a nóták sóhajokba halnak, Felétek tűz ég rózsálió szemekben; Az én hazámban . . . csak könnyezni tudnak! Az én hazámban súlyos . . . éjszakákou Rossz álmot szór a meggyötört szivekre A terhes égnek sáppadt-sárga holdja . . . Az én hazámba nincs is más madárszó, Csak a varjú kárál s rossz kuvik rikongat És erdeinkben bús gerlék zokognak . . . Testvér csak menjetek ...én ... én beteg vagyok, Én várok itt... mig meghasad a szivem. — De hogyha mégis, mikor arra szálltok, Egy házikót köszönténél nevemben A Balaton mellett...« I. »Qu7 est — ce que vous dites? ön magyar? Ha ezt Tudom, szóba se állok önnel! . . .* Borka Géza. világította meg, mely teljesen ellenkezik a békeszerződéssel, melynek 3. cikke azt mondja, hogy a csehszlovák állam minden alakiság mellőzésével csehszlovák állampolgárnak elismeri mindazokat, akik azon a területen, mely a csehszlovák köztársasághoz csatoltatott vagy csatoltatni fog, lakik, vagy illetősége megvolt. Ezzel szemben egy miniszteri rendelet következtében a hatóságok illetőségi bizonyítványt csak azoknak adnak, akik bebizonyítják, hogy 1910. évi január elseje előtt Szlovéneké területén már meg volt az illetőségük. Hogy illetőséget Szlovenszkón ki szerzett, arra vonatkozólag előírja a rendelet, hogy azok, akik Szlovenszkón 1910 januar elseje előtt négy éven át egy és ugyanazon községben egyfoly- I tában laktak és négy éven át egy és ugyan- | azon községben folytonosan hozzájárultak a ? község terbeihez. Ez a legnagyobb abszurdum, j mert az illetőség kérdése azelőtt senki részére j fontossággal nem birt s az, hogy valakinek j illetősége megállapítva nem volt, addig jog- j hátrányt nem alkotott. Az említett miniszteri > rendeletben megállapított feltételeknek a fel- |állítása igazságtalan, ni rt először is a tiszt- | vLe.őkről és közalkalmazottakról tudjuk, hogy | áthelyezésünk voltak kitéve és így négy évi j helybenlakást csak ritkán, adózást pedig eo . ipso nem igazolhatnak, mert a magyar törve- j ny-'k értelmében a közalkalmazottak a községi j adófizetés alól fel voltak mentve. Ezt a reá- f dalkezést arra is fel használták, hogy a nyug- \ díj -»soktól és özvegyektől a nekik jaró ílleté- f két elvonják. ez a törvény | a munkásság tömegeit is, mert hiszen a mun- j kás is úgy van, mint a tisztviselő: az is ván • dóról, az sem fizet adót, ennélfogva az sem $ tudja igazolni a községi illetőséget, tehát neki | sincsen állampolgársága. = A gyengeelméjüek iskolai oktatása. e A közoktatásügyi minisztérium törvenyjavas- \ latot dolgozott ki a gyengeelméjű gyermek -k : iskolai oktatására vonatkozólag. A javaslat < szerint azon községek, ahol a gyengeelméjű ; gyermekek száma eléri a 15-öt, a gyermekek \ részére kisegítő iskoláról tartoznak gon- \ doskodni. A kisegítő iskolába a gyermekeket | vagy a szülők, illetőleg azok képvis-lői adják, jj vagy pedig azon iskola tanítói konferenciája, | amelyet a gyengeelméjű gyermek legutóbb látogatott. Afölött, hogy mely gyermek utalandó í kisegítő iskolába, végérvényesen egy külön > bizottság fog dönteni, amelynek tagjai a járás- I vagy isknlaorvos, a kisegítő iskola s a helyi ! elemi iskolai tauitó. Abban az esetben, ha a ! gyengeelméjű gyermek testi vagy leikiállapo-Démon vagy !. .. Irta Vértessy Gyula. — Pali, nem szeret maga engem igazán, ! mondta a leány szomorúan, forró csókzápor • után, amellyel Deér Pál alanyi költő és bank- j hivatalnok őt elárasztotta: — Hát nem érzi ki a csókjaimból az epedő szenvedély tomboló vágyakozását, — hát 1 nem látja, hogy a lelkem a legnemesebb, leg- j tisztább fehér izzásban ég magáért, drága Pi- i rikém ? — Én csak azt érzem, azt látom, hogy ; szeret velem csókolózni, verseket is ir hozzám, gyönyörű szép verseket is ir hozzám, gyönyörű szép verseket, Palikám — de ennyi az egész! Jól esik magának, hogy szereti egy, elvégre nem is egészen csúnya, fiatal leány; megen- ‘ gedem, hogy jól is érezi magát mellettem; ez j a szerelem verstémákat is ad magának, a mama ; is kényezteti, mikor itt van, mindig a maga j kedves ételeit főzi.. . — Csak nem gondolja, hogy ilyen aljas ; önzésből járok ide ? — pattan föl Deér ur. — Dehogy gondolom ! Maga szívesen jár j hozzánk, meri szeret engem és mert jól érzi itt j magát -- de hogy elvegyen feleségül, ez esze- í ágában sincs. — A legforróbb vágyam lenne, hogy feleségül vehessem, de most még nem lehet. 