Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-03-14 / 31. szám

4. oldal. „Komáromi Lapok* 1922. március magyarkultúra ihlete megszállá vala a lelkeket és a város bölcsei kimondák a szentenciát, miszerint Thália papjainak és papnőinek fényes hajlékot kell építeni, amit közönséges nyelvezettel színháznak neveztetnek. A magyar kultúra vándo­rai, a színészek, amidőn meghallák ezen örven­detes hirt, imigyen szólanak örvendezve egy­másnak : Aldassék a szinházalapitók szent nevei! Hajléka lészen ott ezentúl a magyarszinészetnek örvendezzék azért a mi lelkünk, mert ime már nem lészen sokáig földönfutó a magyar színé­szet. Mondanák még a lelkes ifjak közül egy­­néhányan: «Bizony, bizony azt gondoljuk mi, hogy addig is, amig fölépül a mi komáromi hajlékunk, zarándokoljunk el abba a derék, szinpártoló városba, vigyük el tudásunk legja­vát, hódolatunkat és egy-két napig mulatassuk, szórakoztassuk a derék komárombelieket.» A többiek tetszéssel fogadák ezen szavakat és elindulának messze földről, a magyar színészet ígéret földjére, ahonnét biztató hívásokat vél­nének hallani. Szivükben a remény, a szebb jövő képe aranysugaraiban fürdött a lelkűk, amint Komárom felé közeledének. Megérkezvén e bevehetetlen váru városban, fölütötték a sá­torfájukat és leakasztották vállukról a koldus tarisznyát azzal a szent meggyőződéssel, hogy itten élő magyar testvéreik, ha nem is kalasz­­szal, de legalább kenyérrel megtöltik azt. De mily nagy vala az ő bizakodó lelkűknek a csalódása. Két napig hirdették vala a magyar kultúrát és e két nap alatt a kongó ürességnek beszéltek, játszottak vala. A szinházalapitási lázban leiedző városnak nem jut eszébe, hogy ezzel a színészet pártolása is jár és nem jövének el az előadásra a színház építés hangos szavú hirdetői, prédikátorai és alapitói közül egyné hányán se. És a szegény színészeknek nagy lett vala az ő szivüknek a keserűsége és föijajdu Iának. »Ide kellene színház, ahol még száraz kenyér se jutott nékünk, ahol éppen akkor jutott vala« az eszükbe az embereknek, hogy ugyana­zon egy időben más szórakozásokat rendezzenek, hogy minékünk még kevesebb nézőnk maradjon vala. így szóidnak a magyar kultúra éhező ván­dorai és már a koldus tariszny ájukat se tudlák vele a nyakukba akasztani, mert azt is itt kel­let hagyniok vala zálogban. És Komáromban még mindig beszélgetnek a város bölcsei a szinházalapitásról . . . Tiz tagból, elsőrangú tag­ból álló magyar színtársulat játszott két napig szombaton és vasárnap a kath. Legényegylet­ben. Köztük néhányan a komáromiak régi kedves ismerőse: Peterdy Etus énekesnő és Békeffy Róbert kómikus. Előadták többek kö zött Molnár Ferenc A színház c. darabjának harmadik ÖDálló részét az Ibolya c. vígjátékot. Elsőrangú alakítást nyújtott Falussy Károly (igazgató), Békeffy Róbert (zeneszerző), Csáky Szera és Paula, Peterdy Eins, Turbók Rózsi (mint színésznők), Érczkövy László (színházi szolga). Színre került még Fali Leónas bájos zenójű kedves operettje Az édes öregem cimű, amelyben Peterdy Etus mint Tóny, Falussy István mint orgona mester és Osáky Szera mint Gertnid és az Gusdy géniusza arattak meleg sikert. A két darab között magánszámok, ének és táncok mulattatták a közönséget. A shimmy paródia különösen tetszett a közönségnek. A kiváló művészek tudásuknak legjavát adták, a közönség tomboló tapsviharral fejezte ki osz­tatlan tetszését. Közönség azonban kétségbeej­­tően kevés volt és az se tudta magát egészen beleélni az élvezetbe, mert Komárom példátlan közömbössége bántotta azt a kevés számú nézőt is. — Waídbauer—Kerpeiyók vendégszerep­lése. A világhirü magyar vonósnégyes március 18 án tartja egyetlen hangversenyét a Jókai Egyesület előadó nagytermében. A város és megyeszerte nagy érdeklődést kiváltó művészi eseményre a következő meghívót bocsátották ki: Meghívó a Jókai Egyesület 1922. március 18 án, szombaton este 8 órakor a (Waldbauer —Kerpely) „magyar vonósnégyes“ (Le Quatuor Hongrois) felléptével a kultúrpalota elóadó termében tartandó IV. Hangversenyére. Műsor: t. Mozart: D-moll négyes. 