Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-03-09 / 29. szám

2. oldfti. .Komáromi Lapos. 1922. március 9 tetését, hogy Csehszlovákia egy lépést sem tett Ruszinszkó autonómiájának megvalósítására. Jelentést kérnek azon rendszabályokról, amelye­ket a békeszerződésben a ruszin népnek biz­tosított autonómia realizálása céljából tettek, vagy tenni szándékoznak. A Népszövetség üze­netében előfordul ugyan ez a szó, hogy „bi­zalom“, azonban csak mint udvarias fogalma­zása azon várakozásnak, hogy Csehszlovákia a békeszerződésnek most már eleget fog tenni. Majd a Népszövetség beavatkozása kiábrándító hatásának méltatása után igy végzi a cikket: így most már a prágai politika, a Népszövet­ség kényszere és kínos ellenőrzése alatt kény­telen lesz a ruszinok és egyéb nemzetek javát és boldogulását nem önhatalmú elmélete, hanem a békeszerződések értelmében megvalósítani és a Népszövetség bizalmát igazolni, amely a jegyzék folytán kérdéses. = A cenzúra szimbóluma a duplafejü sas. A kladnói „Sloboda“ mivel a cenzúra egyik cikkét törölte, annak a dokumentálására, hogy a jelenlegi állapotok nem jobbak a régi osztrák állapotoknál, a törlés helyén kétfejű sast hoz. = A horvátok szövetsége a lengyelor­szági „szlovák kormánnyal“. A kolozsvári „Keleti Újság“ a „Slovenska Politika“ jelenté­sét hozza, mely szerint a jugoszláv diplomáciai körök értesülése szerint a múlt héten Pozsony­ban titkos tanácskozások folytak a horvát sze­­paratisták és a tót néppártiak között. Biztosra veszik, hogy ezeken a tá gyalásokon a jugo­szláv és csehszlovák autonomisták együttműkö­désének megteremtéséről volt szó. A cseh kor­mányköröket különben különösen aggasztja, hogy a cseh-lengyel szövetség nem hozta meg a két nép barátságát s hogy ennélfogva Len­gyelország továbbra is támogatja a tót elsza­kadó törekvéseket. Bár a létrejött szerződés kötelezővé tette az irredenta alakulatok felosz­latását, Lengyelországban mégis fennáll és pro­pagandát fejt ki a „szlovák kormány“, sőt bélyegeket bocsát ki csehellenes céljai megala­pozására. A lengyelek cseh területekre aspirál­nak, lengyel lapok naponta követelnek határ­változtatást és a szövetségi szerződés uira való szövegezését. A cseh lapok viszont szemére vetik a kormánynak, hogy tűri, hogy Csehor­szág közvetlen szomszédságában, sőt egy szö­vetséges államban propaganda központ létezzék Csehszlovákia rebellis kisebbségei támogatására. fl tauaszi ülésszak előli. Egyenlőre vitás, hogy mily tárgyakkal fog foglalkozni az uj tavaszi ülésszak. Szocialista­részen ugymondják, hogy az állami munkaköz­vetítésről, a munkanéküii segélyről és hadi­­károsultakról szóló javaslatok fogják az első hetek témáját képezni. A bérlők oltalmáról szóló törvényt, melynek érvényét decemberben csak április végéig hosszabbították meg, az ülésszak legelején fogják elővenni és nagyon valószínű, hogy a demokraták e kéidés körül ismét heves harcokat fognak vivni a koalíció szocialista pártjaival. A tavaszi ülésszakra harangozták be az állam és az egyház szétválasztására és a szociális biztosításra vonatkozó javaslatok tár­gyalását is. E két kérdés nagy politikai jelen­tőségénél és az elvi ellentéteknél fogva erős teherpróba lesz a cseh nemzeti koalíció szá­mára. Több oldalon úgy mondják, hogy a két javaslatot tavasszal is hevertetni fogják. A cseh nemzeti szocialisták legutóbbi ülése határozot­tan amellett foglalt állási, hogy a szeparáció kérdését már most tárgyalják. A cseh néppárt értekezletéről a nyilvánosság számára kiadott kommüniké szerint a párt bizonyos kautélák mellett elvileg nem ellenzi a szeparációt, ragasz­kodik a felekezeti iskolához és ahhoz, hogy a kath. templomokat kizárólag és nem a cseh­szlovákkal együtt a katholikus hívők használják. Tekintettel e pártnak irányára bizonyos, hogy akár radikális, akár radikálizmussal kacérkodó javaslatot el nem fogadhat, miért is a kérdés­ben föltétlenül szembe fog helyezkedni a koalíció többi pártjával. Qui habet tempus, habet vitám! Nagyon valószínű, hogy a koalíció az ellentéteket nem engedi kirobbani és szivesen belemegy abba a megoldásba, hogy a szepa­ráció kérdését ősszre halasszák el. Ugyanolyan a helyzet a szociális biztosítást illetőleg is. Jól emlékezzünk arra, hogy a cseh szociáldemok­­ralák még tavaly tavasszal a petkában való együttműködésük legminimálisabb feltételéül a szociális biztosítási javaslat gyors keresztülvi­telét emlegették. Erős fogadkozások dacára ezt a javaslatot szépen elhalasztották őszre, ősszel az uj kormány programjában hagsulyozta e kérdés fontosságát, ami azonban nem akadá­lyozta meg abban, hogy ismét el ne halassza tavaszra. Most az agráriusok foglalnak élesen állást a javaslat ellen és a szent béke érdeké­ben alighanem ezt a bevált megoldást fogják választani, hogy az ellentéteket egy újabb halasz­tással simítják el. A cseh nemzeti koalíció munkaképtelen­sége evidens. A benne helyet foglató öt pádban megnyilvánuló ellentétek súlyosak és számosak. Ha uj pártcsoportosulás nem létesül, vagy ha nem rendelik el az uj választásokat, a parlament nem lesz soha mnnkaképes, nagy problémák megoldására alkalmas. Arról beszélnek, hogy a Brodecky féle centralista csoport a cseh szociál­demokratákkal kiegyezik és beleolvad a pártba. A nemzeti koalíció e réven megerősödnék 3 taggal. A nagy elvi ellentétekkel szemben azon­ban ez édes keveset jelent. A koalíció és a koalí­ciós kabinet helyzete egyaránt nehéz. Egy nap­pal azelőtt, mint emlékezetes, Benes lemondása küszöbön állott. A válság főoka az volt, hogy közötte és a petka között hatásköri összeütkö­zések támadtak és a miniszterelnököt kellemet­lenül érintette a petka praepotenciája. A hatásköri kérdéseket most egy formulával elintézték. A formula szerint a törvények kezdeményezésének joga és a parlament vezetése a kormányt illeti, a petka csak közvetít a kormány és a kormány­­többség között. Az óvatos fogalmazás dacára is világos, hogy a kormánynak minden fonto­sabb kérdésben bírnia kell az öt pártvezér beleegyezését. A mellékkormány léte kézenfekvő és az ellentét közte és a főkormány között még mindég nincs kiküszöbölve. Az uj ülésszak közeledésével az egyes pártok helyiségeiben megélénkült az élet. A cseh néppárt kitárt a cseh-német kiegyezés feltéte­leire is, emelyek közül a legfontosabbnak tartja azt, hogy a németek a loyalitásnak biztos jelét adják. Az örökös nóta a loyalitásrói! A cseh nemzeti szocialisták a monarchista javaslatok tárgyalását sürgetik és hogy port hintsenek a pártjuk zömét képező kishivatalnokok szemébe, a tisztviselők fizetésének méltányos megállapítását követelik. Mintha decemberben ők nem szavaztak volna a tisztviselők érdekei ellen! A nemzeti demok­raták a cseh nacionalistákat felette izgató Javo­­rina-ügyet feszegetik és a kormánynak túlságos engedékenységet vetnek a szemére. Ezen hatá­rozatukból is kicsilian az az ellentét, mely külpolitikai kérdésekben már régóta elválasztja őket Benestől. A német pártok közül először a nemzeti párt tartott ülést, amelyen bizalmas formában a párt beléletére nagy kihatással biró Baeran ügy is szóba került. A Bund der deutschen Landwirte és a német keresztény­­szocialisták ülései főként belső kérdéseket tár­gyaltak. A tavaszi ülésszak eseményeit mindezen jelenségek már eleve is befolyásolják és az elmúlt hetek tanúságait is összevetve, nem látszik lehetetlennek, hogy ez az ülésszak egé­szen uj helyzet felé vezethet, talán uj csopor­tosulásokkal, talán az eddigi kötelékeknek további lazulásával. Szegény komáromi kőszűz, — ő se gondolta vvlna, hogy a változott viszo­nyok még ő reá is kihatással lesznek és még az ő vállaira is az elköltözés gondjai nehezednek. A komárnmi kőszűz, amelynek már egész irodalma támadt, amelyről hírlapi polémiák folytak, hogy fügét mutat-e az ellenségnek, hogy a talpazatára mi van fölvésve, Gyere holnapi — avagy Nec Marte, nec Arte, — szóval ez a régi, megmohosodott kőszűz szobor valószínű­leg elhagyja régi megszokott talpazatát és át­­vándvrol Magyarországba. Elvándorol innét a Klapka szobor is és még sok-sok magyar szobor és műemlék, ame­lyeknek épsége nincs az utódállamban bizton-' Ságban. A magyar kormány elkéri az utódállamok­ban levó összes magyar