Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-03-21 / 34. szám
2. oldal. „ Komáromi Lapok“ kubin és Szakolca voltak. És lám, két-három karrieristán kívül nincs csehszlovák Szlovenszkoban." ölaho csehszlovák, hogy bejuthasson a nacionalizált zsidó vállalatokba, hogy referens és milliomos képviselő lehessen. Medveczky Lajkó csehszlovák, hogy referens maradhasson és megtarthassa befolyását. Stodola Kornél szemre csehszlovák, hogy börzét, keleti vásárt és hajózási társaságot csinálhasson, Hodzsa szemre csehszlovák, hogy megtarthassa befolyását a pártban, a mandátumát, a katedráját és hogy Európában bravúrokat csinálhasson, mint csehszlovák orákulum. Az uralmon levőkön kívül nincs Szlovenszkóban eleven lélek, amely etnografice csehszlováknak mondaná magát. A szlovákok szimbóluma mindig a Vág és a Tátra volt, nem pedig a Sumava és a Vitává. S arról biztosítja Dérért, hogy 5 százalék szlovákon kívül nem talál senkit, aki követné őt. Szlovenszkó aulonómista ma, mint a forradalom idején és azelőtt. 1 lesz a inát oosztiliiüval ? A budapesti egyetemek megtagadták az utódállamokban szerzett d plomák uosztrifikálását. Ez ügyben egy újságíró felkereste Vass József kultuszminisztert, aki a következő nyilatkozatot tette: — A külföldön szerzett orvosi oklevelek honosítása tárgyában 1911. évi jnniu3 hó 19 i 60.982 szám alatt kiadott és 1911. évi ju ins hó 20-án 28 160 szám alatt módosított szabályrendelet értelmében a honosítás előfeltétele a külföldi oklevélnek hasonló tanulmányok alapján történt megszerzése. — Ha a honosítással kapcsolatos előfeltételek fenforgása igazolva van, akkor a fo lyamodót az 1901. évi orvosdoatori gyakorlati szabályzatban előirt II. és III. orvosi vizsgálat letételére kötelezi. A vizsgálatnak sikeres letétete és a kórházi gyakorlat szabályszerű kitöltésének igazolása után a külföldi oklevelet hoQositottnak jelenti ki, a határozathoz a miniszter jóváhagyását kéri, egyúttal az igazolttól az orvosdoktori eskü kivétetik és az eredeti külföldi oklevél hátlapjára a honosítási záradékot rávezetik. Ha a honosítandó orvosi doktori oklevelet kiállító külföldi főiskola tanulmánytervezete a magyar tanulmányi és gyakorlati szabályzat követeléseitől eltér, a honosítási feltételek a fentebb mondott lies és III-as vizsgálat letételén falül még egyes tantárgyak hallgatását, fél évek pótlását, sőt az I. orvosi szigorlat tárgyainak egyikéből való vizsgálatot Í3 megállapíthatják. Ha a különbség még sem volna kiegyenlíthető, a külföldi oklevél a honosításból kizárandó és tn lajdonosa magyar oklevél szerzésére ntasitandó. — Ezek voltak tehát a külföldön szerzett diplomák honosításának főbb szabályai, melyek a forradalom és kommunizmus alatt rövid megszakítástól eltekintve 1911. év óta mindazon államokban, melyekben a viszonosság fennállót, é. vényben vannak. — Az úgynevezett utódállamok azonban a viszonosság elvére nem igen voltak figyelemmel. A különböző jelentésekből ugv tudjuk, hogy a magyarságot eltiltották a magyar főiskolák látogatásától, vagy ha magyar főiskolákon mégis diplomát szerezhettek, azt az utódállamok nemcsak, hogy nem honosították, hanem érvénytelennek tekintették és az összes vizsgáknak és szigorlatoknak nálunk teljes megsemmisítését kívánva és ez alapon adnak ki részükre uj diplomát. — Mindezek alapján a viszonosságnak nemzetközi egyezmény utján leetidö megállapítása érdekében tárgyalások indíttattak. Mig a kölcsönösség meg nem állapittatik, a hazai egyetemok sem lehetnek abban a helyzetben, hogy a szomszéd államok egyetemei által kiadott orvosdoktori okleveleket kedvezőbb elbánásban részesítsék, mint ők a mienket. — így kiadatott 1921 julius 14-én 111.416 (és nem 111.043) szám alatt egy rendelet, mely szerint az elszakított területeken levő volt magyar egyetemek, valamint az utódállamok egyetemei részéről kiadott oklevelek