2. Beethoven: Es dur (hárfa) négyes. Op. 74. 3. Tschaitovsky: D-dur négyes. Op. 11. Az egyes — több zenei tételből álló — számok közt rövid szünet. Számozott ülőhelyek vigalmi és forgalmi adók­kal együtt I. hely 20 K, II. hely 15 K, III. hely 10 K, tanulójegy 5 K. Azok í észére, kik nem tagjai a Jókai Egyesületnek, 25 százalék felár. Jegyek már kaphatók a Spitzer-féle könyvesboltban. Az egyes számok alatt a te­rem ajtait zárva tartjuk. Ezen kiváló és nagy­jelentőségű zenei eseményre felhívja a zene­barátok és a művelt közönség figyelmét a Jókai Egyesület. — A 20 filléresek beváltása. A csehszlo­vák köztársaság pénzügyminiszterének 25842|22 sz. hirdetménye szerint az osztrák- magyar veretű nikkel és vas 20 filléreseket 10 fillér értékben folyó évi március hó 20-ig bezárólag mint fizetési eszközt mindenki elfogadni köteles. F. évi március hó 21. napjával a forgalomból kivonatnak, de folyó évi március 31-ig bezárólag a postahivatalokban még beválthatók. Folyó évi április hó 1-től kezdődőleg pedig a köztársaság területén teljesen értéktelenekké válnak.Komárom 1922. évi március hó 10-én. Jurecska pü. ig. — Katóka őrmesterné. Nagy Dénes pálya­nyertes eredeti népszínműve, a Katóka örmes­­terné kifogástalan szép előadásban most kerül színre a Komáromi Ref. Ifjúsági Egyesület mű­kedvelői közreműködésével. Az előadások stílu­sos, rendezésről tanúskodnak s a szereplők mindenképen megérdemlik a legnagyobb elis­merést. Ügyes összjáték, gördülékenyen folyó s jól megjátszott jelenetek, színes csopörtositá­­sok teszik az előadást értékessé s valóban csak gratulálhatunk az egyesület lelkes másodelnö­kének, Vargha Sándor lelkésznek azért a fényes eredményért, melyet e vidám hangulatú darab szinrehozásával és rendezésével elért. A szereplők egytől-egyig jól megállják helyüket s köztük Fehér Lydia a címszerepben temperamentumos, megkapó, bájos játékával és szívhez szóló szép énekével igazán magával ragadja a közönséget. Goda Ilonka (Zsuzsika) és Fürjes Jolán (Trom­­bitásné) a legjobbat nyújtják, hasonlóképen Mike Ida, Sebestyén Mariska, Bajcsy Lenke és Szaday Mariska is kisebb szerepeikben. A férfi szereplők közül Hegyi Zsigmond (Gábor) fess huszárkáplárja, Csukás József (Makai) bírója, Varga János (Füzes Bálim) huszár­őrmestere emelkedik ki, de különös dicséret­tel kell megemlékeznünk Rácz Ferenc (Tornyos) kitűnő alakiiásárói is. Igen jók kis szerepeikben Németh Gyula, Tálos János, Kecskés János, Szentendrei István, Farkas Béla. A kitűnő elő­adást március 18-án és 19-én megismétlik. — A hús- és forgalmi adó befizetése. A prágai pénzügyminisztérium ez évi január hó 25 < n kelt 5256 776. sz. jóváhagyó rendelete alapján a város az állami husadónak saját kezelésben leendő beszedését f. évi április hó elsejétől kezdődőleg magára vállalta. Értesíti a város polgármestere a közönséget, hogy április elsejétől az állami hús- és forgalmi adó nem a postán, hanem a városi fogyasztási hivatalban (Klapka-iér 9. sz.) lesz befizetendő. A befize­tésnél a következő eljárás követendő: A fél köteles nevét, lakását, az utca és házszám pontos megjelölésével, továbbá a levágandó állat súlyát és vágás idejét, az állatnak vagy húsnak esetleg más helyről történt behozatalát bejelenteni és ez utóbbi esetben azt, hogy a behozott állat vagy hús megadóztatott-e, felmutatandó adóbárcával igazolni. És csak ezen bejelentés, illetve az adónak előzetes befizetése után jogosult az iparos vagy magán fél az állatot levágni. Aki e bejelentést és az adó lerovását elmulasztja, a husadóról szóló 1920. évi ápr. 14. kelt 