Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-04-06 / 41. szám

flegyvenharmadik évfolyam. 41. szám. Csütörtök) 1922. április 6« KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI L A P. Előfizetési ár cseh-wclovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: IfMW évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÄN0S. Főszerkesztő: GAAL GYDLA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szersesztöség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29-, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, m n a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendőt Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatén. és fölfedezték a szíoveuszkói magyarságot is a gombamódra fölszaporodott impresz­­száriók, akik valóságos kulturrohamot in­téznek a komáromi és a szlovenszkói magyarság ellen. Naponta átlag két impresszárió ko­pog be hozzánk, akik a legnagyobb mű­vészeket, művésznőket hozzák szivesen és készséggel a komáromi és a szlovenszkói hangversenytermekbe. Hozzák a magyar­­országi és a Bécsben letelepedett magyar művészeket. Egymásután jönnek hozzánk, egész ensemblék rándulnak át és az örökké éhes művészzsebbe pénzmagot varázsol a magyar közönségnek szokolban fizetett obulüsa. Beregi Oszkár itt volt, most egy könnyű zsánerű »művész« járt itt vilá­gos szakállával s lehet, hogy Kassák sem hagy ki bennünket a sorból, aki dadaista, futurista és feltétlenül paralitikus versei­vel terjeszti a legújabb »kuiturát.« Hogy a magyar kultúrának és iro­dalomnak igazi reprezentánsai ne feled­kezzenek meg rólunk, hogy a magyaror­szági kulturhaladás bennünket se hagyjon az utszéleri, hogy a feltétlenül jogoéult és élni hivatott kulturintegritás meg ne zavar­tassák, ez kétségtelen érdek és ha ebből a szempontból és célból kapunk túlról vendégeket, akkor kalaplengetve kell elébük állanunk. De ha a kultúra takarója alatt valutaspekuláció kopogtat be hozzánk, akkor visszafojthatatlan az a felébredő gyanúnk: ezek eljönnek hozzánk addig, mig jó üzlet és sohasem fognak eljönni, ha a hozzánk való közeledés áldozat lesz! Nem ítéljük el ezt a vehemens kul­turrohamot, melyben most részünk van, mert bár a cél az önzetlen apostolosko­­dástól messze esik, a hatás bir bizonyos kulturértékkel. Nem törünk pálcát sem az egyik, sem a másik hozzánk ránduló művész ellen vagy mellett, mert érezzük, hogy becsüléssel és támogatással kell körülvennünk azt, aki ma magyarul szól hozzánk és ad — ha csak morzsát is — a magyarság nagy kulturkincseiből. De a jövőbe nézve rendszert szeret­nénk látni ebben is. Azt szeretnénk, ha abba az evolúciós törekvésbe, melynek meg kell indulnia, melynek a kultur­integritás elve dacára, bizonyos önálló és erővel biró szlovenszkói magyar kul­túra megteremtésében kell kijegecesednie, a magyarországi. kultúra és annak idehatő tényezői harmonikusan illeszkednének be. Ha lenne egy szerv, egy faktor, mely ki­dolgozná és ápolná a szlovenszkói magyar­ság kulturfejlődésének irányait és ese­ményeit s amely a szerves fejlődés lánc­szemeiként szólaltatná meg programmsze­­rüen, rendszeresen és ha kell áldozatot hozva, azokat, akikhez közünk van, mert munkásai és mesterei az egyetemes magyar kultúrának! A mai kulturroham ezeket a gondo­latokat hozza az aktualitás előterébe s ezek a gondolatok egy messze nyiló, jö­vőbe néző kullurprogramm után kiáltoznak. — A statárium megszüntetése. A minisz­tertanács elhatározta, hogy Szlovenszkóbtn és Kuszinszkóban megszüntetik a statáriumot. = Kivételes intézkedések. A nemzetgyü lés április 4 én tartott, ülésén a kivételes in­tézkedésekről szóié 1912. törvény részben való megszüntetéséről szóló javaslat tárgyalását be­fejezték és a törvényt mindkét olvasá ban a bizottsági jelentés szöv-gével elfog dták. Az összes módosító indítványokat elvetették, ami a német polgári és sz ovák néppártnak soraiban viharos tiltakozást keltett. == Dr. Lodpmau vádirata a pénzügyminisz­ter ellen. Dr. Lod^man és társai javamatot ké szitettek, amelyben Novak pénzügyminiszter el­len hivatali hatalommal való visszaélés miatt vádat emeltek. A hivatalos hatalommal való visszaélést a vádirat szerint a pénzügyminiszter azzal követte el, hogy ez évi február 16 án a régi 20 filléreseket nem váltotta be teljes név értékben. Az 1921. évi március havi kormány­­rendelet s az 1921. április 10-iki törvény nem hatalmazta fel a kormányt arra, hogy az uj váltópénz forgalombahozataláDál a régit deval­válja. Lodgmannék súlyosbító körülménynek tüntetik fel azt, hogy a