Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-03-09 / 29. szám

2. oldfti.

.Komáromi Lapos.

1922. március 9

tetését, hogy Csehszlovákia egy lépést sem tett Ruszinszkó autonómiájának megvalósítására. Jelentést kérnek azon rendszabályokról, amelyeket a békeszerződésben a ruszin népnek biztosított autonómia realizálása céljából tettek, vagy tenni szándékoznak. A Népszövetség üzenetében előfordul ugyan ez a szó, hogy „bizalom“, azonban csak mint udvarias fogalmazása azon várakozásnak, hogy Csehszlovákia a békeszerződésnek most már eleget fog tenni. Majd a Népszövetség beavatkozása kiábrándító hatásának méltatása után igy végzi a cikket: így most már a prágai politika, a Népszövetség kényszere és kínos ellenőrzése alatt kénytelen lesz a ruszinok és egyéb nemzetek javát és boldogulását nem önhatalmú elmélete, hanem a békeszerződések értelmében megvalósítani és a Népszövetség bizalmát igazolni, amely a jegyzék folytán kérdéses.

= A cenzúra szimbóluma a duplafejü sas. A kladnói „Sloboda“ mivel a cenzúra egyik cikkét törölte, annak a dokumentálására, hogy a jelenlegi állapotok nem jobbak a régi osztrák állapotoknál, a törlés helyén kétfejű sast hoz.

= A horvátok szövetsége a lengyelországi „szlovák kormánnyal“. A kolozsvári „Keleti Újság“ a „Slovenska Politika“ jelentését hozza, mely szerint a jugoszláv diplomáciai körök értesülése szerint a múlt héten Pozsonyban titkos tanácskozások folytak a horvát szeparatisták és a tót néppártiak között. Biztosra veszik, hogy ezeken a tá gyalásokon a jugoszláv és csehszlovák autonomisták együttműködésének megteremtéséről volt szó. A cseh kormányköröket különben különösen aggasztja, hogy a cseh-lengyel szövetség nem hozta meg a két nép barátságát s hogy ennélfogva Lengyelország továbbra is támogatja a tót elszakadó törekvéseket. Bár a létrejött szerződés kötelezővé tette az irredenta alakulatok feloszlatását, Lengyelországban mégis fennáll és propagandát fejt ki a „szlovák kormány“, sőt bélyegeket bocsát ki csehellenes céljai megalapozására. A lengyelek cseh területekre aspirálnak, lengyel lapok naponta követelnek határváltoztatást és a szövetségi szerződés uira való szövegezését. A cseh lapok viszont szemére vetik a kormánynak, hogy tűri, hogy Csehország közvetlen szomszédságában, sőt egy szövetséges államban propaganda központ létezzék Csehszlovákia rebellis kisebbségei támogatására.

fl tauaszi ülésszak előli.

Egyenlőre vitás, hogy mily tárgyakkal fog foglalkozni az uj tavaszi ülésszak. Szocialistarészen ugymondják, hogy az állami munkaközvetítésről, a munkanéküii segélyről és hadikárosultakról szóló javaslatok fogják az első hetek témáját képezni. A bérlők oltalmáról szóló törvényt, melynek érvényét decemberben csak április végéig hosszabbították meg, az ülésszak legelején fogják elővenni és nagyon valószínű, hogy a demokraták e kéidés körül ismét heves harcokat fognak vivni a koalíció szocialista pártjaival. A tavaszi ülésszakra harangozták be az állam és az egyház szétválasztására és a szociális biztosításra vonatkozó javaslatok tárgyalását is. E két kérdés nagy politikai jelentőségénél és az elvi ellentéteknél fogva erős teherpróba lesz a cseh nemzeti koalíció számára.

Több oldalon úgy mondják, hogy a két javaslatot tavasszal is hevertetni fogják. A cseh nemzeti szocialisták legutóbbi ülése határozottan amellett foglalt állási, hogy a szeparáció kérdését már most tárgyalják. A cseh néppárt értekezletéről a nyilvánosság számára kiadott kommüniké szerint a párt bizonyos kautélák mellett elvileg nem ellenzi a szeparációt, ragaszkodik a felekezeti iskolához és ahhoz, hogy a kath. templomokat kizárólag és nem a csehszlovákkal együtt a katholikus hívők használják. Tekintettel e pártnak irányára bizonyos, hogy akár radikális, akár radikálizmussal kacérkodó javaslatot el nem fogadhat, miért is a kérdésben föltétlenül szembe fog helyezkedni a koalíció többi pártjával. Qui habet tempus, habet vitám!

Nagyon valószínű, hogy a koalíció az ellentéteket nem engedi kirobbani és szivesen belemegy abba a megoldásba, hogy a szeparáció kérdését ősszre halasszák el. Ugyanolyan a helyzet a szociális biztosítást illetőleg is. Jól

emlékezzünk arra, hogy a cseh szociáldemokralák még tavaly tavasszal a petkában való együttműködésük legminimálisabb feltételéül a szociális biztosítási javaslat gyors keresztülvitelét emlegették. Erős fogadkozások dacára ezt a javaslatot szépen elhalasztották őszre, ősszel az uj kormány programjában hagsulyozta e kérdés fontosságát, ami azonban nem akadályozta meg abban, hogy ismét el ne halassza tavaszra. Most az agráriusok foglalnak élesen állást a javaslat ellen és a szent béke érdekében alighanem ezt a bevált megoldást fogják választani, hogy az ellentéteket egy újabb halasztással simítják el.

A cseh nemzeti koalíció munkaképtelensége evidens. A benne helyet foglató öt pádban megnyilvánuló ellentétek súlyosak és számosak. Ha uj pártcsoportosulás nem létesül, vagy ha nem rendelik el az uj választásokat, a parlament nem lesz soha mnnkaképes, nagy problémák megoldására alkalmas. Arról beszélnek, hogy a Brodecky féle centralista csoport a cseh szociáldemokratákkal kiegyezik és beleolvad a pártba. A nemzeti koalíció e réven megerősödnék 3 taggal. A nagy elvi ellentétekkel szemben azonban ez édes keveset jelent. A koalíció és a koalíciós kabinet helyzete egyaránt nehéz. Egy nappal azelőtt, mint emlékezetes, Benes lemondása küszöbön állott. A válság főoka az volt, hogy közötte és a petka között hatásköri összeütközések támadtak és a miniszterelnököt kellemetlenül érintette a petka praepotenciája. A hatásköri kérdéseket most egy formulával elintézték. A formula szerint a törvények kezdeményezésének joga és a parlament vezetése a kormányt illeti, a petka csak közvetít a kormány és a kormánytöbbség között. Az óvatos fogalmazás dacára is világos, hogy a kormánynak minden fontosabb kérdésben bírnia kell az öt pártvezér beleegyezését. A mellékkormány léte kézenfekvő és az ellentét közte és a főkormány között még mindég nincs kiküszöbölve.

Az uj ülésszak közeledésével az egyes pártok helyiségeiben megélénkült az élet. A cseh néppárt kitárt a cseh-német kiegyezés feltételeire is, emelyek közül a legfontosabbnak tartja azt, hogy a németek a loyalitásnak biztos jelét adják. Az örökös nóta a loyalitásrói! A cseh nemzeti szocialisták a monarchista javaslatok tárgyalását sürgetik és hogy port hintsenek a pártjuk zömét képező kishivatalnokok szemébe, a tisztviselők fizetésének méltányos megállapítását követelik. Mintha decemberben ők nem szavaztak volna a tisztviselők érdekei ellen! A nemzeti demokraták a cseh nacionalistákat felette izgató Javorina-ügyet feszegetik és a kormánynak túlságos engedékenységet vetnek a szemére. Ezen határozatukból is kicsilian az az ellentét, mely külpolitikai kérdésekben már régóta elválasztja őket Benestől. A német pártok közül először a nemzeti párt tartott ülést, amelyen bizalmas formában a párt beléletére nagy kihatással biró Baeran ügy is szóba került. A Bund der deutschen Landwirte és a német keresztényszocialisták ülései főként belső kérdéseket tárgyaltak.

A tavaszi ülésszak eseményeit mindezen jelenségek már eleve is befolyásolják és az elmúlt hetek tanúságait is összevetve, nem látszik lehetetlennek, hogy ez az ülésszak egészen uj helyzet felé vezethet, talán uj csoportosulásokkal, talán az eddigi kötelékeknek további lazulásával.

Szegény komáromi kőszűz,

— ő se gondolta vvlna, hogy a változott viszonyok még ő reá is kihatással lesznek és még az ő vállaira is az elköltözés gondjai nehezednek.

A komárnmi kőszűz, amelynek már egész irodalma támadt, amelyről hírlapi polémiák folytak, hogy fügét mutat-e az ellenségnek, hogy a talpazatára mi van fölvésve, Gyere holnapi

— avagy Nec Marte, nec Arte, — szóval ez a régi, megmohosodott kőszűz szobor valószínűleg elhagyja régi megszokott talpazatát és átvándvrol Magyarországba.

Elvándorol innét a Klapka szobor is és még sok-sok magyar szobor és műemlék, amelyeknek épsége nincs az utódállamban bizton-' Ságban.

A magyar kormány elkéri az utódállamokban levó összes magyar vonatkozású szobrokat és műemléketet. A fölsorolásban benne van a komáromi Klapka szobor és a régi híres kőszűz szobra is.

Azt a helyet, ahol a Klapka szobor állott, mi mindig megszentelt kegyként fogjuk tisztelni.

Néhány hét előtt a magyar kormány különböző művészeti testületek sürgetésére elhatározta, hogy a jóvátételi bizottsághoz jegyzéket intéz és ebben a jegyzékben követelni fogja, hogy az utódállamok szolgáltassák ki Magyarországnak az összes magyar vonatkozású műemlékeket, amelyek a Magyarországtól elszakított területeken vannak. A magyar kormány felhívta a Műemlékek Országos Bizottságát, hogy áilitsa össze az utódállamok területén levő magyar vonatkozású műemlékek listáját. Ez a lista most készült el és ennek alapján a magyar kormány a jóvátételi bizottság részletes jegyzékben fogja kérni a műemlékek átszolgáltatását. A magyar kormány a jegyzékben hangsúlyozni fogja, hogy igényt tart azokra a szobrokra is, amelyeket a hóditó államok polgárai megcsonkítottak.

A jegyzék szerint Csehszlovákiától a következő műemlékeket fogja követelni:

A dévényi millenáris emléket, Janovics Gyula müvét, amelyet cseh legionárusok 1920- ban vasrudakkal vertek le.

Fadrusz János pozsonyi Mária Terézia szobra szerepel a jegyzék második pontjában. Ezután a következő pozsonyi szobrok jönnek: Radnay Béla, Petőfi szobra és Tilgner Győző, Liszt Ferenc mellszobra. Pozsonyban a magyar kormány még a szent Márton lovas domborműre is igényt tart. A többi emlékművek, amelyeket követel, sorrendben a következők:

Nyitramegye: Kossuth szobra, Czuczor Gergely és a három kurucz emléktábla (Érsekújvár,) Erzsébet királyné (Pöstyény,) Turul emlékmű (Zoborhegy.)

Barsmegye: HonvédeoFék (Nagysalló).

Turócmegye Löhner György aradi vértanú (Beszpái)

Komárommegye: Klapka szobor és a komáromi védasszony.

Zólyommegye: II. Rákóczi Ferenc mellszobrai (Zólyom és Breznóbánya.)

Nógrádinegye: Kossuth szobor (Losonc)

Gömörmegye: Kossuth szobor (Rozsnyó), valamint Andrássy Dénes gróf és Szabó István, emlékművei.

Szepesmegye: Honvéd szobor (Lőcse), Csataemlék (B^anyiszkó).

Sárosmegye: A Rákócziak zboróireliquiái valamint Erzsébet királyné szobra (Bártfa)

. Zempiénmegye: Kossuth szobor (Nagy inihály.)

Beregmegye: Váremlékmü (Munkács), Perényi Zsigmond báró szobra (Nagysiőllős)

Abaujtornamegye: Horvay és Szamolovszky honvédemléke, valamint a kassai hadapródiskola parkjában volt Ferenc József szobor.

Ungmegye: Dajka Gabor szobra és Bercsényi Miklós gróf emléktáblája (Ungvár)

A románoktól a következő emlékeket követeli Magyarország: Máramarosmegyében a doihai Rákóczi kuruc emléket, valamint a mára niarosszigeti honvéd és Szilágyi István emlékeket. Aradon: Kossuth és Csiky György szobrait, valamint a honvéd emlékeket. Nagyváradon: Szigligeti Ede mellszobrát, valamint öt biharmegyei Kossuth szobrot. Temesvárod: a Ferencz József szobrot. Krassószörényben: a vaskapui millenáris emléket, a karánsebesi király-szobrot és a buziási Trefort mellszobrot. Himyadmjgyében : a vulkáni honvéd emléket. Szalmárnit-gyében: a nagykárolyi Kossuth szobrot, a Károlyi parkban levő kuruc emléket, Kölcsey szobrát, a szinyérváraljai Kossuth mell-szobrot, a nagybányai Lendvay emléket és a szatmárnémeti-i Kölcsey-szobrot. Ezeken kívül Magyarország még követeli Romániától a kolozsvári Kárpátok Őrét, Mátyás király szobrát és Purjesz Zsigmond mell-szobrát. Szilágymegyéből: Weselényi kettős szobrára a Töhötöm emlékre, a zsibói honvédemlékre, Marosvásárhelyről Köllő Miklós, Kossuth Lajos, Bem, Huszár Adolf szobrai, Rákfóczi György és Petőfi reliefjeire, Háromszékről Gábor Áron ércszobrára, a preszakai mártirszoborra, Csikmegyéből a mádéfalvi turul szoborra Szebenből a nagyszebeni Bem szoborra és a Petőfi emléktáblára, valamint a brassói czenkhegyi emlékműre tart igényt.

Az S. H. S. államtól Magyarország a következő szobrokat követeli: Kiss Ernő (Nagybecskerek), Kossuth (Ittebe), Leiningen Károly (Törökbecse), Rákóczi Ferenc és Schweidel József (Zombor), Lenau Miklós (Csatád), Savojai Jenő (Zenta).