Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-03-04 / 27. szám

1922 mán iHs 4

rKofi!íu-orni Lapok1;

%Ä Ä SÖt bánja g A «Mb

kiflik és zsómlyék réimlTetes tömege fogy el e közben, hogy a társasági,ismert távkifli és kenyérevője, aki pausálé össiegben fizeti rendesért a kenyereit és kiflijeit, rrtindig altul tart, hogy Dózsa, a gyorsszátholó vendéglős egyszer azt fogja neki ajánlani, hogyi „Kérem, ha isörözni akar az ur, akkor tessék péküzletbe járni 1“ ö, j

Közben élénk vita támad azon az eseten, hogy az asztaltársaság történetíróját, á li^lsó.qldaíra násznagynak hívták, amire legalább is két napra volt szüksége, de nem akartak néki adni kétnapos átkelést, mert csak súlyos esetben, halálesetben adhatnak ilyet, a házasság pedig nem az, mondották neki. ; ,ab3

*t' ■ Az asztaltársaság nős tagjai egyhangúlag abban állapodtak meg, hogy ez nagy tévedés, mert a házasság sokszor súlyosabb eset, mint a haláleset, ezt ők már jóbban tudják és ajánlani fogják, hogy a házasság is a legsúlyosabb esetek közé sófoztassék.

S ez a téma annyira gyászfáfyolt teregetett a Ietkekre, hogy — hogyha ezeket a szomorú ábrázatokat macskaköröm alatt a kérvény mellé csatolhatná valaki, biztosan magadnák a házasság címén is a két napos átkelést.

Közben — valahol valamelyik házijelmezbálon — Kepler csil agász konstatálta, hogy „Hajnal csillag fönn az égen", — szóval közeledett a reggel, az asztaltársaság szétoszlott, s a nyomda is azon siránkozik, hogy sok már a kézirat, ez alkalommal nem Írok már többét szegény szivacsokról. Majd máskor.

Viszontlátásra!

Faun.

Margarétának.

Szivemet, akit úgy imádtam, szomorú, zúzott, fekete követ, hitem rejtelmes Kába-kövét elhoztam néked pokolból jövet, Kisasszony, ifjú, makulátlan.

Útközben, annyi minden lemaradt, bátorság, bőség, gőg és skófium . ..

Ki rosszvoltáért könnyet érdemelt, mosolyogj most a csöndes, jó fiun s adj a hajadból pár szál aranyat...

Nem hozhatok, lásd trófeákat, s babér bűnömet nem engeszteli. Lásd, a sápadság piros szint eszik s nyerni nem lehet, csak elveszteni vérpaizsos, vérnyilas csatákat.

Szivemet, akit úgy imádtam, s ki szűz maradt parázna rosszban: hitem rejtelmes Kába-kövét,

Sátántól jövet visszahoztam,

Kacagj, taposd szét ifjan, bátran 1

Zsolt Béla.

— A köztársasági elnök születésnapja.

Masaryk elnök március 7-én üli meg születésnapjának évfordulóját. Az országos tanügyi tanács közli, hogy e napon az elnök kívánságára az iskolákban nem lesz szünet, a tanítást rendesen megtartják. Az állami hivatalok, úgy mint más hétköznap, megfogják tartani e napon is rendes hivatalos óráikat. A képviselőházban azonban ünnepélyesen le fogják leplezni az elnök mellszobrát.

— Rabbiavatás. Lélekemelő ünnepség keretében folyt le március 2 án, csütörtökön délelőtt dr Wallenstein Zoltán komáromi főrabbi avatása a budapesti Ferencz József rabbiképző intézet templomában és dísztermében. Az intézetnék egyszerre három végzett növendékét avat ták ez ünnepélyes alkalommal dr. Wallensteinen kívül dr. Hevesi Ferenc és dr. Wolf József rabbikat. A templomban Fjscher Gyula dr. főrabbi üdvözölte az uj papokat, kiknek nevében dr. Hevesi mondott köszönetét. Majd dr. Bláu Lajos rektor áldotta meg és avatta föl tanítványait, minden ember, hitfelekezet és a haza iránti igazságosságra buzdítván őket. A templomi ünnep végén az orgona a magyar Himnuszt játszotta. Az intézet dísztermében folyt le ezután az ünnep második része, hol nagy közönség jelent meg, köztük a komáromi izr. hitközség nagyszámú

küldöttsége Afilch Dezső elnök és tn ás fele kezet jl komáromi küldöttségek dr. Szijj Ferenc polgármester vezetésével. Az ünnepélyen dr. Blau. Lajos rektor mondott, nagyhatású szép beszédet, utána Mezei Mór üdvözölte „Komárom nemes városának" küldöttségét, majd dr. Wallenstein Zoltán főrabbi emelkedett szólásra s mélyen megragadó beszédben fejtette ki programját: Kegyelet a mait iránt, lelkesedés a jövő céljaiért! A beszéd végeztével Milch Dezső elnök a komáromi izr. hitközség nevében üdvözölte meleg beszédben az ifjú lelkipásztort, dr. Alapi Gyula a komáromi róm. kath. egyház nevében és dr. Szijj Ferenc polgármester, Komárom közönsége nevében köszöntötte az uj főrabbit. A megjelentek mélyen meghatva éljenezték az uj lelkészt, majd az ünnepi aktus végén a Himnuszt énekelték el.

