Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-03 / 1. szám
«Komáromi Lapok 2: oldal. koalieió élén jött, úgy fogadták, mint aki a köztársasági elnök felfogásának és szlovenszkói útja alkalmából tett kijelentéseiknek megfelelően, végre pozitívumokat hoz e téren. Az uj kabinet bemutatkozása alkalmából azonban hideg zuhany éri az optimistákat, mert a miniszterelnök oly kimérteu, amennyire az csak lehetséges, két-három szóval elintézte a nemzeti kisebbségek ügyét. November végén, a mozgósítással kapcsolatos beszámolásakor, elsősorban a külföldhöz szólva, hangsúlyozta, hogy minden nemzet teljesítette az államnak tartozó kötelességét, de ezen megállapításának következményeit le nem vonta és nem mondta meg, hogy a jövőben mily módon óhajtja ezt a kérdést rendezni. Benes missziója még a parlamentben sem hozott irányváltozást, mert a nemzeti koalíció ép oly kíméletlenül, mint előbb, leszavaz minden ellenzéki javaslatot és nem enged vitát egyetlen sürgős interpellációja felett sem. A többség mentalitása nem változott, dacára annak, bogy cseh részről is akadnak bátrak (Hayl, Kacl, Joklik), akik világosan látva a helyzetet, gyors rendszerváltozást követelnek. És Szlovenszkóban Benes k&binetalakitása óta csak egyre inkább fojtogatja Micura „erős keze“ a kisebbségeket, oly esz- j közökkel, amelyek egyrészt szélesebb — még i kormánypárti körökben is megnyilvánuló — > elégedetlenséget keltenek. Amiut a belpolitikában, úgy az állam külpolitikájában is az az arány jut kifejezésre, amely a „győzelem“ gyümölcseit akarja mindenáron biztosítani. Ez a törekvés Bűnösnél a „békeszerződésekhez való törhetetlen ragaszkodás“ merev dogmájában nyeri diplomáciai megformulázását. Kezdetben a nagyententva j való támaszkodás szolgált e célnak, amelynek helyébe idővel a kisein/enfce rendszere lépett. Magyarország bekerítése és Németország állandó elszigetelése volt a jelszó és ezzel párhuzamosan haladt a két államtól való gazdasági elzárkózás is, jóllehet mind a kettőre a csehszlovák államnak oly szüksége van, mint az embernek az éltető Isvegőro. Károly exkirály kétszeri kísérlete alkalmával a kisentente külön utjai egyre világosabbakká váltak. Elsősorban Olaszország az, mely a kisenteute útjait keresztezni igyekszik. A nyugatmagyarországi események alkalmával megakadályozza, hogy Benes legyen Középeurópa arbiter je. Az ellentét világossá válik Porioroseban, amikor a kisentente Csehszlovákiával az élén nemcsak hogy meghiúsítja az Olaszország által kívánt egyezményt, de apró formai kérdésekben Í3 állandóan opponál neki. Végül Sforza herceg óta egy rövid fél esztentendőn belül, nagyot kanyarodott Della To* retta alatt Ola.-zország külpolitikája. Azon kötelékeknél fogva, amelyek Románia politikáját a Consultához fűzik, ez az ellentét Benes által, vezetett kisentente és Olaszország között, visszahatott magára a kisententra is. A román szövetséges nem támogatta teljes odaadással Csehszlovákiát és Jugoszláviát sőt, mikor szövetségesei Magyarország ellen mozgósítanak, nyilvánvaló passzivitással nézi az eseményeket, A kisenteutéban repedés támadt. Az igy támadt űrt Benes igyekezett másokkal betölteni. A lengyelcsehszlovák konvenció e célnak szolgált. Skirmund és a prágai lengyel követ, Piltz Erasmus — talán a közhangulattal is ellentétben — a Prágához való közeledés útját egyengették. Mikor azután Csehszlovákia a felsősziléziai kérdésben a cseh gazdasági szakértő Hodac mögött, támogatta a lengyel törekvéseket, Benes jutalmul megkapta a szerződést. Analóg helyzet jelentkezett Ausztriával szemben is. Hallstattban Hainiseh köztársasági elnök majdnem nyíltan kifejezésre hozta, hogy ő politikai szerződést a két állam között nem tart lehetségesnek Nyugatmagyarovszág azonban egyre inkább eltávolította egymástól Ausztriát és Magyarországot és egyre közelebb hozta a dancosi ajándékért remegő Ausztriát Csehszlovákiához, amely Magyarországgal szembeni viszonyának feszélyezettsége miatt többször Ausztria pártjára is állott. Mindennek dacára nem tudta megakadályozni azt, hogy Magyarország legalább Sopront és környékét népszavazás utján megmentse magának ; nem tudta megakadályozni, hogy a békeszerződéseken