262. sz. törvény III. büntető rendelkezése értelmében kihágást kövei el és birságoltatik. Azon iparos vagy magánszemély, aki sertését pörzsölni akarja, köteles azt a rendőrkapitányi hivatal által kijelölt helyen végezni és a választott pör­­zsölési helyet a bejelentés alkalmával bemon­dani. Miután a közvágó-hidon mérleg nincs és a levágandó állat súlyának megállaj adófizetésnél mellőzhetetlen, kötelesek száros iparosok, hogy marháikat, ti állatjaikat levágatás előtt a városi i megmázsáltassák, az itt díjtalanul mérleg-bárcát a vágóhídon szolgálatot városi állatorvosnak átadják. — Nagy Luther ünnepélyek. A bergben most kezdődő Luther-ünne] majdnem valamennyi evangélikus egyh elküldte képviselőit. A külföldről Sö upsalai érseken kivül, Kriszliániából, hágából, Finnországból, Wienböl, Búd Gabionzról, Hollandiából és Amerikából theológiai tanár és sok magas egyházi s ségek érkeztek Wittenbergbe. A belföld viseltették magukat a németevangéliki házbizottság és egyház-konferencia, Poroszország, Bajorország, Szászország, gia, Anhalt, Oldenburg, Schleswig-1 Bréma és Lübeck egyházmegyéi, to porosz generál és provinciái synodi porosz alkotmányoző egyházgyülés és más egyházi testület. A hallei egye rektor, a dékán és a theologiai fakulté: kara képviseli, de megérkeztek a berlini, I jénai, kiéli, königsbergi, lipcsei, m rostocki münsteri és rülhingeni theológi tások kiküldöttei is. A kormány rés kultuszminiszter, továbbá a svéd követ meg. A Luther városok közül Eisenach, és Worms deputációkkal képviseltették n Március hó 6-án, azon a napon, amelyet Wittenbergbe visszatért, a Luther 1 ünnepi diszgyülést tartolt. — A pozsonyi Grand Szanatórium fásának legújabb havi listája az új gy> zetnek élénk látogatottságáról tat úskodi közölt, akik a szanatórium modern gyó$ zőil már is igénybe vélték, nem egy névvel találkozunk. Ilyenek: Draskovich Cartwright angol konzul neje, Hofbauer, Breyer, Kácser, Heynemann, Frank, Bar Wagner, Vogl vezérigazgató. — legyek már kaphatók a szc este 8 órai kezdettel a kulíúrpalotábai tartandó Waldbauer-Kerpely világhírű négyes hangversenyére Spitzer a féle I boltban 20, 15, 10 K. árbao. — Cseh-szlovák törvények és rei 22 Ik része. Március 11-én adta ki az nyomda a csehszlovák törvények és rei gyűjteményének 22-ik részét. A gyű többek között a ruszinszkói feles és ha bérletre vonatkozó 65. számú törvényt mázzá, továbbá a pozsonyi terményt! valamint a gabona és malomtermékek 1 üzletének Szlovcnszkó és Ruszinszkón jedő tilalmára vonatkozó 69.-ik szán vényt és a 70.-ik számú rendeletet, ; régi 20 filléresek érvényességéről szól. Ruszinszkóban elíerjedt hirek, hogy a saság elnöke a feles és harmados vonatkozó törvényből vétójogával fog éln alapján alaptalanoknak bizonyultak. — Betöréses lopás. Albávon v reggel virradó éjjelen betörtek Kovác gazdálkodó házába és az ablakon ki elvitték a műit héten férjhez ment leá csuknék összes kelengyéjét. Többek elvittek 2 nagykendőt, 1 csikós ágyhus vég gyolcsot, 1 ágyteritót és több éks csendőrség a nyomozást megindította. Uj szövetkezet alakúié Több mint kétszáz Komárom és számottevő polgár aláírásával az alábbi f intézték a magyar gazdákhoz és iparo A viszonyok rettenetes súllyal nehí reánk, soha nem éreztük annyira a hi kereskedelmi-szervezettség hiányát, mii Ilyen szerveink, ha vannak is, a váltoa szonyok következtében erőtlenek, gyeng adatukat nem képesek teljesíteni. Itt állunk elhagyatva, tehetetlenül, n kinek kiszolgáltatva, mindenki által kiha s ölhetett kézzel várjuk a jószerencsét ! Mezőgazdasági terményeink áralak semmi befolyásunk nincs, az állatárak szerűen esnek vagy emelkednek, ahogy kereskedelmet kezükben tartó nagy tők deke kívánja. Gépet, velőmagot, műtrá ezerféle háztartási szükségleteinket nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom