Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-03-25 / 35-36. szám
12. oida . Komáromi Lapok“ 1922. március 25. Már 1638-ban tiltakozott az „őstermődés“ ellen Francesko Redi pisai orvos, de Pasteurnek még 1862 ben — tehát 224 esztendővel későbben igen energikusan kellett, megdönthetetlen, biztos, exakt kísérletekkel bebizonyítani, hogy Virchownak van igaza, amikor a mai, jelen geológiai fejlettségére vonatkoztatom a Földnek — kimondotta, hogy minden élet csira petesejtből lesz, amint, hogy élősejleket ingerekkel működésre bírhatunk. Hogy bizonyos élettani ingereket tudok vegyülettani — részben egyszerű mechanikus ingerekkel helyettesíteni, az még nem életre indítás laboratóriumi kísérletekkel. Legföljebb csak annyit mond, hogy igen egyszerű élettani folyamatok is lehetségesek, amint, hogy vannak is. A Virchow tétele, amelyet Pasteur bizonyított be végérvényességgel, megadta a kezünbe a kulcsot arra, hogy fertőző betegségek ellen védekezhessünk, mert azokat parazita élőlények okozzák, amelyek csak ott terjedhetnek, ahova családjuk, vagy fajuk egy több élő, továbbszaporodásra még képes tagja eljutott. Az „omne vivum ex vivo“ elméletnek szinte logikai következménye volt a földi élet keletkezésének magyarázatára az u. n. kosmozoon és panspermia elmélet, amelyek lényegükben egyek. Ha a Földön nem keletkezhetik élet, úgy az valamely más égi testről, csillagokról vagy bolygóról került vagy még rna is kerülhet hozzánk. A kosmozoon elmélet, — hogy igazán csak röviden említsem meg, abban áll, hogy az egész Világegyetem tele van csirákkal, kezdő-, vagy peíesejtekkel, amelyek a Világaeíherben lebegnek tova s vándorlásuk közben kerülnek — mondjuk — a Földre is többek közt, ha az magához vonza, vagy ha annak gravitációs, nehézségi terébe kerülnek bele. Leginkább azonban ezek a csírasejtek a Földre hullócsillagokkal, meteorokkal kerülnének s a geológiai időszámítás alatt is ezek hozták volna az első csirát bolygónkra. Támogatja ezt a feltevést az is, hogy meteor kövekben szerves eredetű szenet, éspedig grafitot zárvány alakjában találtak és mutattak ki, (Sommerfeld) A Meteorral lekerülő csira maga olyan volt, hogy kibírta egyrészt a Világegyetem nagy hidegét, csaknem absolut 0 fokát, másrészt azt a meleget is, mely keletkezett akkor, amikor a levegőbe érve a meteor, áttüzesedett a súrlódástól, hiszen tudjuk, hogy a sebessége egy-egy hullócsiilagnak a levegőben 40—70 km.|sec. Az ős csiráknak olyan vastag, erős cysta burkuk volt, ami megvédte őket az ilyen nagy hőingadozások okozta elpusztulástól. Baktériumokkal kísérleteztek s 110 C° volt a fagypont alatt a legnagyobb hideg és csaknem 200 C° száraz meleg volt a legnagyobb hőmagasság, ami mellett még életben maradtak s normális viszonyokra kerülve élet, osztódási, szaporodási képességeiket visszanyerték. Az elméletet igy megközelíti a kísérlet. A második, a pánspermia elmélet szerint a világaetherben szanaszét lebegő, úszkáló csira sejteket a fény nyomása szállítaná át egyik égi testről, a másikra. Sv. Aorhenius szerint egy 000016 (tizenhat századrész) m/m átmérőjű kis testecske az Uranustól a Merkúrig, azaz a legkülső bolygótól a legbelső bolygóig az utat a fénynyomás tovamozgató hatására 29 év alatt tenné meg. A Marsról a Földre 84 nap, a Földről a Vénusra 40 nap s a Vénusról a Mercurra 28 nap alatt. Egy jóval kisebb anyagi részecske a legközelebbi álló csillagról, az x Centauriról, mely a földiül 3 és x/2 fenyevre van: 3% év alatt kerülne át. Hogy ilyen egész apró anyagi részecskék valójában lebegnek a Világűrben mutatja az a por-réteg, amely az éjszaki-sarki hóleplet beborítja, amely kosmikus eredetű s a Földnek tömegét évenként kiszámitható mennyiséggel növeli. Ezt kosmikus pornak is nevezzük. Ennek is legnagyobbrészét