az első, bár kicsiny rés ne keletkezzék. Mindezen körülmények azonban a 1922. január 3 viszonyt Ausztria és Csehszlovákia között oly itányba terelték, hogy decemberben Lannábau a két állam között létrejött a politikai szerződés, amely kötelező döntőbíráskodásban csúcsosodik ki. Benes tehát következetésen igyekezett Magyarországgal szemben a bekerítés rendszerét követni. Ily helyzet mellett nem csoda, ha Magyerország é3 Csehszlovákia között egy félig-meddig tűrhető gazdasági érintkezést sem lehetett teremteni. A külügyminiszterek találkozásai, amelyek Bruckban kezdődtek, majd Marienbadban folytatódtak, Prágában és Budapesten ugyan tárgyalásokhoz vezettek, de a csehszlovák kormánynak alárendelt politikai kérdésekben való merev állásfoglalása miatt teljesen elaludtak. Nagy polirtkai események, mint amilyen Károly kétszeri visszatérése és a nyagatmagyarországi kérdés voltak, több ízben feldézték a háború lehetőségét is. A törtéuelmi igazságszolgáltatás fogja a felelősség kérdését eldönteni. „You-s partirez l’enfer“ — Önök a poklokon keresztül fognak menni — Benes ezen mondata azonban legjobban jellemzi Prága politikájának agresszivitását. Ez a külpolitikai viszony természetszerűleg visszahatott Szlovenszkó helyzetére is. A békeszerződésekhez való ragaszkodás rnaximájához és Magyarországgal szemben követett ellenséges politikához, egyebek között főként Szlovenszkó és Ruszinszkó vezetett. Minthogy viszout minden magyarban és németben irredcntistát, kémet vagy árulót láttak, minden szlovákban pedig, aki a kormány politikáját nem helyeselte, veszedelmes magyavónt, ezen képzelt veszélyt úgy igyekeztek elhárítani, hogy a legkíméletlenebb rendöruralmat létesítettek. Micsura régiméjének velejárói a statárium, cenzúra, lapbetiltás, bebörtönzés és internálás, a politikai porok és „praewentiv intézkedések“ egész légiója. A polgárok a szabad véleménynyilvánítás minden eszközétől el vannak zárva és legprimitívebb önkormáuyZati jogaik (községi, és megyei választások) el vannak kobozva. Ezen rendszer ellen az ellenzéki közvéleménynek állandóan nehéz harcokat kellett vívnia. Képviselőinknek minden parlamenti beszédében a lakósságuak egy egy jajkiáltása jutott kifejezésre. Az ellenzéki köz,vélemény pártjai ez évben a még tavaly hozott ótátrafüredi határozatok nyomán közös bizottságukban már egységes tevékenységet fejtettek ki, amely különösen azért jelentős, mert lehetővé tette az országos áttekintést és annak alapján számos kérdésben az egységes állásfoglalást. A szövetkezett pártok' eggyel megszaporodtak: megalakult a jogpárt. A kormányzat azonban a politikai pártokat nyugodt működésükben is gyakran megzavarja, amire vonatkozólag különösen a mozgósítás számos bizonyítékot szolgáltatott. A kisebbségek kulturális ügyei persze még nehezebb helyzetben vannak. Nagy feladatok várnak a következő esztendőben mindnyájunkra. A szervezet teljes kiépítése, a közös ügyek közös felkarolása, az aprólékos munka megkezdése volna a ennek az esztendőnek legfontosabb célkitűzései. Ha bármely pontról megsebesítenek, érezze ezt meg az egész test, szisszenjen fel és váltsa ki a gyógyító ellenhatást. A higgadságra épp úgy szükség van, mint a bátor szókiraondasra és a megalkudó opportunizmus épp úgy ártalmas, mint a gyáva hallgatás. (ESŐ.) a statárium és cenzúra eltörlését, a ruszin nyelv gyakorlatban való érvényesülésének lehetővé tételét, a nagyszámú munkanélküli számára munkaalkalom adasát, az a ntochten lakosságból származó tisztviselők fokozott mértékben való alkalmazását és a választások mielőbbi megejlését. Ruszin politikusok körében az a nézet, hogy Benes ruszinszkói útja határkövet jelent Ruszinszkó történeteben, mert bizonyos, hogy a helyzet tisztább lesz és ezután minden partnak az igazi gyakorlati politika terére keil lépni. == Munkarend a parlamentben. A képviselőház elé legelőbb a következő törvényiavas latok kerülnek: az 1921. évi négy milliárdos pótköltségvetés, 500 milliós hitel katonai célokra, a Jakáskérdések egész komplexuma és és végül a hadikölcsönők ügye. A kormány beterjeszti a monarchists mozgalmak elleni törvényjavaslatot is, amelyet most dolgoznak át. Újév után az ülésszak csak 10 napig fog tartani. Az uj ülésszak márciusban nyílik meg. = A lanai egyezség előzményei. A Telegraphique Universelle kípatuntotia a lanai egyezség előzményeit és hátterét. E szerint 1920. január havában Benes és szakköri osztrák kancellár, Renner szerződést Írtak alá, melynek katonai szövetség jellege volt és pedig egyik pontjában kifejezetten megnevezett harmadik hatalom ellen. Ezt a szerződést Renner utódja, Mayr kancellár magáévá tette, Schober pedig föl nem mondotta. A szerződés tehát ma is érvényben vau. És noha a nyilvánosság erről a szerződésről eddig micsem tudott meg, még sem tekinthető titkos szerződésnek, mert annakidején az osztrák nemzetgyűlés főbizottságának tudomására hozatott. Az osztrák nemzetgyűlés jóváhagyása ellenben elmaradt, Ez volt a helyzet, mikor december 13-án megérkezett Becsbe Benes sürgönye, mely szerint Prágá’oaD, illetően Lanácan politikai tárgyalásokba is óhajt bocsátkozni. Másnap este Hainiseh elnök Schober kíséretében Lanába utazott, a hol megfogalmazták az uj megállapodást, amelynek szövegét hivatalosan közzé is tették. Éz fog a régi szerződés helyébe lépni, ha az osztrák nemzetgyűlés kimondja a ratifikációt. Az utóbbi szerződés nagyobb politikai szabadságot biztosit a szerződő feleknek és lemond a katonai szövetségről. * = Miért váltak ki a szlovák néppáriiak? Azért, hogy szlovák jeilegüket megőrizzék. Ha tényleg ez volt a főoka a válásnak, úgy kár volt ennek bekövetkeznie, mivel cseh részről nem fenyegette semmi veszély a szlovákok nemzeti jellegét. Ellenkezőleg a csehek voltak azok, akik tanulmányozták a szlovákok faji jellegét s propagandát csináltak részükre a bel- és külföldön. így a szlovák »nyelvjárást* a cseh származású Pastonek tanulmányozta a legszorgalmasabban . . . így a Venkov. Tehát a szlovák nyelv mégis csak nyelvjárás. (ESŐ.) = Becs különválása. A bécsi lapok jelentése szerint az alsóansztriai és a bécsi tartományi gyűlések tegnap végérvényesen kimondották az alsóansztriai tartomány és Bécs különválását. Ausitria úgy látszik, végképpen részei) e szakadozik. Lesz egy kis ország és lesz egy nagy föláros, de a kis országnak nem lesz fővárosa, a fővárosnak meg nem lesz kis országa.----- Benes miniszterelnök Ruszinszkóhan. A múlt év végén Benes dr. miniszterelnök meglátogatta Ruszinszkót, hogy az ottani viszonyokról személyesen szerezzen meggyőződést. December 28-án Kassára érkezett, hol kiszállt és megtekintette a várost. Este tiszteletére a Schalk-ház nagytermében vacsora volt. Kassáról Ungvárra utazott, hova dec. 29 ón érkezett. Benes dr.-nak szemleutjához a rusziuszkóiak nagy reményeket fűznek s bíznak benne, hogy a ruszinproblemában mielőtt döntés áll be. A miniszterelnök előtt tisztelegtek a kuituregyesületek és felekezetek küldöttségei. Kihallgatáson jelentek meg a ruszinszkói lapok felelős szerkesztői is. Benes miniszterelnök tárgyalt Ehrenfeld kormányzóval, a referensekkel és a berendelt zsupánokkal, föszolgabirókka). A szombaton megkezdődött tárgyalásokon minden párt és szövetség egy-egy taggal vett részt. A magyar pártokat dr. Koriáth Endre (magyar pártok szövetsége) képviselte. Valamennyi párt kéret Aztán meg csodálkoznak, hogyha följajduluik, ha panaszkodunk, na föl merjük emelni tiltakozó szavunkat, amikor napról-napra iátjik, hogy magyar testvéreinket egymás után küllik el hivatalukból, ahol eddig csak azért tűrték meg őket, mert betanították az uj tisztviselőket, aroig nem tudták őket pótolni. Most má aztán, hogy az utódaikat bevezették a tisztviselői tudományokba, mint a kötelességét meitett mórok elmehetnek, mint a kifacsart citronokat kidobják és koldusbotot nyomnak a közikbe a kivett toll helyébe, amelyet pedig évtizedeken át tudtak volna szorgalommal és becsületesen forgatni. A benerr vallott ok, hogy magyarok, akikben nem arar bízni az uj állam. A saját embereit akara elhelyezni és a fölöslgeessé vált magyar tisztviselői kart kitessékelik az irodákból, a livatalokból, az íróasztal mellől Az a legkisebb gondjuk, hogy a szinmagyar területen az degen hivatalnokkal tud e boldogulni amagya’sag, hiszen úgy látszik, most már nem azt tarló k, hogy a hivatalnok van a köi
