Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-10 / 4. szám
2. oldat. „Komáromi Lapojt 1922. január 10 pességének határáig fizessen. A további tárgyalások folyamán az angol delegáció kifejezte azt a kivánsáaát, hogy a jóvátétel kérdésben hallgassák meg Németországot is. Mire a legfelsőbb tanács este összeült tanácskozásra. = Gazdasági tárgyalás Magyarország és Ausztria között. Egyik becsi lap közlése szerint a magyar osztrák gazdasági tárgyalások január közepén lesznek, január 1?. ike és 16-ika között Bethlen István gróf magyar miniszterelnök személyesen Bécsbe utazik a tárgyalások megtartására. Ai épilHi Mny As a pitéiéi. •— A koalíciós pártok képviselőinek javaslata. — A pénzintézetek kényszerítése. — Betétek és folyószámlák 10 °/0 erejéig kötelesek sorsjegyet jegyezni. — A koalíciós pártok képviselői javaslatot terjesztenek a nemzetgyűlés elé, melyben az építkezési mozgalomnak a pénzintézetek által leendő kényszertámoga'ására nézve törvényes intézkedések meghozását indítványozzák. Az építkezési mozgalomról szóló törvény nem érte el a célját, s az építkezni vágyók nem jutnak pénzhez az állam által garantált hitel utján, s az állami sor.sjegykölcsön teljes sikertelensége is nyilvánvaló. Nem fogadható el az indítvány szerint — a pénzintézetek azon kifogása, hogy nincs pénz, mivel a csehszlovák pénzintézeteknél takarékbetétekként. 12.5 milliárd folyószámlabetét pedig 7.2 milliárd Ke. van az 1919. december 3l.-iki statisztika szerint. A javasló képviselőknek az a véleménye, hogy a beté tekkel bir» közönség nagyobb része szívesebben veszi, ha tőkéje az építkezések előmozdítására, mint egyes pénzintézetek által kedvezményezett kétes kimenetelű üzletekre fordittatik. Ezek alapján fenntirt képviselők a következő javaslatot terjesztik a nemzetgyűlés elé. Az összes pénzintézetek, takarékpénztárak az év végén kimutatott takarékpénztári betétek és folyószámlák végösszegének 10 % a erejéig, illetőleg a biztosító intézetek a lefolyt évben náluk biztosított összegek 25 %*a erejéig kötelesek jegyezni állami építkezési sorsjegykölcsönt. Azon pénzintézetek, melyeknél a betétek az 50 milliót s biztositó intézetek, melyeknél a biztosítási dijak az egy és fél millió Kc.-át meghaladják a betétek további 7.5 % át, illetőleg a biztosítási dijak 15 &/0-át kötelesek felhasználni az építkezési mozgalomról szóló törvény 20 § a szerinti korlátolt kezességü társulatok alapítására. Hogy a pénzintézetek híven teljesítsék ezen kötelességüket, külön ellenőrző bizottságok szerveztetnek meg Prága, Briiun, Pozsony és IJngvár székhellyel. A pozsonyi és ungvári ellenőrző bizottság elnöke a pozsonyi zsupán ill. a ruszinszkói kormányzók, tagjai az itteni kerület pénzügyigazgatója s a megyei közigazgatási bizottság által választott további két tag. Bizottsági tag nem lehet pénzintézeti alkalmazott, részvényes és takarékbetét tulajdonosa. Szegény nyugdíjasokról szól megint a nóta. Egyenesen elképesztő már az az embertelenségig menő szivtelenség, amilyen nemtörődömséggel a kormány a nyomorgó nyugdíjasok ügyét kezeli. Egy szorgalmas és becsületes munkában megőszült és megrokkant magasrangú nyugdíjas állami tisztviselő ma 200—300 korona havi éhbéren kénytelen tengődni, feleségével, sokszor még keresetképtelen gyermekeivel egyetemben. A nyugdíjas özvegy sorsa még ennél is siralmasabb. Magasrangú birák, volt ügyészek és más állami tisztviselők özvegyei kénytelenek havi 140—160 koronából élni. Hát lehetséges ez ? Nézheti egy demokratikus állam a polgárság legértékesebb elemeinek e sorvadását. Lehet-e átlamcélul kijelölni egy csendes és becsületes, .munkához szokott társadalmi osztály koldussá degradálását ? Nem szökik- e a kormányférfiak és a boldog nyugalmat élvező mai vezetőtisztviselők arcába a vér, amikor egykori pályatársaikat koldusbotra támaszkodni látják ? Nem látnak-e egy lépéssel tovább a jelennél, nem gondolnak-e