— Ma, szombaton lesz Simor Jenő hangversenye. Többször említettük már, hogy a Jókai Egyesület III. hangversenyét szombaton, 1922 március hó 4 én, este 8 órakor tartja a komáromi kultúrpalota előadó nagytermében Simor Jenő hegedűművész közreműködésével, amelyre az egyesület t. tagjait és a művészet : minden barátját tisztelettel meghívja az Elnökség. \ Műsor: 1. Leclair: (1697—1764) Hegedüszonáta ! (Le Tombeau) Grave—Allegró ma non troppo —Andante—Allegro. 2. Wieniawski: Hegedűverseny (Op. 22.) D moll Allegro moderató, Romance—Allegro moderato (á la Zingara). Szünet. 3 Saint -Saens: Introduction et Rondo capriccioso. 4. a) Haydn-Holiaender: Capriccio, b) Beethoven: Menuett, c) Weber: Walzer, d) Gossec: Tambourin. e)Hubay : Poem Hongrois. . Zongorán kísér: dr. Schmidthaner Vilmos.

— Harangavatás Hetényben. Még a múlt évben mozgalom indult meg Hetényben Győry Elemér református lelkész kezdeményezésére a háború alatt elrekvirált harangok újakkal való pótlása iránt. Az ernyedetlen törekvésnek meg is lett az eredménye, amennyiben egy nap alatt gyűjtés utján több mint 20.000 korona folyt be az egyház pénztárába, ami időközben 22.000 koronára szaporodott. Az egyház ezenkívül harangbeszerzési célra bevételeiből megtakarított • 15 000 koronát: igy vált lehetővé, hogy szép, ; nagy (350 kg. és 220 kg.) harangokat rendelhetett. A harangok február hó 24-én este érkeztek

a hetényi állomásra és 25 én szép pompával vilettek be. A harangokat vivő kocsit négy szürke ló húzta, melyeket Szabó Lajos gondnok, a hetényi kisgazdapárt elnöke, tipikus magyar ember hajtott méltósággal. A harangokat vivő kocsit 28 más kocsi, lovasbandérium kisérte és ott volt a község apraja-nagyja, vidor arcú hetényi lányok, kik virágos örökzöld koszorúk- I kai díszítették fel az uj harangokat. A templom elé érkező gyönyörű menetet Győry Elemér lelkész fogadta és könnyekig megható beszéddel üdvözölte az érkezett harangokat, melyeket az üdvözlés után az Ur asztala körül helyeztek el. Másnap, vasárnap volt a felavátási ünnep, mikor nagy számú, vidékről is sokan, közönség zsúfolásig megtöltötte a templomot. A XC zsolt. dalamára irt harangavatási közének elhangzása után Udvardy Gyula madari lelkész megható felszentelési imát mondott, tőle megszokott buzgósággal kérve Isten áldását az uj harangokra. Böszörményi Lenke tanítónő és Beke Ilona oki. tanítónő kedves alkalmi duettja elhangozván, a helybeli lelkész lépett szószékre és a harangok mottóját vevén alapigéül, magvas, költői gondolatokban gazdag egyházi beszédet tartott. Miután Beke Gyula kántortanitó az adakozók névsorát felolvasta, közénekkel befejeződött a szép és felejthetetlen ünnep. Este a hetényi ifjúság a harangalapra szinelőadást rendezett, melyről lapunkban szintén megemlékezünk.

— Előléptetés. A magyar kultuszminiszter folyó évi január hó 23-án kelt rendelkezésével Győrffy Imre volt komáromi polgári fiúiskolái tanárt, komárommegyei kir. tanfelügyelőt a VII. fizetési osztály 2. fokozatába léptette elő.

— A vértanú császári plébános emléke.

Közismert dolog, hogy a magyarországi vörös uralom alatt a császári plébánost, Wohlmuth Ferencet a vörösök szemenszedett kínzások között kivégezték. A messze vidéken valláskülötnbség nélkül tisztelt és szeretett lelkipásztor halála után nyomban megindult a gyűjtés, hogy a vértanú halált szenvedett plébános emlékét maradandó emlékművel örösitsék meg. A széles

tikldáí-.

körben megindult gyűjtés már tekintélyes ösz-^^WWoWW^nöjlöJiötoao ,3i rffittatfims

— Telepítés Komárommegyóben. Értesülésünk szerint a földhivatal a folyó évben Komárom vármegye- területén mintegy 20000 kát; hold földet akar telepítési célokra felhasználni. A cseh és szlovák telepesek a Koltha, Csű^, Párkányi Baromiak, Kurtakeszi. Ógyálla, Nagykeszj, Csicsó, Sárkány és Szentpéter községek határában fekvő nagybirtokok területén nyernének elhelyezést. Felhívjuk pártunk tagjait, kik földre igényt tartanak, hogy az összeírásokat azonnal ejtsék meg, hogy rögtön felléphessünk* hogy a legerőteljesebb munkát indíthassuk meg, s felhívhassuk a kormányt, hogy a telepítésre szánt földeket ajánlja fel a magyar földmivelő és gazda lakosságnak, melynek azokra első sorban lehet igénye. Az összeírásokra vonatkozólag párlirodánk felvilágosítást nyújt. Sürgős eljárást kérünk ! Az Országos Magyar Kisgazda és Földmives és Kisiparos Párt. (Komárom, Kossuthtér 49.)

— Változás al08onci plébánián. Az ijresedésben lévő losonci r. kath. plébánosi állásra a rozsnyói püspöki helynök Holló Tiyádar murány-hutai plébánost nevezte ki, mig Horath Gyula adminisztrátort, aki négy év óta látta el adminisztrátori minőségben a losonci kath. egyház vezetését, az egyházmegye magyarországi részéhez tartozó Kisterenyére nevezték ki plébánossá. Febr. 23 án adta át Galusz Péter rappi esperes a plébániát Hello plébánosnak. Feltűnő, hogy a plébánia átadás aktusához az egyházközség világi vezetőségét nem hívták még, sőt az átadásról nem is értesítették. Ennek óka abban keresendő, hogy az a tízezer lelkét meghaladó egyházközség igen erélyesen áll .st foglalt Hollo plébános kinevezése ellen s már közel egy esztendő óta heves harcot folytat az egyház magyar jellegének megőrzéséért. Most tehát az a furcsa helyzet áll elő Losoncon, hogy a katholikus egyháznak van egy plébánosa, akit a hivek tudomása nélkül és akarata ellenére ültettek be a parochiára.

— Házasság Győrffy Imre komárommegyei kir. tanfelügyelő a múlt héten kötött házasságot szomori és somodóri Pázmándy Katalin, Párnák pusztai földbirtokosnővel. Tanuk voltak: Pázmándy Pál földbirtokos, tart. tüzérfőhadnagy és dr. Baranyay József lapszerkesztő. Az esketési szertartást László Dávid kömlődi ref. lelkész végezte szép beszéd kisédtQtébttkisH ,(iu atwwT) lodfcO ödßx8 : jIeMov

— Rendelet az uj váltóilletékről. A vezérpénzügyigazgatóság közli: Az 1922. évi január hó 25-én kelt 30 sz. törvény, mely 1922. évi március hó 1-én lépett életbe, a belföldi váltókra nézve alacsonyabb fokozatokot állapit meg, azon esetben, ha a váltó szövegéből haiározottan megállapítható, hogy azok esedékessége a kiállítástól számítva 3 hó és 5 napnál nem terjed hosszabb időre. Ha ezek a jelzett időnél hosszabb lejáratúak, de 6 hónapot meg nem haladó időre esedékesek, azok összegének megfelelő illeték utánpótlandó az 1920. évi április hó 7 én kelt 249. sz. törv. I. fej. 2. §-a értelmében. Ha esedékességük a kiállítástól számítva 6 hónapon túl terjed, az illetéket a II. fokozat szerint kell kiegészíteni. Ugyanezen szabályoknak vannak alávetve a belföldi váltók Írásbeli meghosszabbításai is, mégis azon eltéréssel, hogy az illeték mértékét illetőleg a 3, illetve 6 havi lejárat az irányadó. Azon váltóknál, amelyek kelet vagy lejárat nélkül valók, feltételezhetik, hogy azok fizetendők 6 hónap alatt, ha belföldiek és 12 hó>ap alatt, ha külföldiek, még pedig a kiállítástól számítva. Ugyanez irányadó azon esetekre is, ha az adatok nem világosak, vagy nem határozottak. Érintetlenül maradnak az eddigi rendelkezések a látra szóló vagy a lát után meghatározott időben esedékes váltókat illetőleg, ha a váltó kiállítási ideje világosan és határozottan fel van tüntetve. Különleges intézkedést tartalmáénak a törvény 5—9. § ai az ugynevezeit fedezeti (bianco) váltókat illetőleg. Ezen törvény rendelkezései irányadók a kereskedelmi utalványokra is, amennyiben ezek váltóilletéknek

: volnának alávetve. A leszállított illetékkötelezettség nem teljesítése azon következményekkel jár, hogy az eddigt előírásoknak megfelelő felemelt illeték kétszeres összege fog a mulasztók terhére előiratni.