honosítása Ügyében mindaddig, mig a honosság alapján a kérdés diplomáciai utón rendezletik, nem óhajtok állás foglalni. Hozzáteszi azonban a rendelet, hogy nem zárkózom el az elöl, hogy egyesek, amennyiben arra az előfeltételek megvannak, a teljes II. és Hl. orvosi szigorlatuk sikeres kiállása után hazai egyetemeink egyikén külön (magykr) orvosi doktori oklevelet szerezhessenek. — Tehát az általános nemzetközi jogszabályként tekintendő viszonossági elv hiányában nincs elzárva a lehetősége annak,hogy az utódállamok egyetemein szerzett orvos-dok toi’i diploma helyett magyar diplomát kapjon valaki olyan feltételek mellett, mint amelyek honosításra tíz év óta fennállottak. KM pl mm not| Liliénél uisumot minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. minden uasárnap, kedd, csütörtök este futár megy Prágába, eljárási díj, uísum és ajánlott posta- 74 díjjal együtt: magyarországba és üémetországba 70 Ke Romániába köruetlenOI 110 „ „ magyarországon át 160 „ Jugoszláuiáua , „ 180 „ cim: bászló ZsSgmond Bratislaua (Pozsony) Szépiak-u- ÍZ. sz. A regruták énekétől hangos az utca. Csoportosan, szalagos kalappal, énekelve, muzsikasíó mellett járják az utcákat a „beváltak." Azelőtt régebben is így volt, csak a kalapok mellett lengett más szinü szalag, ismertebb mint most. A fiatalság ugyanaz, a nóta sem változott nagyon, régi katonanóták hallatszanak, csak a hang lett fátyolosabb, ami a szivek mélyéről kivágyódik, az az igazi, az nem tud feltörni az ajkakig, pedig ha úgy engednék, ha nem fojtaná el a kitörni vágyó hangot valami belső keserűség, hej, de vigabban szólna a regrutás nótája, vigabban zendülne a more hegedűje, hangosabbak lennének az utcák s nem néznénk teljesen apatikus szemmel a mundérba készülő fiatalságot. A napokban magyar katonák szakasza ment végig az utcán, magyar nótát énekeltek, á régi dallamra, a régi ütemre, csak a szöveg változott meg, meg az ein-zwei taktusok változtak át ras-dvá-ra. Ezelőtt nem sok esztendővel is igji mentek a századok, volt magyar, tót, német nóta, amilyen nyelvű voit a legénység, a jó torkú fiatalság szint, elevenséget vitt az egyhangú kis városi utcákba, igy a dobpergés, a trombita hangja más volt, más volt minden, más volt aki nótázta, más aki hallgatta mert a magunké volt a nóta. Most is a régi nóta járja, engedély van rá, a fiuk, akik a bakalépésre fújják, a mi fiaink, régi virtusokon, sok harci dicsőségen nevelődött, sok keserűségen, sok szenvedésen, megpróbáltatáson edzettek s mégis, mégis mindig egy a nóta, uj lobogó alatt; Októberben be kell masírozni. Március idusán is ezt énekelték a magyar gyerekek! HMM estélyére zsúfolásig megtelt a kultúrpalota nagyterme. Az európai hírű művészek tudásuk legjavát adták és az előkelő közönség egész estén át őszinte meleg tapsokkal ünnepelte a művészeket. Műsorukon Mozart d-moll négyese, Beethoven „Hárfa“-puartettje és befejezésül Csajkovszki D-dúr négyese szerepelt. Minden egyes mű előadásán megéreztük a quartett sok évi együttműködésének folytonos munkáját. Tökéletes stilusérzék, precíz technika, a dinamikai és ritmikai hatásoknak a legszélsőbb fokig való kiaknázása s a zengzetes szép tónus jellemzi játékukat. Lendületes temperamentumukkal túlszárnyalják a világhírű bécsi Roséquartettet és ma azt a helyet töltik be, amit a háború előtt működő „Brüsszeli-yoiiósnégyés.“ Erejük, a majdnem egyenlő-korú fiatalságukban rejlik. A legtöbb quartett-társaságnak az a hibája, hogy különböző korú és qualitásu egyé.....