a fénynyomás viszi tovább az Űrben. A fénnyomás laboratóriumokban bemutatható fizikai tünemény, megmérhető erő — sajnos itt nem térhetek ki bővebb taglátásába. — Ugyanazon elméletnél megint nehézséget ad, hogy nem tudjuk elképzelni miként védekezik a nagy hideg ellen a csira. De kérdem? — Csak földi mértékkel mért életlehetőségek lehetnek ? — Bizonyára nem ! Csak nekünk elképze heteden. Hiszen a Világegyetem szerves életéről csak annyit mondhatunk, hogy élet lehetséges bármely csillagon vagy bolygón, bármely napon vagy holdon, , csak földi élet nem lehetséges, mert ma nem ismerünk még egy másik olyan égitestet, amelyen teljesen azonos fizikai viszonyok lennének mint a Földön. — Az a csimsejt, amelyik a fénnyomás utján a Földre jön, mondjuk — létre hozza a kutyát, a Marson talán egy olyan élőlényt, amilyen élőlény Flammarion vagy Wells képzelő thetségében született meg. A kosmozon elmélet a pánspermia elmélettel együtt tulajdonképpen az élet keletkezését végeredményben nem fejti meg annyira sem, mint az előttük tárgyalt elméletek, tulajdonképpen a kérdést áthelyezik a Világegyetemre s a végző kérdést teljesen érintetlenül hagyják. A legjobb fizikai vizsgálatok és éppen Albert Einstein berlini proffesszor munkálkodása révén oda jutottak, hogy anyag és erő egy. Az anyag maga az energia. Az anyag nagy koncentraltságú alakja a belső test energiájának. Az erő nem egyéb mint a tömeg meg annak hőmérséklete, amely hőmérsékletnek az anyagra jellemző specifikus (sajátlagos) minimumnál nagyobbnak kell lenni. Egy bizonyos tömeggel előállítható energia Einstein formulája szerint nyerhető, ha a tömeg mennyiségét szorozom a fényterjesztési sebesség négyzetével. Olyan anyag, mely a belső energia készletét érzékelteti a radium és annak különböző omanációs terméke. A gondolatot, ha az életre alkalmazzuk, azt mondhatnék: élő lények akkor keletkezhettek, amikor egyes anyagi részek úgy egyesültek, hogy belső tesienergiájuk működése revén, kedvező hőmérsékletre kerülve oly változásokon mehettek keresztül, me ynek összességét ma életnek neveztük. Ez a belső energia nem oly nagy, hogy pusztán termelődjön, fel nem ismerhető pótlás nélkül, hanem új — mondjuk tápanyagokban foglalt energiák felvételevei ideig-óráig folytonos eletenergia termelésre képes. — Sőt ezek a testek bizonyos nagyságot elérve szétoszlódnak, szétesnek, újabb és újabb élő egyedeket hozva létre. így az élet a test-energiának egy olyan megnyilatkozása, mely változatosságával, folytonos változásával úgy vegyülettani, mint fizikai értelemben tűnik ki az anyagok másik nagy csoportjától, amelyet szervetlen anyagnak neveztünk és ismertünk fel. Azonban tisztelt Olvasóim ! — ,a tudomány fogalma az elégséges ok elvének világmagyarázatát tételezi fel.“ — Ezekben a vizsgálódásokban azonban éppen az „elégséges ok elvét nem találjuk fel és éppen ezért valjuk be őszinte nyíltsággal, hogy ezek a feltevések, elméletek egyáltalában sem nem kielégítők, sem nem magyarázatok. Hogy az élet vegyülettani vagy fizikai tünemény-e, hogy laboratóriumokban előáliitható-e lesz-e valaha? — oly kérdések, melyekre azt felelhetjük; ignorabimus! Hullát tudunk boncolni, vagy konyhánkon ! előállíthatunk sok mindent, fizikai laboratoriuí munkban vizsgálhatjuk az erő milliomod részét, : mikrokopíummal felszerelt szemünkkel meglát[ hatjuk a milliméter százezred részét, távcsö! veinkkal ma már állócsillagok átmérőjét hálálj rozhatjuk meg: de az életről, erről a boldogj Ságról, amelyhez oly annyira ragaszkodunk, — ; sohasem fogunk többet tudni, mint spekulációkból levezetett meghatározásokat, amelyek egy : hajszállal sem fogják a lényeget jobban megkö| zeliteni, mint azok, amelyeket most bemutattam. ’ Bemutattam azért, hogy lássák t. olvasóim, ; mily gondolatok azok, amelyek foglalkoztatják j az elmélkedő emberi agyat. Hogyan értsük 1 meg és fejtsük meg az egyik legnehezebb > természettudományi kérdést, amikor sok megnyilatkozását az emberi léleknek, mely pedig látszólag ugyancsak közel fekvő dolog mindanyiunkhoz, nem tudjuk megfejteni, megérteni, — talán azért, mert „az emberi agy mindeme képes.