pénzügyminiszter állító­lag előzetesen bizalmasan figyelmeztette volna az állami hivatalokat és intézeteket, hogy a régi 20 filléreseken idejében túladjanak. (ESŐ.) = Uj erdő törvényjavaslat. A »Praser Presse* értesülése szerint a földmivelésügyi minisztérium terjedelmes uj erdő törvényjavas­latot dolgozott ki. amelynek célja, hogy az erdő­­felügyelet megfelelő kiépítésével meggátolja az erdők pusztítását. Ugyancsak törvényjavas atot dolgozott ki az állati betegségekről, főleg a száj- és körömfájás leküzdésének svájci módjáról. = Magyarország ismét Lengyelország felé orientálódik. Miként már jelentettük, a lengyel kormány a múlt hetekben azzal a ké­réssel fordult a magyar kormányhoz, küldjön megbízottakat Varsóba egy magyar-lengyel kereskedelmi és áruforgalmi szerződés megkö­tésére. Lengyelország utóbbi időkben folytatott politikája miatt, miként a R. M. H. bécsi szer­kesztősége most jelenti, a magyar kormány vonakodott delegációt küldeni, azonban mégis győzött az a felfogás, hogy Magyarországnak meg kell ragadnia az alkalmat és be kell bi­zonyítania, hogy cselekedeteiben nem érzelmi momentumok vezetik, hanem reális gazdasági politikát folytát. Ezért a budapesti kormány elhatározta, hogy a delegációt összeállítja és az még ebben a hónapban Varsóba utazik a tárgyalások megkezdése céljából. Evvel kap­csolatban egyes magyar politikusok ismét a mellett kardoskodnak, hogy Magyarországnak az események ellenére is Lengyelország felé kell orientálódnia. = Nem módosítják a 8 órai munkaidőről szóló törvényt. A „Cas-* jelentése szerint azon hírek, hogy a 8 órai munkaidőre vonatkozó törvényt rövidesen módosítanák, nem felelnek meg a valóságnak. Ilyen módosító javaslat a nemzetgyűlés tavaszi ülésszakának programm­­jában egyáltalán nem szerepel s a koalíciós pártok tanácskozásain nem esett szó róla. (ESŐ.) = Magyarország romlása Angliának nem érdeke Cu>njer angol nemzergazdász a na­­pokbau Londonból Budapestre érkezett. Figye­lemreméltó kijelentéseket tett arról a felfogás­ról és változásról, mely a békeszerződések revíziójára vonatkozólag Angliában megnyil­­’ vauul. Kijelentette, hogy úgy a német, mint a magyar jóvátételek kérdésében az angol és francia körök között a nézeteltérések mélyeb­bek és mélyebbek lesznek. Ma az angol kormány kész a békeszerződések reviziójára, mert be­látja, hogy a békeszerződémek és a jóváté­teleknek tudható be, hogy Európát és kultú­ráját a végromlás fenyegeti. Ausztria romlásának okai a reparációk (jóvátételek) A válságos gazdasági krizisek közepette Csonkaraagyar­­ország közhangulatának és kormányának hatá­rozott elientáilást kell tanúsítania a repará­ciók kai szemben, nehogy Ausztria sorsára jusson. Magyarország romlása Angliának nem érdeke. = A szenátus és a képviselőház egész­ségügyi bizottsága Szlovenszkóban és Ruszin­­szkóban. A képvise őhaz és a szenátus egész­ségügyi bizottsága julius hóban fölkeresi Szlo­­venszsót és Bu-zinszkót, hogy a helyszínén sze­rezzen meggyőződést, az ottani kórházak és gyógyfürdők állapotáról és az egészségügyi szo­ciális intézményekről. A kis iskolatörvény. — Törvényjavaslat az iskola reformjáról. — A nemzetgyűlés tavaszi ülésszaka folya­mán tárgyalás alá kerül a kormánynak csak néhány szakaszból álló u. n. kis iskolatörvény reformjára vonatkozó javaslata. A javaslat szabályozza az egyes osztá­lyok tanulóinak számát, kiterjed a kötelező tantárgyakra és a nem csehszlovák tannyelvű intézeteknél az államnyelvnek mikénti tanítá­sára, továbbá a vallástanitásra, egyes osztá­lyok megszüntetésére, fin és leánytanulók közös nevelésére, a tanítók és tanítónők egyenjogúságára, az egyes tanítói állások be­töltésére s az iskolalátogatás idejére. Az eddigi rendelkezések szerint az elemi iskolák egyes osztályaiban a tanulók legma­gasabb száma 80 ban volt megállapítva. A javaslat ezt általánosságban 65 re szállítja le s elrendeli, hogy ott, ahol az egyes osztályok tanulóinak száma nagyobb a megállapított számnál, ideiglenesen uj osztályok állitandók fel, melyeket a szükséghez képest véglegesí­teni lehet Mintán azonban a keresztülvitel hosszabb időt vesz igénybe, a javaslat értel­mében a tanulók számának ezen csökkentése az egyes osztályokban a helyi és a lakásvi­szonyokhoz s egyéb körülményekhez mérten fokozatósan, legkésőbb azonban 19.35—36 tan­évig viendő keresztül. Az 1922—23 tanévben az egyes osztályok tanulóinak száma csak 75 lehet. Úgy az elemi, mint a polgári iskoláknál a javaslat megengedné a fiú és leánytanulók lit Klim is i*i

Next

/
Oldalképek
Tartalom