Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-04-01 / 39. szám

6 oldal. * Komaromi Liapok 1922. április 1. széket állított, melyről hirdetni fogja azt a bizonyos titkot, mit a hires olaszok sírba vit­tek állítólag s mit Várady jó magyarosan csak igy szokott aposztrofálni: „A hegedűcsinálás­­hoz nemcsak fa kell meg bicska, hanem ész is.“ Farkas Mártának két olasz hegedűje van ; mindkettő hires mestertől, (Landolfi és Carcassi) mégis az uj magyar hegedűket helyezi fölébe amazoknak, s az uj hegedűk bűbájosán zengő, éneklő hangja meg fogja a hallgatóságot is győzni arról, hogy Farkas Márta jól választott. Komáromi Kacz Endre. j]A jövő nemzedék egészségének megóvása a leg­sürgősebb nemzeti feladat Újszülöttek gondozására orvosok a _ _ . _ '-eseesemö (Baby)-krémet DIANA » (Baby)-hintöport __________-csecsemő (Baby)-szappaut ajánlanak. A legmegbízhatóbb készítmények! Mindenütt kaphatok j Gyártja a Diana Kereskedelmi R.-T. Budapest, V., Nádor-utca 30. 78—V.. Komaromi levelek. Kedves Barátom, leveledet nagy megilletődéssel olvastam. Háza­sodni készülsz és mivel erősen hiszed, hogy a házasság bizonyos idő elteltével és bizonyos körülmények között rabság, már most, amikor még a Rubikonon, az anyakönyvvezetőn innét vagy, hozzám, az élet vén, tapasztalt kóborló­jához fordulsz, hogy lássalak el utravalóval, mint a mesebeli vándorlót az anyja hamuban sült pogácsával, én meg jó tanácsokkal. Egy ideig ezeket a tanácsokat nem igen lehet használni, mert az uj házasok eleinte a rokonság, az utcájuk és sokszor az egész város kontrolja, ellenőrzése alatt állanak. Ez az ellen­őrzés attól a pillanattól kezdődik, amikor a kultúrpalota emeletéről, az anyakönyvi hivatal­ból lejöttök és a templomba siettek. A kiván­csiak tömege részint kint, részint benn a tem­plomban les benneteket Árgus szemekkel. A külső publikum nem nagyon veszedelmes. Azt csak azok a kérdések érdeklik, hogy melyik kertésznél készült a menyasszonyi csokor, me­lyik cigány muzsikál a lakodalomban, ki főzi a lakodalmi ebédet és vacsorát, mit kaphatnaK a fiakkerosok, akiktől megtudják, hogy esküvő után elmentek-e a Wojtoviiz fényképészhez, aki olyan szépen megtudja örökíteni az uj pár boldog mosolyát, még a szemeik sugarát is s ez nagyon fontos, hogy a családi vinarok alatt lehessen egymás képe elé tartani a képet azzal, hogy: Ugy-e akkor tudtál rám ilyen szépen nézni. Szóval a külső tömeg siet a Wojtovitz fényképész elé, oda a kaszinó épülethez. Ha délután van az esküvő, a kaszinó legmegrög­­zöttebb kártyásai is méltatják pár pillantásra az uj párt s aztán osztás közben állapítják meg, hogy szeretnének-e, érdemes-e a vőlegény bő­rében lenni vagy sem? A templomban, az uj párra leső publikum sokkal veszedelmesebb. Ott már a menyasszony toilettje is a kritika éles bonckése alá esik. Sőt nagyon fontos körülménynek tartják, hogy sá­padt-e a menyasszony, kivannak-e sírva a szemei, az esküt úgy zokogja, rebegi, suttogja, hadarja, vagy szavalja-e el ? Ez mind nagyon fontos körülmény, amelyből sok mindent kom­binál a néző sereg. Ellenőrzés alatt vannak ilyenkor maga a templomi érdeklődők is: ott vannak-e menyasszony udvarlói, kikosarazott kérői, volt-e lelki erejük eljönni azoknak a lányoknak, a kiknek a vőlegény házasságot Ígért s az asszonyoknak, akiknek udvarolt és örökös agglegénységet fogadott? A régi jó idők­ben, nagyanyáink boldogult korában a templom ajtaja előtt néha vitriol dráma is lejátszódott, vagy pólyásbabával jelent meg a karján egy­­egy elhagyott leány. Ezek a szép idők azonban elmúltak. A vitriol ma már esak a cipőkrémek­ben szerepel és a cipőnk bőrét teszi tönkre. Persze az esküvő előtti hetekben minde­gyik fél kap egy csomó névtelen levelet, amely­ben megvagyon Írva a másik minden viselt és nem viselt dolga. A névtelen levélírók szin­tén ott lapulnak a