1 tában javulás állaua be, áttehető az elemi iskolába. A javaslat szerint a szükséghez képest ismétlő kisegítő iskola is létesíthető. E<en ismétlő kisegítő iskolánál 17 éves korig kötelező lenne az iskolalátogatás. A kisegítő iskolánál alkalmazott tanító vagy tanítónőnek külön képesítő vizsgával kell bírnia s az eLmi iskolai tanitók rendes illetményein kívül a nyugdíjba beszámítást nyerő pótlék; a van igényük és pedig 10 szolgálati évig évi 900 korona, 10—20 szolgálati évig 1200 lí és 20 szolgálati éven felül évi 1500 koronás pótlék. Szlovenszkón ezen iskolák fenntartására vonatkozólag az 1868. évi községi törvény rendelkezései lesznek irányadók, a javaslat szerint Ru-ziaszkóra ez a törvény nem terjedne ki. (ESŐ.) = Uj bortörvény. A „Vinarské Listy“ értesülése szerint az uj bortörvény javaslatának előszitő munkálatai annyira előrehaladtak, hogy azt a legrövidebb időn belül a földmivelésügyi minisztérium s a nemzetgyűlés elé fogják terjeszteni. — iavorina kérdés. A „Montagsblatt“ értesülése szerint a minisztertanács közvetlenül Benes miniszterelnöknek Gm uuából vaió visszatérése után fogja elintézni a Javorina kérdést. Megjegyzendő, hogy a legfelsőbb tanács a Csehországnak és Lengyelországnak a Javorina kérdés elintézésére 6 hónapos terminust adott s ez május 6 án jár le. — Az orosz, német és a magyar monarchistákról. A belgrádi „Politika“ napok óta cikksorozatot közül „Orosz germanofiiok Belgádban“ címmel, amely cikkekben a lap leleplezi az orosz mouarchidák machinációját, amelyet az egész Európára kiterjedő szervezetük utján végeznek. E szarint az orosz monarchisták teljes egyetértésben a német monarcbistákkal, a cárizmus visszaállítása érdekében dolgozunk. Legérdekesebb a iap legújabb számában megjelent cikk, amely arra is rámutat, hogy az orosz mouarchisták a mai Magyarországgal is szoros összeköttetést tartanak fenn. Az orosz monarchisták legerősebb magyarországi szervezete Pécsett van, ahol a kiürítés után ott maradtak és az orosz terrorist a-mouarcaista komitét alkotják. Az orosz mouarchista orgauizaciónak — Írja tovább a lap — különben az egész országban meg vannak a helyi szervezetei és Szabadkán Mihajlovies Gnbelj Iván mérnök képviseli a terrorista komitét. A monarchista szervezetet támogatja az SHS. állami komisszió. Havonta négy millió dinárt fordít az orosz menekültek Életem királynőjét csak nem vihetem koldusnak magam mellé? — Édes Palim, ha koldusok leszünk is, boldogok leszünk. Főzök, takaritok, mosogatok; meglássa, jól meg tudunk élni s majd csak emelik a fizetést a bankban is és higyje el, ha lesz egy nyugalmas, kis, békés otthona, fog tudni majd alkotni is gyönyörű dolgokat: színdarabokat, regényeket; azok is jövedelmezni fognak. Deér ur, aki bár jól tudta magáról, hogy a rongyos kis versein kívül egyebet nem tud írni, hiszen még egy kis elbeszélést is hiába próbált, sehogy se tudott összeütni, — most mégis méltatlankodva szavalta: — Hogy én az én tiszta, szeplőtlen Múzsámat áruba bocsássam ? Pénzért hűtlen legyek az alanyi költészethez és regényeket, színdarabokat irkáljak 1 Soha, soha! Nejein a Mindenható lirai tehetséget adott: én csak verseket irhatok! Ez nem olyan dolog, mint a maguk dolga, hogy mindegy, mit csinál a tésztából, csikot-e vagy metéltet ? . . . Óh, hölgy, mennyire nem érted te az én lelki életem finom árnyalatait .. . S ilyenkor azután rendesen még szegény Piroskának kellett bocsánatot kérni a vérig sértett költőtől. Hanem egyszer azután mégis csak talpára állt a kis gyáva, szerelmes leány. Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomorbajosoknak és székszorulásban szenvedőknek. természetes keserűsóban Európa legtöményebb gyógyforrása. (M. k. földtani intézet 133/1921. sz. szakvéleménye.)