-—1Ü22. március 21. I ■ I I ■ I ................... I ................. ■ ■ ill I IÉ.I II IÉ. II II I» -1 .................... nekből áll. Az öreg muzsikusnak rendesen lassúbb, nyugodtabb a vérmérséklete, mint a fiatalé s ennek következtében, bizonyos egyenetlenség érezhető az olyan együttes játékban, ahol pl. nagy korkülönbségű egyének társulnak. Egyazon művet két zeneművész különbözőképen értelmezhet; az egyik, az ifjabb pl gyorsabbmenetünek érezi azt, amit az idősebb nyugodtabb tempóban óhajt megjátszani. De még egykorú egyéneknek is más-más a temperamentümuk. Az egyik ember járása lassúbb, a másiké élénkebb. A legnagyobb ritkaság négy muzsikusnak az olyan szerencsés fizikai és lélekbeli összehangoltsága, ahogy pl. a Waldbauerék egymásra találtak. Itt mindegyik, korban is, tudásban is, egyenlő. Waldbauer Imre pompás hegedűs, Kerpely Jenő mélységes cellóművész, de Temesváry János, aki a második hegedű szólamát tölti be, vagy Kornslein Egon, aki brácsázik, épp oly tökéletes művészettel állnak a zeneköltő alkotásának szolgálatában. Ők négyen egy embert képeznek, egy ideálért dobog a szivm: a mű lehető legtökéletesebb interpretálásáért. Céljukat mindig elérik és mindig a legnemesebb eszközökkel. Mintegy tizenkét-tizenhárom évvel ezelőtt, négy ifjú muzsikus lépett ki a pesti zeneakadémia kapuján, összeölelkeztek és valami néma fogadalmat tettek, hogy amig a sors el nem szakilja őket egymástól, soha többé szét nem válnak és egész életüket egy célnak szentelik: a vonósnégyes abszolút művészetének. Talán e néma fogadalom hatja át őket m* is és ez adja varázslatos művészetüket. Amióta eggyé olvadtak, hihetetlen energiával dolgoznak, tanulnak, napról-napra fejlesztik művészelüket és mindenütt, ahol csak megfordulnak, a magyar faj zenei genialiiását hirdetik. A vonósnégyes-társaság meghívásáért különös köszönet illeti a Jókai Egyesület vezetőségét és örömmel konstatáljuk, hogy Komárom városának intelligens közönsége mindjobban megérzi azt, hogy szükség van komoly hangversenyek rendezésére, akár csak az irodalomra vagy a színházra, hogy a reális élet szürkeségéből egy nemesebb világba ringasson bennünket. Simor Jenő. A iei. Eoyház isiit A komáromi református egyházközség vasárnap, március 19-én délelőtt 10 órakor a Kollégium nagytermében Vargha Sándor lelkész és dr. Gadl Gyula, főgoadnok együttes elnöklete mellett közgyűlést tartott az egyház híveinek nagy részvételével. A közgyűlés tárgyát az 1921-ik évi zárószámadások és az 1922-ik évre szóló költségvetés bemutatása képezte, melyeket a presbitérium, mielőtt a törvényes íoruin: az egyházmegye elé fölterjesztett, régi gyakorlat szerint az egyház adófizető közönségének is bemutatta, hogy tudomást szerezhessen az egyház vagyonának állásáról. Ezzel kapcsolatosan az egyháznál aktuálissá vált lelkészi állások rendezése is szóba került, amennyiben az egyház 1922. évi költségvetésében gondoskodni kellett a lelkészi fizetésekről is. A presbitérium törvényadta jogánál fogva, mint ismeretes, szigorúan szem előtt tartva az egyház nehéz pénzügyi helyzetét, valamint az egyház adózó híveinek adózóképességét, úgy határozott, hogy az egyháznál rendszeresített püspök lelkészi állást ez idő szerint nem tölti he, hanem az összes lelkészi teendőket Vargha Sándor eddigi másodlelkészre ruházza és mellette egy segédlelkészi állást tart fönn. A lelkésznek eddigi járandóságát a szükséghez képest évi 6800 kor. drágasági pótlékkal egészítette ki. A presbitériumot ezen határozata meghozatalában egyedül az egyház mai súlyos helyzetének komoly és felelőségteljes mérlegelése vezette, mert csak igy vélte elkerülhetőnek az egyház híveinek nagyobb megterheltetését és az a gondolat irányította, hogy ekképen az egyház közönségének az eddigi súlyos terhek miatt támasztott elégedetlenségét eloszlatja és a békét szolgálja. E határozattal szemben Töthkdrolyi Lajos presbiter olyirányu mozgalmat indított, hogy az egyház közönsége sítervezzen egy első és egy hitoktató lelkészi állást, melyekre az eddigi ihásodlelkészt és a segédlelkészi minőségben itt níÜködő Mokos Kálmánt álkalm&zza. Noha a nevezett presbiter az egyház pénzügyi és jogügyi bizottságának együtes ülésén a helyzetet