padsorokban és erősen tüle­kednek a szertartás után az uj párhoz gratu­lálni túlédes, émelyítő és a cukorszirupot is túlszárnyaló szavak kíséretében. Hiába kéri meg a menyasszony családja az anyakönyvvezetőt, hogy a házassági anya­könyv fölolvasásánál a menyasszony szü­letési évét kissé maszkírozott köhögési rohamba fullassza bele, azért mindenki tudja, hogy hány éves, nem idősebb-e a vőlegénynél? Tudják, hogy mennyi hozományt visz, vagy nem visz a házhoz, milyen a kelengyéje, hol készült, kész fizetésre vagy puffra s melyik takarékból vették föl rá a pénzt s kik a kezesek, az uj asszony maga fog-e főzni (ha igen, akkor „szegény ember!“ résztvevő szállómondás repül szét a nézők között), honnét fogadtak cselédet, mi a bére stb. stb. ? Természetesen az ismerősök, barátok, ba­rátnők, szomszédok, utcabeliek érdeklődése, ellenőrzése tart a házasság első éveiben. Közben aztán újabb teret nyer a város kíváncsisága s akkor. .. akkor következik el az a boldog kor, amikor már a férj is kimaradozhat a csa­ládi tűzhely mellől. Tovább már csak az asszonyt figyelik: kivel udvaroltat magának, pazarló-e, mikor, hol, kinél, mennyiért, hitelbe s milyen toalettot csináltat magának stb? Tehát házasságtok első évében szó sem lehet arról kedves barátom, hogy időntúl ki­­maradozz a háztól. Akkor még nagyon is el­lenőriz benneteket az utcátok, tudják, ha későn mégy haza, ha a feleséged kisirt szemekkel panaszkodik a mamának. Tudják, hogy izlik-e a feleséged főztje, meglop-e benneteket a cse­léd, a szakácsnő, a bejárónő, a mosónő, mikor veszekedtek s mikor békültetek ki, az anyósod hecceli-e ellened a feleségedet? Szóval mindent, mindent tudnak rólatok. Nem hiába lakunk kis­városban, ahol alacsonyak az ablakok, belátnak az egész családi életünkbe. Tanácsaimat tehát csak a második évben használhatod. Vigyázz erre a megállapodásunkra, mert különben megharagszom és jaj lesz neked, ha a Faun megharagszik, összes trükkjeidet le fogom leplezni a feleséged előtt. Tehát: Egy okos férj mindenek előtt sze­rez egy faliórát, amely bárányszelidséggel tűri, ha a mutatóját naponta akár többször is ide­­oda, előre-hátra tologatják a gondos kezek, azért jár tovább rendületlenül. Ennek az órának a feleséged is örülni fog, mert mondjuk, ha te szeretsz reggel kissé tovább lustálkodni az ágy­ban, a feleséged meg korán akarna takarittatni, hogy hamarosan kimehessen a piacra, ilyenkor aztán két ólával előre tolja az óra muta óját, s hangosan felsikolt: „Jézus Máriám! Már tiz óra és még nem kü dtem ki a Nacát a piacra!“ A ravasz asszony nem adresszálja egye­nesen hozzád ezt a sikolyt, de te erre fölriadsz, nézed az órát, az tényleg tizet mutat, őrülten kezdesz öltözni és ilyenkor rendesen összes ínggombjaid szétgurulnak, de a kis feleséged megkeresi, nagy nehezen elkészülsz és elmégy A kis asszonyka tapsol örömében. De aztán jön a te eseted. Estére, legalább is 10 óráig szeretnél kimaradni. Délután amig a drága kis feleség a sezlonon vagy a hinta­széken szunyókál, te az óramutatót visszaiga­­zilod két órával, s este, mikor te 10 órakor a kucsébertől nyert mogyorós csokoládéval ked­veskedve hazajössz, az asszonykád szentül hiszi, hogy még csak 8 óra van és megjegyzi: — Hiába, maga nélkül édes, rém lassan telik az idő, ha nem volna ez a megbízható óra a háznál, azt hinném, már éjfél van, olyan álmos vagyok. Te erre hálás pilantást vetel az órára és magadban áldod a jó Hittrich bácsit, aki ezt a strapa órát igy megtudta csinálni. A másik tanácsom, hogy siess beiratkozni az összes helyi egyesületekbe, ne nézd, hogy fele­kezeti-e, leány-, legényegyesület-e, csak iratkozz be mindegyikbe! No, ne nézz olyan butinckian reám! Hát az egyesületek révén estékint sokszor juthatsz kimenőhöz. Azt mondod a kismucusodnak, hogy itt, meg itt este választmányi ülés, bizalmas megbeszélés, előkészítő