arra, hogy a társadalmi osztályok fejlődése és mai eltolódása nem végleges? Hogy jöhet egy holnap, amely a jelenleg fönt és a húsos fazekak körül élőket lesöpörheti a vezetőheiyről és az esetleges és a bizonytalan jövő vezérférfiai azzal a kíméletlenséggel, azzal a szívtelenséggel, azzal a lelketlen nemtöródömsséggel, rosszakaratú fölényességgel kezelhetik majd az ő ellátási kérdéseiket, amelyet a maiktól tanultak ? A nyomorgó nyugdíjasok elérkeztek már arra a pontra, ahonnan nincsen tovább. Szivetfacsaró látvány volt ezen jobb sorsra érdemes intelligencia karácsonya. Az utolsó ékszerüket bocsátották áruba, hogy legalább az emberszeretet ezen estélyéjén teljék tüzelőfára vagy egy pohár meleg tejre. Érző szivü kuiturember nem nézheti felháborodás nélkül pálya és sorstársai eme kényszertengődését. A kormányt nem érheti elég gáncs ezen tömegnyomor előidézése és tétlen szemlélése miatt. Még ma is hónapokig tart, amíg egy elhunyt tisztviselő özvegye és támasz nélkül maradt családja ellátmányi kérdéseit az illetékes faktorok elintézik. Pedig tudniok kell, hogy ez az érdekelteknek a mindennapi betevő falatot: a kenyeret, a száraz kenyeret jelenti csupán. A köztársaság minden igaz barátjának támogató figyelmét felhívjuk erre az égető és halaszthatalanul sürgős megoldást igénylő kérdésre. Mert ez a tömegelégedetlenség a biztos anarkia felé viszi a köztársaságot. Minden józanul látó államférfinak, a köztársaság minden igaz barátjának kell, megszólaljon lelkiismerete ennéla súlyos kérdésnél! Cselekedjenek sürgősen. Ne feszítsék végletekig a szerencsétlenek türelmét. Ma tán még nem késő. Az uj vadászati törvény. A kormány uj vadászati törvénytervezetet dolgoztat ki, mely még ezen az ülésszakon lesz a parlamentben tárgyalás alá bocsátva. Az uj törvény sok újítást hoz és gyökeresen változtat a régi vadászati törvény rendelkezésein, mely uj rendszabályok különösen a vadászterületek bérlőit érintik. A törvényjavaslat 9. §-a alapján az uj vadászterületeket a politikai kerületi hatóság fogja megállapítani. Az uj vadászati peródius 6 évre van megállapítva és csak kivételes é3 foato3 esetekben lehet ezt 12 évre kitolni. A 9. §. szerint a községi vadászat csakis nyilvános árverés utján adható bérbe. A bérbeadást egy vadászati bizottság intézi, mely csak kétharmad szótöbbséggel határozhat affalől, hogy kik vehetnek részt az árlejtéseu; mert csak azok vehetik bérbe a községi vadászterületet, akik a Község területén birtokkal rendelkeznek és hosszabb ideig a községben voltak megtelepedve. A kiméieti idő is újonnan lesz szabályozva. Az uj kiméieti idők: szarvas és dánvadbikákra; nov. 1.—jun. 30, szarvas és dánvadtehenekre; íebr. 1.—okt. 31, őzbakra; febr. 1.—ápr. 30, nyulra; jan. 15.—aug. 31, foglyokra; febr. 1.—aug. 15, fácánokra: jan, 1.—aug. 31, a szalonka miuden fajtájára, apr. 16.—jul. 31, vadludakra ; máre. 16.—jun. 30. vadkacsákra ; márc. 16.—jun. 30. A 110. és 111. § ok szabályozzák a vadászati jogért járó ellenszolgáltatásokat. A leadás a községi vadászati bérlet kamatának 20 százalékát teszi ki; bérbe nem adott vadászterületek után a leadás 150 hektárig 40 K, minden következő 50 hektár után 10 K bérbeadott magan vadászterületnél az évi bérösszeg további 10 százaléka. Hát miért is nem? (A dolog nem olyan egyszerű.) Előző számunk egyikében arra a kérdésre akart megfelelui valaki, hogy miért nem nősülnek a férfiak? És egyszerűen azzal felöl erre a bonyolult kérdésre, hogy azért nem, mert attól félnek a férfiak, hogy ha megnősülnek, papucshős lesz belőlük. Hát nyugodjon meg a cikkíró, de ez csak elenyésző kis része a házasság iszonyban szenvedőknek. Sokkal többen vannak, akik az anyóstól való félelmükben maradnak örökös agglegények. A papucshösösködésen és az anyósokon kívül sokkal nagyobb madárijesztője a házasságnak a pletyka, amely sok megkötendő frigyet szakított már szét. Hány szerető szívbe lopta már