vonatkozású szobrokat és műemléketet. A fölsorolásban benne van a komáromi Klapka szobor és a régi híres kőszűz szobra is. Azt a helyet, ahol a Klapka szobor állott, mi mindig megszentelt kegyként fogjuk tisztelni. Néhány hét előtt a magyar kormány kü­lönböző művészeti testületek sürgetésére elha­tározta, hogy a jóvátételi bizottsághoz jegyzéket intéz és ebben a jegyzékben követelni fogja, hogy az utódállamok szolgáltassák ki Magyar­­országnak az összes magyar vonatkozású mű­emlékeket, amelyek a Magyarországtól elszakí­tott területeken vannak. A magyar kormány felhívta a Műemlékek Országos Bizottságát, hogy áilitsa össze az utódállamok területén levő magyar vonatkozású műemlékek listáját. Ez a lista most készült el és ennek alapján a magyar kormány a jóvátételi bizottság részletes jegy­zékben fogja kérni a műemlékek átszolgáltatá­­sát. A magyar kormány a jegyzékben hangsú­lyozni fogja, hogy igényt tart azokra a szob­rokra is, amelyeket a hóditó államok polgárai megcsonkítottak. A jegyzék szerint Csehszlovákiától a kö­vetkező műemlékeket fogja követelni: A dévényi millenáris emléket, Janovics Gyula müvét, amelyet cseh legionárusok 1920- ban vasrudakkal vertek le. Fadrusz János pozsonyi Mária Terézia szobra szerepel a jegyzék második pontjában. Ezután a következő pozsonyi szobrok jönnek: Radnay Béla, Petőfi szobra és Tilgner Győző, Liszt Ferenc mellszobra. Pozsonyban a magyar kormány még a szent Márton lovas dombor­műre is igényt tart. A többi emlékművek, amelyeket követel, sorrendben a következők: Nyitramegye: Kossuth szobra, Czuczor Gergely és a három kurucz emléktábla (Érsek­újvár,) Erzsébet királyné (Pöstyény,) Turul emlékmű (Zoborhegy.) Barsmegye: HonvédeoFék (Nagysalló). Turócmegye Löhner György aradi vér­tanú (Beszpái) Komárommegye: Klapka szobor és a komáromi védasszony. Zólyommegye: II. Rákóczi Ferenc mell­szobrai (Zólyom és Breznóbánya.) Nógrádinegye: Kossuth szobor (Losonc) Gömörmegye: Kossuth szobor (Rozsnyó), valamint Andrássy Dénes gróf és Szabó Ist­ván, emlékművei. Szepesmegye: Honvéd szobor (Lőcse), Csataemlék (B^anyiszkó). Sárosmegye: A Rákócziak zboróireliquiái valamint Erzsébet királyné szobra (Bártfa) . Zempiénmegye: Kossuth szobor (Nagy inihály.) Beregmegye: Váremlékmü (Munkács), Pe­­rényi Zsigmond báró szobra (Nagysiőllős) Abaujtornamegye: Horvay és Szamolovszky honvédemléke, valamint a kassai hadapródiskola parkjában volt Ferenc József szobor. Ungmegye: Dajka Gabor szobra és Ber­csényi Miklós gróf emléktáblája (Ungvár) A románoktól a következő emlékeket kö­veteli Magyarország: Máramarosmegyében a doihai Rákóczi kuruc emléket, valamint a mára niarosszigeti honvéd és Szilágyi István emléke­ket. Aradon: Kossuth és Csiky György szobrait, valamint a honvéd emlékeket. Nagyváradon: Szigligeti Ede mellszobrát, valamint öt bihar­­megyei Kossuth szobrot. Temesvárod: a Ferencz József szobrot. Krassószörényben: a vaskapui millenáris emléket, a karánsebesi király-szobrot és a buziási Trefort mellszobrot. Himyadmjgyé­­ben : a vulkáni honvéd emléket. Szalmárnit-gyé­­ben: a nagykárolyi Kossuth szobrot, a Károlyi parkban levő kuruc emléket, Kölcsey szobrát, a szinyérváraljai Kossuth mell-szobrot, a nagy­bányai Lendvay emléket és a szatmárnémeti-i Kölcsey-szobrot. Ezeken kívül Magyarország még követeli Romániától a kolozsvári Kárpátok Őrét, Mátyás király szobrát és Purjesz Zsigmond mell-szobrát. Szilágymegyéből: Weselényi kettős szobrára a Töhötöm emlékre, a zsibói honvéd­emlékre, Marosvásárhelyről Köllő Miklós, Kossuth Lajos, Bem, Huszár Adolf szobrai, Rákfóczi György és Petőfi reliefjeire, Háromszékről Gábor Áron ércszobrára, a preszakai mártirszoborra, Csikmegyéből a mádéfalvi turul szoborra Sze­­benből a nagyszebeni Bem szoborra és a Petőfi emléktáblára, valamint a brassói czenkhegyi emlékműre tart igényt. Az S. H. S. államtól Magyarország a következő szobrokat követeli: Kiss Ernő (Nagy­­becskerek), Kossuth (Ittebe), Leiningen Károly (Törökbecse), Rákóczi Ferenc és Schweidel József (Zombor), Lenau Miklós (Csatád), Savojai Jenő (Zenta).

Next

/
Oldalképek
Tartalom