tanácskozás van. Fanyar arccal teszed hozzá, hogy disznóság, hogy este tűzik ki az ülést. Fölháborodva ítéled el az egyesület vezetőségét, hogy ilyen tapintatlan. Nem is mész el, holnap azonban jól megmon­dod a vezetőségnek stb. A te hűséges bárány­kád, a szelid lelkű angyal kérve-kérlel, hogy ne haragudjál, okvetlen menj el és még ő tuszkol az ülésre. Hát kedves barátom, ez egy darabig megy igy, de később a te kis Évád nem hisz már a puszta szónak, ilyenkor gondoskodni kell egy megértő barát segítségéről, aki a Kéz kezet mos, A holló a hollónak nem vájja ki a tyúk­szemét se, és Ma nekem, holnap neked! elvé­nél fogva, ir egy hivatalos színezetű meghívót, még pecsétet is nyom rája (e célra a szivacs asztaltársaságnak az összes helybeli egyesületek bélyegzőinek hű hamisítványai megvannak a pecsétőrnél). A meghívót d. u. küldeted haza, amikor te nem vagy otihon. Este vacsora előtt azzal rontol be, hogy fáradt vagy, gyorsan kéred a vacsorát, korán akarsz lefeküdni. A hűséges asszony, aki szereti, ha az uracskája pontos a hivatalos dolgokban, siet közbe vágni: — Arról szó se lehet szivecském. Maga meg van hiva egy fontos tanácskozásra. Itt a meghívó. Te adod a tudatlant, még dadogsz is hozzá, aztán fölháborodsz, a feleséged csittit stb. mint már láttuk fentebb. Melegen ajánlom, hogy iratkozz be a dal­egyesületet átalakító építészeti előkészítő bizott­ságba, amely mindig éjszaka tartja üléseit a minden órádnak leszakazd virágát elvénél fogva. Feltétlenül be kell iratkoznod a komáromi önkéntes tűzoltó testületbe, mint pártoló disz­­tag. Aztán igyekezz jóban lenni a parancsnok­sággal : a Gyulával, meg a Gézával. Néha aztán este vacsora közben megszó­lal a telefon, ha a telefonkölcsön miatt nem szerelték le nálatok, vagy küldönc jő és pihegve szól, hogy itt, meg itt tűz van, kérnek, hogy a milyen gyorsan csak lehet, okvetlen jelenj meg a helyszínen. Te dörmögsz stb. Lásd, mint fent. Óva intelek azonban arra, hogy, ne hogy flancolj, ne hogy nagyzási hóbortban szenvedj, s ne hogy arra kérd meg a parancsnok bará­taidat, hogy valami nagy tüzet jelentsenek, mert akkor kíváncsiságból az asszony is el megy veled tüzet nézni, vagy legalább is ki­megy az udvarra vagy az utcára, hogy honnét világit a tűz? és akkor kitűnik, hogy csalsz. Légy te csak szerény és elégedj meg a szerény szoba és pince tüzekkel. Azoktól nem kívánja a feleséged, hogy egész hozzátok vilá­gítsanak Másnap aztán igyekezz, hogy a Komáromi Lapok ne kerüljön a feleséged kezébe, mert ő biztosan keresni fogja a szoba és pincetüzet, ahol te olyan hős voltál, mert úgy se találja meg, mivel Kálmán király után szabadon: Szoba és pince tü/ekről, amelyek nem is voltak, szó ne tétessék! Ezzel befejezem az első leckeórát. Tanuld jól meg és akkor folytatni fogom. Isten Veled 1 A viszontlátásra. Faun. f1 tojásos tarhonyát kér jen minden fűszer és csemege üzletben. 189 HÍREK, — Lőrinczy György ünneplése. Magas színvonalú irodalmi ünnep folyt le márc. 25 én a nyíregyházai Bessenyei Körben, melyet Sza­­bolcsvármegve kiváló szülöttének s a magyar irodalom egyik illusztris képviselőjének Lőrinczy Györgynek tiszteletére rendeztek. A szülőföld szeretetének bensőségével vette körül ez alka­lommal nagy szülöttét, kit a Bessenyei Kör tiszteled taggá választott meg elismeréséül azok­nak a maradandó érdemeknek, amelyeket az ünnepelt hosszú évtizedeken keresztül szerzett köliői működésével. A Kör tiszteleti tagságáról szóló díszes oklevelet Mikecz Dezső nyújtotta át, majd Tassi Szcbó László méltatta Lőrinczy költészetét Az ünnepelt Bessenyei bokrétája c. novelláját és két bájos költeményét olvasta föl a nagy számban egybegyült előkelő közönség meleg és tüntető ünneplése mellett. A felolvasott költemények közül itt közöljük egyik megkapóan kedves versét:

Next

/
Oldalképek
Tartalom