“ A mérhetetlen mennyiségek uralma alatt nyögünk és nincs módunkban azokat megmérhetőkké tenni. Pedig nekünk csak arról van fogalmunk, amit megmérhetünk. Valaki megmérte a lelket (egy franczia orvos) s nem vette észre, hogy közben az ő lelke mérhetetlen könnyűvé lett. Csodákban ma nem hiszünk, pedig elfelejtjük, hogy a legnagyobb csoda a saját életünk! — Vagy talán már abban sem hiszünk 1 — Jaj! a kicsiny hitüeknekü A. workesz l»<tért a főszerkesztő a felelő«. Lapkiadó: Spfteer Béla. .«jwitott Byitw Sicdor könyvnyomdájában Ko «streit NYILTTER. ZSOLDOS TANINTÉZET BUDAPEST, VII., DOHÁNY-UTCA 84. TELEFON: J—124—47._______ A legjobban készít elő magánvizsgákra. Vidékieknek levelező oktatás. Speciális, magánhasználatra irt tankönyvek alapján. 369 ~ "törvénykezés. Csendháborító regruta. A sorozások alkalmával, különösen faluhelyen szokássá vált, hogy a falu legényei kisebb zavarokat idéznek elő s ezáltal a soroztatásuk tényleg csak a bíróságnál ér véget, aholis már kijózanodva emlékeztetik a garázda legényeket a pár nappal előbb elköveiett cselekedeteikre. így történt az Madar községben is. Vasárnap a falu besorozott legényei, pár liter pálinka elfogyasztása után, az utcákat végig énekelve jötiek-mentek a faluba, mig az egyik közülök Madarász András valahonnét elökeritett katona puskából lövöldözni kezdett és a falu népét ijesztgette. A csendőrök behozták a garázda legényt s folyó hó22-én megtartott tárgyaláson Németh Ödön jarásbiró közrend elleni kihágásért 2 heti fogházra és 100 K pénzbüntetésre Ítélte a lövöldöző Madarász Andrást. Az Ítélet jogerős. Szerkesztői üzenetek. Komáromi asszony. Amint látja, jórészét fölhasználtuk. Az egész leközlését igen sok körülmény akadályozta. — g. Biztosan furcsának találta a dolgot, de egészen más szinten lát mindent, ha szóval informálhatjuk. Akkor ön is helyesli azt, amiért most talán neheztel. Szentpéteri tudósitó. Köszönjük és minél többször kérünk híreket. F Nem nekünk, hanem másnak látszott úgy a dolog, mintha kissé kilátszanék a lóláb. Radikálisan kellett fellépnünk és igy teljesen rendben van. Ősszel. Amikor a levelek hullanak. Se nem jók, se nem időszerűek. H. Kissé furcsa befejezése az elég változatosan megirt történetnek az, hogy a leány könnyen bebeszélheti magának, hogy csak akkor várták biztosan és szívesen, amig hitték róla, hogy hozományt visz, de egyszerre elhallgatnak, ha arról nincs szó. Szóval önmagáért nem kell szegényke. Ez a vég igen nagy következetlenség a történet többi részéhez viszonyítva. Sugaras nyár. A második strófát át kell dolgozni. L. »A rideg valóság talán mégis jobb, mint a délibábos illúzió« cimü novellájának olyan hosszú a cime, hogy ahelyett majd mást adunk annak. Közgyűlési meghivő. fi KuM tasMol leitete folyó évi április 9 napján d. e. I01/, órakor tartja saját helyiségében (kultúrpalota, földszint), melyre a testület minden tagját ezennel meghívom. TÁRGYSOROZAT, 1. Elnöki jelentés. 2. Az 1921. évi zárszámadások előterjesztése, a mérleg megállapítása és a felmentvény megadása. 3. Az 1922. évi költségvetés s az évi tagsági dij megállapítása. 4. A választmány megalakítása. 5. A tagok által beadott indítványok feletti határozathozatal (Alapszabályok 16 §. h) pontjának második bekezdése) 6. Közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 3 tag kiküldése.! Komárom, 1922 március 20. .) 174] Fried Jenő Öaä-i.’b. •iáu’HbL. «Ä testületi elnök. ,