bele a rosszakaratú pletyka a gyant, a bizalmatlanság, a féltékenység, a harag, az elhidegulés, a msghasoulás, a viszály és végül a szakítás ördögét, démonát. Jaj aunak a szerelmes párnáit, amelyiket a pletyka a szárnyára vesz és jaj annak a szerelmesnek, aki ezeknek a pletykáknak hisz, annak már elhegedülte a házasságát, a boldogságát szent Dávid. A pletyka és mostoha testvérei: a gyanúsítás, a rágalom, sok lényt Kergetett már a halálba és sok boldog párt hidegitett, választott el egymástól. Az emberi gyarlóságnak ez a hitvány hajtása a legfőbb okozója, bogy a férüik nagy íésze idegenkedig a házasságtól. Védekezni ellene nagyon nehéz, mert az az emberek kissé rosszmájnak és nagyon hiszékenyek, pedig csak úgy védekezhetünk a pletyka ellen, ha nem veszünk komolyan és lemosolyogjuk nemcsak magát, hanem még azt is, aki terjeszti és aki hisz neki. A dotgot komikus oldaláról kell venni és sohase komolyan. Eoből a szempontból megítélve a dolgot, lássuk hát ezt a veszedelmes ellenséget ? Az emberiség 1876 nyavalyája között a legragályossab. Kimenetele csak ritkán halálos, (fizikailag) de viszont gyógyíthatatlan. Kisebb-nagyooO mértékben mindenki hajlamos rá, áldozatainak nagy tömegét azonban a gyengébb neműek közül szedi. Ezen állítás némi magyarázatra szorul. U. i. az antipiatykasok (magam is ezok közé tartozom) a piety kázás szenvedélyét betegségnek miuösitik s a benne szenvedőket szánjak, viszont a pletykaűzők óriási tömege terneltségeo normális állapotnak véli s csak akkor, ott és azok között érzi jól mágit, mikor, ahol és akikkel szenvedélyének nódolhat. Eredetének ideje bizonytalan. Egyes kutatók szerint Káin és Ábel közötti összeütközés bizonyos pletykán** volna tulajdonítható, fejlődése az emberiségével azonos. Külömoség annyiban és jeibető, üogy áz utóbbi időben a szóba, illetőleg a nyelvre kerültek nem tulajdonítanak a dolognak olyan nagy fontosságot, mint a régiek. A pietykázás mint olyan abban nyilvánul meg, hogy egyeseket bizonyos edeuálhatatlau inger lesz meg, mely arra kényszeríti őket, hogy másokról beszéljenek. Még jiedig lehetőleg rosszat. Határokat nem ismerő elterjedsége innen magyarázható. Aki másról roszszat mondhat, magát annál küiömbuek tartja. Ergo igyekszik mennél többről a lehetőség szerint soknak sok rósszat mondani Innen vau az is, hogy egyetlen egy pletyka fonálon elindulva egész megyék összlakóságát meglehet ismerni. A plecykázók ; kezdők, haladók, mesterek és nagymesterek csoportjára osziauak. A kezdőkben a szenvedély még csak kis mértékben gyökeretzett. Működésük inkább a hallgatásra ((űrfelvétel) szorítkozik. Aktív pletykázásnk egyszerűen szószaporitásnak mondható. A haladók csoportja már jóval veszedeimesobb. Ezek már nem esak tudni akarnak mindenkiről mindent, de tudatni is. Azouoan állítólag még ezek között is akadnak olyanok, kik másfél óráig is kibírják pietykázás nélkül. A haladókra nézve jellemző, hogy a kopott hireket csak némi túlzással adják tovább. A mestereknél a pietykázás szenvedélye már mániává fejlődött. Ók már nem elégszenek meg azzal, hogy a nyelvükre kerültet levetkőztetik, ki- és beforgatják, róla a keresztvíznek még a nyomát is leszólják, de egycsapással őseit, oldalági rokonait, sőt leszármazottait is elintézik. A kapott hireket bővített és nagyított kiadásban adják tovább. Nyelvük haláluk után még 7 évig él. A mesterek, ha e kasztban ljj. évet eltöltőitek, nagymesterekké válnak. Náluk a pietykázás már dühvé fajult. A leghosszabb idő, amit pietykázás nélkül kibírnak, 6 és Vs perc. A nagymestereket Könyves Kálmán idejéig hivatalosan boszorkányoknak hívták. Nyelvük elpusztithatatlanabbak, mint a Gatmann J.féle munkásöltönyök. Német statisztikusok kiszámították, hogy a világ pletykázói nyelvének félórái erőkifejtése nagyobb, mint Európa összes motorikus, gőz és elektromos gépeinek egy havi erőtermelése. Állítólag, az entente-körök irányadá
